Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-06 / 178. (4027.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes ssám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. © • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. Államcsíny Athénban Görögországban kihirdették a diktatúrát Metaxas miniszterelnök eleiét akarja venni a szélső baloldali forrada­lomnak ■ A telefon- és távlati összeköttetés megszakadt az országgal MaróiiMő (sp) Prága, augusztus 5. Vaklárma volt, ami a német hadihajók marokkói látogatásával kapcsolatban Pa­risban keletkezett, inkább csak egy régi rossz emlék visszajárása, avagy a külső események frappáns párhuzamosságára épí­tett uj szenzáció, semmi más. A Deutsch- land és a többi hajó időközben elhagyta Ceutát, anélkül, hogy területet hódított volna, vagy csapatokat szállított volna partra s Franco tábornok újra magára ma­radt rengeteg gondjával s legfeljebb az ele­gáns német tisztek barátságos látogatásá­nak jóleső emlékével. Elvitathatatlan, hogy a német látogatásban volt demonstráció: Hitler katonái tisztelegtek a kommunizmus ellen küzdő spanyol hazafiaknál. E tünte­tésről mindenkinek meg lehet a véleménye, de gyakorlati politikai következménnyel nem jár. A helyzet ma nem ugyanaz, mint harmincegy vagy huszonöt évvel ezelőtt, amikor Marokkó még szabad préda volt s a hatalmaknak fájt a foguk a pompás fa­latra. Egyik sem akarta a másiknak juttat­ni s inkább őrködött a terület „független­sége" fölött. Kiderlen-Wáchter német kül­ügyi államtitkár marokkói politikája merész Volt annakidején, megbuktatta Delcassét, de a világháború keresztülhúzta a német számításokat s addig vádolta a felháboro­dott világ Németországot marokkói aspi­rációi miatt imperializmussal, sötét gyar- mathóditási vágyakkal, amig a független marokkói szultánságot szőröstühbőröstül bekebelezte — Franciaország. Abd el Krim hősi lázadására emlékszünk még, de hagy­juk a régi dolgokat és a paradoxonokat, ez a múlt zenéje, bennünket a jelen érdekel. A tangeri partraszállás, az agadiri „Pan- Ühersprung", az algezirasi konferencia ide­jén milliós rézben, borban gazdag Marok­kó várta petyhüdten európai hóditóit, ma Lyauter után Franciaország biztosan ül a hatalmas birodalomban, más hatalomnak alig van ott keresnivalója. A huszonhá­romezer négyzetkilométeres Spanyol-Ma­rokkó nem olyan falat, amiért érdemes so­kat kockáztatni. Marokkói kérdés alig léte­zik már, <— illetve, ha létezik, Németorszá­got nem nagyon érdekelheti. Hitler nem szereti a szimbólumokat s hajóit bizonyára azért küldte a háboruelőtti precedenst má­solva a marokkói vizekre, hogy szimboliku­san tüntessen Németország ereje mellett, bebizonyítsa, hogy a birodalom ma ugyan­olyan erős, mint 1905-ben volt, amikor Franciaország Vilmos császár tangeri nyilt kihívása ellenére sem mert hadat üzenni a poroszoknak s Delcassé fogcsikorgatva be­adta derekát, — bebizonyítsa, hogy nem Is­meri el kőtelezőnek a békeszerződések ama cikkelyeit sem, amelyek megtiltják Német­országnak, hogy a marokkói dolgokba be­avatkozzék. De gyakorlati követelésekkel Hitler aligha óhajt fellépni Északnyugat- afrikában. ó, ma van más, aki ezt teszi. A német birodalomnál fiatalabb hatalmasság, amely éppen ez évben tette le a világhatalmi vizs­gát Genfben és Abesszíniában, van más: a Földközi tengeren bámulatos szívóssággal és sikerrel terpeszkedni kezdő Olaszország. Itália