Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-09 / 181. (4030.) szám

1936 augusztus 9, vasárnap.

Az olimpiai szórakozások

A teljes német színpadi művészet az olimpia szolgálatában

Berlin, augusztus 8. (Saját munkatársunktól.) Az a hatalmas előrelátás, amely a IS. olimpiát az eddig1 rendezett legnagyobb olimpiai versennyé avatja, természetesen nem állott meg a sportnál magánál, hanem olyan művészi szórakozási, kiállítási, tudományos rendezéseket csoportosított e két olimpiai hét köré, hogy a Versenyek látogatásától ammgy is kissé fáradt közönség szinte tétován áll a rengeteg program előtt.

Kezdődtek a rendezések az olimpiai stadionban kétszer is megismételt, csodálatosan tökéletesen lebonyolított nagy ünnepi játékkal, az e. n. „Olimpiai ifjuság‘‘-gal, amely több, mint 5000, szinpempás ruháiba bujtatott szereplőjével igazi élményt jelentett. A nagy színjátékot, amelynek alkalmasabb színpad nem adódhatott volna, mint a Stadion, dr. Diem — a berlini olimpia főrendezője— alkotta és az eszmét hozzá Comber- tin báró adta, aki még az 1016-os Berlinnek szánt olimpiai játékokat egy olyan nagyszabású ünnepi játékkal akarta bevezetni, amely Beethoven IX. szimfóniáján és Schiller „Lied an diie Freudé“ cimü költeményén alapszik. — A beetho- veni zene, Schiller szavai, száz méteres magasságokba világitó legmodernebb reflektorok, a százezres tömeg és hozzá egy csodásán enyhe nyári éjszaka mind összejátszottak hatalmas művészi sikerben.

. A Deutsclhes Operabálig az olimpia két hetére a teljes Bayreuth-i gárdával nagy Wagner-pro- grammal játszik, öt estén azonkívül a nagy német balett szerepel, amely augusztus ötödikén nagy gálaest keretében Mobaupt és Leó Spies balettjeit mutatta be. Mohaupt miivé: ,..Die Gauner- streidhie dér Conirasche" tökéletes felépítésű, igazi balett, amely a harmincéves háború vérzivataros napjaiból ás annyi emberit és szépet tud idevarázsolni, hogy szinte hajlandók vagyunk

a történelmet — korrigálni akarni. Nagy átütő sikere volt, akárcsak Spies „Apollo és Daphne" eimü klasszikus balettjének.

Az uj német színpadi művészet főhelyén, a szabadtéri Dietrich-'Sekart szinpadon Hándel nagy oratóriuma „Herakles" és a ,JYankenbur- ger Würfelspiele“ a két nagy tömegsiker, amelyeket esténként húszezren néznek végig. Az olimpiai művészeti kiállítás és valamennyi nagy berlini gyűjtemény mellett a Pergamon-imizeum „A hellének sportja” címmel külön muzeális részt nyitott meg szintén, nagyon sokat nyújtva az anyag gazdagságával és a csoportosítás eredetiségével.

És, akinek sem a művészet, sem a régiségek, sem a híres Kdf — a Kraft durch Frendé, — fítadt életerős ifjúsága és száz meg száz életöröme nem kellenek, az a méreteknek, az alkotásnak, a változatosságnak, a tudomány, az ipar, a technika legújabb vívmányának ezer és ezer fogalmát és megmaradó képét viheti magával a híres Deutschland-Aiusstellungból. A német ipar és tudomány egész tárháza vonul fel és nem tudjuk, vájjon a képtáviró, a képrádió, vagy az uj német villamos mozdonyoknál tölt- sünk-e egész napokat el. A biológia nagy titkai az u. n. „Wiuclhsstoiffe“ kutatásaival egy egész csarnokrész van tele, — amott meg a röntgen- sugarak legújabb gyakorlati felhasználása, az autó, a gépek legkisebb alkatrészeinek azonnali megvizsgálásáig. És amikor elhagyjuk a „Deutsch- landballe”-t, hogy a stadionba siessünk: az 5000 méteres olimpiai bajnokság döntőjéhez, már oda- kinn az uccun áll az uj röntgen felülvizsgálószerkezet és hívja a motoros jármüveket, hogy pár pfenniget és néhány percet, áldozzanak épségük és a beainük ülők épsége érdekében.

