Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-07 / 179. (4028.) szám

Előfizetési ár; évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kfc., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 303-11. © • SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl. Egy elhanyagolt szempont (*) Most már harmadik hete áll a feje- tetején a spanyol világ s ugylátszik semmi hajlandósága visszalendülni a polgári stabi­litás állapotába, sőt egyre szélsőségesebb kilengéseket mutat, jobbra és balra. Euró­pának sok minden mellett az sem közöm­bös, hogy a szankciós megpróbáltatás után nem következnek-e újabb gazdasági zava­rok a spanyol polgárháború következmé­nyeiként? Megszoktuk, hogy nem múlik el nyomtalanul kisebb bonyodalom sem s a gazdasági élet megsínyli a kisebb energia- pocsékolásokat is. Oroszország kikapcsoló­dása a világgazdaságból négy-öt évre lé­nyegesen hozzájárult ahhoz, 'hogy a háboru- utáni világot nem lehetett szilárd gazdasági ■alapokra épiteni, hogy a talaj mindig vul­kanikus háborgással volt tele, nem lehetett nyugodtan dolgozni, nagy lehetőségek nyíltak a vakmerő spekulációnak, a kalan­dor-kapitalizmus virágzott, az úgynevezett Szolid üzleti elvek pedig lomtárba kerültek. A jobb idők, amikor, mint ígérték, majd megint reaktiválják a nyugállományba tett elveket és módszereket, csak nem akart el­érkezni. S ugylátszik, hogy minden lépés­sel messzebb jutunk e beígért boldogabb kortól. Spanyolország, ha sok dologban valóban hasonlít is a cári Oroszországhoz, főleg ab­ban, ami gazdasági létének lényege: a föld­birtok elosztásában és a földből élő nép ré- tegeződésében — mégsem Oroszország, nem annyira integráns része a világgazda­ságnak, vagy legalább is nem fogja meg­szenvedni kikapcsolódását a világ annyira, mint ahogy az orosz lerongyolódást meg­érezte. De azért számolni kell vele, hogy egy fontos piaccal megint kevesebb lesz és fontos gazdasági energiák pusztulnak el, sok emberi érték kerül szemétre s a dolgok mai állása után ítélve még évekig fog el­tartani, amig ismét olyan helyzetbe kerül Spanyolország, hogy valamilyen rendszer elvei mellett épiteni kezdhet. S akkor még számot kell vetni azzal is, hogy ez a rend­szer lehet nagyon könnyen az ősi állapo­tokhoz való visszatérés merev rendszere is, amely a forradalom után könyörtelenül fog őrködni a rendszer megváltozhatatlansága felett. Tagadhatatlan, hogy a jobbik eset lenne, hogyha valamilyen uj szellemiség a felgyülemlett vér, irtózat és gyülölettenger csatornázása után, szociális korszerű gaz­dasági elgondolások mellett eltakarítaná a romokat s a romokkal együtt egy sokszoro­san idejétmúlt és megbukott gazdasági rendszert. Az újjáépítés, -ha nagyobb réte­geket fog bekapcsolni az aktív gazdasági életbe, hasznos lehet egész Európára nézve, de akármilyen hasznos lesz, soha többé nem tudja betölteni azokat az űröket, amiket a mostani polgárháború ütött különösen Franciaország, Anglia és az Egyesült Álla­mok külkereskedelmi mérlegén. Spanyolor­szág mint pár ex-cellence agrárállam igen je­lentős behozatalra szorul és eltekintve né­hány zavaró körülménytől, mindig a jó fi­zetők közé számított. Ami pedig ma meg­becsülésre méltó ritkaság. Igaz, hogy az üzleti lehetőségeket bizonyos irányban ki­tágította a polgárháború, de csak bizonyos irányban. Mert általában lerontotta Spa­nyolország vásárlóképességét és főleg le­rontotta hitelét. A fegyverekre még telik, de majd kérdés, telik-e gőzekére, ha egy- szer valamilyen rezsim mégis csak meg akarja csinálni azt a bizonyos földreformot? A* öldöklés mechanizmusa -zavartalanul. A spanyol országi Olaszország és Oroszország hallandó a semlegességet kimondani Ete mindkét állam szigorú feltételeket szál) ■ Németor­szág válasza Elcőrscsatésozások a spanyol frontokon Franca csapatai áthámozták Spanyolországba sitották, hogy érdeklődjék a portugál kormány­nál Portugália magatartásáról. Franciaország­ban nagy figyelmet szentelnek a belga