Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-30 / 198. (4047.) szám

uaqop; eo^ipqezs Síp -ad ;aSasjo zb ‘uba sí ;Bip8iozs>ra9q XSoq ‘aAzapuajaq uba XSn aSaJaspBq qpXSuBq B XSoq ‘qBiipn; UBqos raau H]Aiq uaqajaqma -qszs b UBquozB 19JJV ’fBqoqpq J^qaj HiAiq juzpnazs b BqSpsuo;z;q qiza^iaq laSS^sjajs

SBZEJ IPJ3 XJ3ZS3A B JUIUIB ‘bHPJ IquapUIRI •auqap^A uiEUBBXSuBq b Halfaj ubso;biiuu -pg *qBfjBjzoHpA sj ;uuaz8 spjpf^pi zb ;?; •azaqjazso;a; qa^jaiuB ‘qBuqnSBi* qauagd?

tBqOSpqBf Dp^U $9 H?í W>HUf qofBJBiCS -uBq saiíSg ijprjBqjJB; uowpzs 91 ;?joq;aft qoXuppj^d sa.íSa zb s? BjqoepjBq ®l9juqiqq jjBUjpSBaj ‘q^ftBqipSsziASara ‘jfjajf

qpÁSuBq b qi;aqia,í8ij uBqpqszs Xjanupq dBU b jC3j s ;Bqo^ioqB£8uBq qanzapuaJ Bf aq nasaS^sjajsaux íoq^M •pn; jasaqapj^ qo* iquapuiui u^a^j opjCSíjSara jpfus Jtejjaea ‘qaA^Cuqq paazsd^u ASba ‘qosppBfliaqeza 19-IBlUJBpBSJpj 90JBI9P0Sa qpáSuBq V

!9u>i9Áöuei| e uba sí }Q|9S|ozsiu?x

—♦♦♦ —

•ajaA sauiu feq iiuuias sa qizsaSara ;uapuira jnAiquozB ‘jbiiF soaa ‘ÁSeu 9f 'Bu;Bq;fBq sí ;ouzssq BJBAuoziq Sipad ‘aaquia zb bai?;bI[? -izpq a;;a; raau ;o;bhb zb ;za &3oq ‘saqap -jg -qauiajoq ;up lESSBsSopjoq 9;Bq;pi -jb zb s xeJIoSbaoi SíjsadBU qoauBqns JaS -au b uaÁjauiB ‘jidB; UBi;ppzi?3 ‘pjjazs ASa uEDon zb Jjojoqpq SiqaAp UBqBqiiunq 'dBU zsaSa jaxuazs b Eféiunq uias aq "uassaqaj Hn^Sa laqqaaaquia zb XSoqqBsa ‘BfjBjzojipA-Saui ;pfp9uijai9 zspSa iBqBZSÍ? apq

ÁSoq ‘laqqeaaqraa zb {uja^aq pn; mau bjiÁO -iíuy *BjipiB^aux Bq ‘Sara jpqpq joqqE qBsa s b;;biui qipoqUBiB;SnXu ‘piptq aapsasaz -aq ‘bí;bj raau Sipqos Eg qpfppzsS b i;aAoq uB9poqBio; ajuizs s inpqazsSara uasafja; ;;bjb qodBu ;b|I9 Rnjaq BqSpsSoj uoie;b{J V •jtdB; pjpSapip ubso.CubSbui uiaqppiASBJBsa -óra Bqu3iutq9Q b zsa;jn; azssara uaqptaí -uiqa; Sp8;pjBq uorafera 4upA;nq ‘uoaoi y

;b|I9 qqesoSesjejeqSai y

qnqipu ^jazsaA qqo^SEU uapuira ‘qBu;jodsoindaj b q’BUBfioppq uajuizs ‘qBU -pn; uiau iUB;i;yfBSia ;aSassaj?Sn qqoÁSEU uaqasajazaq qadaSojndaa b qpjB ‘qozB XSoq ‘izsa; pAo;aqai aSpsnaazsXSa SEjipzsai sp -jaj

