Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-05 / 177. (4026.) szám
1936 augusztus 5, szerda. 5 Wűve (d a ttéqec gondoljuk, ha a berlini olimpia első amerikai aranyérmeiJ ről olvasunk. Két szerecsen, Jesse Owens és Comelis Johnson, állt sötét arcbőrével, göndör hajával, duzzadt ajkával a győztesek emelvényén, amikor százezer ember előtt felhangzott az őket dicsőítő amerikai himnusz és a hatezer amerikai néző, aki a stadionban volt, bizonyára az óceá/nontuli vérmérséklet túláradó jókedvével vette tudomásul, — mert az amerikaiak bolondozni szoktak akkor, amikor mi meghatódunk, — hogy a szeressenek meghozták az első diadalt az újvilágnak. — Mondják, a jólsikerült Uncselések után is felhangzik a himnusz Amerikában, de ilyenkor nem a győzelem pódiumán áll a szerecsen, hanem ott függ megcsonkítva, szétszaggatva az ujjongó amerikai tömeg előtt. A napokban olvastuk, hogy egy előkelő amerikai klub tagjai csak azért végeztek ki a kínzások pokoli inyencmüvészetével két fiatal néger férfit, mert a klub köztiszt elitben álló ősz elnöke, aki emberszeretetéről és szigorú erkölcsisé- géről volt híres, látni kívánta, ,,hogyan hal meg egy néger— Mennyi dilemma, menmyi ellentmondás! A yankee kezet nem fog a sze- recsennel, de keble büszkeségtől dagad, ha halmozódik az amerikai dicsőség s nem bánja, ha néger aratja. Németország a tiszta, egészséges és nemes férfiasság ünnepeként üli meg az olmipiát s a kimagasló férfitulajdonságok első ütközetein a megvetett faj két fiatal hérosza arat babért. Okuljunk és tanuljunk. ElátnuiluaU a nők berlini atlétikai. teljesítményein. Ez már ördöngösség, ez már túlhaladja a fantáziát. Kedden délután egy lengyel amazon 46 métert dobott dísz- hosszal a versenyeken, de azonnal túllicitálta egy német leányzó, egy valódi „deutsclies Mádclien“, aki csaknem negyvennyolc méteres távolságra hajította a nehéz korongot. — A sportban járatlan laikus el sem képzeli, mit jelent e dobás, a „gyengébb nem‘( ideg- zsibbasztő élőtörése, a női egyenrangúságnak ■ szörnyű evhibiciója. Prágában ujjongnak a la- . pok, ha egy férfi — értsük meg jól, a sportra kitenyésztett, nehéz munkával edzett atléta —- negyven-negyvenhárom métert dob a görög koronggal. A magyarok a világ legjobb diszkoszdobói közé tartoznak, de Pesten is esemény, ha Donogán, Egri, vagy a többi óriás negyvenhat métert dob. — S a szelíd német kisasszony negyvenhét és felet dobott! A feministák örülhetnek: megszületett a fizikai egyenjogúság bizonyítéka. S a német nők, a lengyel és az amerikai leányoktól követve, egymásután szorítják meg a férfiúk teljesítményeit, mi már szivszorongva figyeljük e tusát. Németország valóban büszke lehet népére: nemcsak a férfiak arainak csodálatos sikereket az olimpián, a nők lehetőleg elhomályosítják a férfiak teljesít menyeinek fényét s a nőiességet meghazudtoló erővel törnek előre. — A KÁRPÁTEGYESÜLET DÍSZKÖZGYŰLÉSE. UjitátfralMredi tudósítóink jefenti: Vasárnap tartotta meg a Kártpátagyiesiitet 64. évi közgyűléséit. A közgyűlés egylhein a Magas Tátra ünnepnapja ás volt. mert egybeesett Ujtátraifüred 60 lérvee jubileumával,. A Kárpátégyeeütet választmánya ÓitáitirafüreéLen előkészítő ülést tartott. utána Ujitáitiraíiiredén tartottak dkzikőz- gyiüiliéet, A gyűlést ár. Szoinitágb Miklós tairail- mas beszéddel nyitotta meg. Rámutatott a Kárpát-egyesület 63 éves működésére és arra