Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-13 / 210. (4059.) szám
1936 szeptember 13, vasárnap. Budapest — a fücdwácos A nyári szezón végére ért. Kevesebb Ibusz- autókárt látni a körutakon, kevesebb az angol, francia, német, olasz és egyéb idegen beszéd és igy a Dunakorzón is lassan újra a magyarok vannak „többségben.. Mert voltak hetek a nyáron, mikor a magyar fővárost szinte elfoglalta az idegenek hatalmas serege. De nem kellett megijedni a hódítóktól, mert Budapest se volt rest és egytől-egyig meghódította az idegeneket. Most a viszontlátás vágyával búcsúznak a zsúfolt vonatok a budapesti pályaudvaroktól. És a Duna part teraszain a pestiek is búcsúznak a nyártól: jól sikerült az idén. bízni lehet a következőben is. — A stammgast külföldiek és egzotikus jövevények közt sok szlovenszkói magyar is ellátogatott Budapestre, őnekik is tetszik a mondám és fürdőváros Budapest, ők is szívesen élvezik a magyar tengert, folyót, forrást és napot, dupla jól eséssel ülnek be a cigány- zenés budai lokálok kertjeibe és isszák a barackot a Mignonban vagy a Negrescoban. De Budapest szépségei és attrakciói, amelyek az idegeneket megejtik, kibővülnek a szlovenszkói magyarok előtt, ők nemcsak a kellemes szórakozást, üdülést keresik és találják meg Budapesten, ők a magyar kultúra fővárosába is érkeznek. Ha nincs is nyáron teljes szezón kultúrában: hasznos dolog megnézni a magyar könyvesboltokat, ahol az uj könyvek és folyóiratok légiói fedezhetők fel, könnyen vásárolható sok értékes mii az olcsó kiárusításokon. De mégha nem is utazunk a fanatikus könyvérdeklődő izgalmával, akkor is körülvesz bennünket a magyar kultúra légköre: ebben frissülünk fel észrevétlenül és üdülünk, erősödünk, ha Budapestre eljutunk. A magya/r kultúra „fürdőjét“ élvezzük és bátran mondhatjuk, hogy Budapesten a magyar irodalom, művészet, tudomány jótékony fürdője számiunkra. a legbecsesebb. Ilyen értelemben bontakozik fci a szlovenszkói magyar előtt Budapest — mint „fürdőváros". Beága — a di&kt/ácos ébredezik a szeptemberi napokban. A Wilson- pályaudvarra ily énkor már szállingóznak a szlovenszkói magyar diákok is. Itt vannak az első jövevények, akik még szemeszternyitds előtt érkeznek, mert korán „szállnak“ vizsgáikra. De nemsokára tömegével ontja majd a prágai pályaudvar diákjainkat, akik az éjszakai utazás sápadtságával, kofferekkel kezükben és nagyon sok gonddal merednek a Wilson-szoborra, amely elsőnek fogadja őket, mikor kilépnek a prágai uccdra. Sokan lesznek, akik először érkeznek meg Prágába, akik még nem ismerik a tanulmányok nehézségeit és veszedelmeit. De mindenki számára véssük erősen emlékezetünkbe, hogy a magya/r diákok a cseh egyetemi városban, idegen nyelvű egyetemeken is a magyar közönséghez tartoznak. Amit tanulnak, a magyar társadalom javára tanulják, amit elmulasztanak, a magyarság kárára történik. Prága nem magyar város: a magyar diák nem találhat itt mindent, amire magyar szellemi fejlődésében okvetlenül szükséges volna. A főiskolás egyesületek és a magyar kolónia kezdeményezései szolgálhatják az anyanyelvi kultúra ápolását. Kolonizálni kell Prágát a magyar kultúra számára: fiatal főiskolás értelmiségünknek hallatlan, szüksége van erre. Ha ma még kietlenek is a magyar kultúra viszonyai Prágában, nem szabad figyelmen kívül hagyni e város európai művelődési lehetőségeit. Prágának, mint minden nagy városnak megvan a maga kozmopolita jellege is. Ezt a kozmopolita európai kultúrát többnyire parlagon hagyják magyar diákjaink: nem élnek méltó érdeklődéssel Prága történelmi emlékei közt, nem örülnek a könyvtáraknak, színházaknak: pedig gazdag európai kultúrához juthatnak el a cseh városban is számtalan utón. El kell ismerni a Prágában tanuló