Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-06 / 178. (4027.) szám
4 ti^<^-Ma<Aar-hirlap 1936 aiigmgztna 6, cEfttörtfiEu GYONGYKALARIS (%.) A falu és a város, a magyar földműves- társadalom és a magyar intelligencia néptestvéri összeolvadásának csodásán szép dokumentálása volt a tóháti magyar községek szernyei Gyöngykalárisa és aratóünnepe. A kisebbségi magyarság- vezető szellemi rétege, a városi kultur- magyar eddig leginkább úgy találkozott a faluval, hogy kulturértékeket hozott a falu magyar népének: egyesületet szervezett, előadást tartott, gazdasági szakismereteket továbbított ... A , gyöngyösbokréták*4 kifejlődésével részben szerepcsere történt: most már a városi magyar nemcsak hoz a falunak, hanem kap a falutól művészeti értékeket. A prágai magyar újságíró, akinek először nyílott alkalma közvetlen közelről látni a magyar népszokások egyik szinpompás bokrétáját, csak a megindultság őszinte hangján emlékezhet meg erről a feledhetetlen élményről, A legékesebb szavak is tulhétköznapiak azoknak a szivmelegitő és léleksimogató magyar szépségeknek a méltó jellemzésére, amelyeket a városi néző elé tárt a' tóháti magyar pazar bőkezűséggel. Három, egymást egységgé kiegészítő részből állott a szernyei magyar ünnep: a fölvomdás, az aratási istentisztelet és a szabadtéri Tóháti Gyöngykaláris. A tóháti falvak pompás magyar népe lovon, szekéren és gyalog vonult föl a kárpátaljai városokból és falvakból egybesereglett nézők ezrei előtt. Elől a legények hamisítatlan népviseletben, rojtos gatyában, fehér ingben, mellényben, árva- lányhajas kalapban délcegen ülték meg a lovakat. Élükön egy nagyszerű magyar férfi zsinóros fekete magyar ruhában: Balog Sándor igazgató- tanitó, a Tóháti Kaláris zseniális megszervezője. Tüzes hátaslovát úgy üli meg, mint egy ősmagyar félisten. Határozott, szinte kemény tekintetéből a magyar férfiasságnak lenyűgöző és tiszteletet parancsoló ereje sugárzik. Az arató- párok, leányok és legények kéz a kézben, énekszóval vonulnak a lovasok után, majd az öreg gazdák, asszonyok és gyerekek s a falu iparosai >1 foglalkozásuk jelvényeivel, mezei virágokkal di-1 < szitett ökrös- és lovas-szekereken jönnek. Az érin-1 \ tetlen szépségű népviseletek a népművészet re-11 mekei. Sehol semmi mesterkéltség, sehol egy fö- j. lösleges póz! Minden egyszerű, természetes és j j mégis méltóságteljes: magyar! A szernyei Kismezőn az Isten szabad ege alatt 9. aratási istentisztelet . . . Magyar mester ecsetjére | ‘ méltó kép! Középen az emelvényen tiz .tóháti re-J formátus pap palástos alakja magaslik. Körű- $ J lőttük négyezer férfi, asszony, fiú, leány ünnepije áhítatban hallgatja az Igét. A kép szélein lova-11 sok és szekerek sorakoznak és határolják a £ „tábor"-t. A Tóháti Gyöngykaláris szabadszinpadon, há- . romszáz „szereplőivel. Idézőjelbe tesszük ezt | annak érzékeltetésére, hogy nem megszokott műkedvelő, színpadi szereplőkről van itt szó. A nép-, ' szokások egyik legszebbje, az aratóiinnep eleve- g nedett meg a „színen" a maga szűzi eredetiségében. A „játék" szerzője, Balog Sándor egyszerűen leírta az apáról fiúra szállt rigmusokat, lekot- tázta a nép száján évszázadok