Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-05 / 177. (4026.) szám

A döntés előtt Tombol o harc Mid birtokáén Moia tábornok a két hadsereg ereiéről • A sorkatona* ság Valenciában is fellázadt ■■■ Tüzérségi előkészítés Négy város sorsa bizonytalan EMBIiia az izgalmas légi csatának történetét, amely tegnap játszódott le a Guadarrama-fronton. Az ellenséges csapatok gépfegyverei és ágyúi hirtelen elcsendesedtek, mert a kor* mánycsapatok és Mola ezredei akaratlan némasággal szemlélték azt a légi harcot, amely kétszáz méterrel a front fölött játszó­dott le a Sierra de Guadarrama-i front fö­lött, A két ellenséges repülő a legvadabb akrobatamütatványokat végezte, hogy egy­más fölé kerüljön. Gépfegyvereikkel állan­dóan lőtték egymást. A hegyi állásokban levő csapatok megfeledkeztek éhségükről és fáradtságukról és lélegzetvisszafojtva fi­gyelték a levegőben dúló élethalálharcot* A felkelők repülőgépe hirtelen á kormány- csapatok állásai fölé emelkedett, ahonnét rálőttek, de nem találták el. Hirtelen egy másik kormányrepülőgép érkezett a had­színtérre, mire Mola gépe elmenekült. Ami­kor az ellenséges repülőgép eltűnt Mola ál­lásai mögött, a kormánycsapatok hangos éljenzéssel fogadták győztes repülőgépeiket. tai a Madrid körüli gyűrűt egyre szoro­sabbra vonják. A katonai csoport egyik osztaga Zamorából Madrid felé vonul, hogy megerősítse a főváros alatt álló csapatokat. Bebizonyosodott, hogy Castelton de la Fia- ne keletspanyolországi kikötővárosban a rendes sorkatonaság föllázadt a madridi kormány ellen. A város a katonai csoport kezében van. Valenciában is föllázadtak a csapatok, elhagyják kaszárnyáikat és a vá­ros közelében elsáncol'ták magukat. A kor­mány üres kaszárnyákat szállott meg. Ked­den reggel négy órakor a sevillai rádió azt a jelentést közli, hogy á felkelők csapatai Saragossa közelében megverték a katalán milíciát. A diplomáciai körök véleménye szerint Madrid helyzete tarthatatlan és a főváros eleste napról-napra várható. Légi csata a front felett Az United Press munkatársa leírja a helyzetet és többek között elmondja annak Mola tábornok fasiszta programja Burgos, augusztus 4. A német távirati iroda munkatársa négy napig utazott az északspanyolországi harctéren, majd a fel­kelő hadsereg északi főhadiszállásán hosz- szabb beszélgetést folytatott Mola tábor­nokkal, aki leírta a felkelők céljait. Mola szerint a felkelés nem katonai ügy, hanem népmozgalom. Katonai szempontból az eddigi hadműveletek tervszerűen bonyo­lódtak le. A mozgatom főcélja Madrid el­foglalása és ez a terv lassan, de biztosan megvalósul. A főváros bevétele után kato­A magyar fürdővendég (d) Bártfafürdő, augusztus 4. I Augusztusba léptünk, a fürdőidény első fele letelt, a fürdőigazgatók „félévi*1 mér­leget készíthetnek. Vájjon milyen az idei mérleg? A mostani idény határozottan rossz auspíciumok mellett indult. A fürdők szá­mára a jó idényt a külföldi vendégek hoz­nák. A fürdőnek a jó idényt, az államnak több valutát, a nemzetgazdaságnak va­gyongyarapodást, a vasútnak idegenfor­galmat, a termelőnek nagyobb fogyasztást és jobb árakat. S a mostani idény elején úgy látszott, hogy pont a várva-vártak: a külföldi fürdővendégek fognak elmaradni. Részben azért, mert a középeurópai autar- kiák áldatlan devizarendszere, amely a für­dők forgalmát gúzsba köti, az idén sem enyhült, másrészt azért, mert a tavaszi és nyáreleji diplomáciai események cseppet sem járultak hozzá annak a középeurópai bizalmi légkörnek a kialakulásához, amely szükséges, hogy a fürdővendég az államok közti jó barátság szilárdságába vetett pol­gári biztonságérzettel indulhasson el vala­melyik szomszédos országba nyaralni. Az idegenforgalom és a fürdőélet már évek óta a legteljesebb mértékben függvé­nye, Sőt játékszeré a politikai esetlegessé­geknek. Gondoljunk csak arra, hogy az osztrák fürdők mennyit szenvedtek annak következtében, hogy a német