Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-01 / 199. (4048.) szám

Titulescu bukása (sp) Prága, augusztus 31. A közeli pozsonyi kisantantkonferencián bizonyára alkalmunk lesz látni és megis­merni Antonescu urat, Románia uj külügy­miniszterét, azt a politikust, aki vállalkozott egy nehéz örökség átvételére s szemmellát- hatóan nem ijedt meg attól, hogy személyét és tevékenységét beárnyékolja majd a Ti­tulescu hírnevéből és presztízséből áradó fény. Antonescuról sok mindent beszélnek. A franciák meg vannak vele elégedve, mert „Párisban volt követ" és ismerik, a néme­tek sokat remélnek tőle, mert mint pénz­ügyminiszter gyakran járt Berlinben és szí­vesen kötött üzleteket Németországgal, az olaszok pedig egyenesen ,,a mi emberünk" felkiáltással üdvözlik. Antonescu minden­esetre megiratlan lap s eddigi sok utazgatá­sából és az összeköttetések állandó ápolá­sából legfeljebb arra következtethetünk, hogy rendszeresen és okosan készült a kül­ügyi tárca átvételére és célját — Titulescu- val szemben is — el tudta érni, ami kedve­ző fényt vet képességeire. Előre nehéz Ítélni s a hirek, amelyek Románia politikai „irányváltozásáról" a lapokban megjelen­nek, bizonyára túlzóak és elhamarkodottak. Nehéz egy sokéves, bedolgozott külpoliti­kai rendszernek irányt adni, másutt is meg- kisérleték, amikor az európai hirességü külügyminiszter távozott, de az uj irány rövid vendégszereplése után hamarosan visszatértek a régi irány szelleméhez, amely mindennél időállóbbnak bizonyult. A román válságban Európát egyelőre nem annyira az uj, mint inkább a régi kül­ügyminiszter érdekli. A „személyes ügy", Titulescu személyes ügye, ami a válság hát­terében áll. A mai román külpolitika ösz- szeforrt Titulescu nevével s ha Párisban Romániáról beszéltek, Titulescut értették, mert az ismert és tisztelt kitűnő diplomata reálisabb fogalmakat adott a geográfiában nem igen jártas franciáknak a keleti ország­ról, mint a tankönyvek, a tényleges isme­retek és az elmulasztott érdeklődés. Ha most Titulescu távozik s nem lesz már kézzelfogható valami, ami Romániát érzé­kelteti, Nyugat kénytelen lesz tényleg meg­ismerni az országot — s ki tudja, mit is­mer meg benne! Titulescu beteges testének köszönheti a bukást, ennyi bizonyos. Nem volt elég frissesség és egészség benne, hogy dacolhasson a bukaresti intrikákkal, ame­lyek kihasználták a cap-martini letargiát, hogy elérjék céljukat. Beteljesedett nála a „jön a farkas" esopusi meséje: százszor ő volt az, aki lemondott, mert tudta, hogy nélkülözhetetlen és könyörögni fognak, hogy maradjon, most, amikor harcolt a kül- ügyminiszterségért, egyszerűen megbuktat­ták. Primadonna volt, sztár az európai po­litikában s menesztési módja éppen ezért kétszeresen érdekes és izgató. Titulescu bukásának ilyesféle a külső aszpektuma. De mi lehet az igazi ok, ami hatalmát aláásta? Kétségtelenül az irigység és a sok megbántott önérzet, valószínűleg az úrhatnám és diktatórikus viselkedés is, amellyel Románia külügyeit intézte, nem utolsósorban túlzottan kényelmes és fény­űző életmódja, ami szemet szúrt a szorgal­mas és puritán Tatarescunak; mindez azon­ban nem vezetett volna a bukáshoz, ha két politikai kérdés, egy belső és egy külső nem idegeníti el Titulescut Tatarescutól és az udvartól. Titulescu a belpolitikában a parasztpárttal kezdett kacérkodni, ami