Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-07 / 179. (4028.) szám

Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kfc., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. © •

SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl.

Egy elhanyagolt szempont

(*) Most már harmadik hete áll a feje- tetején a spanyol világ s ugylátszik semmi hajlandósága visszalendülni a polgári stabilitás állapotába, sőt egyre szélsőségesebb kilengéseket mutat, jobbra és balra. Európának sok minden mellett az sem közömbös, hogy a szankciós megpróbáltatás után nem következnek-e újabb gazdasági zavarok a spanyol polgárháború következményeiként? Megszoktuk, hogy nem múlik el nyomtalanul kisebb bonyodalom sem s a gazdasági élet megsínyli a kisebb energia- pocsékolásokat is. Oroszország kikapcsolódása a világgazdaságból négy-öt évre lényegesen hozzájárult ahhoz, 'hogy a háboru- utáni világot nem lehetett szilárd gazdasági ■alapokra épiteni, hogy a talaj mindig vulkanikus háborgással volt tele, nem lehetett nyugodtan dolgozni, nagy lehetőségek nyíltak a vakmerő spekulációnak, a kalandor-kapitalizmus virágzott, az úgynevezett Szolid üzleti elvek pedig lomtárba kerültek. A jobb idők, amikor, mint ígérték, majd megint reaktiválják a nyugállományba tett elveket és módszereket, csak nem akart elérkezni. S ugylátszik, hogy minden lépéssel messzebb jutunk e beígért boldogabb kortól.

Spanyolország, ha sok dologban valóban hasonlít is a cári Oroszországhoz, főleg abban, ami gazdasági létének lényege: a földbirtok elosztásában és a földből élő nép ré- tegeződésében — mégsem Oroszország, nem annyira integráns része a világgazdaságnak, vagy legalább is nem fogja megszenvedni kikapcsolódását a világ annyira, mint ahogy az orosz lerongyolódást megérezte. De azért számolni kell vele, hogy egy fontos piaccal megint kevesebb lesz és fontos gazdasági energiák pusztulnak el, sok emberi érték kerül szemétre s a dolgok mai állása után ítélve még évekig fog eltartani, amig ismét olyan helyzetbe kerül Spanyolország, hogy valamilyen rendszer elvei mellett épiteni kezdhet. S akkor még számot kell vetni azzal is, hogy ez a rendszer lehet nagyon könnyen az ősi állapotokhoz való visszatérés merev rendszere is, amely a forradalom után könyörtelenül fog őrködni a rendszer megváltozhatatlansága felett. Tagadhatatlan, hogy a jobbik eset lenne, hogyha valamilyen uj szellemiség a felgyülemlett vér, irtózat és gyülölettenger csatornázása után, szociális korszerű gazdasági elgondolások mellett eltakarítaná a romokat s a romokkal együtt egy sokszorosan idejétmúlt és megbukott gazdasági rendszert. Az újjáépítés, -ha nagyobb rétegeket fog bekapcsolni az aktív gazdasági életbe, hasznos lehet egész Európára nézve, de akármilyen hasznos lesz, soha többé nem tudja betölteni azokat az űröket, amiket a mostani polgárháború ütött különösen Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegén. Spanyolország mint pár ex-cellence agrárállam igen jelentős behozatalra szorul és eltekintve néhány zavaró körülménytől, mindig a jó fizetők közé számított. Ami pedig ma megbecsülésre méltó ritkaság. Igaz, hogy az üzleti lehetőségeket bizonyos irányban kitágította a polgárháború, de csak bizonyos irányban. Mert általában lerontotta Spanyolország vásárlóképességét és főleg lerontotta hitelét. A fegyverekre még telik, de majd kérdés, telik-e gőzekére, ha egy- szer valamilyen rezsim mégis csak meg akarja csinálni azt a bizonyos földreformot? A* öldöklés mechanizmusa -zavartalanul.

A spanyol országi

Olaszország és Oroszország hallandó a semlegességet kimondani

Ete mindkét állam szigorú feltételeket szál) ■ Németország válasza Elcőrscsatésozások a spanyol frontokon

Franca csapatai áthámozták Spanyolországba

sitották, hogy érdeklődjék a portugál kormánynál Portugália magatartásáról. Franciaországban nagy figyelmet szentelnek a belga kormány határozatának, amely állami jóváhagyástól tette függővé a Spanyolországba való bármiféle fegyverszállítást.