—nb—

Amiért nem jár aranyérem:

Ki a legszebb a leányfaluban?

f.Ki lesz a Miss Olimpia a berlini versenyeken

Berlin, augusztus 8. (Saját tudósítónktól.) A XI. olimpia liölgyversenyzői között szépségversenyt lehetne rendezni — mondotta a nemzetközi olimpiai (bizottság egyik előkelő itagja. Valóban: európai, amerikai, egzotikus szépségek tündököltek a Reichssport fe Idem a nemzetek csapatában. A sok csinos hölgyversenyző közül a legszebbeket talán csak zsűri tudlná kiválasztani, de megfelelő széipségbi- zottság nélkül is könnyű megállapítani, hogy kik versenyezhetnének a legnagyobb esély- Jyel a

Miss Olimpia j dim elnyeréséért.

Feltűnő szőke filmezinésznő szépség Miss Dorothy Poynton, az 1932-es los angelesi olimpiász müngróbiajinoknője. A berlini olim- piászon is a legnagyobb eséllyel startol. A „toronyugrás királynője" tökéletes alakú, Jean Harlow-fejü Miss. Hollywood filmsztárrá akarta előléptetni. Poynton kisasszony kereken visszautasította a Fox hároméves szerződési ajánlatát.* •

•Szintén szőke szépség Jeanette Campbell, argentin uszólbajnoknő. Buenos Airesfből jött Berlinbe, angol-francia származású.

A legnevesebb argentin szobrászművész állami aranyérmet nyert azzal a szobrával, amelynek modellje Jeanette Campbell volt. A legcsinosabíb japán Miss — európai szemmel nézve is az — Micsui kisasszony.

Miss Nurmi: egyike a világ legjobb hölgy- futóinak.

„Civilben11 egyetemi hallgató. Nőorvos akar lenni. Tökéletes, törékeny alakját mindenki megcsodálja.

Még egy szőke, aki egzotikus ország színeiben startol. Hilde von Putkammer Brazíliát képiseli a női vívó versen yen. ő itthon van' Berlinben: szülei innét vándoroltak ki Dél- amerikába.

A fekete, gyönyörű szemű Roxy Atkins — Kanada könnyű-atlétikai reménysége — meglehetősen hasonlít a fiatal Ásta Nielsen- re. Senki sem hinné, hogy a sportlady, ha karcsú alakján nem feszülne az olimpiai dressz.

Színésznő szeretne lenni, de azt mondja, megelégszik azzal is, ha világbajnokságot nyer.

Egy nagy vágya van életében: Ibsen Nóráját szeretné eljátszani.

KI LESZ A MISS OLIMPIA?

Martha Geneger nemcsak Németország, hanem

a világ leggyorsabb melluszónője.

A csupaizom, de mégis nagyszerű, tökéletesen nőies alakú Mánia egy negyedkiló körtéd nek köszönheti uszókarrierjiét. Még nem volt nyolcéves és xiszni csak úgy tudott, mint egy kis kutya, — amikor a mamája egyszer uszodába vitte.

Negyedkiló körtét Ígért a kis Mártának, ha a három méter magas trambulinról a mélyvízbe ugrik.

Márta habozás nélkül teljesítette anyja kívánságát, sőt — miután az ugrás meglepően sike- rii.Il), — kijelentette, hogy egy tábla csokolá- déért*hajlandó a bravurt megismételni. A cso- ikoládlót meg is kapta.

Pompás szépség-duett Amerika két legjobb alakú vd'vónője: Dorothy Brown és Marion Lloyd. Általában az amerikaiak a legcsinosabbak, de nincsen nemzet, amelynek legalább egy- egy tagja ne képviselné méltóan a női szépséget, bájt. Mégiscsak meg kellene rendezni azt a Miss Olimpia-választást...

EGZOTIKUS SZÉPSÉGEK , és ha már a<z olimpiász női szakában „utazunk", ne felejtkezzünk el az érdekes kínai kisasszonyokról sem.