kormány határozatának, amely állami jóváhagyástól tette függővé a Spanyolországba való bármiféle fegyverszállítást. Az Excelsior biztosra veszi, hogy a francia javaslat megvalósul és a hatalmak aláírják a be- nemavatkozásra vonatkozó szerződést. Nehéz­séget egyedül a polgári repülőgépek szállítása jelent, mert egyes országokban a kereskedelmi repülőgépek kivitele szabad. A Matin szerint Olaszország különbséget akar tenni a semleges­ség és a benemavatkozás között és célja az, hogy mindaddig húzza a tárgyalásokat, amig Spanyolországban döntés történik, Mindkét fél győz Madrid, augusztus 6. A kormány folytatja győzelmi jelentéseinek kibocsátását. Barcia kül­ügyminiszter fogadta-a Havas-ügynökség mun­katársát és részletesen beszámolt a sastagói üt­közetről, amelyben a kormánycsapatok győz­tek. A külügyminiszter szerint két fölkelő osz­tag Saragossából útnak indult Sastago felé. Az első osztagot, amely 2700 emberből állt, a kor­Romantikus csapatátke'és a gibraltári szorosban Moszkva 36 millió frankot küldött Madridnak Moszkva, augusztus 6. Egész Oroszország­ban nagyarányú gyűjtés folyik a spanyol kor­mány megsegítésére. A gyűjtés élén a szakszer­vezetek állnak, amelyek eddig 12,145.000 rubelt hoztak össze. Svernik, a szakszervezetek első titkára az összeget elhelyezte az állami bankban és fölszólította, hogy 36,435.000 francia frankot utaljon át Giral spanyol miniszterelnöknek. Jel­lemző, hogy a kormány a hatalmas összeget szó nélkül kiengedi az országból, annak ellenére, hogy egyébként a szovjetben tilos minden va­lutáid vitel. mánycsapatok bekerítették és heves harc után megsemmisítették. A kormánymilicia 1300 zcn- dülőt fogott el, húsz • gépfegyvert és 15 ágyút zsákmányolt. A fölkelők 1300 halottat és sebe­sültet vesztettek, A második osztag, mely Pinar és Sastago között haladt előre, hetven foglyot és ötven halottat vesztett. A Havas-ügynökség saragossai jelentése sze­rint a népmilicia elfoglalta Hijar községet. Moszkva, augusztus 6. Payart francia ügy-J vivő szerdán meglátogatta a külügyi hivatalt és| a francia külügyminisztérium nevében közölte, hogy a francia kormány rendkívül kívánatosnak tartaná, ha a szovjetunió is elfogadná a benem­avatkozás elvét a spanyol kérdésben, abban az esetben, ha Franciaország, Nagybritannia, Né­metország és Olaszország ilyen megállapodást köt. Szerdán este a francia ügyvivőnek átnyújtot­ták a szovjet kötelező válaszát: — A szovjetunió kormánya elvben osztja a benemavatkozás alapclvét a spanyol belügyek- be és hajlandó résztvenni a javasolt megállapo­dás megkötésében. A szovjetkormány azt kí­vánja, hogy az említett államokon kívül Portu­gália is csatlakozzék a javaslathoz, továbbá azonnal szűnjön meg az a támogatás, amelyben néhány állam a törvényes spanyol kormány el­leni zendülőket részesíti. Kedvező olasz válasz Páris, augusztus 6. Gróf Ciano olasz külügy­miniszter csütörtökön délelőtt fogadta Cham- brun római francia nagykövetet és közölte vele, hogy az olasz kormány elvben elfogadja a sem­legesség megőrzéséről szóló francia jegyzék ja­vaslatait, de Olaszország bizonyos kérdéseket óhajt Párishoz intézni s' ezeket a közeli napok­ban irásbelileg megszövegezi. Francia körökben biztosra veszik, hogy Németország válasza is kedvező lesz a francia javaslatra. A párisi sajtó azonban utal a német sajtó magatartására?.-mert a német lapok eddig egyetlen szóved sem emlé­keztek meg a francia semlegességi javaslatról. Ilyen körülmények között a francia kormány a közeli napokban kiszélesíti a spanyol ügyekbe való benemavatkozásra vonatkozó tárgyalásait. A lisszaboni francia diplomáciai ügyvivőt uta­Lisszabon, augusztus 6. Queipo de Llano tá­bornok rádió jelentése szerint a fölkelők Grana­dában útban vannak Malaga felé és a Monté Fiion megsemmisítették a szocialisták alakula­tait. A katonai pártnak elkeseredett küzdelem után sikerült Bracana községet megszállni. Az ütközet után rengeteg hadianyag került a zen- dülő