Az Excelsior biztosra veszi, hogy a francia javaslat megvalósul és a hatalmak aláírják a be- nemavatkozásra vonatkozó szerződést. Nehézséget egyedül a polgári repülőgépek szállítása jelent, mert egyes országokban a kereskedelmi repülőgépek kivitele szabad. A Matin szerint Olaszország különbséget akar tenni a semlegesség és a benemavatkozás között és célja az, hogy mindaddig húzza a tárgyalásokat, amig Spanyolországban döntés történik,

Mindkét fél győz

Madrid, augusztus 6. A kormány folytatja győzelmi jelentéseinek kibocsátását. Barcia külügyminiszter fogadta-a Havas-ügynökség munkatársát és részletesen beszámolt a sastagói ütközetről, amelyben a kormánycsapatok győztek. A külügyminiszter szerint két fölkelő osztag Saragossából útnak indult Sastago felé. Az első osztagot, amely 2700 emberből állt, a korRomantikus csapatátke'és a gibraltári szorosban

Moszkva 36 millió frankot küldött Madridnak

Moszkva, augusztus 6. Egész Oroszországban nagyarányú gyűjtés folyik a spanyol kormány megsegítésére. A gyűjtés élén a szakszervezetek állnak, amelyek eddig 12,145.000 rubelt hoztak össze. Svernik, a szakszervezetek első titkára az összeget elhelyezte az állami bankban és fölszólította, hogy 36,435.000 francia frankot utaljon át Giral spanyol miniszterelnöknek. Jellemző, hogy a kormány a hatalmas összeget szó nélkül kiengedi az országból, annak ellenére, hogy egyébként a szovjetben tilos minden valutáid vitel.

mánycsapatok bekerítették és heves harc után megsemmisítették. A kormánymilicia 1300 zcn- dülőt fogott el, húsz • gépfegyvert és 15 ágyút zsákmányolt. A fölkelők 1300 halottat és sebesültet vesztettek, A második osztag, mely Pinar és Sastago között haladt előre, hetven foglyot és ötven halottat vesztett.

A Havas-ügynökség saragossai jelentése szerint a népmilicia elfoglalta Hijar községet.

Moszkva, augusztus 6. Payart francia ügy-J vivő szerdán meglátogatta a külügyi hivatalt és| a francia külügyminisztérium nevében közölte, hogy a francia kormány rendkívül kívánatosnak tartaná, ha a szovjetunió is elfogadná a benemavatkozás elvét a spanyol kérdésben, abban az esetben, ha Franciaország, Nagybritannia, Németország és Olaszország ilyen megállapodást köt.

Szerdán este a francia ügyvivőnek átnyújtották a szovjet kötelező válaszát:

— A szovjetunió kormánya elvben osztja a benemavatkozás alapclvét a spanyol belügyek- be és hajlandó résztvenni a javasolt megállapodás megkötésében. A szovjetkormány azt kívánja, hogy az említett államokon kívül Portugália is csatlakozzék a javaslathoz, továbbá azonnal szűnjön meg az a támogatás, amelyben néhány állam a törvényes spanyol kormány elleni zendülőket részesíti.

Kedvező olasz válasz

Páris, augusztus 6. Gróf Ciano olasz külügyminiszter csütörtökön délelőtt fogadta Cham- brun római francia nagykövetet és közölte vele, hogy az olasz kormány elvben elfogadja a semlegesség megőrzéséről szóló francia jegyzék javaslatait, de Olaszország bizonyos kérdéseket óhajt Párishoz intézni s' ezeket a közeli napokban irásbelileg megszövegezi. Francia körökben biztosra veszik, hogy Németország válasza is kedvező lesz a francia javaslatra. A párisi sajtó azonban utal a német sajtó magatartására?.-mert a német lapok eddig egyetlen szóved sem emlékeztek meg a francia semlegességi javaslatról.

Ilyen körülmények között a francia kormány a közeli napokban kiszélesíti a spanyol ügyekbe való benemavatkozásra vonatkozó tárgyalásait. A lisszaboni francia diplomáciai ügyvivőt utaLisszabon, augusztus 6. Queipo de Llano tábornok rádió jelentése szerint a fölkelők Granadában útban vannak Malaga felé és a Monté Fiion megsemmisítették a szocialisták alakulatait. A katonai pártnak elkeseredett küzdelem után sikerült Bracana községet megszállni. Az ütközet után rengeteg hadianyag került a zen- dülő csapatok kezébe. A kormánycsapatok állítólag 200 halottat vesztettek, A tábornok végül