magyar diákok küzdelmes életét és türelmesen, megértőén kell fogadnunk az észlelhető fogyatékosságokat, de igyekezni kell az adottságok kihasználására, hogy ne szenvedjünk nagyobp hiányt, mint amennyire a körülmények kényszerítenek. BORSODY ISTVÁN. Az miéi hcBvédeiis&k elt&ra’Uását köve eSi az fl-Zet Lőcse, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Kö= zöltiik, hogy az iglói városi tanács Drahovezky szociáldemokrata városbiró elnöklete alatt elhatározta, hogy a római katolikus templom előtti parkban levő, úgynevezett honvédemléket, amely az 1848— 49 es szabadságharc hőseinek emlékére készült, el» távolítja. A csehszlovák lapok is foglalkoztak a kérdéssel, többek között az A—Zet is és noha a képviselőtestület még nem döntött ez ügyben, a lap a legnagyobb határozottsággal kijelenti, hogy a honvédemléket minden körülmények között el fogják távolítani. A lap túlzott, és durva stílusban fogalmazott állás- foglalása tehát befolyásolni igyekszik a képviselő- testület tagjait. 5 m Elhalasztják a kárpátaljai autonómia megvalósítását? Hrabár kormányzónak nem kell a rendeleti utón terveiéit szűk hatáskor ■ ■ >, „Nagyon kellemetlen eredmények*1 Prága, szeptember 12. Hrabár Konstantin kormányzó, dr. Hodza miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait befejezte s pénteken Ungr várra, otthonába utazott. A Lidové Noviny ennek kapcsán szószerinti a következőket jelenti: — Hrabár kormányzónak a kormánnyal folytatott tárgyalásai nagyon kellmetlen eredményekkel jártak Kárpátaljára vonatkozóan. Hrabár kormányzó visszautasította a kormány ismert rendelettervezetét a kormányzói hivatal hatásköréről, mint teljesen elégtelen rendeletét. Teljes és korlátlan rendelkezési jogot kivánt Kárpátalja állami és országos költségvetésével, elnöklési jogot igényelt az országos képviselőtestületben és az országos választmányban, az országos hivatal hatáskörébe tartozó közalkalmazottak kinevezési jogát igényelte a hetedik, illetve hatodik fizetési osztályig s előterjesztési jogot az ötödik és negyedik fizetési oszályban, mig a harmadik és második fizetési osztályra vonatkozóan a kormány maga tenne előterjesztéseket a köztársasági elnöknek. Igényelte a közalkalmazottak áthelyezésének, fegyelmezésének, felfüggesztésének jogát, továbbá, hogy az egész kárpátaljai iskolaügyi ügykör hozzá tartozzék, a cseh iskolákat illetően is. Hrabár kormányzó követelése szerint a Kárpátalját érdeklő összes törvényt és rendeletet a nemzetgyűlésben való tárgyalás, illetve rendeleteknél a kihirdetés előtt véleményezés végett a kormányzónak kellene bemutatni s a kormányzó értesitendő volna arról is, hogy a minisztertanács Kárpátalját érintő ügyet tárgyal. — Ezek a követelések, amennyiben, Hrabár kormányzó ragaszkodnék azokhoz, a kárpátaljai autonómia teljes elodázását jelentenék, amelyet pedig már a legközelebbi időben kellett volna megvalósítani s az ország érdekében fokozatosan kellett volna életbeléptetni. Az autonómia végrehajtásának eltolása az összes személyügyi kérdés rendezését is eltolná. Nincs kizárva, hogy Hrabár éles fellépése Prágában azt célozza, hogy a mai egészségtelen ungvári rezsim a lehető leghosszabb ideig életben maradjon és hogy személyi kívánságok taktikájáról van szó, melynek pedig Kárpátalja s gyógyulási folyamata számára végzetes következményei lelhetnének — fejezi be észrevételeit a Lidové Noviny. Az ukrán „Zemlja a Volja" indiszkréciójának köszönhető a kárpátaljai két „autonómia-rendelet" nyilvánosságra kerülése. A nyilvánosságra jutott szöveg paródiája minden autonómia-gondolatnak. Aki kárpátaljai felelős tényező csak kissé komolyan veszi a felelősséget, az kénytelen visszautasítani az ilyen torz autonómia-tervet. Itt is megismétlődik