csapatok kezébe. A kormánycsapatok állí­tólag 200 halottat vesztettek, A tábornok végül közölte, hogy Marokkóból 6000 katona érkezett a spanyol szárazföldre és útban van a front felé* A Gibraltárból érkezett angol jelentés sze­rint Franco tábornoknak tényleg sikerült csapa­tainak egy részét áthozni Spanyolországba, A tegnapi sürü ködben öt csapatszállító gőzös ha­ladt át a gibraltári szoroson és Yaguez ezredes, az idegenlégió parancsnoka saját közlése szerint 3000 légionáriust hozott Spanyolországba. Az működik, erre van pénz, hanem majd mi lesz, ha az élet s az életfakasztás mecha­nizmusát kell mozgásba hozni? Félő, hogy addigra üresek lesznek a kasszák mind a két oldalon. Egyelőre van pénze a madridi kormány­nak s úgy látszik, a felkelőknek sem kell nagyon összehúzni a nadrágszijat. Spanyol- ország általában a jópénzü országok közé számított s a madridi nemzeti bank trezor­jaiban még mindig több arany és ezüst van felhalmozva, mint amennyit a polgárhábo­rú, ha mégolyán vad tempóval folyik is, jó néhány hónapig fel tudna emészteni. De kérdés, hogy meddig fog még tartani? S mi jön majd azután? Julius elején, közvetlen a polgárháború kirobbanása előtt Spanyolor­szágot elöntötte egy váratlan bankjegy­hullám, de azért ez még mindig nem volt infláció, mert az öt és félmilliárd papiros­pezetára 2.42 milliárd arany és 0.66 mil­liárd ezüst volt a spanyol bankok trezorjai­ban a fedezet. Kevés európai ország mond­hatja el magáról 1936 tavaszán azt, hogy a bankjegy fedezete 60 és 67 százalék között mozog. Tehát a baloldali kormánynak, ami­kor ‘a-z első ipénzhfgitó kísérletet vé_greha}-. tóttá, igazán nem kellett még inflációtól tartania. S még ma sem, amikor pedig úgy­szólván minden második nap aranyrudak- kal megrakott repülőgépek kötnek :ki a le- bourgeti repülőtéren. Az államháztartással sem volt különösebb baj. 1935 végén volt ugyan egy négyszázmillió pezetás hiány, de ebből háromszáz milliót rövidlejáratu állam- kölcsönnel sikerült fedezni. (Spanyolország rövidlejáratu hitelei nem voltak veszélye­sek. Mindössze kétmilliárd értékű ilyen kö­telezettsége volt az év elején a spanyol ál­lamnak.) Annak ellenére, hogy a múlt esz­tendő gazdasági vezetése nem volt szeren­csés és a kormány most megpróbálkozott néhány nem egészen fájdalommentes műtét­tel. mégis a nagyjában egészséges országok közé tartozott Spanyolország. S különben is: olyan hatalmas rezervákkal rendelkezik úgy termelő értékekben, mint mobilizálható nemes valutában és aranyban, hogy joggal számították az úgynevezett jó üzletfelek közé. Külön kérdés, hogy ennek a jó üzlet­félnek nem volt egészen hibátlan a saját üz­letvezetése. Elavult volt és tékozló. A javak nagyrészt parlagon hevertette. A folytonos .politikai -zűrzavar -sem -használt, -az ország. főleg idegenforgalomból és élelmicik-Kek kiviteléből él, A kivitel 1933 óta fokozato­san csökkent s ez a csökkenés két év alatt majdnem százmillió pezeta veszteséget je­lent a spanyol külkereskedelmi mérleg szempontjából. Az idegenforgalom is csap­pant, rosszak a biztonsági viszonyok. S mi lesz majd ezután? Az idei nyarat puska­ropogás és ágyudörgés hangjai mellett töl­tötte a spanyol paraszt, a raktárak kifoszt­va, felgyújtva, vagy üresen állnak. Az ide­gen százszor is meggondolja ezekután majd, hogy Spanyolországba menjen ,,üdülni“. Az idegenforgalomra keresztet vethetnek a spanyolok, pedig az utóbbi években az ide­genforgalom már a gazdasági erőforrások között az első helyen kezdett szerepelni. S teljes joggal, sok minden rossz és kezdet­leges Spanyolországban, de a hotelkultura nagy, a főutak elsőranguak s San Sebastian tengerparti villáiban valamikor azok a mil­liomosok ütöttek tanyát, akiknek Biarritz túlságosan közönséges és póri volt. Ezek­ben a villákban, helyesebben a romjaik kö­zött valószínűleg jövőre még mindig csak kósza macskák fognak tanyázni. ] XV. évf. 179. (4028) szám • Péntek » 1936 augusztus 7

Next

/
Thumbnails
Contents