Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-13 / 210. (4059.) szám
1936 szeptember 13, vasárnap. 17 r Az ősmaéymob vánd Ázsiában a Volán vidékén, J és ííelbözben Irtat Trócsányi Zoltán n. így mondja el a magyarság őstörténetét Se tála Emil nagyszerű őstörténeti munkájában, a finn-ugor népek őstörténetében, amelyet finn nyelvből e sorok írója dolgozott át magyar nyelvre, 1917-ben. Setálánek a magyar honfoglalásról való álláspontját megerősíti Karácsonyi János, a kiváló magyar történetíró is, aki azt állítja, hogy a 9. században Atilköz határai már lassan nyugati irányba tolódtak s 890-ben az Etelköz! magyarok országa már Orsováig ért. A mai Magyarország területének legnagyobb része ekkor még lakatlan volt, amint, ez Regino priimi apát müveiből és Alfréd angol király útleírásából is nyilvánvaló, — egyes kisebb területei pedig a szomszédos országokhoz tartoztak. ArnuM császár a Duna balpartján levő mor- vaszlávok hatalmát meg akarván tömi, a magyarokhoz fordult segítségért, akik 892-ben át is vonultaik „a nagy avar pusztaságon" (a magyar alföldön) S keletről támadták meg a morva szlávokat, akik a magyar lovassereggel szemben földváraikban hathatósan védekeztek. A Garam mellett még most is megvannak romjaikban a bényi és alsó-feLsőváradi hatalmas földsáncok, amelyeket a magyarok ostromoltak. Karácsonyi szerint e hadjárat alkalmával ismerték meg a magyarok a Kárpátok járható szorosait s a mai Duna-medence vizeit, útjait. Karácsonyi azt írja, hogy a honfoglalás útja nem a 13. századbeli íróktól megénekelt vereckei szoros volt; a krónikások ezt második Géza és III. Béla orosz hadjáratainak hatása alatt írták s már nem tudták azt, hogy a magyarok kezdetben főleg az Al-Duna, Maros és Kőrös mentén laktak. Bevonulásuk útja az Al-Duna mentéről Karácsonyi szerint csakis a mai Orsova-Karén- sebes irányába, a Cserna-, majd a Temes-fölyók mentén lehetett, odább keletre pedig Nagyszeben irányában az Olt völgyéből a Maros völgyébe átkelve juthattak a nagy magyar Alföldre. Hunokkal együtt Ázsiában Azon a területen, amelyen a mai kutatók a finn-ugor népek őshazáját keresik (az Oka-fo- lyó, a középső Volga- és az alsó Káma-folyó vidékén), a legújabb archeológiái kutatások tanúsága szerint egészen sajátos műveltség uralkodott. Néhány nagyobb, főként bronz eszközökben gazdag sixmező mellett, amelyek Zichy István gróf szerint kereskedő telepek lakóitól származnak, kisterjedelmű, árkokkal erődített lakóhelyek feküsznek, melyeknek népessége ismerte az érceket, sőt azok feldolgozását is, de főként csont- s kisebb mértékben kőeszközöket használt. Ezt a műveltséget Zichy a késői paleolit- kori „magdalómennel" való hasonlatossága alapján részleges kőkorszaknak nevezi. Minthogy az itteni csonttárgyak s egyéb leletek sok közös vonást mutatnak a magyarugorok megállapítható műveltségével s ezek lelőhelyei, az úgynevezett csontos gorodiscsék Jekaterinburg irányában átterjednek az Urál- hegységen is és ott főként Tóból vidékén fordulnak eiő, Zichy valószínűnek' tartja, hogy a magyar-ugorok őshazája az Urál-hegység két oldalán a mai Penn kormányzóság déli részén volt. A magyar nyelvnek vannak igen régi, honfoglalás előlit bolgár-török jövevény szavai, amelyek. Gombocz Zoltán megállapitása szerint egy „ócsuvasos" jellegű őstörök nyelvalakból származnak. E jövevény szavakat a