óta élő nótákat. A „szereplőknek" nem kellett „készülniük", egyszerűen éltek a színpadon. Megismételték azt, amit néhány nap előtt az évszázados szokás szerint csináltak: az aratóünnepet. Az ízes, tiszta magyar beszéd, az érzés közvetlenségével ható magyar | g népdal, a tempós magyar tánc lenyűgöző hatással r van a szemlélőre. A kristálytiszta emberi hang- i k gok és mozdulatok megfogják a lelket. Azon I vesszük észre magunkat, hogy könnyes a sze-; . műnk. Ki tudná megmondani, hogy „mi van azon sirnivaló"? ... b A szernyei Kaláris nagy magyar élmény szá- , munkra! Testvéri szeretettel köszönjük ezt a tóháti magyaroknak és nagyszerű vezérüknek, e Balog Sándornak, a magyar tanítók mintaképé-3 g nek! Adjon a Gondviselés népünknek sok Balog sj Sándort! b A kék Adria felé ' Fehér kőrengetegen keresztül A gyorsvonat, amely előttünk íróiban Zágráb (Mié: küllőn vonat, Prágát)óil. A. vonat, amely ’ utálnunk rohan: külónvofflpat Csehszlovákiából. 1 Poggyászunkat finánc meg seim vizsgálja: reménytelién. a heilyzet, egy éjjel ezer utas érkezik Nagykanizsa falói a határra ée igyekszik a tenger felé. így vám ez mindem szombatom. A ju- goezilávok propagandája lendületes volt ezév- bém s Ikora nyártól; ontja minden héten egyszer a kötöm vonat a csehszlovák tájak felöl érkező utasokat. Az utasok kisemberek, vakációzó d;iá- koik. poilgárok és kalandvágyé leányok: ügyesem és vidáman, gondos szakértelemmel utaznak s mikor a pihenés ideje elkövetkezik, szó nélkül s lelkiismeretesen helyezkednek el a poggyász tartóban s az ülések alatt. Zágrábban, éjjel háromkor bennünket is váratlanul áitnyomnak a Őedok-vomatba, már majdnem lemaradunk, az utolsó pillanatban ijedt sikoltozásokkal ugranak át a fiinmei vonatból a spalatóiba, iniéhányan 6 még nagyobb sikolyokkal a, spa látóiból a fiumeibe, már világosodik s a Zágráb feletti hegyeken finom köd ük A propaganda kétségkívül jól dolgozik: a, vonat elindul Prágából s a dal,máit tengerparton önti magából a fiürdövemdégeket. ♦ Elhagyjuk a Száva vidékét s váratlanul., teljes kegyetlenséggel ránlkesap a Karsztvidék roeliege, fehér szikrázása. Akárhányszor utazik erre az ember: néni tud megrendülés nélkül végignézni a tájon. A velencések pusztító keze., — költött a hegység fája hajónak, cölöpnek, — csak folytatta a rómaiak fapusztiitió munkáját, ■ezt aztán a kegyetlen szél tökéletesen befejezte. Kövek és köveik. Izzanak, szikráznak a. napban, oly szörnyű hőséget árasztanak magukból a. szélcsendes, forró nyári déleflőthöm, hogy az utasok fele hiába lógatja ki fejét a vonatablakon: tele 1,eszünk fekete ‘szénporral, de az utazás ezzel nem lesz hűvösebb: a hőség pokoli s mindenki szédülten bolyong a kocsik folyosóján. A hajnali élénkséget tompa névülitség cserélte föl s ha egy-egy hegyi állomáson egy pillanatra megáll a vonat, expedíciók rohannak az állomás szegényes kutjához vízért. Ha van víz. De néhol az sincs. Egy-egy iszapos ciszterna aljára menekült a multihónapi esővíz e néha óráikig rohanunk, hogy egyetlen hűsítő patakot, füves, vidám patak partot lássunk. Irta: S zomb a thy Viktor A veleacések tökéletes munkát végeztéik. * Hegyire födi, hegyről le