a nagy eredményre, amelyet a Tátra fejlődése érdekében, azonkívül gazdásági és kulturális téren ért eil az egyesület.'Utána dr. Horvay a Magyarországi Túristaegy-estidet, dr. Izsák a csehszlovák tuiristaegyesület. Kobliiba igazgató a Beslkid- egyesület és Pelikán igazgató a Kisíkáirpát tu- liistaegyesület nevében üdvözölte a közgyűlést. Heífty Gyula Andor 'tanár 'tartalmas 'beszédben méltatta id. dr. Szontagh Miklós kezdeményező és uttőirő munkáját és Ujtáhralfüred jelentőségét a Magas-Tátira életében. Számos vetített képpel mutatta be Ujtátirafüred fejlődését. A közgyűlés évi jelentése átfogó képét adja 'annak az áldásos működésnek, amit a Kárpátegyesület kifejtett. Az egyesület több meniházait építtetett- a Magas-Tátrában és Szlo venszJkó más részén is, ezenkívül sok menfházat kibővittetett. Nagy tevékenységet fejtett ki az egyesület a tátrai útépítés terén. Számos útikalauzt és ismertető füzetet adtak ki. A sajtóosztály 95 cikket, 164 kisebb közleményt helyezett el propaganda célból bek és iküLföLdíi lapokban. Az egyesület 80 ivetitettíképes eilőadiáet rendezett a Tátráiról s 53 rádióeilőadást tartott. A közgyűlés az évi be- számioló után megváiliasztotta uj tisztikarát. A |íáipátegyefiü!et elnöke ismét dr. Szontagih Miklós főorvos. — EGYMÁSNAK SZALADT AZ UCCA- BARKÓN KÉT KASSAI AUTÓ. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bleier Samu kassal kereskedő autóján a Komensky-uccán a város felé haladva a Nyár-ucca sarkán összeütközött Ska-rupa József bérautós kocsijával. Mindjét kocsi erősen megrongálódott, sebesülés nem tíktént Sztrájkba lépett a füleki zománcgyár ezerhétszáz munkása Csendőrök őrzik a gyárat ■ Az igazgatóság nem hajtandó emelni a munkabéreket Kassa, augusztus 4. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A füleki zománcedénygyár munkásai ma délelőtt általános sztrájkba léptek. A gyár asztalosmunkásai már egy hét előtt beszüntették a munkát s most ezekhez csatlakozott a gyár valamennyi munkása, összesen 1700 sze- möy. A munkások béremelést követelnek, az igazgatóság azonban erről nem hajlandó tárgyalni. A munkások nézete szerint a mai bérek a létminimumot sem érik el. A füleki zománcgyári munkások már hosszabb ideje harcolnak béremelésért, az igazgatóság azonban elzárkózott a tárgyalások elől. A hangulat a munkásság körében feszült s a hatóságok zavargásoktól is tartottak, ezért á gyártelepet csendőrség szállta meg. Rendzavarásra eddig ném került sor s a munkásság a legnagyobb csöndben és rendben, fegyelmezettén várja a bérharc kimenetelét. A spanyol polgárháború kulisszái mögül A francia-spanyol haláron emigráns áriszfokráfák, fegyverűgynőkők, csempészek és kiváncsi glokefroiferek közöli Mi történik a „Xavérne basque“-ban? ■ A „halászok" üzlete ■ Észak- Spanyolország sorsát írun birtoka dönti el A PMH munkatársától Saint-Jean-de-Iuz, augusztus 4. (MTP) San Sebastianban és környékén még mindig veszet tül kattognak a gépfegyverek. Innen egész nap halljuk a tompa ágyudörgést és a soha szűnni nem akaró fegyverropogást. írun, Behoby és Hendaye körül változatlanul folynak a harcok. Nem véletlen, hogy a polgárháború baszk földön volt talán a legvéresebb és a legelkesere- dettebb. Nemcsak azért, mert a nép vérmérséklete még a spanyolok között is föltűnően heves, hanem azért is, mert mélygyökerü politikai ellentétek szakítják két, sőt három táborra a