most nem óriási földterületeket akar hódítani. Abesszínia egyelőre elég gondot ad s ha Olaszország le is nyelte a négus kemény országát, kérdés, vájjon könnyen megemészti-e. Mussolini mást akar nyuga­ton. Elég, ha lábát talpalatnyi helyen meg- • veti Gibraltárral szemben a erre a célra Athén, augusztus 5. A fenyegető Szélső baloldali lázadás elkerülésére Metaxas gö­rög miniszterelnök György király bele­egyezésével Görögországban bevezette a diktatúrát. Ugyan cikkor kihirdették az os. tromállapotot is és a parlamentet feloszlat­ták anélkül, hogy uj választásokat írtak volna ki. A meglepő intézkedések megtételére az indította a görög kormányt, hogy szélső baloldali elemek Athénben és Pireusban ál­talános sztrájkot hirdettek. A baloldal a sztrájkkal akart tiltakozni a kormány ama intézkedése ellen, amely a munkáskonfltk- tusok kényszerű elintézését rendelte eL Páris, augusztus 5. A Spanyolországból érke­ző jelentések továbbra is ellentmondanak egy­másnak. A kormány győzelmet jelent Guadarra- mánál és nagy jelentőséget tulajdonit a Madrid­tól északra eső fronton elért sikernek. Merillot ezredes, a kormánycsapatok egyik vezetője kije­lentette a Havas-ügynökség munkatársának, hogy az északi fronton a fölkelők nyomása meg­szűnt és Madrid föllélegezhet. A fölkelők össze­köttetését Avila és Segovia között sikerült megszakítani. A kormányrepülőgépek folytatják a fölkelők fontosabb központjainak légi bombá­zását. A madridi rádió bejósolja Cordova elestét megállapítja, hogy a kormánycsapatok folytat­megfelel Marokkó huszonháromezer négy­zetkilométerének bármily kis részecskéje is. Nyilt titok, hogy a duce és az olaszbarát Primo de Rivera között 1926-ban tárgyalá­sok folytak, hogy bizonyos megsegítés fe­jében Spanyolország átengedi Centuát és a Menorcán fekvő Mahónt Olaszország­nak. A tárgyalások akkor megfeneklettek, mert Anglia Alfonz királynál levő családi és pénzügyi összeköttetéseit felhasználva elgáncsolta az üzletet. Talán Primo de Ri­vera azért bukott meg, mert az angolok el­ejtették, amikor látták, hogy túlzottan kö­zeledik Olaszországom és az angol zsold- ban álló monarchia Beranger tábornokot állította a zsoviális diktátor helyébe, •‘•m sejtvén akkor, amit pedig Primo de Kivera hangoztatott, hogy ezzel saját halálos ítéle­tét irta alá s a hét kövér esztendő csendje után előidézte a forradalmak hét sovány esztendejének véres zaját. Amikor Franco tábornok Marokkóban hatalomra lendült. Ezenkívül a kormány állítása szerint a kom­munisták előkészületet tettek a közrend erő­szakos megzavarására. A veszedelem kész­tette a miniszterelnököt a gyors cselekvés­re. A diktatúra keresztülvitelét az állam teljes végrehajtóhatalma biztosítja. A had­sereg és a rendőrség minden eshetőségre készen áll kaszárnyáiban, a fontosabb köz­épületeket és üzemeket, Így a villamos és gázmüveket katonaság szállotta meg. Az országban teljes rend és nyugalom uralko­dik. Egyelőre nehéz megbízható képet kapni a görögországi eseményekről, mert a tele­fon- és táviróösszeköttetés a külfölddel! jak az előnyomulást Sevilla és Granada felé, Katalóniában három uj évfolyamot soroztak be és a barcelonai harcelonai hadsereg most min­den erővel azon fáradozik, hogy Huesca városát bevegye. Ezzel ellentétben a fölkelők azt jelentik, hogy Madrid helyzete kritikus és a kormány nem ura többé a fővárosnak. A kommunista bizottságok magukhoz kaparintották a