Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-11 / 208. (4057.) szám
tprxgai-Ma<Aarhírlai> 1936 szeptember 11, péntek. Csíz Jód Őréin fürdő Ajánlva. Érelmeszesedés, ideg. mirigy csont, börbajoknál, golyva, hüdések ég az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó utóidényi pausál kúrák : 21 napra az összköltségekkel Kö 1100.— 28 napra az összköltségekkel Kő 1420.— Gyermekszanatórium. — Ismertetőt küld a Fürdöigazgatóság, Ciz kúpele. (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA.) céhen ugyancsak éles szóval ostorozzák magukat, amikor azt mondják, hogy ,,egész átíamépitő igyekezetük, ugylátszik, csak arra jó, hogy az ellentábor (értsd: magyar ellenzék) részéről megvetés, a kormánytá- bor részérő1! pedig közöny és észrenemve- vés legyen jutalmuk." Megérdemelt ez az önvád, de utólag megvalljuk, hogy mi inkább sajnálattal és részvéttel tekintettünk mindenkori megtévelyedéseikre és kisebb ségdestruáló munkájukra. Egyébként pedig mi is közönnyel és észrenemvevéssel jutalmaztuk kisded erőlködéseiket. Miként a kormány is. De ugylátszik, mea culpáijuk bár őszinte, mégsem teljes. Mert lényegében még a mea culpa pillanatában is a régi intrikáikat folytatták. Mert kérdjük, mi értelme volt annak, hogy amikor a magyar ellenzék már benyújtotta a magyarság kulturális követeléseit és pedig olyan körültekintő, átfogó, részletes és főleg mérsékelt, reális formában, hogy azt minden magyar ember maradéktalanul a magáévá fogadhatta, s ráadásul olyan visszhangot keltve, — mi értelme és szüksége volt akkor annak, hogy a csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szociáldemokrata párt magyarjai még külön extra követeléseket terjesszenek a kormány elé? Mi értelme elmondani ugyanazt más formában, talán az egyesült párt követelései az ő számukra nem voltak eléggé magyarok? Mért kellett nekik 'külön ágál- niok, amikor még a mindent mindenkor opponáló, soha semmivel meg nem elégedő kommunisták sajtóorgánuma, a Magyar Nap is oda tudott állni a magyar követelések mellé és igy beszélt: „Az egyesült párt az elmúlt hétfőn memorandumot nyújtott át a kormánynak, amelyben előterjeszti nyelvjogi és kulturális követeléseit. Ebben az emlékiratban semmi sincs, amelyről bármely magyar, akár munkás vagy gyáros, földmunkás, kisgazda vagy nagybirtokos azt állíthatná, hogy nem szükséges, a magyarság számára nem hasznos, legfeljebb azt, hogy kevés, vagy saját szája ize szerint apró módosításokra szorul. Ezekért hajlandó küzdeni, sőt már többször síkra is szállt a kommunista párt, sőt a szociáldemokraták sem szólhatnak ellene semmit, ha nem akarják magukat örökre kompromittálni párttagjaik előtt. Olyan követelésekről van tehát szó, amelyeket minden magyar ember elismer és minden magyat akar. Véleménykülönbség csak abban lehet. hogyan elérni eme követelések teljesítését." Nos, a kommunista cikkiró rosszul ismeri a magyar szociáldemokratákat, ők, igenis, inkább kompromittálják magukat a saját párttagjaik előtt, de nem szalasztják el az alkalmat, hogy kísérletet tegyenek a magyar követelések megtorpedózására. A magyar kulturális követelések becsületes szolgálata az lett volna, hogyha az agrár- párti és szociáldemokrata pártban levő magyarok kiállanak és azt mondják, hogy ők is teljes lélekkel, egész politikai reputációjukkal támogatják a magyar követeléseket tartalmazó egyesültpárti memorandumot. Ez magyar állásfoglalás lett volna, erősítette volna a magyar követelést. Akkor a kormány látta volna, hogy kulturális és nyelvi kérdésekben itt minden magyar egyet akar, hogy itt nincs tovább kibúvó, itt egyetlenegy megoldás van: teljesíteni a minden magyarok egységes követelését. De ők ezt nem tették, ők különvéleményeket terjesztettek be s újabb alibit adtak a kormánynak a halogatásra azzal az ürüggyel, hogy még a magyarok maguk nem egyeztek meg, várni kell tehát, amig megegyeznek. Kibúvókat teremtenek — ez a magyar