népet s az ilyen ősi, majdnem évszázados gyűlölködés csak az alkalmat várja, hogy kirobbanhasson. Sokan vannak, akik nem is tudják, miért folyik az öldöklés. Mert nem harc folyik, hanem öldöklés, eszeveszett, vad, fanatizmussal fütött embermészárlás. Van olyan falu San Sebastian környékén, amely naponta gazdát cserél; hogy az ilyen faluban nem maradt ép ember és ép ház, azt el lehet képzelni. A harc lankadatlan hévvel folyik, minden tégladarabért háztetőkről, kémények mögül, ablakokból, sokszor kézitusára kerül sor késekkel és revolverekkel. Innen a francia határsorompó mögül tehát élesen lehet figyelni a küzdelem minden egyes fázisát. A határmenti községek tele vannak most érdeklődőkkel, akik eljöttek, hogy ezt a valóban egyedülálló „mérkőzést" figyelhessék. Sok angol van itt, akik egész nap látcsővel figyelik a terepet és egészen úgy viselkednek, mintha valami lóversenyen lennének. Már fogadásokat is hallottam kötni a szállóm halijában. Vannak érdekeltek is, akik idegyülekeztek, hogy közvetlen tapasztalatokra építhessék föl következtetéseiket. Spanyol emigránsok, francia bankárok, német politikai ügynökök. A határ tele van kétes exisztenciákkal. Változatos képekben, érdekes embertípusokban lehet gyönyörködni, regényíró tollára méltó egy ilyen kis hotel például, lakóival, problémáival. Igazán én se képzeltem volna, hogy a nyarat itt töltöm. De valószínűleg a hotelier se, aki baszksapkájában, mellényben, ingujjban szaladgál nemzetközi vendégei között és érzi, hogy a nagy sürgés-forgást ennek a különös ,,attrakciónak" köszönheti, ami a határon túl tombol. Hidegvérű spanyol és izgatott angolok A szálló halijában beszélgettem a spanyol emigránsok egyik vezérével, aki jól ismeri a vidéket és úgy látszik, az erőviszonyokat is objektív, jó szemmel Ítéli meg. Csodálatos nyugalommal viselkedik, általában a spanyolok isteni nyugalommal viselkednek. Pedig őket a dolog igazán közvetlen-közeiről érinti, hiszen sok van közöttük olyan is, akinek hozzátartozói vannak odaát, sőt olyan is, aki innen a határról jól láthatja, hogy házát hogyan gyújtották föl. A temperamentumról alkotott előítéletek csődöt mondanak; a spanyolok hűvösek, nyugodtak, kicsit szinte titokzatosan nyugodtak már, mig a hidegvérű angolok izgulnak és annyit fecsegnek, hogy nem lehet kibírni őket, A franciák is izgatottak, de azért nem annyira, hogy észre ne vegyenek minden üzleti lehetőséget. Az a gyanúm, hogy a franciák nagy üzleteket csinálnak a spanyol polgárháborúval kapcsolatban: ők szállítanak mind a két félnek. A párisi kormány talán valóban őszintén gondolja a dolgot a benemavatkozással és a semlegességgel, de azok a párisi ügynökök, akik itt tolonganak és izgulnak, egészen másként vélekednek a dologról. Saját fülemmel hallottam egy fegyverszállitási üzlet részleteit. Ugyanaz az ügynök tárgyalt a fölkelők megbízottjával és a kormány emberével. A fölkelők sokkal olcsóbban kapták azt a néhány rossz gépfegyvert, ami éjszaka teherautón fog átrobogni a határon, mint a kormány. Ó, nem azért, mintha a párisi ügynök szíve a fölkelőkhöz huzna, egyszerűen azért, mert a fölkelők jobban értenek az áruhoz. Marquez de Symbal, XIII. Alfonz volt kamarása megvetéssel nézi az ügynököket, de nem beszél a dologról. Egyáltalán nem szivesen nyilatkozik, figyel, és látom, hogy azok közé tartozik, akik pontosan tudják, hol dől majd el a