V ’Pl9JJ?ra ubaoioá’u aSpssaqas dpSojndaa

V 'aqoSaAaj b qipaqiaraa jnqiyu Spszpqau |oaqo;a;zBq ‘i9qqoJBApn qnzs ÁSoqASn ‘jaj qipaqi9Uia uasaSaioSSnj ‘inqipu spjnjiqau

dySojndaj fn zy ^jaud^S B ;;oa aSysqnzs sí BJSBjnjiqau uuau sa saSa)oSSi}| uazspSa ;joa raau sijubASu sppaqpraaiaj y *;joa uapaipqo; Spra Sjppa ‘bAu^uiipib; baj3|3 bi ap loAuBds b ’ dySoindaa opaqjaraaiaj uasaSajoSSnj |nq[au sp;njiqau qqoÁSBU s siASba ‘9jiSo;iib zy 'qun;aqzaAau qBupjiS -o;nB sa;aipqo; ;aAiauiB ‘;;a;izs9q ;n3p<«B -daSfl[ndaa ubajo jpAS-jia^ iM.oSfi»íí y

pi!Sg;ne sajai^g; b «|

’SpA sí ;bj jbui jaA^zsfaj ;snza zb sp unpaSaq siq b inpaSaq ubSia Sipad BqsoJi^ •luua ;aAuasaadqauuaAS jbíjb raau b;9zb s ‘qizsppBA aaqaaaSa ‘;;oqozs Bqjp;Bq qipa;aq e Bqpj zsouoS y *iu;iAuiq BfSoj raas qauiq -uas Bqos ;9;fB zb ASoq ‘appSiSara Bqsojig qpsBq raouij b qp;;aSara ‘qaHyBzsq ;Ajaq -ip\r -BqqnfpqAunq HoASsqia ibab^sojij bzs -zsia qajaa; uBSopjoq BqpÁus Sara Bq9dy •Bíitqfpj sí búi Sam jp; -Eqoj azsfaj ;snza zb ;pfaj y •juBpaoqia ;pf -Bqai zb B;pn; Sijb [upu Eq9jj „;4iuuaSara ;BqupqsoJici siq ira B pB;jBqB a; ;ppj jzsba -bj ‘paqau azsajq“ :;;o;fns aj^faj b pApzs -faj ;sqza zb eqpAuE ‘jpfaj b niSnppj ASoq-Sjib aa ’bzssia qauaa; raau ibij uai;apaS -ua ASoq ‘;;opnSBJBqSaui uoASbu Bq9J y

•B;iBq ;snza uaxpaA ;sqza ‘b;9U b jozs unpaSaq y •BqAuBj jsoiq ‘BSpjp ASa qBS3 ‘Bq9J siq sauiu UBqqnAiBq9}j

: ;i9zs qqBAo; qsso Sipad B;pu y qjnjaq aqjapaA ;snza zb Sipad a;sa; ^ojjnq Eqjod b S{ afaj b qBuuy 'a;pinqpi sj ;pu qip -aASau 8^91 y ‘qpHaA ;9faj s{ qBUUB “Auox -iq aa 'ajpiííqiq sj ;pij qipBXUJBq B ;j?z« ap ‘ezssia qaujp; raau Hpira qBi|Bq9J « ASoq ‘fujazdpqja B;pn; raau eqpj y q^;nurt

~ CW —

^«niiBASBA;t«2J ‘pn?Jpq 9qa*S

HB ;fraiaz9AS ;zs«aJoq y t SpjiA zspSa zb maaBH

‘ndauun SpzsjojbASbjv qBsaraa^

;8ora ;pumai|qn( qauua $

npfdoq qpjQ; XupSod y zjaS ;zsaaaq B »! IpSpA upqipospra Jaquia;dazs ;BqirEAOioAuzpzs;Bqjazg

'HopJBq » qBuSo;;B93 *0JBq 8 yb; SpfodBuppj

•qopjBq b qaujqzsa j - ■

*nASp ze jpzs |9qfn 3

‘paSua mán ap ‘pzpM SyjpA ddaso 9sjo;n Bssq ny ^aSaias p;uaraiaj qojp; y jpra q9;»A^zs jpq $

'uaiafSanr uBspposq

BfqBfB B|jpj\[ zpzg

iaq;asaaw AupSoj iBpnq b bjubASh

*;;aS;pu9J Bposq usqjpA b ;(jq9J9X ‘paSuop ;BqB(Bj y Saias Aup;zsajaq b Sira s

qBMBIBJBPlIZS V

uaspja Efiouioi;so sg •;;bib BjpA Bpng jgAS Sauas Aup;zsajaq ASbu aa

•a;aq ;;o;b;zp jaajpA jbASbui b ;;w ‘aj b[;bíb qpjo; sj ;spuua; y •up;jpA b HP uiaz8J9 qoapx ■npjpA Bpng Suai Bfdoq qojox