aktivisták kerékkötő szereplésének értelme. De legalább végleg leálcázták magukat a magyar közvélemény előtt. A katolikus egyház tiltakozik a madridi „népfront*1 keresztényüldözése ellen TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ I. OLDALON. Róma, szeptember 10. Mint az Osserv. Rom. jelenti, •— amint erről röviden a PMH is már megemlékezett, — a Szentszék erélyes hangú jegyzéket intézett a madridi kormányhoz, melyben többek között a következőket állapítja meg: Barcelonában és csaknem egész Katalóniá- ban és Madridban papokat és szerzeteseket, akik a politikai harcoktól teljesen távol állottak, barbár módon meggyilkolták; az áldásosán működő szerzetesnőket a kórházakból, amelyekben szeretetmunkájukat végezték, elűzték és elvetemült módon meggyalázták; a templomokat és kolostorokat rendszeresen feldúlták és felégették, sőt a sírokat is megbecstelenitették és a holttesteket meggyalázták; az istentiszteletet nem csupán a nyilvános templomokban, hanem a magánházakban is eltiltották. Ily körülmények közt a Szentszék panaszló és tiltakozó szavát felemelni kénytelen. Még ha fel is tehető lenne, hogy a madridi kormány olykor nehézségekkel küzdhet, ha az általa felfegyverzett elemeknek sajnálatraméltó garázdaságait elnyomni akarná, nem szabad elfeledni, hogy a Szentszéknek a múltban ismételten és sürgősen tett lépései sem jártak azon eredménnyel, hogy a kormány az egyház ellen elkövetett erőszakoskodásokat hatásosan megakadályozta és megtorolta volna, A keresztény emberiség elvárja a madridi kormánytól, hogy e fájdalomkeltő kihágásoknak véget vet, vagy ez istentelen cselekmények felett nyilvánosan sajnálatát fejezi ki és önmagáról az ezen cselekedetek szerzőit terhelő felelősséget nyíltan és világosan elhárítja. A pápa igen szükségesnek látja, hogy a spanyol nemzetért való forró imákat megsokszorozzák, amelynek dicsőséges emlékei a katolikus vallással és az egyházzal oly szoros kapcsolatban állanák. A Westminstert érsek a tpanyo ortzági eseményekről London, szeptember 10. A westminsteri érsek a spanyolországi események kapcsán feltűnést keltő nyilatkozatot tett közzé. — A spanyol tragédia — úgymond — fájdalommal és gonddal tölt el bennünket. Papok, szerzetesek és szerzetesnők gyilkolásáról és kivégzéséről olvasunk. Templomokat és kolostorokat gyújtogatnak fel. Úgy látszik, a terror a kereszténység é$ kultúra megsemmisítésére törekszik. Emberi részvétből, hogy embertársaink és testvéreink iránti keresztény szeretetről ne is szóljunk, hallatjuk tiltakozó szavunkat. . . Arra kell gondolnunk, hogy ha szomszédunk háza ég, a mi házunk is veszedelemben forog. Legalább azt kívánjuk, hogy országunkban ama sötét hatalmak terveibe ne bonyolódjunk, amelyek a tüzet felszítják és fenntartják ... Az Isten országa a „pokol kapuinak" erejét és gyűlöletét ismeri, ámde a szenvedő keresztények üldözésének türelmes szemlélése semmikép sem jogosít fel arra, hogy közönyösek maradjunk országunk és a keresztény kultúra sorsával szemben. Az érsek a további intézkedésig külön imákat rendelt el a szenvedő spanyol népért. A határvidéki járásokban megszervezik az államvédelmi őrséget Prága, szeptember 10. Több lap jelentése szerint a belügyminisztérium a határvidéki járásokban államvédelmi őrség szervezésére készül. Az államvédelmi őrség teljesen uj, egyenruhás és polgári öítozeíü szervezet volna. Szervezetileg az uj intézmény nagyon közel állana a katonasághoz, de miként a csendőrség, a belügyminisztériumnak lesz alárendelve. Az államvédelmi őrséget a határvidéki csendőrségi testületekből szervezik, ezektől azonban az uj Intézmény szervezetileg s feladatait illetően is különbözni fog. Az uj szervezet első fokon a járási hivar taloknak, illetve a helyi rendőrhivataloknak lesz alárendelve, azonban ebben a keretben is különálló testületéi alkot. Az államvédelmi őrség szolgálata kiterjed a határőri, pénzügyi, állambiztonsági és vasúti agenda