harc. Sokáig kell faggatnom, mig egy mondatot kiveszek belőle. — Északspanyolországban az győz, aki írunt a kezében tartja. A visszajáró múlt Mit jelent ez a dodbnai mondás? írun egyelőre a kormánycsapatok kezén van, de a helyzet egy éjszaka alatt megváltozhat. Annyi bizonyos, hogy ez az a határmenti pont, amelyen keresztül vezet Spanyolország egyik legfontosabb ere. Különösen fontos most, amikor Franciaországból élelmezi magát az egész spanyol partvidék. A márkitól részleteket nem lehet megtudni, beszélgettem egy másik spanyol emigránssal, aki megmagyarázta nekem, hogy ezt a harcot csak kíéheztetéssel lehet eldönteni. Az marad fölül, amelyik a másik elől el tudja zárni az élelmiszerforrásokat. A fegyverek ezt a küzdelmet nem döntik el. Saint-Jean-de-luz negyedórányira van a legforróbb spanyol tűzfészektől, kis parti nyaraló, kispolgárok szokták különben kultiváíni, de most egyre többen tódulnak át ide Hendayeből is, mert a közbiztonság ott sem egészen zavartalan. A kis fürdőhely lakói közül most legtöbb a spanyol emigráns. Néhány ezren lehetnek, a legtöbbjük hatalmas teherautókon érkezett, minden ingóságával együtt, valóságos cigány- karavánok állnak a szállóudvarokon, mert a a garázsokban már nincs hely. Sokan vannak, olyanok is, akik már korábban elmenekültek az országból és Franciaországban telepedtek le, ezek egyenesen Parisból jöttek ide a forradalom hírére. Annyi bizonyos, hogy a kis gascognei község nem álmodott soha életében annyi politikai összeesküvésről, mint amennyit itt szőnek most éjjel és nappal. Pedig ennek a kis községnek már egyszer volt szerepe a spanyol történelemben, akkor is polgárháború volt Spanyolországban s nem tudom, nem véresebb-e még a mostaninál is. A karlista lázadás leverése idején történt,1 vagy ötven évvel ezelőtt, akkor is ez volt a karlistáik főhadiszállása. Juan March a Tavarne basque>ban Az ellenforradalmárok főhadiszállása az úgynevezett „Taverne basque“-ban van. Itt székel Marquez de Symbal s itt láttam néhány nap előtt még Juan March hórihorgas alakját is, ő a leglegendásabb alakja a felkelésnek, a spanyol nábob, aki már eddig is milliókat áldozott a felkelés céljaira. * Juan March talán az egyetlen, aki pontosan számokkal tudna felelni, ha megkérdeznék, mivégre folyik ennyi embervér odaát a határon túl. Juan March nemcsak a Baleári-szigetek koronázatlan ura, hanem a Rio Tinto és az aszturiai bányavidék és a vigoi fegyvergyár is az ő kon- cernjéhez tartózik, nem beszélve sok minden egyébről, ami, ha a kormány győz, örökre elveszett Juan Mardh számára. Juan March személye pedig egyben világ- politikai érdekeltségeket is jelent, elvégre úgy az angol Vickers-csoport, mint Kruppék érdekelve vannak a spanyol fegyverüzletben és nekik sém közömbös, hogy sikerül-e a madridi kormánynak azokat a szocializálási terveket keresztülhajtani, amelyekkel fenyegetőznek vagy sem? A halászok A „Taverna basgue" arisztokratái között azonban sok gyanús alakot látni, akikről első pillantásra észreveszi az ember, hogy nem illenek ebbe a környezetbe. Mégis azt látom, hogy feltűnő kedvességgel bánnak velük, maga a márki is, aki pedig gőgös distanctartó ember, ne-1 héz mosolyt fakasztani az arcára, nyájas kedvességgel tárgyal az egyik ilyen Éckóval, akinek még a szeme se áll jól. Megpróbáltam, a hatóságoknál megtudni egyet-mást a titokzatos alakok felöl, de itt csak azt