‘313X3AVZSSIA HVAVaílH

qpAspg ‘söab g ‘pizspq jo;bi

•;bibj bunid ua^jijv ‘pzgq auuoq BÍdBq ;o;fB<g ‘;pBrBzsia Sara pnw <;iniozsaiaq aqpsa b piajv

•Bqpiq iíuoziq aa ‘idisa uoqB/íu kSoq tipraag •Bup;n Sipad oojs ‘aqpsa b ;sora qiAnqapg

•3JT9J Pí<?I W(*S ‘iaAp«a íCSbu XSa pfípj ;piSaw •aiipSa Saui in aaig ‘qi.CSpA Bj;fBS jpSa iqjw

VfQNVlVM H3D3 FHIW S3 I3HÍ1 DDIS

•;Bqmoz*Bimg ‘gaA? oq XzptAOiifaAS

•;paqoj;uaq uaqpsa B jjzn aa;c « mp ;j*pg ^BAau apSa pfipi ‘t;jpfSara íjjn aajg

*®T9ia Io;z«aJ9ii upApsa b uenna •aiaAp ;wiq I9Í PlíW ®P“T

•;jpfpann BfSoj «| Sara ‘Bup;n pBpjzs qp;Bzopip zb aajs a;;»A aqpzflpia

vraííviYx h?03 ram s? i<ran odw

•pwjraozwra;g ‘saAp n ‘ajflszjg Supqj

qoqnpuBtya ubSia

jB;;f«s b Sara prw ‘joqnABifu uaqpso y jn aajs Wfinjpg

•aqpsa b gnaozsag :fT«f »P a»!S

•a;;9ia qizsqaj psq :;njpSa qauiqgv

*a;;aA aqpzppin s *ljjn aois BHpiSapi •a;;axazs uo.vSbu ;japj ‘wezjazs ;o;íbs jpSa iqiw

VrCTNYTV^ H303 DIIW S3 IdHíl ODIS

■pqsofufv ‘saAp el ‘apSBjq Ja;pp;s;iy

'H>;bibj 8iq luomj y izsa ubSja J?Sa ]qp^[

‘zopBiBzs Bpo-api

IBApsa upfaj íjjn aoig Snu $

qBApqpi psia y BÍpsSBoSara ;o;fBS b 8g •jBunai pizsbabjX8bh ;8ora ipqpso b jpSa puw

qaqam raau aq as ‘rq ag *injozs ajpfaj Psa 8 *a ‘paza Bup;n tt hj ‘aAppjg; raas laAfrámas aaig

i;aA aqpsaBqXipq iCSg iasaXSrfXSBU naon ;pSBm 3 ‘píaai Jo;bibj y uaqp;pafi J?Sa PCW

•pBTBW Bup;n uo;Soj 3 *{pn aajs Jza Bf;piSara «a •pBqs Bj;fBS spdraod XSg UBqpjuiBq b jpSa pnw

VfQNYTVX H303 raiW S3 I3HÍ1 DDIS

IMSym XOdVADVN SIX

— m —

— 642 —

Mese Piroskáról

Szlovákból fordította: BÁLLÁ LENKE, IV. 0 t., 11 éves, Berkenyéd- 647 MÓKA

VALLOMÁS.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg apóka, meg egy öreg anyóka. Egy szép kunyhóban laktak, a kunyhóban a falon egy arany hegedücske csüngött, a kemencén egy baltácska állott, a kemence mellett egy ezüst veder állott, a vedren pedig egy szeretetreméltó kicsi kis leányka ült; apóka és anyóka egyetlen kis unokája. A kis unokát Piroskának hivták és mindketten nagyon szerették.

Egyszer az öreg anyóka, meg az öreg apóka gombázni akartak menni az erdőbe. Az anyóka kását főzött, és azt mondta Piroskának : „Piroska, főztem neked köleskását. Ha éhes leszel, végy elő egy kanálkát és egyél. Hanem, amig mi haza nem jövünk, az ajtót senkinek ki ne nyisd. A kása szagára ide jöhetne a róka, és a kását mind megenné.“ Piroska megígérte, hogy az ajtót nem nyitja ki senkinek.