A háromezeréves birodalom most szerepel először hölgyversenyzőkkel olimipiászon. öt leányt küldött Berlinbe a sárga ország: egy úszó, egy futó és három boxoló kisasz- szony képviseli a sárkányos zászlót. Csupa gyerek:a legöregebb köztük tizenhétéves.

A kínai babyk elmondották, hogy csak tiz éve tantárgy náluk a leányiskolában a torna. Gimnasztika és basket-ball a legnépszerűbb a sportszerető sárga kisasszonyok körében. Nemzeti múltja és jellege van náluk az úgynevezett box-táncnak. Eiz nem más, mint táncszerü mozdulatokba foglalt boxmieccs

— ütések nélkül.

Csak úgy tesznek, mintha megütnék egymást: a mozdulat a lényeges, nem a sportszerű eredmény.

Az öt kínai hölgyversenyző közt a legcsiino- sabb talán Sun Lee. Neve magyarul „termékenységet" jelent. Kolléganőjét, aki 100 méteres úszásban startol, „szép halnak" hívják.

Ha az újságíró megkérdi a kínai leányokat, hogy szeretnének-e férjhez menni, vagy pedig sport-, esetleg művészpályán érvényesülni, jellegzetes keleti mosollyal felelnek:

— Nem tudjuk, mit szeretnénk. Jöivőnkről különben is szüléink döntenek ...

Kik nyertek eddig dijakat

Szombat délig (a kanu-versenyeket is beleértve) az egyes országok a következő eredményeket érték el:

i. n. m. PontNémetország

11

11

9

szám:

201

Amerika

13

9

4

191

Finnország

3

4

4

66

Svédország

3

1

5

55

Olaszország

3

1

4

51

Franciaország

2

3

2

43

Ausztria

1

4

2

38

Egyiptom

2

1

2

33

Magyarország

3

—

—

30

Japán

1

o

2

28

Kanada

—

2

3

22

Csehszlovákia

1

2

—

20

Lengyelország

1

2

1

14

Argentin a

1

1

10

Hollandia

—

9

Svájc

—

1

—

5

Törökország

—

—

1

4

Fülöp-ezigetek

’r—

1

4

Lettország

•—

—’

1

4

Ausztrália

—

—

1

4

GD A nemzetközi atlétikai bizottság a magyar Kovács József 2 angol mérföldes 8:58.4 perces idejét világrekordnak hitelesítette. Ugyancsak világrekordnak tekintik Whytlock Berlinben felállított 50 kilométeres gyalogló olimpiai rekordját (4 óra 30 p. 41 mp.)

<P»X<xAl-J v EAtittAR-HlKüAi*

JL%J>

SzmHÁzKönWKai>TURA

'I . ..I ' ■ « 11 .........................................""......... ....

Eg

y szlovenszkói iró regényének

sikere Budapesten

A budapesti sajtó Neubauer Pál regényéről

Neu'baaie.r Pál szlovenszkói magyar iró .,Mi közöm hozzá?” cimü regénye, amely a FraníkMn-Társulat kiadásában tavas/,- szál jelent meg, nagy sikert aratott. Alább közlünk szemelvényeket a budapesti sajtó beszámolóiból.

„Nemzeti lljság": Ami a regény meséje körül csoportosul a két kötetben, száguldó tempó Európán és a világon keresztül. Néha a történet nem is fontos, úgy ragad magával a könyv. A szlovenszkói magyar irodalomban ilyen kiforrott könyvet még nem olvastunk s a legnagyobb dicséret, ha megmondjuk, hogy nincs szüksége a külön helyi meghatározásra. Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb, legkülönösebben ható magyar regénye, egy lázadó európai írása s egy művész vallomása.

„Uj Kor": Neubauer Pál ezt a regényt Dosztojevszkijre emlékeztető eszközökkel irta meg s vele a szlovenszkói magyar irodalom élére ugrott. A mese zsúfoltsága, a hősök lelki problémáinak sokrétűsége miatt nem tartozik az úgynevezett könnyű regények. közé s az olvasót mégis elragadja Neubauer lebilincselő stílusa, egyénisége. Az eddig csak biztató vállveregetést kapott szlovenszkói magyár irodalom ezért a reaé- nyért a legkomolyabb figyelmet s a legoda- adóbb foglalkozást érdemli ki.