szünetben. Tizkocsis vonatunkat elöl két mozdony húzza s hátul még egy pöfögő gő'zöe tolja, igy haladunk, kapaszkodunk, siklunk iée szuszogunk kietlen, forró fehér köveik között, alagutakban és fcanyargiós viaduktokon földe már hajnaltól. Mérnöki csoda s az emheiri kitartás remeke ez a pálya. Módra s- Fiume, L,ika<-Krhava tája: emlékezel még rá. a földrajzfcönyvbő'l? Most tárulnak el/ibéd teljes és őszinte szegénységükkel. Oguliin, Gospié, —■ a földrajzikönyv nevei eleven valósággá, méla kisvárosokká válnak, szilkrá;zó házfálakkal, piros háztetőkkel s egy-egy templommal, amely hősiesein állja a vártát. A hegyek 'Oldalában itt- ott 'apró falvak, szegények és árvák. Ugyan mi 'teremhet meg itt, a töméntelen kő között? Kinos és megható erőlködéssel gyűjtötték, össze a földet a kövek 6 mélyedések között, mindenki körülkerítette hatálmas kövekkel az ő kicsiny birtokát s szünetlien küzdelem árán ese.mevésiz kukoricát., egy-egy gyümölcsfát, ká posztét, kailairábét növeszt. Az egész vidék kő- ikeiriitéselktöil tarka. Csenevósz tehén s vékony lovacska a kőház mellett e rengeteg gyerek; A gyerekeik a lassú vonattal negyedóráig futnak versenyt. Integetnek s kéregetnek. Zsömlék és álmáik, ikenyérdarabok és üres csokoládésdöbo- zoik hullanak: szörnyű harc tör ki a ipapirdara- ibok fölött, ha,jmeresztő és kegyetlen küzdelem a meredek domboldalon, százméteres mélység oldalában a kenyérért, amelynek ilegtöbbször csak a héja hull le. Kápráztatóan szép a vidék a maga szörnyű .kietlenségével. M'ost igyekeznék fásitami az alkalmasabb részeket.: először páfrányt üilitetneik a kövek között s fokonként, férnek át nagyobb fára-. Sz ikrázik az egész mindemség. Kegyetlen nap tűz a Karsztra, feliforrósodtalk a kövek. Hogy lehet itt élni...? S e pillanatban váratlanul, kékes pompázafában, szelíden és .mosolygósam tűnik fel .a tenger ,. Az Adria. Thala.tt.a! ... Az ás külön lelemiényességet kívánt, hogy az ember a megfelelő állomáson az utolsó pillanatban leszálljon. A Oedok embere nem mutatkozott. a kalauz nem szólt, csoda, 'hogy mégis megérkeztünk a Hétkastély állomására. A cserkészek második nagysikerű nyilvános ren* dczésüket a tábor területén tartották meg- Ez a|* kálómmal Bustyaháza, Técső, Uranező, Visk és Sző* lös közönsége mindem várakozást felülmúló nagy szánban jöt ki a tá'borba és önkéntes adományokból tetemes összeget adott. ö°ez« a tábor javára. Délután félöt órától kezdődtek a cserkész- és sportversenyek Stenczinger .Sándor tanárjelölt vezetésével, később táncmulatság volt a szabadban. Fél nyolckor az esti zászló le von ássa! s imával egybekötve az újoncok letették az ünnepélyes fogadabiat, fél kilenckor pedig a cserkészek Széchenyi-táuőrtüzet gyújtottak, melynél megemlékeztek Széchenyi Istvánról, Vámos Elemér Reviczky-vereet szavalt, Borosé Barna nagydobronyi nyelvjárásban népdalokat adott elő és Brenner Sándor „Rákóczi megtérését" énekelte el. A tábortűz után hangulatos, magyaros jellegű mulatság volt a bustyaházi erdész- kaszinóban. A talaborvölgyi tábor a legteljesebb erkölcsi és anyagi sikerrel zárult és a kárpátaljai magyar cserkészet további fejlődését és fellendülését fogja