Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-12 / 209. (4058.) szám

1936 szeptember 12, szombat. 'pra:gaiA\mAarhirlai> 3 ESI Uácotn és QéJUnÜliá tisztességes összeg, kalapot emelhet előtte a krajcáros gondjai között vergődő újságolva­só. Ennyi jut náluk közpénzekből a színé­szeinek. A cseheknek, szlovákoknak, néme­teknek és természetesen nekünk, magyarok­nak is. Csakhogy amig a cseh és szlovák szín­házak támogatására ebből az összegből 2 mil­lió 381 ezer korona jut s még a németeknek is marad 1 millió és 89 ezer korona, addig a magyar színészet a maga lerongyoltságában kénytelen Jbeémi 30 ezer koronával. Ez a né­hány számadat önmagáért beszél, nem is kel­lene hozzátenni egy szót sem. Nem akarunk kázust csinálni az ügyből, illő közönnyel vesz- szük tudomásul az adatokat, nekünk ezek a számok nem mon >nak újat. De azért mégis hálásak lennénk, ha megmagyaráznák: mi­lyen kulcs szerint osztották szét ezt a három és fél millió koronát a köztársaság négy nem­zete között úgy, hogy a magyarra nem egé­szen századrész jutott? Igen, mi semmi egye­bet nem óhajtunk most az üggyel kapcsolat­ban, csak a rejtvény titkát. Kérjük a megfej­tést. Be kell vallanunk, hogy sokáig törtük a fejünket rajta, de nem találtuk meg a he­lyes megoldást. Hálásak lennénk, ha az ille­tékesek elárulnák nekünk a titkot. Például Dérer miniszter ur, akinek ugyan nem tarto­zik ma reszortjába a dolog, de mert ő az, aki sokat foglalkozik sorsunkkal, igazán örül­nénk, ha legközelebb kitérne erre az apróság­ra is. Megtehetné, hiszen éveken keresztül ö állott a reszort élén, amely a szinházügyeket igazgatja s úgy tudjuk, hogy akkor sem volt jobb a helyzet a magyarok szempontjából. Igenis, tudni szeretnénk, mi az oka ennek a bánásmódnak? A safiáMzú&ad&áfytál volt szó a berni ujságir ókonferencián, amely­re összejöttek Európa minden részéből a sajtó munkásai, hogy megbeszéljék házigondjai­kat, hogy ismerkedjenek egymással s hogy kicseréljék tapasztalataikat. A sajtószabadság gondja megint aktuális lett, vallja be szomo­rúan az ujságirókongresszus programja, s van oka a szomorúságra. Nem haladunk ideál­jaink felé, a százéves harc közben sok min­dent verekedett ki az újság pártoknak, hatal­maknak, osztályoknak és yiemzeteknek, de sa­játmagának bizony édeskeveset. Igaz, gyak­ran kapja meg a vállveregetést s az életet igazgató hatalmak közé sorolják, de éppen azért, mert hatalmat, erőt jelent, hát igye­keznek sorompóba állítani jó vagy rossz ügyek mellé. Hatalom bizony szegény feje, de csak olyan hatalom, mely rabja saját hatal­masságának. A sajtó szenvedte meg legjob­ban, hogy az individualizmus soha teljesen ki nem hajtott kurzusa lehanyatlott, hogy az uj kollektív áramlatok közös célokat, leegysze­rűsített s egyetlen dogmához alkalmazott igazságokat ismernek csak s hogy a kritiká­nak is addig ismerik el létjogosultságát, amig hajlandó torkaszakadtából dicshimnuszt zen­geni. Szomorúan s némi letargiával olvassuk a kongresszuson elhangzott beszédeket, szé­pek, meginditóak, de' fájdalmasan ismerősek s nem tegnap vagy tegnapelőtt óta, hanem legalább száz esztendeje fújják ezt a nótát. Magyar újságírónak van legalább egy elégté­tele, hogy a szabadsajtó gondolata együtt szü­letett meg a nemzeti feleszmélés, a nemzeti szabadság gondolatával s a márciusi program­ban ott szerepelt már a sajtószabadság nagy jelszava. Igaz, legyünk önmagunkkal szem­ben is legalább olyan kemény kritikával, mint amilyen elnézőek vagyunk másokkal szemben s valljuk be, hogy a sajtószabadság­nak minden vonatkozásban előfeltétele a fej­lett felelősségtudat s ez százszorosán áll a saj­tóra. A