az a játék, melynek analógiáját bizonyos pártok kormánytöbbségbe való édesgetésénél láttunk. A tárcanélküli miniszterekre gondolunk. A mai kormányzó is „tárcanélküli" kormányzó. Utólag kellett részére hivatalt csinálni. Ha meg hivatala is lett volna, akkor annak hatáskört is kellene adni. így hallottuk egy év előtt. Az ügyes taktika mindenesetre jó volt arra, hogy most már hirdethető legyen, hogy az autonómia megvalósításának legnagyobb akadályozója — a kárpátaljai kormányzó. így írja a Lidové Noviny. Prága tukmálja rá Kárpát- aljára az autonómiát s az Hrabár kormányzónak, nem kell. És miért nem lesz a kormányzónak nagyobb hivatala. És hivatalának hatásköre? Mert a kormányzó nem akarja. Difficilé est satiram non seribere. Háború esetén több mint négymillió embert tud mozgósítani Lengyelország A lengyel hadsereg harci képességei » ■ ■ Jó hadsereg, súlyos technikai hiányok ■ ■ ■ Hadinevelésben részesül az egész lakosság Uj katonai nagyhatalom Európában Varsó, szeptember 12. (MTP) Rydz-Smigly I marsall párisi látogatásával kapcsolatban megint sokat foglalkoztak az európai lapok Lengyelország katonai jelentőségével, aminek különös súlyt ad a bolsevizmussal szemben jelentkező fokozódó türelmetlenség és aggodalom is egyes európai országokban. Lengyelország demográfiai helyzete 35 millió lakosával és a rendes évi 350—400 ezer lélekre rugó népszaporulattal rendkívül kedvező. Sokkal kevésbé kedvező már a gazdasági helyzet. A hadseregnek súlyos gondokat okoz az ország szociális helyzete, s anélkül, hogy a nagyon súlyos helyzetben lévő kisparasztot valami módon szanálnák, nem is lehet beszélni az erők összpontosításáról. Már pedig a kisparasztság az ország lakosságának, háromnegyedét teszi. Tehát ez az a szinte kimeríthetetlen arzenál, amelyből a hadsereg kádereit mindig feltöltheti. Kiképzés a „totális háborúra" A nem túlságosan szigorúan alkalmazott általános védkötelezettség mellett a szolgálati idő két év, a gyalogságnál a valóságban csak 18 hónap, mert úgynevezett aratási szabadság van, amit\ minden földműves megkap. A tartalékban csak negyvenéves korukig teljesítenek szolgálatot a lengyelek. Háború esetén behívják a két legfiatalabb korosztályt, a tizenkilenc- és húszéveseket is. Az ifjúság katonai nevelése az iskolában, az egyesületekben rendkívül fejlett. Lengyelországban a leányok is katonai kiképzésben részesülnek. A segélyszolgálat, amelyet a személyi és anyagi általános hadkötelezettségről szóló törvény hivott életre, nagyszerű munkát fejt ki és az úgynevezett „totális háborúra" készíti elő a lakosság minden rétegét. A hadsereg főfelügyelője, aki a miniszterelnök fölé van rendelve s aki tulajdonképen mindenkor Pilsudski pozícióját tölti' be a lengyel államban, gondoskodik arról, hogy a hadsereg irányítása úgy békében, mint háborúban egységes legyen. A lengyel jó katona, különösen a lovasságnál és a repülőosztagoknál vált be. A nemzeti kisebbségeket külön szabályok szerint vonják be a nemzetvédelembe. Nemzetiségi katona nem kerülhet az úgynevezett technikai csapatokhoz s rendszerint nem teljesítenek szolgálatot saját földjükön, hanem az országnak olyan részén, ahol nem laknak nemzettestvéreik, például az ukrán és fehérorosz katonákat Nyugatlengyelországba küldik, a németek pedig az orosz határon teljesítenek szolgálatot. Á hanem vezérkari akadémia legjobb tanulói A lengyel hadsereg harci értéke igen nagy, mert erős káderei vannak és remekül képzett a tiszti és altiszti kara. A lengyel hadsereg egyike az úgynevezett európai elithadseregeknek. A lengyel tábornokok legnagyobb része már részt veti az 1920-as orosz hadjáratban s nagyobb úttestek irányítása volt rájuk bízva, csakhogy akkor majdnem valamennyien fiatalok voltak s