magyarság attól a néptől vette át, amelyet egy kínai hadsereg Krisztus előtt 36-ban legyőzött s amely nép nyugat felé volt kénytelen menekülni. Ez a nép a hiung-nu, hung-no néven ismert Kínában lakó nép volt, amelyről a tudományos kutatások kiderítették, hogy azonos volt a hun bolgár-török néppel. Minthogy a menekülő hun nép szintén Tóiból vidékén telepedett meg, érintkezésbe jutott, majd elkeveredett az ott lakó magyarsággal. Zichy István gróf szerint négy hun nemzedék ék volna rokonaitól elszakadva a magyar-ugorok közötti ennyi idő alatt ment végbe a hódítók nyelvcseréje és a meghódítottak egymásba olvadása. Zichy szerint ez volna a történeti magyarság kialakulása, mert csakis ilyen módon tartja megmagyarázhatónak azt, hogy a finn-ugor- nyelvü magyarság már a legkorábbi lei rá sokban nemcsak török műveltséggel, de a török népek minden jellegzetes tulajdonságával jelent meg. Számos részletkérdés tisztázódott az utolsó 15 év folyamán, amelyek összefoglalása messze meghaladja egy rövid áttekintő előadás kereteit. Azért ezek. mellőzésével most már csak az utóbbi évek legfontosabb őstörténeti munkáinak eredményeit fogom röviden ismertetni. Az első munka Németh Gyulának „A honfoglaló magyarság kialakulása" cimü jeles müve. Mogyeri és Ogurda, honfoglalás előli! magyar királyok Németh Gyula történeti és néprajzi kutatások alapján megállapította, hogy a nomád állam-- bán a legfontosabb tényező egy hatalmas népcsoport, amely a hatalmi körébe eső családokat, nemzetségeket és törzseket származásra és nyelvre való tekintet nélkül egyesíti magában. A török nomád államok tehát általában nem egynyelvüek és egyfajuak. Attila birodalma a megszervező török hunokon kívül irániakból (alánokból), germánokból és egyéb népekből állott. Konstantínus Porfirogeneta külön kiemeli, hogy a magyarokhoz csatlakozott kabarok a a magyarokétól eltérő (tudniillik török) nyelven beszélnek. A nomád török népnevek nem nyelvi, faji vagy etnográfiái, hanem tisztán politikai egységet jelölnek. Az „akatzirokról" tudjuk például, hogy nem hunok, mégis akacir- hunok alakban találkozunk nevükkel, mert az akacirok a hun birodalomhoz tartoztak. Az ujgorok 11 törzse közül eredetileg csak a kán törzse viselte az ujgor nevet s ettől kapta nevét az egész törzsszövetség, A népnév a törökökönél általában hódítás következtében terjed át egy másik népre, de arra is vannak példák, hogy egy nép olyan nép nevét kapja, amelyik azelőtt az ő földjén .vagy szomszédságában lakott. A magyarság, Németh Gyula megállapítása szerint először a Kubán alsó folyásánál elterülő lakóhelyén való tartózkodása idején bukkanik fel a történelemben; a „magyar" népnév Malalász és TTheofanesz bizánci íróknál „mogyeri" ( görög betűkkel írva „Mougeris" alakban)., • _ •,.* Mogyeri volt akikor (527 táján) a magyar nép fejedelme s a mogyeri népnévből lett személynév. Mogyeri fejedelem testvérének neve Ogurda volt s e névalakot görögösen Gordásznak írták. E két ősmagyar nevű király, Ogurda és Mogyeri bizonyára a magyarságnak, vagy a magyarság vezetése alatt álló törzsszövetségnek volt a királya. Igaz ugyan, hogy az említett két görög forrás a hatodik században a Kubán vidékén lakó magyarságot hunnak nevezi, de amint az eddigiekből is láttuk, a népek névcseréje e korban köny- nyen ment. Itt, a Kubáin vidékén elterülő őshazában, a magyarok