előmozdítani. LEGÚJABB olmpWhimx Mozgalmas szép kultúráiét folyik a kárpátaljai magyar cserkészek talaborvölgyi nagytáborában Beregszász, augusztus 5. A kárpátaljai magyar cserkészek ez évben Bustyaháza mellett rendezték meg szokásos nyári nagytáborukat. A kis ruszin falu nyugati vége, a ,,Ha.ndal“ kincstári telep modern tisztviselölakásaival, az erdő-' igazgatóság hatalmas épületével, rendezett útjaival és hársfasoraival inkább nyaralótelephez, mint faluhoz hasonlit. A Handal végénél ömlik bele a Talabor-folyó, deltát képezve, a Tiszába. A fiutábor a torkolat mellett, a delta egyik szi- f getén volt felverve. Egyik oldalról a Tisza, máNémet-litván kereskedelmi szerződés Berlin, augusztus 5. A német külügyi hivatalban szerdán aláírták a német-litván áru- szerződést, amely szabályozza a két ország közötti árucserét és uj alapokra helyezi a két állam közötti gazdaságpolitikát. Az aláirt .szerződés a német-litván kibékülésnek újabb tamijele. A kassai városi pártok Maxon polgármester maradását kívánták Kassa, augusztus 5. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) A városházi politikai pártok tegnap este tartott, értekezletükön foglalkoztak .Maxon Milán polgármester ügyével. Maxon polgármester levelet intézett Jaiioiuid helyettes polgármesterhez, amelyben azt Írja, hogy hajlandó lemondani a polgármesteri tisztségről, ha meggyőződik arról, hogy a városházi politikai pártok nem bíznak benne. Kéri Janoudot, hogy terjesz- szen ily értelemben javaslatot a pártok elé s ezek foglaljanak állást a bizalmi kérdésben. A tegnapi értekezleten a kommíunista s a cseh iparospárti városatyák kivételével az összes többi párt, képviselője oly értelmű határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy Maxon polgármester maradása kívánatos. A határozat hangsúlyozza, ho^y a pártok bizalommal varinak Maxon iránt s elismerik a város érdekében kifejtett működését. Ezután a városi tanács is foglalkozott, a kérdéssel. A tanács albizottságot választott, amely memorandumot fogalmaz az országos hivatalihoz, a belügyminiszterhez és a miniszterelnökséghez. A memorandum kérni fogja. Maxon polgármesternek helyén való hagyását. Maxon Milánnak a, kamara éléről való elmozdítását kolportáló Ili re k ma, sem szűntek meg, •vöt, egyesek már azt is tudják, hogy az ipar ügyi minisztérium Se fi öle z Ma revT kereskedőt, a, kassai kereskedők gré'uíii"á v i Lökét nevezi ki kamarai elnökiieI,. 1. ! löi ■ mind'iieeel.ro koraiak. sík oldalról pedig a Talabor határolta. A tábort a világgal a Talabor egyik ága felett a cserkészek által épített híd kötötte össze. A látogatókat a bejárat két oldalán virágokai díszített ut fogadta, s az ut végén állott a tábor nyir- íakapuja. A hatalmas zászlóárbócok körül magyar muskátlikból és tiszai virágokból gondozott virágágy volt. A cserkészek az egyik oldalra fehér tiszai kavicsokból hatalmas cserkész- liliomot, a másik oldalra pedig a magyar csoda- szarvast, a gödöllői világjamboree jelvényét és egy zöld-fehér pajzsot, a magyar alosztály jelvényét rakták ki. A lánycserkészek tábora a fiutábortól másfél kilométernyire, a Talabor partján, a bustya- házai Sokol épületében volt. A