a különösen hangzó felvilágosítást kaptam, hogy útlevelük szerint halászok, Halászok? Igen, ez itt fontos foglalkozás — sóikat lehet halászni a zavarosban. Az a feladatuk, hogy éjnek idején ők csempészik át csónakjaikon a fegyvereket Spanyolországba és ők szöktetik ki a szorongatott embereket. Virágzó üzlet és újabban megint sűrűn nyílik alkalom a gyakorlására. Sokan vannak olyanok is, akik be akarnak menni Spanyolországba és ez a legnehezebb dolgok egyike. A határt tudniillik ezen áz oldalon is erősen őrzik és Spanyolországból minden menekültet beengednek a franciák, tekintet nélkül a pártállására, bejutni Spanyolországba azonban majdnem lehetetlen. A semleges határhidat Hendayenál a spanyol határőrök valósággal hermetikusan elzárták. Minden utast, aki át akar jutni, pucérra vetkőztetnek s úgy vizsgálnak át. S ha valakinek minden papírja rendben van és a különleges igazolványok felett is rendelkezik, nincs nála semmi gyanús holmi és bejutott, akkor tiz kilométerrel odébb, Behobynál egy női határvédő osztag tartóztatja fel és kezdődik a vizsgálat elölről. A diplomáciai útlevél sem biztosit kivételes bánásmódot. így pé'dául egy angol kereskedelmi attasé felesége, aki Biarritzban tartózkodott, a harcok hírére be akart jutni San Sebastianba, mert férje ott időzött, a határon lefoglalták az autóját, sürgős szükség volt rá, őt magát pedig letartóztatták, nagy nehézségek árán tudta csak elérni, hogy újból visszatranszportálják a francia határra. Ilven körülmények között természetes, hogv a halászoknak sok a dolguk és mindenki nyájas hozzájuk. A ,,^ar du Port“-i fő ladiszáiláson A ..Táverna básque" az ellenforradalmárok főhadiszállása, mig a forradalmárok vagy legalább is a baloldallal szimpatizálók a ,.Bar du Port“-ban tanyáznak. A spanyol Frente Popu- lar tagjai itt rendeznek összejöveteleket a francia népfront tagjaival, akik közül ugyancsak mindennap érkezik ide valaki. Őket is igen közelről érinti mindaz, ami a határon túl történik. Majdnem mindennap megfordul itt az iruni kerület vörös diktátoréi, Jósé Iratché, aki ösz- szekötő tiszt szerepét tölti be a francia és a spanyol népfront tagjai között. Mert minden ellenkező hivatalos állítással szemben a kettő között élénk és állandó kapcsolat van. A fegyverszállitási tárgyalások is rajta keresztül folynak. Annak ellenére, hogy a határőrség ezen a vidéken az Ő kezükben van, szivesen dolgoznak csempészekkel, valószínűleg a franciákra való tekintettel. A francia népfront nem bizik a francia határőrségben. A csempészek és nemzetközi kalandorok mellett sok a kiváncsi is. Van olvan nap, amikor ezer jwtó érkezik zsúfolva érdeklődőkkel, akik mind látni akarnak valamit a forradalomból. A spanyolokat, de már á franciákat is hihetetlenül bántja az a gonosz cinizmus, ahogyan egyes kiváncsiak beszélnek a határon túl zajló borzalmas eseményekről. A spanyol határ.köze- gek már erélyes rendszabályokhoz is folyamodtak a kiváncsi globetrotterekkel szemben, akik a szörnyű testvérháborut nemzetközi látványosságnak tekintik. O. I. _ LÉTÁNFALVÁN TÁBOROZNAK A ROZSNYÓI KATOLIKUS CSERKÉSZEK. Tudósítónk jelenti: Á rozsnyói katolikus diák- c«enkiés7xsapaí dr. Jaloveczky János szemináriumi tanár vezetése alatt Létánfa'.ván a H'ernád mellett táborozik. A csapat liároun hótig marad L'étáníalván és ez alatt az idő alatt több kárándtiláfift rendeznek a környékre.