a jászok őseinek, az alánoknak, a mai osszéteknek, a szomszédságában laktak, ebből a korból valók a magyar nyelv alán jövevényszavai, melyeket Munkácsi Bernét s utána több más nyelvész mutatott ki; s ebből a korból való az a hagyomány is, hogy Belár fiainak feleségeit s velük együtt Dula alán fejedelem két leányát Hunor és Magyar elrabolta és nőül vette. A honfoglalók közt (öbb volt a török, mint a finn-ugor Amikor tehát a honfoglaló magyarság hét törzsével, a Nyék, Megyeri, Kürt-gyarmat, Tarján, Jenő, Kari é3 Kaszi, továbbá a Kabarok törzsével megjelenik a mai Magyarország határán, már oly viszontagságokon ment keresztül, amelyeket részben sikerül a történetíróknak felderíteniük. A hét törzs közüli kettő volt finn-ugor eredetű; a Nyék és a Megyeri törzs, A többi török származású volt. A volgaraentí őshazából valószínűleg csak ez a két törzs származott, a többi tötök eredetű törzsekkel vándorlásai során kerülhetett össze. Küzdelmes volt ez az ut, melyet a Volgától a Dunáig megtettek, nem is volt egyenes irányú ———c—mi III Ilin ■! iiiiiin mmiiiiiiiiiiiiii ut, mert sokfelé kalandoztak, míg eljutottak a mai magyarlakta földhöz. Hogyan jutottak cl? Hómon Bálint a Tisza-Duna leié vonuló vándor-magyarokról A történelmi feljegyzések szerint a magyarság tehát lakott a Fekete tenger keleti partvidékén, a Meotis partján, Lebediában és Etel-köz- ben. Lebedia némelyek szerint a Kaukázus, Kubán és Don vidékén lehetett, mások szerint a Don-, Dnyeper- és Bug-folyók közötti területen. Innen vándoroltak az Etel-közbe, ahol a magyarok hat esztendeig tartózkodtak. Etel-közi hazájukban a bessenyők megtámadták a magyarokat; a Dnyeper és Dnyeszter közt tanyázó magyar törzseket délkeleti irányból, a Dnyeper- sellők járhatatlan vizén érte a támadás, a Jeka- terinoszlav és Kherson közti Dnyeper-szakasz felől. A hirtelen támadástól meglepett törzsek, minthogy a harcosok nagyrésze távol volt, védekezésre nem is gondolhattak, hanem mindenestül felkerekedtek és nyugatra menekültek, Hó- man Bálint, kutatásai szerint ütjük nem egyenes irányban, vezetett a Kárpátok felé. Nagyszámú háziállataik miatt, de a maguk ellátására is szükségük volt vízre, ezért a folyók mentén északnyugati irányban hatoltak a podoliai ter- rasz felé. Legkeletibb törzsük a Dnyeper mentén haladt és Kiev alá jutott, mig a vele párhuzamosan haladó törzsek a Búg és Dnyeszter forráíviidékére érték. A nép zöme ilyképpen Árpád vezérleté alatt a Kiev—ha’licsi vonalon élő szlá vökig hatolt és itt délnyugatnak fordulva, ' • a vereckei hágón át tartott a felső-tiszai síkság felé. A Pxut, Szeret és Al-Duna mentén tanyázó törzsekhez mindenesetre később jutott el a támadás híre s a hirt nyomon követték az északnyugat felé menekült törzsektől néptelenül hagyott tengerparti síkon gyorsan átszáguldó bes- seriyő lovasok. Az ellenség közeledésének hire gyors menekülésre kényszerifeette őket is, de ütjük északnyugat és dél felé is el volt vágva. Északon, a Dnyeszter mentén, Mohilev és Ka- menev—Podolszk vidékén erős orosz és lengyel törzsek keresztezték a Prut és Szeret völgyén érkezők útját. Dél felől, a havas- alföldi síkon át, ekkortájt érkezett meg Levente vert serege, nyomában az üldöző bolgárokkal. A Tölgyesi, Gyímesi, Ojtozi és Bodzái szorosok a honfoglalók utjai Két tűz közé szorítva, más menekvés nem volt, mint hogy