felelőtlen, a nyilvánosság hatalmá­val visszaélő újságíró sírásója a szabad sajtó­nak. Nem is lehet más feladata ujságirószer- vezetnek, s ezt nagyon helyesen szögezte most le a berni kongresszus, mint harcolni a sajtó szabadságáért kifelé és a fokozott felelősség- tudásért befelé. A szlovák néppártiak Hodza miniszterelnöknél Prága, szeptember 11. Tegnap jelentet­tük, hogy dr. Soko'l képviselő, a szlovák néppárt főtitkára és dr. Mederly szenátor tegnap a miniszterelnökkel tárgyalásokat folytatott arról, hogy milyen föltételekkel volna felvehető a kormáinybalépési tárgya­lás. A reggeli lapok erősen kiélezik e tár­gyalások magánjellegét. A kiadott hivata­los jelentés szerint a szlovák néppárt két törvényhozójához csatlakozott Ursiny ag­rárpárti képviselő is és a miniszterelnök a három törvényhozóval a szlovenszkói köz- alkalmazottakra vonatkozó kérdésekről tár­gyalt. A pozsonyi kisantantkonferenda sajtóföhadiszállása a Carltonban A pozsonyi postaigazgatóság külön postahivatalt rendezett be erre az alkalomra a Carlton télikertjében ■ • A kisantant-ujság.rók tanácskozása Pozsonyban ■ ­Pozsony, szeptember 11. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A kisantant- államok újságíróinak sajtókonferenciája Po­zsonyban a Garlton-«zálló télikertjében ma délben 12 órakor megkezdődött. A konfe­renciáin körülbelül hatvan kisantant-állam- belfi újságíró jelent meg. A pozsonyi ható­ságok közül a megnyitó ülésen részttvett az országos hivatal részéről Országh elnök, a katonai parancsnokság részéről Zák tábor­nok, a rendőrigazgatóság részéről dr. Ste- fánek rendőrigazgató, a város részéről dr. Krno főpolgármester. Kisantant-u'ságirók Pozsonyban A konferenciát Vinaver jugoszláv dele­gátus, eddigi elnök nyitotta meg, majd a2 elnöklést átadta Svihovsky csehszlovák új­ságírónak, aki szlovák és francia nyelven tartott megnyitóbeszédet. Dr. Krno főpol­gármester franciául, Országh József orszá­gos elnök szlovákul üdvözölte és biztosítot­ta jóindulatáról a konferenciát. Majd egyes delegátusok szólaltak föl és 13 órakor a megnyitó ülés véget is ért. A délután folya­mán az újságírók ismét kirándultak s este banketten vettek részt. A külügyminiszte­rek érkezése holnap reggelre esedékes. A Carlton-szálló előcsarnoka ma reggeltől ro­mán, francia, jugoszláv beszédtől hangos. A szálló előtt hatalmas külföldi autók sora­koznak. Ma délelőtt érkezett Lukovics Kosta bel­grádi külügyi sajtófőnök, délutánra vár­ják Sándorecu Sándor román külügymi­nisztériumi sajtófőnököt. A Carlton-szálló valóságos sajtófőhadiszáliáshoz hasonlít. A pozsonyi postaigazgatóság külön alkalmi postát rendezett be a Carltcn-szállóban, amely közvetlenül szállítja a leveleket az állomásra a vonatokhoz. Ezenkívül nyolc uj közvetlen telefonvezetéket szereltek föl, amelyeken az újságírók közvetlen kapcso­latokat teremthetnek az állami távbeszélő utján mindenfelé. A posta- és távirdahivatal is a télikertben van elhelyezve. A nagy lá­togatásra való figyelemmel a Carlton-szálló is megerősítette személyzetét. Különben az összes szoba már napok előtt le volt fog­lalva. Az alkalmi postahivatal piros bé­lyegzővel kedveskedik a filatelistáknak. Holnap este érkezik Sztojadinovics mi­niszterelnök és Antoneseu külügyminiszter. A pozsonyi rendőrigazgatóság a konferen­ciára érkező újságíróknak külön sajtóigazol­ványokat állít ki. A konferenciára tegnap megérkezett Drago Jovanovics jugoszláv rendőrigazgató is. A kisantant-konferencia vendégei kedden Luhacovicet, Trencsénteplicet, Zlint és Máhrisc'h-Ostraut fogják meglátogatni. A jugoszláv miniszterelnök bukaresti tárgyalásairól Bukarest, szeptember 11. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök a pozsonyi kisan- tant-konferenciára való elutazása előtt fo­gadta a sajtó munkatársait és a követke­ző nyilatkozatot tette:-— Eddig nem volt szerencsém személye­sen Tatarescu miniszterelnök és Antoneseu külügyminiszter úrhoz, a közös munka so­rán azonban bebizonyosodott, hogy való­ságos élvezet ezekkel az urakkal együtt dol­gozni. Nekem tetszenek, —- mondotta a jugo­szláv miniszterelnök, az energikus és reális férfiak, akikben van elhatározóké­pesség és akaraterő. Ezen az alapon gyorsan megértettük egymást és valamennyi elhatározásunk azonnali megvalósításához láthattunk. Külpolitikai vonatkozásban talán nem kell külön hang­súlyoznom, hogy újólag leszögeztük szem­pontjaink és céljaink azonosságát. Célok, módszerek és politikai vonalvezetés a kis- antant és a balkán-antant körében változat­lan marad. A jugoszláv delegáció a kisantanlkonferenc án Belgrád, szeptember 11. Hivatalosan köz- lik, hogy a kisantant-államok pozsonyi kon­ferenciáján Jugoszláviát Sztojadinovics mi­niszterelnök és külügyminiszter, Martinik rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter, Petrovics külügyminisztérium! osztály­főnök és Protics külügyminisztériumi kabi­netfőnök képviseli. Pergőtüzet indított az agrárok ellen a szocialista és cseh néppárti sajtó Ai agrárpártot a koal'c ó széuüllesztőjének nevezik A támadás éle közvetlenül at agrárpárt! sajtó, kő vetve a miniszterelnök e len irányul Prága, szeptember 11. A cseh néppárti Lidové Listy mai számának vezető helyén újabb éles tá­madást intéz a cseh agrárpárt ellen. A cikket alább ismertetjük: — Az egész világon nincs arra példa, hogy a kormánytöbbség legnagyobb pártjának sajtója, amely még ráadásul a miniszterelnök pártjáé, fölforgassa, mérgezze a koalíciós szövetséghez szükséges összetartást, hogy állandóan zavarja munkaszolidaritásukat, hogy céltudatosan és alattomosan aláássa a parlament és a kormány sikeres munkájának minden föltételét. Hiszen az agrárpárt nem tűrné meg annak egy tizedrészét sem más párt részéről, amit az ő sajtója visz véghez a többi koalíciós párttal szemben, vagy hogyha más, nem agrárpárti miniszterelnök párt­sajtója művelne ilyesmit. Egyszer végül fonto­lóra kell már venni komolyan, hogy az agrárpárt számbeli ereje ellenére alkal- mas-e, hogy az államnak miniszterelnököket adjon. Itt nemcsak a számbeli erőről van szó, hanem egyéb más fontos dolgokról is, különö­sen a legnagyobb felelősség viselésére hivatott párt szelleméről. A miniszterelnök pártja szellemének másképen kell festenie, mint amit a mai miniszterelnök pártjának szelleme mutat. A miniszterelnök párt­ja a nemzeti egységet, összefogó erőt kellene, hogy képviselje s ne legyen a sírásója. A mi­niszterelnök pártjának vezető pártnak kell len­nie. De tudnia kell vezetni. Az agrárpárt bizalmatlanságot terjeszt maga körül a koalícióban a demokratikus rezsimet illetően. Ha vezet, úgy rosszul vezet. Munka helyett fö­lösleges vitákra és viszálykodásra vezet. — Lassankint nem lesz már egyetlen politikai szakadár, akit ne fogadnának tárt karokkal, akit ne támogatnának pénzzel a régi pártjával szemben s akit az agrárpárt ne küldene harcba, az a párt, amelynek kötelessége volna őrizni a belső politikai rendet. Ezért egyszer már az agrárpártnak is föl kell tennie önmaga előtt a kérdést, hogy mit is akar tu- lajdonképen: az a szándéka, hogy ellenzéki politikára készül, mint azt a sajtója teszi, avagy komolyan akar-e dolgozni az állam ér­dekében a mai koalíciós összetételben? Ugyanezt kérdi tőle az összes többi koalíciós párt is. Senkinek