nem FOLYTATÁS A 2. OLD. L HASÁBJÁN A lengyel vendég Franciaországban Rydz-Smigly meglátogatja a titkos repülő­gépgyárakat és a Maginot-vonalat Lelkes fogadtatás • A kommunisták jelszava: „Éljen Lengyelország** ■ Francia reménységek Páris, augusztus 31. Rydz-Smigly tábor­nok a lengyel hadsereg főparancsnoka Stacziewicz tábornok társaságában vasárnap délután a francia fővárosba érkezett. A len­gyel vendégeket a pályaudváron katonai [pompával fogadták. A Gare de l’Bst perónján Daladier hadügyminiszter és Gamelin a fran­cia vezérkar főnöke üdvözölték Rydz-Smiglyt, aki előtt a köztársasági gárda egy osztaga zászlóval tisztelgett, A lengyel és a francia himnusz eljátszása után Rydz-Smigly elvonult a diszszázad előtt és Gamelin tábornok autó­jába szállva lakására távozott. A pályaudvar előtt több ezer főnyi tömeg gyűlt össze és lelkesen megéljenezte a vendéget. Thorez, a francia kommunista párt főtitkára a Humanité mai számában cikket irt a len­gyel—fracia barátságról és cikkének a követ­kező címét adja: „Éljen Lengyelország!44 A katolikus baloldal lapja azt Írja, hogy Rydz- Smigly látogatása uj tartalmat ad a francia- lengyel szövetségnek. Franciaországban sen­ki sem várja, hogy Lengyelország szakítson Németországgal, de párisi körök hőn óhajtják, hogy Varsó ne foglaljon el többé ellenséges magatartást Csehszlovákiával szemben. Len­gyelország kötelessége, hogy kijelentse, hogy nem akar a fasiszta blokkhoz csatlakozni, mert ha ez a blokk a Balti tengertől a Föld­közi tengerig nyúlna, nagy mértékben ve­szélyeztetné a világbékét. A világ legnagyobb hadgyakorlata: Páris, augusztus 31. Rydz-Smigly nem­csak a titkos francia repülőgépgyárakat láto­gatja meg, hanem a német határ mentén hú­zódó hatalmas vasbetonerőditményeket, az úgynevezett Maginot-vonalat is. A lengyel tábornok részt vesz a champagne-i nagy had­gyakorlatokon, amelyek szeptember 3-án kez­dődnek. Ez a hadgyakorlat lesz a legnagyobb, amelyet Franciaország a háború befejezése óta rendezett. A kormány és a vezérkar meg­mutatja Rjdz-Smiglynek a francia hadi gé­pezet er éjiét. állatssfinek kijárd pompával fogadták Rydz-Smiglyt Franciaországban Páris, augusztus 31. Rydz-Smigly, a lengyel | hadsereg főparancsnoka hétfőn délelőtt Delbos francia külügyminiszterrel, Daladier hadügy­miniszterrel és León Blum miniszterelnökkel tár­gyalt. A lengyel lapok hatalmas elégtétellel veszik tudomásul, hogy Rydz-Smiglyt Franciaország­ban olyan pompával fogadták, amilyen egyéb­ként csupán külföldi államfőknek jár. Az ABC, a mérsékelt lengyel ellenzék lapja azt írja, hogy ezek után meg van a remény, hogy nemcsak po­litikailag, hanem gazdaságilag is megkezdődik az együttműködés Lengyelország és Francia- ország között. ünnepi ebéd és reirts! utazás Rydz-Smigly ma délben Daladier had­ügyminiszternél ebédelt. A dezsönén résrt- vettek Blum miniszterelnök, Delbos külügy­miniszter és Gamelin vezérkari főnök. Da­ladier hadügyminiszter pohárköszöntőjében a lengyel francia barátságot ünnepelte. Dél­után 14 órakor Rydz-Smigly Gamelin kísé­retében Reimsbe utazott. Utazása előtt Col- son tábornokkal, a vezérkari főnök helyet­tesével tárgyalt. A bukaresti kormányválság Titulesciif siilioi beteggé tette bukásánál! kire Antonescu. az uj külügyminiszter oiaszbarát - Aggodalma Párisban - „Váratlan esemény** Talarescu szeristi a