nem is rendelkeztek megfelelő harcászati tapasztalattal, a legtöbbnek még az előképzettsége se volt kielégítő. Fiatalságuk és az orosz hadjárat során szerzett tapasztalatok azonban lehetővé tették, hogy gyorsan és alaposan kiképezzék magukat. Tizenöt év alatt kitűnő tiszti gárdát sikerült kiépíteni Lengyelországban. A lengyel vezérkar kvalitásait tekintve egy sorban áll az angol, francia, német, olasz és orosz vezérkarral. Nem hiába mondotta egyszer Gamelin tábornok n lengyelekről: — A lengyelek voltak a legjobb tanulói a mi vezérkari akadémiánknak. A hadsereg élén a főfelügyelő áll, aki ma egyenrangú hatalom Lengyelországban az államfővel s akinek hivatalát ebben a pillanatban Rydz-Smigly marsall tölti be. Vele együtt dolgozik a hadsereg vezetésének három élszervezete: 1. A hadseregfelügyelőség, amely a haditerveket dolgozza ki, békében a. hadsereg ellenőrzését, háborúban a csapatok irányítását végzi. 2. A hadügyminisztérium. A hadügyminiszter Kasprzycki hadosztálytábornok. 3. A nagyvezérkar. A vezérkar főnöke Stachiewicz brigád- tábornok. Ebből a fölosztásból látható, hogy a lengyel hadsereg francia mintára van fölépítve, —eltekintve természetesen a hadsereg-főfel- gyelő rendkívüli államjogi helyzetétől. , 266 ezer emberből á ló békehadsereg Az ország 10 katonai körzetre van osztva és minden körzethez 3 hadosztály van beosztva. A harminc gyalogsági hadosztályon kívül a lengyel hadseregnek van 1 lovas hadosztálya 12 önálló brigáddal, 13 pionirbrigáddal és 6 repülőezreddel. A hadsereg b ék»létszámat 266 ezer ember, ebből 18 ezer aktív Őszt És 37 ezer aktív altiszt. A hadseregtől független a határőrség, mely a békében a belügyminisztériumhoz tartozik, háborúban azonban a hadsereg kötelékeibe kapcsolódik be. A határőrségben aktív katonák teljesítenek szolgálatot, még pedig úgynevezett elitkatonák, a lengyel csendőrség és hadsereg szine- java. A határőrség parancsnoka Kruszewski brigádtábornok, akinek , hadsereg 27 ezer emberből áll. Ugyancsak a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik az úgynevezett katonai rendőrség, mely szintén elitkatonákból van szervezve s ennek a csapattestnek minden egyes tagja altiszt. Idetartozik még a rendőrség is, amelynek parancsnoka Kordján Zamorski brigádtábornok és 30 ezer emberből áll. Miért járt Rydz-Smigly Parisban ? A lengyel hadsereg tartalékai az 1919 óta kiképzettek létszámát tekintve, 2 millió 400 ezer emberre rúgnak. Tekintetbe kell venni, hogy sokan elestek az orosz hadjárat során és azóta is sokan meghaltak. Éhez hozzá kell számítani a negyven éven fölüli idősebb korosztályhoz tartozó tartalékosokat is, akiket háború esetén belső szolgálatra hívnak be. Ezeknek a létszáma egymillió. A teljes létszám tehát, hozzászámítva a háború esetén behívandó két korosztály négy- százezer emberét, 4 millió 100 ezer emberre rúg. Lengyelországnak ebben a pillanatban 1200 hadirepülőgépe, 425 tankja, 1700 könnyű és 400 nehéz ütege van. A technikai fölkészültség tehát a hadsereg hatalmas méreteivel nem áll aiányban. Főleg bombavető repülőgépekben, tankokban és nehéz ütegekben vannak jelentős pótolnivalói a lengyel vezérkarnak. Ezt a hiányt igyekszik most Rydz-Smigly tábornok a Franciaországgal folytatott tárgyalások révén eltüntetni. Lengyelország hadi kiadásai, az utóbbi évek átlagát véve alapul, évi 750 millió zlotyt tesznek ki, ami az egész állami költségvetés egyharma- cát jelenti. Annyi bizonyos, hogy Lengyelország földrajzi helyzete megköveteli, hogy a nemzet vezetői ilyen hatalmas katonai erőfeszítéseket tegyenek az ország biztonsága érdekében s amennyiben a technikai hiányokat eltüntetik, a lengyel hadsereg valóban egyike lesz Európa legjobb hadseregeinek. r„ t>agai-A\ag^arhirlai>