eszébe sem jut holmi ultimá­tumokat adni az agrárpártnak, vagy kitessékelni a koalícióból. Nem. A miniszterelnök pártja a saját érdekében, megingatott presztízse érdeké­ben kell, hogy önmagának adjon választ e kér­désre. És természetes, hogy e választ még a par­lamenti és koalíciós munkálatok megkezdése előtt kell megadnia. A szocialisták szekundálnak A Lidové Noviny megjegyzi, hogy a cikk nemcsak a cseh néppárt, hanem az összes de­mokratikusan érző párt nézetét is teljesen fedi. Helyes, írja a Lidové Noviny, hogy ez a hang nemszodalista koalició-cs<»portból jött, mert ilymódon kirántották az utolsó támaszát is annak a politikai csalásnak, amely a demo­kráciaellenes támadást szívesen leplezné az egyes osztályok vagy vallásfelekezetek érde­keinek gondozásával és az osztály- s polgár­háború szitásával. A Lidové Listy ama kérdése, hogy az agrárpárt alkalmas-e még ugyan, hogy a miniszterelnököt adja a koalíciónak, nem irányul semmiképpen dr. Hodza személye ellen. A cseh néppárt s a többi koalíciós párt nagyon jól tudja, hogy a Venkov legfőbb célja Hodza megbuktatása. Az óvatos szociáldemokrácia A szociáldemokrata Právo Lidu mai számá­ban a Venkovxól a következőket Írja: — A Venkovnál veszekedőbb, vitatkozóbb lap nincs a világon. Egész harmadik oldala tele van naivságokkal, melyeknek az a céljuk, hogy tüzcsóvákat vessenek a szocialisták és a néppárt közé. A Venkov nagyon sokat törődik a Právo Lidunak a Vatikánhoz való viszonyával s egy­szerre csak ezt üvölti: ,,A vallás és a papok ret­tenetes megvádolása a szociáldemorkata sajtó által.“ S amit maga a Venkov produkál, az semmi más, mint a Robotnícke Novinynak a vitája a Slovensky Deníkkel. Az eset azt mu­tatja, hogy az agrársajtó nyilván szándékosan kultúr­harcot gyújtogat, hogy aztán a szocialistákat a néppártialtnál denunciálhassa s üy módon érje el célját. Ezzel számolni kell. S ezért az ilyen provokálásnak nem ülünk fel es a szociáldemokrata sajtó jól teszi, ha nem reagál Vrany urnák s nem jár kezére. Ha akar­nánk, egyszerűen lenyomtathatnánk St’astny Adolfnak, az agrárpárt alapítójának szellemi és erkölcsi örökségét és a Venkov akkor elrémül­ne, hogy az egyház, a papok, a vallás, a Vati­kán ellen mi mindent mondott a miniszterelnök, számos miniszter, négy országos elnök, a képvi­selőházi elnök, igen sok járási főnök stb. stb. pártjának az alapitója. A Venkov oly naiv, hogy azt gondolja, hogy módszereit mások is el­viselik. Számolnia kell azzal, hogy vele is igy, fognak beszélni, ahogyan ő beszél másokkal, fe­jezi be közlését a Právo Lidu. A támadás c«..ja A magunk részéről csak azt jegyezzük meg, hogy a cseh néppárti, szociáldemokrata és nemzeti szocialista lapok koncentrált sajtótámadása semmi más, mint az a pergőtűz, melynek ere­deti megállapodások szerint szeptember 20-án kellett volna megindulnia, de a harcban álló feleket annyi tűz hevíti, hogy az offenziva kilenc nappal korábban indult meg. Ilyen lég­kör bizony egyáltalán nem alkalmas, nagy elvi jelentőségű, nemzetiségi kérdések meg­oldására. Amikor az agrárpárt bármikor visszahívhatja a miniszterelnököt, vagy csak azért csinálják a vaklármát, hogy megbuktassák a kormányelnö­köt, aki a kisebbségi kérdést napirendre tűzte, hogy ezen az utón tereljék mellékvágányra a kisebbség* kérdést? 'v hdjzkntzuiba. meMztt iS éyxr&t NIVEÁ-t \V *használ.- A hideg, meleg viz sem árt bőrének, puha, ’N üde marad, ha rendszeresen bedörzsöli NIVEA- i wm; \ val.- Ez a kiváló hatás Eucerit tartalmának I r** / 9 NIVEA-CREME ára dobozban és Z? 1 1 ‘ i :sban: KŐ 3.- - 13.-, NIVEA-OLAJ ára Kő 6.- - 22.-v' 1

Next

/
Thumbnails
Contents