„Budapesti Hírlap": A regény hőse megérdemli, hogy helyet kapjon kedvenc regényalakjaink közt. A háború gyilkosságaiból a háboruutáni káoszba került gondolkozó lény exaltált külső és belső életét ritkán sikerült ennyire megragadni. Meseszövése jókaiasan dús és bonyolult, de a feszültség ott csattan :ki az ideákban, végnélküli, élet és halál közt libegő, éles, fülledt, mindent átfogni akaró vitákban. Állandó láva önt el, láz az első oldaltól az utolsóig: vad száguldás a történelemben és a szellem lázában.

„Uj súg": Neubauer Pálra figyelni kell, mert olyasvalamit hoz, ami nagy ritkaság a magyar irodalomban: a háboruutáni európai szellem zűrzavarában élő. önmagával és a világgal viasikodó ember típusát. A kor tipikus alakjainak hosszú galériáján át vezet ez a cselekmény, amely szimbolikus képben

sűríti össze a háboruutáni világ képét.

„Pester Lloyd": A mü tartalma igazolja a monumentalitást. Ebben a két kötetben ti- táni küzdelem tombol: az egyén és a kollek- tivum közti küzdelem, extrém világnézetek, politikai, gazdasági és társadalmi erők küzdelme. A szerző hatalmas gondolattömbökkel dolgozik. Sima stílusra, behízelgő elbeszélésre nem fektet súlyt. Alkotási lázában nagyszerűt, egyszerit akart létrehozni és ehhez sok eszköz és elhivatottság fölött rendelkezik: csodálatosan sokoldalú a képzettsége, nagy a filozófiai iskolázottsága, jól ismeri korunk mozgató erőit és éppen olyan jó szeme van lelki mélységek felfedezésére, mint amilyen plasztikus az alkotó- és formálóereje.

„Láthatár" (kulturszemle): Az olvasás közben mindjobban belemelegedünk témájába és igazi művészetébe. Korunk önző embertípusának mesteri képe és szimbolizálója a regény hőse. Ugyanakkor a berlini életnek olyan rajzát adja. amely elevenségével mai regényirodalmunkban párját ritkítja. Borzalmasan jellemző és igaz színeket fest. A regényhős úgy tesz, mint Madách nagy Tragédiájának Ádámja: az élet változatos útvesztői közben, kiábrándulva mindenből, ami emberi, mind tovább és tovább vándorol a ,,Mi közöm hozzá?"-val a lelkében. Van ebben a regényben valami filmszerű, a cselekvény villámgyorsan pereg tovább lelki szemeink előtt, alakjainak változatos és sokrétű galériája mint egy kaleidoszkóp gazdag színskálája vonul el előttünk.

„Szocializmus": A háborús és a háboruutáni idők legelevenebb, legszélesebb társadalmi hátterű problémái vonulnak fel ebben a regényben. Szabad-e a tömeggyilkosság megakadályozására az egyéni gyilkosság terhét vállalni? Vain-e Európának reménye arra, hogy saját erejéből ujjászülje önmagát? Haladást jelent-e az, ami ma Oroszországban történik? Ezek a nagy kérdések élő, jól megformált emberi sorsokon keresztül tárulnak elénk. Az olvasó, aki vállalja a kérdéseket, mély és maradandó élményt nyújtó írásnak fogja találni Neubauer Pál könyvét.

Miknegér a legnagyobb fiímválíalkozó

Newyork, augusztus hó. Vájjon ki tudja, hogy Walt Disney és Mickey Mouse együtt a legnagyobb és legsikeresebb film-producerek közé tartoznak s évenként húsz Mickey-film kerül ki a Disney-studióból, átlagban 40—50 ezer dollár költséggel és a közönség nem csak hogy nem fáradt el ezektől a bohókás filmektől, hanem mindig többet és többet' kíván belőlük.