a Beszterce, Tatros és más hegyi patakok völgyén át húzódjanak fel a Keleti- Kárpátok hirtelen emelkedő magaslataira. Az uttalasn havasokon, rengeteg erdők közt vezető Tölgyesi, Gyimesi, Ojtozi és Bodzái szorosokon át, ezer veszéllyel és nehéz természeti akadályokkal küzdve, vergődtek át Erdély földijére, a Maros és Olt felső folyásához. Más töredékek egyenesen nyugatra sodródtak s a Vaskapunál kelitek át a Csemához és Onnét a Temes völgyébe. A kétféléi behatoló törzsek mindegyike saját utjának emlékét őrizte meg a maga szájhagyományaiban. A Tisza-vidéki hagyomány a vereckei bejövetelről beszél, a Maros vidékén és a Dunántúl az Erdélyi ut nehézségeire emlékeznek. Hóman Bálint szerint az etel-közi bessenyő- támadás nagy veszteséget okozott a magyaroknak, de a csapás komátsem volt olyan katasztrófád, amint azt két emberöltővel később Konstantinos császár feltünteti, amikor a magyarok Etel-közben maradt részének pusztulásáról beszél. Másutt , maga Konstaiitinos is csak azt mondja, hogy a bessenyők a magyarokra támadtak, őket fejedelmükkel, Árpáddal együtt kiűzték etel-közi hazájukból. A későbbi események határozottan ellentmondanak ilyen katasztrófád vereségnek. Palotai Borist KÜLVÁROS V A púpos házaik zsémbesen guggolnak, maszatos könnyük a falon csepeg, behúzott nyakkal nyögnek, nyöszörögnek, akár a megvert uccagyerekek. Napfényt koldulnak, falat lángot, de az is elszürkül, mire ideér, az is fonnyadt lesz és penészes mint kabátzsebben felejtett kenyér. ,, Sötét a csillag, sötét a föld, az ég is, elmúlás lebben minden csöppnyi résen, ^ s im — pelenkák virulnak konok daccal, a félig bedült kerítésen. A Rota Romana döntései házassági ügyekben Paris, szeptember 12. A vatikáni legfőbb egyházi bíróság, a Rota eljárása és döntései házassági ügyekben sok előítélettel találkoznak még mindig. P. Yves de la Biére nemrég Páriában .kiadott „L'église et són gouvernemet“ cimü könyvében részletesen foglalkozik e kérdéssel. A .katolikus egyházjog szerint a keresztények közt érvényesein megkötött és elvált házasság felbonthatatlan. Az egyházi bíróságok sem bonthatnak fel és bontanak fel1 ily házasságokat, legföljebb semmiseknek nyilváníthatják, azaz a törvényes eljárás során megállapítják, hogy az adott esetben érvényes házasságkötés nem történt. Katolikus házassági ügyekben a legfelsőbb egyházi bíróság, a Rota Romana. Több ízben ama szemrehányással illették, hogy a házassgáok semmissé nyilvánításánál bizonyos előnyökben részesülnek azok, akik a rendkívül magas eljárási költségeket megfizetik. A valóságban a bíróság eljárási költségei nem, magasabbak,, mint hasonló rangú világi bíróságoké és az esetek, melyekben a Rota. a házasság semmiségét mondja ki, sokkal ritkábbak, mint azok, amelyekben a házassági kötelék érvényességét állapítja meg. Egyébként pedig a felek költségmentessége biztosítva van, ha az illetékes egyházhatóság igazolja, hogy az illető fél a költségek viselésére képtelen. P. Yves de la Biére beigazolásául ama gondosságnak, mellyel a Rota a házassági pereket intézi, az 1929. és 1939. évek eseteit megvizsgálta s a következőket állapította meg: 1909-ben a. Rota összesen 58 házassági ügyet intézett el. 30 esetben az eljárás a bírósági költségek megfizetésével. 