fiutábor parancsnoka Kvakovszky László polgári iskolai igazgató, helyettes országos fő- parancsnok volt, a táborparancsnokság tagjai pedig: dr. Jantsky Béla, Scheffer Miklós és Zapf László gimnáziumi tanárok, dr. Török Ferenc ügyvédjelölt és Nagy Vilmos joghallgató. A napostisztséget Ortutay Elemér görögkatolikus teológus, Szabó Árpád, Várady Lajos és Timkó János látták el, a gazdasági vezetést és a főzést pedig dr. Török Ferenc és Stenczinger Sándor tanárjelölt intézték. A lánytábor főparancsnoka Benda Kálmánná igazgató-főmérnök neje volt, a táborparancsnokság tagjai Szundy Zoltánná bankigazgató neje és Schenkner Margit tanárnő, napostisztek pedig Stark Ilona és Stenczinger Eta tanítónő. A lányoknál az egyes őrsök felváltva főztek. Úgy a leány-, mint a flutábornak külön napiparancsa és programja volt. A vezetőség különösen nagy gondot fordított a cserkészkiképzés tökéletesítésére, azonkívül az uszósportnak kedvező hely minden lehetőségének kihasználására. Nagyon sokan le akarták tenni a táborban az úgynevezett háromsastoll-próbát, amely a férfias akaraterő és kitartás próbája és aránylag elég sokan meg is szerezték a háromsastoll-jelvényt. A fiú- és a leánycserkészek csak hetenkint két- szer-háromszor az esti tábortüzek, vagy pedig kirándulások alkalmával jöttek össze. A táborozok a kiváló gyógyhatású viski fürdőbe két nagyobb kirándulást is rendeztek. A nagyszerűen sikerült műsoros tábortüzeket Bustyaházáról és vidékéről annyi vendég látogatta, hogy sokszor órákig eltartott, amig a közönség átkelt a magasra tartott fáklyák világánál a cserkészek hid- ján. A közös tábortüzek mellett nagy sikere voít a Talabor partján megtartott első önálló leány- tábortűznek. Külön meg kell említenünk Buetya'háza lakossága és a cserkészek közötti szívélyes viszonyt. Azt a rengeteg szívélyességet és ajándékot, amelyben a cserkészeknek részük volt, nem tudják soha elfelejteni. A bustyaházai magyarok és a cserkészek meghitt családdá forrtak össze. A tábornak Ivosz- szaibb-rövidebb ideig vendégei voltak Beregszászról Ortutay Jenő városbiró, tartomány,gyűlési képviselő, dr. ’Polchy István egyházmegyei fő- gondnok, Benda Kálmán igazgató-főmérnök. Csudák v László Orosz György és Rétihy Jenő gimnáziumi tanárok, Hiuszti Béla és Lengyel Pál református lelkészeik, Rétihy Miklós és Bernjén Nándor tanítók, Sződlősről Szundy Zoltán bank- igazgató és Újlakról Brenner Sándor tanító. A talaborvölgyi cserkésztábornok első nagysikerű nyilvános rendezése a viski cserkéeznap és előadás volt. A 90 tagot számláló fin- és leány- tábor reggel 9 órakor vonult be trombita, és vidám énekszó mellett, a máramaroei szigetmagyarság hatalmas nagyközségéibe, Viskre. A délelőtt, a cserkészek az istentiszteletéken vettek részt. 