kormány politikája változatlan marad Páris, augusztus 31. Vasárnapi számunk­ban jelentettük, hogy Tatarescu román mi­niszterelnök lemondott és kormányát né­hány óra alatt átalakítva kihajózta Titu­lescut, Románia eddigi teljhatalmú külügy­miniszterét. Titulescu körülbelül egy hónap óta a francia Riviérán, Cap Martinban tar­tózkodik, ahol bukásának hire teljesen tájé­kozatlanul és váratlanul érte. A román ál- lamférfiu hosszabb idő óta a náthaláz egyik fajában megbetegedett és egészségi állapota az utóbbi napokban teljesen leromlott. Ami­kor a bukás hírét megkapta, a láz ismét nö­vekedett. Vasárnap a késő esti órákban a beteg egészségi állapota aggodalomra adott okot. Titulescu barátja! azt állítják, hogy a kiemelkedő román diplomata bukaresti el­lenfelei fölhasználták a betegséget a politi­kából átmenetileg kikapcsolódott külügymi­niszter megbuktatására. Az ui kormány Bukarest, augusztus 31. A király jóvá­hagyta azt a kormánylistát, amelyet Tata- rescu miniszterelnök még szombaton este bemutatott. A miniszterelnök mellett fonto­sabb tárcákat kaptak a következő politiku­sok: Inculetz helyettes miniszterelnök lett, Juca eddigi belügyi államtitkár belügymi­niszter, Antonescu eddigi pénzügyminiszter külügyminiszter, Jamandi eddigi tárcanél­küli miniszter közoktatásügyi miniszter, Pop eddigi igazságügyminiszter kereskedelem­ügyi miniszter, Caniciaco eddigi államtitkár pénzügyminiszter, hadügyminiszter Anghe- lescu tábornok maradt Az uj kormányba többnyire ugyanazok a politikusok jutottak, akik az előző kormánynak is tagjai voltak, csupán Titulescu kihajózása jelentette á kormányátalakítás szenzációját. Antonescu, az uj külügyminiszter valami­kor párisi követ volt, de szoros szálak fűzik Berlinhez is, ahol a közelmúltban többizben járt. Ezenkívül az olasz nemzet régi barát­ja és megbízatása Olaszországban nagy megelégedést keltett. Bukarest politikai lázban Bukarest, augusztus 31. Az érdeklődés középpontjában két nap óta a kormányvál­ság problémája áll. A lapok különösen Ti­tulescu esetével foglalkoznak s valameny- nyien megállapítják, hogy a külügyminisz­ter váratlanul bukott meg. Ez egyszer nem Titulescu kívánta elbocsátását, sőt, köröm­szakadtáig védte pozícióját, de Tatarescu nem kegyelmezett neki. Az UniverSul ve­zércikkének ma a következő címet adja: „Meglepetés és csodálkozás.41 A lap meg­említi, hogy hat héttel ezelőtt a kormány még teljes bizalmáról biztosította Titulescut. Az UniverSul fölveti a kérdést, vájjon mi történt közben, hogy a miniszterelnök és $ király szükségesnek tartották Titulescu el­távolítását. A lapok közük a párisi Havas-ügynök­ség munkatársának Titulescuvat folytatott beszélgetését, amelyből kitűnik, hogy az eddigi külügyminisztert az elbocsátás ugyanolyan váratlanul érte, mint a közvé­leményt. Michalache, a román nemzeti parasztpárt elnöke, a kormányalakítással1 kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé, amelyben utal Ti­FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 Ké, külföldre: évente 450, A SzloVCTlSZkÓi és rUSZÍ7lSzkÓÍ TnCLGUCirság ulicel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • , 007 ö Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai TlCLpiLCLPlQ. • • TELEFON* 303-11. •• Egyes sxám ára 1.20 KC, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA.

Next

/
Thumbnails
Contents