A Disney-müteremnek mind a 400 alkalmazottja éjjelbe nyúló tulórákal dolgozik a min- denapi Mickey-szükséglet kielégítésén és fáradhatatlanul készítik az elkészült 30 ezer trükk- rajz után a legközelebbi tízperces Mickey-film újabb 30 ezer kartonját. Mickey népszerűsége oda fejlődött, hogy

az egyesült filmszínházak megrendeltek egy egész programot betöltő teljes Mickey-filmet és ennek a több mint 300 ezer kartonból ösz- szeállitott s egymillió dollárba kerülő Mickey- filmnek a szerződés szerint jövő tavaszra kell elkészülnie.

A rajzotok mint szerzőtársak

A Disney-studiónak minden egyes alkalmazottja, a portás, a takarító, a telefonos és maguk a rajzolók is, nemcsak munka-, hanem szerzőtársak is.

Minden témához minden alkalmazottnak hozzá kell szólania és annak kivitelezésében nemcsak tanáccsal, de tettel is közre kell működnie.

Minden elfogadásra alkalmas tanács minimálisan 5 dolláros prémiumot jelent és ez a prémium, különösen sikeres jelenetek sugalmazása esetén több száz dohára is felmehet. Minden Disney-munkatárs minden napjának minden órájában újabb és újabb történeteken és trükkökön töri a fejét, hogy a stúdió lépést tarthasson a kereslettel, mert az öreg Mickey is csak addig népszerű, amig újat ad. A trükkfilmek népszerűsége annyira megnövekedett, hogy Disneynek már évek óta külön szakiskolában kell az utánpótlást felnevelnie s különös gondot okoz neki a megfelelő animátorok megszervezése.

Hogy mi az animátor? Minden okkult képzettársítás ellenére is csak egy egyszerű rajzoló,

akinek azonban teljes leikével bele kell illenie abba a szellemi atmoszférába, amelyet , Miki egér a film világában megteremtett. Ilyeneket pedig, — tehetséges, szellemes, találékony, kon- geniális munkatársakat — nehéz találni. Égy begyakorolt, elsőrangú animátor naponta legfeljebb két méter filmet képes megrajzolni.

Miki egér farkának minden egyes mozdulata öfcven egymásba simuló különböző rajzot jelent és amig egy teljes 10 perces film elkészül, addig sokszor három-négy hónap is eltelik,

A nagy Miki-filmen például 100 animátor kerek egy esztendeig dolgozik majd.

Chaplin öröksége a Miki-egér kezében

Kalifornia, a film paradicsoma, mely pedig éveken keresztül az újabb és újabb animátorok légióit nevelte fel, kimerült. A híres Disney-féle animátor-iskola képtelen a kereslettel lépést tartani, hogy tehát kötelezettségeinek eleget tehessen, Disney elhatározta, hogy Amerika keleti partvidékén is felállít egy toborzó és előkészítő iskolát.

A napi sajtóban és a szaklapokban napokon keresztül jelentek meg az animátorokat kereső apróhirdetések és a Sixth Avenuei RKO Buil- ding napokig önjelölt Miki-müvészektől nyüzs- gött. A legfiatalabb, alig 11 éves animátor-je- lölttől, a 86 éves animátor-prófétáig minden kategória képviselve volt s igy a birálóbizotság igazán hatalmas munkát végzett, amig a jelentkezők tömegének mintamunkáját megbírálta.

Akinek a mintarajza megfelel, azt a vizsgáló- bizotság próba-tanulmányidőre hívja meg. A meghívottaknak egyhetes kurzusban tanúságot kell tenniök élet utáni rajzoló készségükről, majd úgynevezett animáló, kartonrajzoló tehetségükről. Ha mindkét kívánalomnak megfeleltek, akkor beléphetnek a kaliforniai animátor- képző iskolába.

A jelölteknek azonban nemcsak nagyon tehetséges és találékony rajzolóknak kell lenniük, hanem érzéküknek is kell lenni a komikum és a dráma, sőt — és nem utolsó sorban — a Miki nagy egyénisége által formált tömeg komplikált lélektana iránt is. Amellett karrikaturistá-