28 esetben teljesen díjtalanul történt. A házasságot semmisnek nyilvánították 20 esetben, 38 esetben pedig a keresetet elutasították s a házasságot érvényesnek nyilvánították. A 20 megsemmisítő ítélet közül 12 teljesen díjtalan volt és csak 8 esetben fizették a költségeket. 1930-ban a Rota 52 házassági ügyben hozott döntést, ezeknek fele költségmentes volt. A házasságot semmisnek nyilvánították 14 esetben, a keresetet elutasították 38 esetiben. A 26 költséges eset közül 5 járt sikerrel, 21 eredménytelen maradt; a 26 díjtalan eset közül 8 sikerrel, 18 elutasítással végződött. ■ ' V A legközelebbi rovat szeptember 27-én jelenik meg. Rozsnyó., Az, általános nyugdíjintézet nyugdíjasainak jogi helyzete teljesen magánjogi jellegű és ennélfogva külföldre való utazások alkalmával a szabályszerű útlevél és az illető állam vízumán kívül egyéb engedélyre nincs szükségük. Különösen nem vonatkozik rájuk az állami nyugdíjasokra érvényben levő tilalom, illetve, hogy csa-k előzetes engedély alapján lehet külföldre utazni. Levelezőlapon válaszoltunk. ^ Uradalmi tisztviselő özvegye. Azon vitás kérdés jár-e nyugdíjemelés a nagybirtokokon 1921. május 6. után még szolgálatban volt tisztviselőnek a 130/1921, ill. 71/1936. alapján, még nincs eldöntve. A minisztérium által kiadott utasítás szerint sem az egyik, sem a másik törvény' alapján nincs jogigény. A volt gróf Sch.-féle uradalmak több volt tisztviselője, illetve özvegye fordult már rovatvezetőnkhöz, aki lépéseket . tett ezen igényjogosultak jogainak megóvása tárgyában. Ügyét nyilvántartásba vettem és körülbelül egy hónap múlva várhat részletes választ. S. J., Beregszász. A gyakorlat, mely a pénzügyminisztérium egyik utasításán alapszik, az, hogy sürgős, esetekben előzetes engedély nélkül utazhatik külföldre, de nem szabad ezen külföldi tartózkodás időtartamának meghaladnia évente a 14 napot, beszámítva a határátlépés és a visszatérés napját is 1—1 napnak. Az igaz, hogy a kongruát élvező lelkészek sok tekintetben mostohább elbánásban részesülték az állami alkalmazottaknál, de hát figyelembe Ítéli venni, hogy a kongrua nem tekinthető renides állami járandóságnak, hanem csak az egyházak alkalmazottainak nyújtott segélynek. Takarékpénztári főtisztviselő. Miután nem közli életkorát, sem azt, tagja volt-e az általános nyugdíjintézetnek, mikortól meddig, sem pedig nem küldte be a befizetett összegek visszatérítése iránti kérvényre hozott elutasító határozat másolatát, ennélfogva határozott választ nem adhatunk. Pótolja a fenti adatokat és akkor válaszolunk. Honvédföállaíorvos özvegye 1914. Küldje be utolsó nyűg-díjrendeletének egyszerit másolatát annak megállapitása végett, melyik szolgálati osztályba sorozták. Ha időközben megkapta, a IV.. korosztály rendezéséről szóló uj rendeletet, úgy azt is küldje be. másolatban. Felülvizsgáljuk. Özvegy 1936. A H. fizetési osztály 10. fokozatának, tehát az ebben az osztályban elérhető legmagasabb nyugdíj felét kapja, mint özvegy. Éz rendben is van. A legkisebb törvényes özvegyi nyugdíj 4.800 korona és nem 7.200 korona.. Iratait v.isszaküldtük, T. E. nyugdíjas pályafelvigyázó, Trencsén. A' vasutigazgatóságon a szabdságo,lások miatt ju- lius-augusztes hónapokban nem lehetett eljárni. Legyen még türelemmel. Miihelyt az ügy elintézése sorra kerül, rovatvezetőnk azonnal értesíteni fogja. Magyar háziasszonyok lapja I ► NAGYASSZONY ^ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál
