Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-13 / 210. (4059.) szám

1936 szeptember 13, vasárnap. Budapest — a fücdwácos A nyári szezón végére ért. Kevesebb Ibusz- autókárt látni a körutakon, kevesebb az an­gol, francia, német, olasz és egyéb idegen be­széd és igy a Dunakorzón is lassan újra a magyarok vannak „többségben.. Mert vol­tak hetek a nyáron, mikor a magyar fővárost szinte elfoglalta az idegenek hatalmas serege. De nem kellett megijedni a hódítóktól, mert Budapest se volt rest és egytől-egyig meg­hódította az idegeneket. Most a viszontlátás vágyával búcsúznak a zsúfolt vonatok a bu­dapesti pályaudvaroktól. És a Duna part te­raszain a pestiek is búcsúznak a nyártól: jól sikerült az idén. bízni lehet a következőben is. — A stammgast külföldiek és egzotikus jövevények közt sok szlovenszkói magyar is ellátogatott Budapestre, őnekik is tetszik a mondám és fürdőváros Budapest, ők is szíve­sen élvezik a magyar tengert, folyót, forrást és napot, dupla jól eséssel ülnek be a cigány- zenés budai lokálok kertjeibe és isszák a barackot a Mignonban vagy a Negrescoban. De Budapest szépségei és attrakciói, amelyek az idegeneket megejtik, kibővülnek a szlo­venszkói magyarok előtt, ők nemcsak a kel­lemes szórakozást, üdülést keresik és talál­ják meg Budapesten, ők a magyar kultúra fővárosába is érkeznek. Ha nincs is nyáron teljes szezón kultúrában: hasznos dolog meg­nézni a magyar könyvesboltokat, ahol az uj könyvek és folyóiratok légiói fedezhetők fel, könnyen vásárolható sok értékes mii az ol­csó kiárusításokon. De mégha nem is uta­zunk a fanatikus könyvérdeklődő izgalmá­val, akkor is körülvesz bennünket a magyar kultúra légköre: ebben frissülünk fel észre­vétlenül és üdülünk, erősödünk, ha Budapest­re eljutunk. A magya/r kultúra „fürdőjét“ él­vezzük és bátran mondhatjuk, hogy Budapes­ten a magyar irodalom, művészet, tudomány jótékony fürdője számiunkra. a legbecsesebb. Ilyen értelemben bontakozik fci a szlovenszkói magyar előtt Budapest — mint „fürdőváros". Beága — a di&kt/ácos ébredezik a szeptemberi napokban. A Wilson- pályaudvarra ily énkor már szállingóznak a szlovenszkói magyar diákok is. Itt vannak az első jövevények, akik még szemeszternyitds előtt érkeznek, mert korán „szállnak“ vizs­gáikra. De nemsokára tömegével ontja majd a prágai pályaudvar diákjainkat, akik az éj­szakai utazás sápadtságával, kofferekkel ke­zükben és nagyon sok gonddal merednek a Wilson-szoborra, amely elsőnek fogadja őket, mikor kilépnek a prágai uccdra. Sokan lesz­nek, akik először érkeznek meg Prágába, akik még nem ismerik a tanulmányok nehéz­ségeit és veszedelmeit. De mindenki számára véssük erősen emlékezetünkbe, hogy a ma­gya/r diákok a cseh egyetemi városban, ide­gen nyelvű egyetemeken is a magyar közön­séghez tartoznak. Amit tanulnak, a magyar társadalom javára tanulják, amit elmulaszta­nak, a magyarság kárára történik. Prága nem magyar város: a magyar diák nem találhat itt mindent, amire magyar szellemi fejlődésében okvetlenül szükséges volna. A főiskolás egye­sületek és a magyar kolónia kezdeményezé­sei szolgálhatják az anyanyelvi kultúra ápo­lását. Kolonizálni kell Prágát a magyar kul­túra számára: fiatal főiskolás értelmiségünk­nek hallatlan, szüksége van erre. Ha ma még kietlenek is a magyar kultúra viszonyai Prá­gában, nem szabad figyelmen kívül hagyni e város európai művelődési lehetőségeit. Prá­gának, mint minden nagy városnak megvan a maga kozmopolita jellege is. Ezt a kozmo­polita európai kultúrát többnyire parlagon hagyják magyar diákjaink: nem élnek méltó érdeklődéssel Prága történelmi emlékei közt, nem örülnek a könyvtáraknak, színházaknak: pedig gazdag európai kultúrához juthatnak el a cseh városban is számtalan utón. El kell ismerni a Prágában tanuló magyar diákok küzdelmes életét és türelmesen, megértőén kell fogadnunk az észlelhető fogyatékosságo­kat, de igyekezni kell az adottságok kihasz­nálására, hogy ne szenvedjünk nagyobp hiányt, mint amennyire a körülmények kény­szerítenek. BORSODY ISTVÁN. Az miéi hcBvédeiis&k elt&ra’Uását köve eSi az fl-Zet Lőcse, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Kö= zöltiik, hogy az iglói városi tanács Drahovezky szo­ciáldemokrata városbiró elnöklete alatt elhatározta, hogy a római katolikus templom előtti parkban le­vő, úgynevezett honvédemléket, amely az 1848— 49 es szabadságharc hőseinek emlékére készült, el» távolítja. A csehszlovák lapok is foglalkoztak a kérdéssel, többek között az A—Zet is és noha a képviselőtestület még nem döntött ez ügyben, a lap a legnagyobb határozottsággal ki­jelenti, hogy a honvédemléket minden körülmé­nyek között el fogják távolítani. A lap túlzott, és durva stílusban fogalmazott állás- foglalása tehát befolyásolni igyekszik a képviselő- testület tagjait. 5 m Elhalasztják a kárpátaljai autonómia megvalósítását? Hrabár kormányzónak nem kell a rendeleti utón terveiéit szűk hatáskor ■ ■ >, „Nagyon kellemetlen eredmények*1 Prága, szeptember 12. Hrabár Konstantin kormányzó, dr. Hodza miniszterelnökkel foly­tatott tárgyalásait befejezte s pénteken Ungr várra, otthonába utazott. A Lidové Noviny ennek kapcsán szószerinti a következőket jelenti: — Hrabár kormányzónak a kormánnyal folytatott tárgyalásai nagyon kellmetlen ered­ményekkel jártak Kárpátaljára vonatkozóan. Hrabár kormányzó visszautasította a kormány ismert rendelettervezetét a kormányzói hi­vatal hatásköréről, mint teljesen elégtelen rendeletét. Teljes és korlátlan rendelkezési jogot kivánt Kárpátalja állami és országos költségvetésével, elnöklési jogot igényelt az országos képviselőtestületben és az országos választmányban, az országos hivatal hatáskö­rébe tartozó közalkalmazottak kinevezési jo­gát igényelte a hetedik, illetve hatodik fize­tési osztályig s előterjesztési jogot az ötödik és negyedik fizetési oszályban, mig a harma­dik és második fizetési osztályra vonatkozóan a kormány maga tenne előterjesztéseket a köztársasági elnöknek. Igényelte a közalkal­mazottak áthelyezésének, fegyelmezésének, felfüggesztésének jogát, továbbá, hogy az egész kárpátaljai iskolaügyi ügykör hozzá tar­tozzék, a cseh iskolákat illetően is. Hrabár kormányzó követelése szerint a Kárpátalját érdeklő összes törvényt és rendeletet a nem­zetgyűlésben való tárgyalás, illetve rendele­teknél a kihirdetés előtt véleményezés végett a kormányzónak kellene bemutatni s a kor­mányzó értesitendő volna arról is, hogy a mi­nisztertanács Kárpátalját érintő ügyet tárgyal. — Ezek a követelések, amennyiben, Hra­bár kormányzó ragaszkodnék azokhoz, a kárpátaljai autonómia teljes elodázását je­lentenék, amelyet pedig már a legközelebbi időben kel­lett volna megvalósítani s az ország érdekében fokozatosan kellett volna életbeléptetni. Az autonómia végrehajtásának eltolása az összes személyügyi kérdés rendezését is eltolná. Nincs kizárva, hogy Hrabár éles fellépése Prágában azt célozza, hogy a mai egészségtelen ungvári rezsim a lehető leghosszabb ideig életben maradjon és hogy személyi kívánságok taktikájáról van szó, melynek pedig Kárpátalja s gyógyulási folyama­ta számára végzetes következményei lelhetné­nek — fejezi be észrevételeit a Lidové Noviny. Az ukrán „Zemlja a Volja" indiszkréciójának köszönhető a kárpátaljai két „autonómia-rende­let" nyilvánosságra kerülése. A nyilvánosságra jutott szöveg paródiája minden autonómia-gon­dolatnak. Aki kárpátaljai felelős tényező csak kissé komolyan veszi a felelősséget, az kényte­len visszautasítani az ilyen torz autonómia-ter­vet. Itt is megismétlődik az a játék, melynek analógiáját bizonyos pártok kormánytöbbségbe való édesgetésénél láttunk. A tárcanélküli mi­niszterekre gondolunk. A mai kormányzó is „tárcanélküli" kormányzó. Utólag kellett részé­re hivatalt csinálni. Ha meg hivatala is lett vol­na, akkor annak hatáskört is kellene adni. így hallottuk egy év előtt. Az ügyes taktika mindenesetre jó volt arra, hogy most már hirdethető legyen, hogy az autonómia megvalósításának legnagyobb aka­dályozója — a kárpátaljai kormányzó. így írja a Lidové Noviny. Prága tukmálja rá Kárpát- aljára az autonómiát s az Hrabár kormány­zónak, nem kell. És miért nem lesz a kormányzónak nagyobb hi­vatala. És hivatalának hatásköre? Mert a kor­mányzó nem akarja. Difficilé est satiram non seribere. Háború esetén több mint négymillió embert tud mozgósítani Lengyelország A lengyel hadsereg harci képességei » ■ ■ Jó hadsereg, súlyos technikai hiányok ■ ■ ■ Hadinevelésben részesül az egész lakosság Uj katonai nagyhatalom Európában Varsó, szeptember 12. (MTP) Rydz-Smigly I marsall párisi látogatásával kapcsolatban megint sokat foglalkoztak az európai lapok Lengyelor­szág katonai jelentőségével, aminek különös súlyt ad a bolsevizmussal szemben jelentkező fokozódó türelmetlenség és aggodalom is egyes európai országokban. Lengyelország demográ­fiai helyzete 35 millió lakosával és a rendes évi 350—400 ezer lélekre rugó népszaporulattal rendkívül kedvező. Sokkal kevésbé kedvező már a gazdasági helyzet. A hadseregnek súlyos gondokat okoz az ország szociális helyzete, s anélkül, hogy a nagyon súlyos helyzetben lévő kisparasztot valami módon szanálnák, nem is lehet beszélni az erők összpontosításáról. Már pedig a kisparasztság az ország lakosságának, háromnegyedét teszi. Tehát ez az a szinte kime­ríthetetlen arzenál, amelyből a hadsereg káde­reit mindig feltöltheti. Kiképzés a „totális háborúra" A nem túlságosan szigorúan alkalmazott álta­lános védkötelezettség mellett a szolgálati idő két év, a gyalogságnál a valóságban csak 18 hónap, mert úgyneve­zett aratási szabadság van, amit\ minden föld­műves megkap. A tartalékban csak negyvenéves korukig telje­sítenek szolgálatot a lengyelek. Háború esetén behívják a két legfiatalabb korosztályt, a tizen­kilenc- és húszéveseket is. Az ifjúság katonai nevelése az iskolában, az egyesületekben rend­kívül fejlett. Lengyelországban a leányok is ka­tonai kiképzésben részesülnek. A segélyszolgá­lat, amelyet a személyi és anyagi általános had­kötelezettségről szóló törvény hivott életre, nagyszerű munkát fejt ki és az úgynevezett „to­tális háborúra" készíti elő a lakosság minden rétegét. A hadsereg főfelügyelője, aki a minisz­terelnök fölé van rendelve s aki tulajdonképen mindenkor Pilsudski pozícióját tölti' be a lengyel államban, gondoskodik arról, hogy a hadsereg irányítása úgy békében, mint háborúban egysé­ges legyen. A lengyel jó katona, különösen a lovasságnál és a repülőosztagoknál vált be. A nemzeti kisebbségeket külön szabályok sze­rint vonják be a nemzetvédelembe. Nemzetiségi katona nem kerülhet az úgyneve­zett technikai csapatokhoz s rendszerint nem teljesítenek szolgálatot saját földjükön, hanem az országnak olyan részén, ahol nem laknak nemzettestvéreik, például az ukrán és fehér­orosz katonákat Nyugatlengyelországba küldik, a németek pedig az orosz határon teljesítenek szolgálatot. Á hanem vezérkari akadémia legjobb tanulói A lengyel hadsereg harci értéke igen nagy, mert erős káderei vannak és remekül képzett a tiszti és altiszti kara. A lengyel hadsereg egyike az úgynevezett európai elithadseregeknek. A lengyel tábornokok legnagyobb része már részt veti az 1920-as orosz hadjáratban s nagyobb úttestek irányítása volt rájuk bízva, csak­hogy akkor majdnem valamennyien fiatalok vol­tak s nem is rendelkeztek megfelelő harcászati tapasztalattal, a legtöbbnek még az előképzett­sége se volt kielégítő. Fiatalságuk és az orosz hadjárat során szerzett tapasztalatok azonban lehetővé tették, hogy gyorsan és alaposan kiké­pezzék magukat. Tizenöt év alatt kitűnő tiszti gárdát sikerült kiépíteni Lengyelországban. A lengyel vezér­kar kvalitásait tekintve egy sorban áll az an­gol, francia, német, olasz és orosz vezérkar­ral. Nem hiába mondotta egyszer Gamelin tábornok n lengyelekről: — A lengyelek voltak a legjobb tanulói a mi vezérkari akadémiánknak. A hadsereg élén a főfelügyelő áll, aki ma egyenrangú hatalom Lengyelországban az ál­lamfővel s akinek hivatalát ebben a pillanatban Rydz-Smigly marsall tölti be. Vele együtt dol­gozik a hadsereg vezetésének három élszerve­zete: 1. A hadseregfelügyelőség, amely a hadi­terveket dolgozza ki, békében a. hadsereg ellen­őrzését, háborúban a csapatok irányítását végzi. 2. A hadügyminisztérium. A hadügyminiszter Kasprzycki hadosztálytábornok. 3. A nagyve­zérkar. A vezérkar főnöke Stachiewicz brigád- tábornok. Ebből a fölosztásból látható, hogy a lengyel hadsereg francia mintára van fölépítve, —eltekintve természetesen a hadsereg-főfel- gyelő rendkívüli államjogi helyzetétől. , 266 ezer emberből á ló békehadsereg Az ország 10 katonai körzetre van osztva és minden körzethez 3 hadosztály van beosztva. A harminc gyalogsági hadosztályon kívül a len­gyel hadseregnek van 1 lovas hadosztálya 12 önálló brigáddal, 13 pionirbrigáddal és 6 repü­lőezreddel. A hadsereg b ék»létszámat 266 ezer ember, ebből 18 ezer aktív Őszt És 37 ezer aktív al­tiszt. A hadseregtől független a határőrség, mely a békében a belügyminisztériumhoz tartozik, háborúban azonban a hadsereg kötelékeibe kap­csolódik be. A határőrségben aktív katonák tel­jesítenek szolgálatot, még pedig úgynevezett elit­katonák, a lengyel csendőrség és hadsereg szine- java. A határőrség parancsnoka Kruszewski brigádtábornok, akinek , hadsereg 27 ezer emberből áll. Ugyancsak a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik az úgynevezett katonai rendőrség, mely szintén elitkatonákból van szervezve s ennek a csapattestnek minden egyes tagja altiszt. Ide­tartozik még a rendőrség is, amelynek parancs­noka Kordján Zamorski brigádtábornok és 30 ezer emberből áll. Miért járt Rydz-Smigly Parisban ? A lengyel hadsereg tartalékai az 1919 óta ki­képzettek létszámát tekintve, 2 millió 400 ezer emberre rúgnak. Tekintetbe kell venni, hogy sokan elestek az orosz hadjárat során és azóta is sokan meghaltak. Éhez hozzá kell számítani a negyven éven fölüli idősebb korosztályhoz tar­tozó tartalékosokat is, akiket háború esetén bel­ső szolgálatra hívnak be. Ezeknek a létszáma egymillió. A teljes létszám tehát, hozzászámítva a há­ború esetén behívandó két korosztály négy- százezer emberét, 4 millió 100 ezer emberre rúg. Lengyelországnak ebben a pillanatban 1200 hadirepülőgépe, 425 tankja, 1700 könnyű és 400 nehéz ütege van. A technikai fölkészültség te­hát a hadsereg hatalmas méreteivel nem áll aiányban. Főleg bombavető repülőgépekben, tankokban és nehéz ütegekben vannak jelentős pótolni­valói a lengyel vezérkarnak. Ezt a hiányt igyekszik most Rydz-Smigly tábornok a Fran­ciaországgal folytatott tárgyalások révén el­tüntetni. Lengyelország hadi kiadásai, az utóbbi évek át­lagát véve alapul, évi 750 millió zlotyt tesznek ki, ami az egész állami költségvetés egyharma- cát jelenti. Annyi bizonyos, hogy Lengyelország földrajzi helyzete megköveteli, hogy a nemzet vezetői ilyen hatalmas katonai erőfeszítéseket tegyenek az ország biztonsága érdekében s amennyiben a technikai hiányokat eltüntetik, a lengyel hadsereg valóban egyike lesz Európa legjobb hadseregeinek. r„ t>agai-A\ag^arhirlai>

Next

/
Thumbnails
Contents