közölte, hogy Marokkóból 6000 katona érkezett a spanyol szárazföldre és útban van a front felé* A Gibraltárból érkezett angol jelentés szerint Franco tábornoknak tényleg sikerült csapatainak egy részét áthozni Spanyolországba, A tegnapi sürü ködben öt csapatszállító gőzös haladt át a gibraltári szoroson és Yaguez ezredes, az idegenlégió parancsnoka saját közlése szerint 3000 légionáriust hozott Spanyolországba. Az

működik, erre van pénz, hanem majd mi lesz, ha az élet s az életfakasztás mechanizmusát kell mozgásba hozni? Félő, hogy addigra üresek lesznek a kasszák mind a két oldalon.

Egyelőre van pénze a madridi kormánynak s úgy látszik, a felkelőknek sem kell nagyon összehúzni a nadrágszijat. Spanyol- ország általában a jópénzü országok közé számított s a madridi nemzeti bank trezorjaiban még mindig több arany és ezüst van felhalmozva, mint amennyit a polgárháború, ha mégolyán vad tempóval folyik is, jó néhány hónapig fel tudna emészteni. De kérdés, hogy meddig fog még tartani? S mi jön majd azután? Julius elején, közvetlen a polgárháború kirobbanása előtt Spanyolországot elöntötte egy váratlan bankjegyhullám, de azért ez még mindig nem volt infláció, mert az öt és félmilliárd papirospezetára 2.42 milliárd arany és 0.66 milliárd ezüst volt a spanyol bankok trezorjaiban a fedezet. Kevés európai ország mondhatja el magáról 1936 tavaszán azt, hogy a bankjegy fedezete 60 és 67 százalék között mozog. Tehát a baloldali kormánynak, amikor ‘a-z első ipénzhfgitó kísérletet vé_greha}-.

tóttá, igazán nem kellett még inflációtól tartania. S még ma sem, amikor pedig úgyszólván minden második nap aranyrudak- kal megrakott repülőgépek kötnek :ki a le- bourgeti repülőtéren. Az államháztartással sem volt különösebb baj. 1935 végén volt ugyan egy négyszázmillió pezetás hiány, de ebből háromszáz milliót rövidlejáratu állam- kölcsönnel sikerült fedezni. (Spanyolország rövidlejáratu hitelei nem voltak veszélyesek. Mindössze kétmilliárd értékű ilyen kötelezettsége volt az év elején a spanyol államnak.) Annak ellenére, hogy a múlt esztendő gazdasági vezetése nem volt szerencsés és a kormány most megpróbálkozott néhány nem egészen fájdalommentes műtéttel. mégis a nagyjában egészséges országok közé tartozott Spanyolország. S különben is: olyan hatalmas rezervákkal rendelkezik úgy termelő értékekben, mint mobilizálható nemes valutában és aranyban, hogy joggal számították az úgynevezett jó üzletfelek közé. Külön kérdés, hogy ennek a jó üzletfélnek nem volt egészen hibátlan a saját üzletvezetése. Elavult volt és tékozló. A javak nagyrészt parlagon hevertette. A folytonos .politikai -zűrzavar -sem -használt, -az ország.

főleg idegenforgalomból és élelmicik-Kek kiviteléből él, A kivitel 1933 óta fokozatosan csökkent s ez a csökkenés két év alatt majdnem százmillió pezeta veszteséget jelent a spanyol külkereskedelmi mérleg szempontjából. Az idegenforgalom is csappant, rosszak a biztonsági viszonyok. S mi lesz majd ezután? Az idei nyarat puskaropogás és ágyudörgés hangjai mellett töltötte a spanyol paraszt, a raktárak kifosztva, felgyújtva, vagy üresen állnak. Az idegen százszor is meggondolja ezekután majd, hogy Spanyolországba menjen ,,üdülni“. Az idegenforgalomra keresztet vethetnek a spanyolok, pedig az utóbbi években az idegenforgalom már a gazdasági erőforrások között az első helyen kezdett szerepelni. S teljes joggal, sok minden rossz és kezdetleges Spanyolországban, de a hotelkultura nagy, a főutak elsőranguak s San Sebastian tengerparti villáiban valamikor azok a milliomosok ütöttek tanyát, akiknek Biarritz túlságosan közönséges és póri volt. Ezekben a villákban, helyesebben a romjaik között valószínűleg jövőre még mindig csak kósza macskák fognak tanyázni.

] XV. évf. 179. (4028) szám • Péntek » 1936 augusztus 7