A nagyapó és nagyanyó elindultak. Alig mentek pár lépést, a róka kikandikált a rókalyukból, ahol négy kis róka szundikált. A róka Piroskára étvágyat kapott, és alig győzte kivárni, hogy az öreg apó az anyókával kissé messzebbre kerüljenek. A róka, mihelyt az öregek eltávoztak, a kunyhóhoz lopódzott. Azonnal kopogtatott az ajtón: „Piroska, nyisd ki az ajtót, fogócskát fogunk játszani/* Piroska azt válaszolta, hogy nem nyitja ki. A róka tovább csábította: „Nyisd ki az ajtót, a hátamon fogsz lovagolnia Piroska erre azt felelte, hogy „biz ő az ajtót nem nyitja ki.“ „Nyiss ajtót, Piroska“, — mondotta a róka, — „a bundácskámra fekszel, ott fogsz aludni világos reggelig/4 De Piroska egyre csak azt hajtogatta, hogy nem és nem, mert nagyapa és nagymama haragudnának, ha a róka megenné a kását. A róka erre eskü- dözni kezdett, hogy ő a kására rá se tud nézni, nemhogy megenné. Van neki elég pecsenyéje a baromfiudvarból. Csak azt akarná megnézni, hogy nagyanyó mit csepegtetett Pirosk ruhájára, hogy annyira illatos, hogy még a rókabarlangban is érzi, ahol négy kis rókaleányka játszadoz. Piroska a kis rókák emlegetésével léprement, a kis rókókrói kezdett érdeklődni. Hogy a róka néni válaszát hallhassa, egészen az ajtóhoz ment. A róka nyájasan válaszolt: „Az én rókácskábn még kisebbek, mint te.“ „Es a kis rókák szeretik a kásácskát, úgy mint én?“

Eközben Piroska kinézett az ajtóhasadé- kon. A róka észrevette, hogy Piroska az ajtó mellett áll. Be is szólt mézédesen: „Nagyon aranyos gyermek vagy!“ Piroska a rókát tovább faggatta: „És a kis rókácskáknak is van kis hegedücskéjük, meg játékuk, mint nekem?44 A róka szomorúan felelt: „Bizony, az én szegény magzataimnak se hegedűjük, se játékuk nincs, hirét se hallották, színét se látták/4 Piroska megsajnálta a szomorkodó rókát és Így szólt hozzá: „Szegény kis rókácskák, sajnálom

szegényeket. Gyere, róka néni, főzz nekik egy kis kását/4

A róka csak ezt várta. Mihelyt kinyílt az ajtó, hupp, beugrott rajta. Piroskát a szájába kapta, szaladt vele a rókalyukba. Azt akarta, hogy a rókakölykök Piroskával előbb játszadozzanak, mint egy kis nyulacskával, azután meg megegyék, mint a csirkét. És már ott is voltak a rókabarlangban.

Apóka és anyóka visszajöttek a gombaszedésről. A kunyhót tárva-nyitva találták. Piroskának nyoma sem volt. Mindjárt sejtették, hogy hányadán állnak. Apóka leakasztotta a szegről a hegedűt, anyóka elővette az ezüst baltácskát és az ezüst vedret. így mentek felszerelve a rókalyukhoz. Apóka a rókalyuk előtt muzsikálni kezdett, anyóka a veder fenekén az ezüst baltács* kával verte az ütemet. Közben ezt a nótát dúdolták :

Rókalyukban négy kis róka,

Az ötödik egy kis lányka.

A hegedűn szól a nóta,

Ezüst vedren ezüst balta.

Róka néni kiküldte a legidősebb fiát, hogy nézze meg, ki nótázik odakint. A kfa rókának, mihelyt kijött, anyóka az ezüst baltával egy nylsszantással levágta a fejét. A kis róka még meg se nyekkent. A kis rókát a vederbe dugták, aztán újra nótázní kezdtek :

Rókalyukban három róka,

A negyedik egy kis lányka.

A hegedűn szól a nóta,

Ezüst vedren ezüst balta.

A róka a második fiát is kiküldte, de ax is úgy járt, miint az előbbi. A nóta pedif tovább szólt, de most már csak kát rókái

— Ha bevallód, hogy csentél a gyütnől- esöstálból, nem kapsz ki. Hát kivettél valamit ?

— Igen. papa. Néhány diót.

— ügy, és mivel törted fel őket ?