elvégzésére. A szervezés alapjául szolgál az államvédelmi törvény és az államrendőrség szervezetéről szóló rendelet. Újabb fordulat előtt a kárpátaljai inségkukorica szállításának ügye Prága, szeptember 10. Megírta a PMH, hogy a kárpátaljai országos hivatal eddig 2105 vagon inségkukorica szállítására adott megbízást, részben a kárpátaljai malmosoknak, részben pedig a pozsonyi Agrasolnak és az ungvári behozatali szindikátusnak. Az ügyben érdekes fordulat állott be. Körner, a csehszlovák központi fáértékesitő igazgatója, valamint a Dredom-a igazgatója előnyös feltételek mellett Magyarországból 40 millió értékű gömbfaszállitást kapott, kompenzáció fejében. Minthogy a földművelésügyi minisztérium nem járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország a fát állattal, vagy búzával fizesse, igy a tárgyalások a kukoricára összpontosultak, A Lidové Noviny jelentése szerint a magyar kukorica ára mázsánként 5—7 koronával drágább lenne. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy mérlegelik az országos hivatal által kiirt pályázat megsemmisitésének lehetőségét, mert a Magyarországra történő ilyen nagy értékű faszállitás a lakosság jelentős hányadát keresethez juttatná. Hir szerint az illetékes prágai hivatalokat Kárpátaljáról a táviratok özönével árasztják el, amelyekben hangsúlyozzák a magyarországi farendelés óriási gazdasági jelentőségét. BOLSEVIZMUS, - KATOLICIZMUS,- NACIONALIZMUS Irta: Katolikus III. A harmadik, nagy tömegeiket mozgató erő, — amelynek taglalását szándékosan hagytam utoljára, — a nacionalizmus, amely már a 19. szár zadra is rányomta a maga bélyeget, de vallójában most látszik eléírni tetőfokát. Hatása kétirányú: defenzív és offenzív. Defenzív, aimennyi- ben gátat igyekszik vetni azoknak a forradalmi törekvéseiknek, amelyek a mai társadalmi rend megdöntését célozzák. Offenzív, mert uj eszméket hirdet, amelyeknek meg alkarja nyerni a tömegeket s miniden eszközt, megengedhetőnek tant, hogy uralomra kerüli jön a többi eszme - áraim,Latoikkal szemben. Lényege egy, do megnyilvánulási formája különböző. Máié az olasz, más a német nacionalizmus. Más a kisebbségek éis az uralkodó nemzetek, — más a háborúból [győztesem kikerült és miás a legyőzött méipek nacionalizmusa. Más a nyugati, a közép- és a keleteuróipai nacionalizmus. A méipek sajátos egyénisége mindenütt rányomja a maga bélyegét és csodálatos erőkifejtésre, teljesítményekre tesz képessé. A marxii szocializmus a maga intennaciomális jelszavaival háttérbe szorul! mellette és Oroszország sem tudja kivonni magát a hatása alól. Aiz orosz szovjet egyre több helyet enged odahaza a nemzet! érzés érvényesüléséinek, — a kommunizmus nemzetközi prófétáit egymásután félireáliliitotta és az uj bolsevik! taktika mindenütt figyelembe veszi az egyes népek nemzeti érzését, amely oly erővé! tőr elő a népek leikéből, hogy mindent elsöpör, ami útjába áll Bűvös ereje egész nemzeteket magával ragad és olyan erői kifejtésre képes, amely előtt érthetetlenül állanak a nyugateunópai demokráciáik és a keleti bolsevizmus reprezentánsai A nacionalizmus a háború utáni rohamos élő- törése megváltoztatta alapjában az európai népek goudoüko*ásmód)át e elsősorban, a fiatal generációét, amely a maga ideáljait, a nacionalizmus mezején keresi és ebben alkarja kiélni magát. Aimig a háború után azt lehetett gondolni, hogy Európa a bolsevizmus áldozatául esik, ma a nacionalizmus nyomult előre és formálja az uj európai embertípust. önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy miben áll a nacionalizmus ezen nagy varázsereje, amely a tömegeket annyira magával tudja ragadni? Az egyik, — talán a legfőbb — .ok abban rejlik, hogy a nacionalizmus ma nagy egyéniségeket termel ki, akiket egész nemzeteik bálványként tisztelnek és parancsaiknak minden feli tétel nélkül alávetik magúikat. Ilyen Mussolini, Hitler és ilyen volt P.ilsudski, hogy a kisebb népek nemzeti