birodalom egészen a legutóbbi időkig politikai sakk- húzásból 1000 márkás kiutazási illetékkel riasztott el minden utast, aki Ausztriába akart átmenni. A Csehszlovákiába irányuló idegenfor­galom kérdésében tavasszal szintén voltak zavaró körülmények, a részleteket most ne hánytorgassuk, hiszen ismeretesek. De ami­lyen kedvezőtlen auspiciumok mellett indult az idény, ugyanolyan jó kilátásokkal ke­csegtet a nyár hátralevő része. Ausztria és Németország közt megszűnt a hosszú für­dőzárlat s most a német vendégek bizonyá­ra tömegesen el fogják lepni az osztrák für­dőket s az osztrák idegenforgalom be fogja hozni júliusi veszteségeit. Ugyanígy jobb reménységeink vannak nekünk is. Hiszen julius folyamán a bizalmi légkör javulha­tott s így az idevágyakozó német, magyar és lengyel vendégeknek legalább egyik ré­sze eljön még hozzánk augusztusra vagy szeptemberi utókurára. Az ilyen ingadozó viszonyok közt per- sze szerencsés az a fürdőigazgató, aki né­mileg függetlenítette magát külföldi ven­dégeitől és a bizonytalan külföldieknél konsztánsabb belföldi vendégforgalmat biz­tosított üzeme számára. Szóval, ha autar- Ikiára rendezkedett be. Amikor a külföldiek idejövetele ilyen ingadozó, valóban nem is le­het mást csinálni. De a belföldi vendégforga­lomra való berendezkedés valójában mégis csak ideiglenes, átmeneti rendszer lehet csupán, kényszerhelyzet, a rosszabb kon­junktúra átvészelésének receptje. Ezzel fenn lehet maradni, de nem előhaladni. Le­het vegetálni, de nem prosperálni. Nem le­het prosperálni, mert a csehszlovákiai für­dők befogadó képessége sokkal nagyobb a csehszlovákiai fürdőközönségnél. Arányta­lanul több és jobb fürdőnk van, mint a leg­több európai országnak s éppen ezért bel­földi fürdőközönségünk aránylag kevesebb, mert kevesebb nyaralóképes ember esik ,egy-egy fürdőnkre. Nem nélkülözhetjük jtehát az idegenforgalmat. Belföldi fürdőközönségünk nemcsak, Madrid, augusztus 4. A Guadarrama hegységben levő kormánycsapatok tegnap erősítést kaptak. Két gyalogzászlóalj és több gépfegyverosztag érkezett a frontra. A milícia csapatai megerősítették elfoglalt állásaikat. A foglyok elbeszélése szerint Mola tábornok csapatai között a kormány­csapatok pergőtüze az utóbbi napokban nagy veszteséget okozott. A fogoly polgári gárdisták szerint a felkelők alig rendelkez­nek már tisztekkel és a Mola hadseregébe besorozott polgáriak minden alkalmat meg­ragadnak, hogy átszökjenek a kormánycsa­patokhoz. A tüzérségi küzdelem tovább tart a fronton. A kormány tüzérsége rendkívül' aktív, mig Mola ágyúi valószínűleg lőszer- hiány miatt alig válaszolnak a tüzelésre. A felkelők hadi tevékenysége többnyire gue- rilla-akciókra szorítkozik, miközben a fron­ton sokhelyütt elkeseredett közelharcokra került a sor. Sandino tábornok, a katalán légiflotta parancsnoka közölte, hogy repülő­gépei bombázták Saragossát és az aragó- niai front valamennyi ellenséges állását. A kormány csapatai megerősítik állásaikat Sa­ragossa alatt. A felkelők lovassága megkí­sérelte, hogy bekerítse a kormánycsapato­kat, de akciójuk nem sikerült. A felkelők jelentése Sevilla, augusztus 4. A sevillai rádióállo­más jelentése szerint Mola tábornok csapa­hogy kevés, de még egyéb bajok is van­nak vele. A háború előtti régi vagyonos osztály, amely igényességével és költeke- zőbb életmódjával fenntartotta és fölvirá- goztatta fürdőkulturánkat, a gazdasági vál­tozások következtében legyengült s igényeit kénytelen volt lefokozni. Ugyanakkor az uj pénz- és hivatalnokarisztokrácia a régi­nél takarékosabb és kisebb igényű. A für­dőknek alkalmazkodniok kellett ehhez a kispolgáribb életformához. Különösen a ki­sebb fürdőknek. A kispolgárok üdülő he­lyeivé, népfürdőkké kell átalakulniok, drá­ga minőségáru helyett olcsó tömegárut kell nyujtaniok, ha a mai szűkös viszonyok közt kizárólag belföldi vendégekre akarják épí­teni fennmaradásukat és tágítani akarják