— Az aranyóráddal, papa.

NYÁRI KALAND.

•— Mi bajod van, Palkó ?

— Tengeri betegséget kaptam.

— Itt, a száraziföldön ?

— Igém. Sok tengerit ettem ebédre.

FÉLREÉRTÉS.

A vasút pénz tár ablak án ál beszól egy gyerek:

— Kérek egy jegyet.

A pénztáros kiszól:

•— Hányadik osztály, fiacskám?

Válasz :

— Második bé, kérem szépen.

A TETTES.

Az iskolában a tanulók durva csínyt követnek eil öreg tanáruk ellen.

— Ki tette ezt? — kérdd méltatlankodó haraggal a tanár.

A tette* nem jelentkezik.

— Hallgattok tehát? Nos jó . . »

Ezzel sorra szólítja ki a gyerekeket ée mindegyikre alaposat bűz.

Amikor az utolsóra kerül a sor, atyai jóindulattal szél hozzá:

— Ha megmondod, hogy ki volt a tettes, Bem bámtalaík.

Felel nyomaiban a kis csirkefogé:

<— Én voltam, tanár ur.

NAGY BAJ.

Két diák beszélget:

— Roeszindiulatu volt a betegséged?

—- De még mennyire. É**'1*" a vizsga •lőtt gyógyultam meg.

KIS LEVBLKK

Forgách Manyi, Béres István, Frledl Gitta, Frledl Nándor, Pónya Sándor, Sztu- dinka Gyula. Fölvettelek a kde magyarok táborába. Idtyjkövelefat Írjátok mag pontoa

címeteket s azt, hogy szeptembertől kezdve hányadik osztályba fogtok járni. — Ihring Erzsiké. Jelentkezésedet szívesen vettem, e remélem, hogy e©után mindig hűséges kis munkatársam maradsz. — Több kis magyarnak. Leveleiteket sohase felejtsétek el aláírni. Aláiratlan verset, vagy prózai szöveget nem közlünk. Csak tintával, vagy tussai készített rajzot küldjétek, mert ce- ruzarajzot nem közölhetünk. — Szabó Ló- ránd. Beküldött cikkedet a közlendők közé tettem.

HEGFEJTÉSEK

A 80. szám rejtvényeinek helyes megfejtése:

Keresztrejtvény: Vér, pók, se, ra, számtan, telefon, te, DO, sas, bak, vesztes, ész, óra, kanonok, áll, tüt, Eta, oda. — Morvay Etelka rejtvénye: Pokol, odol, kor, ÓL, L — Nagy Róbert rejtvénye: Kassa, Isten. —

ffj. Letocha István rejtvénye: Nemsokára

végev a vakációnak. — Fésürejtvény: Berlini olimpia- — Horkay Judit rejtvénye: Ékes. — Szabó Lóráod rejtvénye: Lap, Pál, láz, zab, bal, les. — Újhelyi Elza rejtvénye: Pohár, ovoda, homok, adoma, takar.

A rejtvényeket helyesen fejtették meg:

i

Baranyai Edit, Bors Erzsi, Béres István. * Diczházy Lajos, Dóvay Emil. ★ Fiizeeieéry István, Fóris Ilonka, Fóris Laci, FriedJ Gitta, FriedI Nándor, Forgách Manyi. * Grünfeld Regina-. * Horkay Judit, Horkay Márta, Halász Mancika. * Ihring . Erzsébet, Izsák Tibor, Juhász Gábor. * Kenoesey. Hdikó, Kemény Zoltán, Kenessey Ceaba. + Lator László. * Mina- rovits SÍasa, Müller Klári. * Pancza Kornél, Pónya Sándor, Prohászka Marcell, Pro- kopecz Józsi, Pénzes Joákim, Pénzes Danika, Pető Irénke, Pálka Magda. * Riszner Jenő, Riszner Karcsi, Rozlosnik Bözsi. * Sebók Évi, Sebők Judit. ★ Szklár Évikei, Szabó István, Szecsey Klára, Szabó Gabika, Szabó Lóránd. * Tímár József. * Újhelyi Elza, Ujfalussy András. * Világi József.

#

Sorshúzás utján az elsó dijat Dévay Emil, Rákosi „Elnémult harangok1' oámti könyvét, a második dijat Pető Irénke, Jókai ^Aranyember‘1 pfcnfli könyvót nyert*,