vezéreiről ne is beszéljek. Ezek fényeik, amelyek előtt nem lehet szemet hunyni és amelyeket nem lehet elhallgatná. A másik okot .abban látom, hogy a nacionalizmus rendkívül emeli a népek nemzeti öntudatát és nagy kollektív cselekedetekre tesz képessé. Mit csinált Mussolini a háború előtti olasz népből? Milyen sikereket ért el Németország a nemzeti szocializmus uralomra jutása óta? Milyen történelmi jelentőségű haditénye volt Pil- sudékiinak. az orosz bolsevik! hadsereg viaszai szorítása 1920iban Varsó alól? Milyen hatással lesz Európa nemzeteire, ha Spanyolországot sikerül megtisztítani a jelenlegi boiseváki anarchiától a kétségtelenül nemzeti érzéstől hevített felkelőiknek? Folytathatnék a tények felsorolását állításunk igazolására. Egy további ok, hogy a nacionalizmus ma nem korlátozódik egy-egy társadalmi osztályra, hanem igazi népmozrafemmá nőtte (ki magát, amely a nemzet, minden rétegét egyesíti magában. Leomlanak az osztályokat elkülönítő válaszfalaik, megszűnnek az osztálykülönbségek, eltűnik az osztálygyülöleit és a nemzet minden tagja egyenlőnek, 'testvérnek tekinti magát s közös nemzeti ideálokat tűz ki magának, közös célok eléréséire egyesíti minden erejét. Aiz osiz- tályérdekek helyébe az egységes nemzeti érdek lép elő, amelynek elérése egyaránt 'káéi-'1 és tesz boldoggá mindenkit. A nacionalizmus erőssége, hogy számol a tömegeik gazdasági szükségleteivel és mélyreható szociális reformokat vezet be. Nincs szükség osztályih arcokra, mert a legfőbb negulátor az államhatalom, amely nem enged meg semmiféle visszaélést és kizsákmányolást. Erre iegekiatánsabb példa a munkanéLküliek helyzetének rendezése Németországban, ahol a nemzeti szocialista rezsim a munkanélküliek számát hét millióról másfél millióra szorította le. A nagy vagyoni különbségek ma már csak a nagy nyugati demokrata államokban találhatók, ahol az uj nacionalizmus szele szintén egyre erőebödik. A be nem avatottak azt hitték, hogy a nacionalizmus és bolsevízmius enne grandiózus küzdelmében a katolikus Egyház, félve az egyre erősbödő nacionalizmustól, a maga érdekeinek védelmére valami hallgatag megegyezésre lép a bo’sev izmussal. A szovjetpropaganda ilyesfélét hiiresztéit, is és mindenütt igyekezett megnyerni a katolikus köröket az együttműködésre. Erre a feltevésre rácáfolt a biborosi testület julius 23-án kiadott nyilatkozata, amely megtiltja a katolikus hívőknek, hogy olyan sajtótermékeket olvassanak, amelyek a katolikusoknak azt ajánlják, hogy bármilyen területen együtt dolgozzanak a kommunistákkal. A katolikus egyház sohasem vo.lt elilienisége a nacionalizmusnak, a népek nemzeti érzését mindenkor tiszteletben tartotta s ‘a gyengébbeknek pártját fogta az erősebbekkel szemben. A katolikus papság a nemzeti életben ma is mindenütt tevékeny részt vesz. Európa jövője egyenesen megköveteli, hogy a katolicizmus és nacionalizmus kőzett harmónia, megértés legyen. Csak igy tudnak megbirkózni azokkal az erőkkel, amelyek még ma sem mondtak le forradalmi terveikről. Ez a hanmónikue együttműködés fogja lehetővé tenni, hogy azok a nagy európai problémáik, amelyek megoldása nem várathat magára, — békésien megoldódjanak és Európa megmeneküljön egy uj világháború borzalmaitól. A nemzeti kisebbségek, — köztük a magyarok — fennmaradásának előfeltétele a nemzeti öntudat erősítése és a nemzeti egység megteremtése úgy szellemi, mint gazdasági és társadalmi téren. Ehhez a magyarság mindenkor segítőre talál a •katolikus egyházban, amely a mai nehéz időkben nem hagyja el hűséges fiait. Ezzel számolnia kell a bolsevízmusnalk, amely még mindig azt gondolja, hogy a nemzeti kisebbségek elégedetlenségét, kihasználja a maga céljaira. Reméljük, hogy a nacionalizmus és katolicizmus együttes ereje megmenti Európát a további véres forradalmaktól és a kettő hatása alatt a bolisovizmius is revideálja ? maga ideológiáját és feladja felforgató terveit i— Végje —« 2