11 órakor diszfelvomulást rendeztek a viski Fő-téren és Fő-uceán és tisztelegtek a főparancsnokság előtt. A cserkészeket a viskiek látták vendégül. Ebéd után a cserkészek megtekintették a községet és ímegfürödtek a Ihires viski hídnál. Este 8 órakor kezdődött a cserkés/előadás a viski Kml- turházban. Az előadást Kvakovszky László tábor- parancsnok beszéde nyitotta meg. Utána Daibóozi Irma, téesői eserkészparancsnoknő elszavalta Szabolcsira „Hortobágyom" cinül versét A Rákóczi-induló hangjaira nyolc pár magyar ruhába, öltözött cserkész vonult a színpadra és Vámos Elemér betanításában a palotást táncolták el. Ráoz Márta „A tábor kedvence1* cimü monológot adta elő, Stenczinger Lenke ée Benda Mária tiroli táncot lejtettek, Vámos Elemér Ady Endre „Négy- Öt magyar összehajol" cimü versét adta elő, majd Várady Lajos, Műéinszky András, Ortutay Elemér, Dávid József és Galamboei Miklós cserkészek dr. Borka Gábor „Göre Gábor" cimü vígjátékét hozták színre. A műsor utolsó száma a cserkészek népdal- tábortüze volt, melynél a magyar történelem különböző korszakából eredeti történelmi népdalokat énekeltek, Zapf László parancsnok bevezető előadást, tartott. Ezután caerkésznótákat és ügyes cser- k cszszámokat adtak elő Jantsky Béla parancsnok vezetésével. Kikapott a magyar futballcsapat Berlin, lauguezbue 5. Lapzártakor telefonálják a Post-stadionból: Lengyelország futball- válogatottja Magyarország válogatottját 4:0 (2:0) arányban legyőzte s ezzel a magyar csapat a további küzdelemből kiesett. Owens harmadik aranyérme 200 MÉTERES SÍKFUTÁS DÖNTŐJE Győztes: Ovens (USA) 20.7 rfip., uj olimpiai rekord, 2. Robinson (USA) 21.1 mp., 3. Osendarp (holland) 21A mp., 4. Henni (Svájc), 5. Orr (Kanada), 6, Van Be vérén (holland). 00 Az 1500 méteres futásban a magyar Szabó 3:55.6-os eredménnyel továbbjutott a középfutamba. Iglói kiesett. 00 A lovaspólóban Argentína Mexikót 15:5 arányban győzte le. 00 Az olimpiai ökölvivóversenyekre, amik augusztus 10-én kezdődnek meg, 34 állam kerekem 200 vereiernyzővel mervezet-t ;be. OO Glen Hardin, a gátfutó világbajnok és világrekordén a legtökéletesebb gátfutó technikával rendelkezik. A 1 os-angelesi olimpián tűnt fel, ahol az ir Tisdall mögött a 400 méteren a második helyen végzett 1933, 34 és 36-bam amerikai bajnok lett, 1984-ben egv stockholmi versenyen megjavította a 400 méteres gátfutás világrekordját. Hardin a louisiamai főiskola hallgatója. Jelenet a magyar—német lovas-pólómeccsről Maxon kamarai elnök marad Prága, 'augusztus 5. Tegnap kassai tudósítás alapján jelen,tettük, hogy a Kassán elterjedt Iliitek szerint az űipairügyi minisztérium Maxon Milán hasisai kamarai elnököt, felfüggeszti s hogy az erre vonatkozó határozatot a. miniszter helyettese anár aláírta. Az ipar s kereskedelmii- tigyi minisztérium illetékes első s a.z elnöki osztályán kapott, érteisüléselnk szerint a mini i- tériuni az utóbbi hetekben egyáltalán nem fi g- lalkozott, kereskedelmi kamarák vezetőségi 1 g- ja-inak elmozdításával s igy a kassai kaim: na ügyével som. A német kormány beillőit egy zsidóellenes lapét Berlin, augusztus 5. A némtet ti iroda Imii k ormány szombatom remieletet adóit ki, mne y- ben betiltja a „Judiekeavuer" einni antiszo .lila ‘folyóiratot iinég pedig azzal az indok (dóssal, hogy a lap támadásaiibau „túllépte az újságírói tisztesség határát." Figyelemre imólltó e®zel kapcsolatiban, ho gy a német írnunk afrom! utasította tagijait, hogy további intiézlkedléisig 'tilos n í>türmier cimü antiszemita jellegű lap propagálása es tilos a lap számára előfizetőkéi gyűjteni.