a nyaralóképes közönség szűk körét. De a nagy fürdők, a kényelmet szerető gazda­gabb rétegek fürdői nem süllyeszthetik színvonalukat s hogy színvonalukat anya­gilag tarthassák, föltétlenül szükségük van külföldi vendégekre is. Elsősorban Szlovenszkó fürdőire érvé­nyes ez. A középeurópai autarkia-rendszer elsősorban az ő forgalmukat tizedelte meg. Amennyire lehetett, igyekeztek átorientá­lódni a belföldi vendégforgalomra s már szépszámú cseh-morvaországi vendégük van, de földrajzi helyzetüknél fogva rá vannak utalva a közeli magyarországi ven­dégekre is. Ahogy a szlovenszkói és kár­pátaljai fának legtermészetesebb, mert leg­közelebbi piaca Magyarország, ugyanígy a szlovenszkói fürdők külföldi vendégsere­ge is elsősorban innen kell, hogy rekrutá- lódjék. De nemcsak a mi fürdőinknek kel­lenek a magyar vendégek, de fordítva, a magyar vendégeknek is kellenek a mi közeli hegyeink, kell Pöstyén gyógyító iszapja, a tátrai fürdők kristálytiszta magaslati leve­gője, vagy Bártfa tizenhárom különféle gyógyforrása. A siklakó magyarokat ter­mészetszerűen nagyon vonzzák hegyeink természetes szépségei. És e természetes egymásrautaltság ellenére nincs meg Szlo­venszkó és Magyarország közt az idegen­forgalomnak az a foka, amely magától meglehetne és amelynek magától meg kel­lene lennie, ha mesterséges akadályok nem nehezítenék meg kifejlődését. Hogy meg­legyen, nem kellene hozzá semmi, mint uj akadályokat nem támasztani és a már meg­levő akadályokat józanul és tapintatosan lebontani, ahogy azt Beneá köztársasági elnök jósolja és kívánja könyvének ma­gyar előszavában. És ez sürgősen kell, ne­hogy közben a külföldre járó magyaror­szágiak közben a Tátra helyett az Alpesek osztrák fürdőihez, vagy pláne a Tátra len­gyel oldalához szokjanak hozzá, mint ahogy a vámháboru alatt a szlovenszkói fa helyett az osztrák fa fogyasztására orien­tálódtak át. Mert ha egyszer elszoknak fürdőinktől, nehéz lesz pótolni őket. A kisantani gaz­dasági tanácsa például minden lehetőt megtesz a három kisantantállam kölcsönös fürdőforgalmának megkönnyítése érdeké­ben. S valóban Kárpátalján divattá kezd válni a román tengerparton való nyaralás, de Romániából, amely szomszédos velünk, fehérholló ritkaságu az a fürdővendég, aki a mi fürdőinket fölkeresi. Ennek egyszerű a magyarázata: a valutaviszonyok miatt otthon szinte feleáron kapja meg ugyan­azt. Azonkívül a romániaiakat és a jugo­szlávokat nem vonzzák annyira a mi hegy­vidéki fürdőink, hiszen hegyeik nekik is vannak. Szóval még a szomszéd Románia sem tudja pótolni számunkra a magyaror­szági fürdővendégeket. És ebből vaskövet­kezetességgel következik az, hogy egész szlovenszkói fürdőpolitikánk a magyar vendégek idecsalogatására kellene, hogy fölépüljön, ez legyen idegenforgalmi poli­tikánk első parancsolata. Mert magyar vendég nélkül fürdőink elszegényednek, mint ahogy a magyar piac elvesztése miatt a szlovenszkói és kárpátaljai fatermelés is elszegényedett. Voltaképpen ez olyan egyszerű és magá­tól értetődő tétel, hogy szinte röstellem eny- nyire fejtegetni. De mégis fejtegetni és hangsúlyozni kell, mert ami politikai és gazdasági téren történik, az csöppet sincs összhangban ezzel a magától értetődő té­tellel. Vájjon mikor látják be az illetéke­sek, hogy ez igy nem mehet tovább? Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ f Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 KL, külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és mSZiríSZkÓi magyarság u 1 i c e 12, II. emelet •Kiadó h i v a tál: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . Prága II., Panská ulice 12, III. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOLltlkai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KI. r r r SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, P R A H A. kjl ^ MM ír# 1 XV‘ ÉVf' 177' (4026) szám * Szer<*a * 1936 au9usltus 5

Next

/
Thumbnails
Contents