hatalmat és megszál­lották Madrid valamennyi középületét, templo­mát és kolostorát. A nem kommunista lakosság között egyre nő az elégedetlenség. E jelentések szerint a nacionalisták folytatják Madrid beke­rítését. Sevillától északra több száz kormányka­nyomban felmerült a hir, hogy hajlandó át­adni Olaszországnak Ceutát és Mahónt, ha a duce megsegíti. Franco bizonyos fokig Primo utódja s nem lehetetlen, hogy ma­gáévá teszi a volt diktátor olasz politiká­ját is, annál inkább, mert a fasiszta Spa­nyolország és a fasiszta Olaszország között nem állna többé akadályként az angolpáyti monarchia. Aki pillantást vet a Földközi tenger tér­képére, látja, mit jelent olasz szempontból Ceuta birtokbavétele. Pontosan Gibraltár­ral szemben fekszik az afrikai parton a megerősítésre fölöttébb alkalmas kikötő s az olasz ellen-Gibraltár mindörökre meg­szüntetné a tengerzáró angol erődszikla jelentőségét. Az angol hajók nem juthatná­nak többé szabadon a Földközi tengerre. A szorost nemcsak az angolok, hanem az ola­szok is bármikor elzárhatnák, különösen, ha a Baleárokhoz tartozó Menorca szige­téin összekötő flottabázlst rendezhetne be megszakadt. Szalonikiba több görög hadi­hajó érkezett és rádió utján állandó össze­köttetésben áll Athénnal. A kormány kiáltványa Athén, augusztus 5. A kormány kiáltványt bo­csátott ki, amelyben bejelenti az ostromállapo­tot és a parlament föloszlatását. Ezeket az in­tézkedéseket azzal indokolja, hogy a parlament munkaképtelen és tehetetlen és hogy a kommu­nisták tevékenysége veszélyezteti a szociális ren­det. A kiáltványt a kormány nevében Metaxas irta alá. A kormány ígéri a társadalmi rend fönntartását s elsősorban a szegény néposztályok megsegítését tonát foglyul ejtettek és nagymennyiségű hadi­anyagot zsákmányoltak. A fölkelők Gaücia tar­tományban, Spanyolország északnyugati részén gyülekeznek, más csapatok viszont Zamorából útban vannak Madrid felé. A francia újságírók szerint a fölkelők táborában hiába várják a be­ígért erősítéseket és a külföldi segítséget, ami nagy csalódást keltett jobboldali körökben. 220 vörös katona halála Lisszabon, augusztus 5. Az egyik ideérkezett jelentés szerint Malaga környékén sajnálatos fél­reértés következtében a vörös munkásmiliciának az olasz haditengerészet. A két stratégiai pont birtokbavételével sem Anglia, sem Franciaország nem a Földközi tenger ura többé, hanem Olaszország, mert a duce a tenger keleti részének megerősítése után (Szilicia, Tripolisz, Líbia, Rodosz és a do- dekanéziai szigetek) a nyugati részen is megvetné lábát, ellensúlyozná Gibraltár és Malta erejét, sőt kényre-kedvre megszakít­hatná Franciaország és Algír összekötteté­sét is. Marokkóban ma elsősorban Olaszország­nak vannak a nemzetközi Marokkó-megál­lapodással ellentétes érdekei. Kívánságai merészek és keresztülvihetetlennek látszok, de ha meggondoljuk, hogy a dúcénak Abesszíniában és Genfben nehezebb dol­gok is sikerültek és meggondoljuk, hogy Franco tábornok szorult helyzetében min­denre képes, nem tekinthetjük feltétlen le­hetetlenségnek az esetleges nemzetközi bo­nyodalmakat Marokkó miatt. A végnélküli polgárháború Flcímerevcdncka spanyol frontok Folytatódnak mindkét fél győzelmi jelentései ■ Saragossa heves tűz alatt ■■■ Kommunista uralom Madridban ■■■ A német hadihajók elhagyták Marokkót II I XV’ évf* 178 (4027) szám ® Csütörtök • 1936 augusztus 6

Next

/
Thumbnails
Contents