Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-30 / 198. (4047.) szám
UJ ANGOL POLITIKAI MÓDSZEREK Irta: LORD BEA (SP) Párisi tudósító irodánk, a Mitro- press (MTP) nagy európai ankét ja során megszerezte az angol politikai közélet egyik vezéregyéniségének, Beaverbrook lordnak elvi jelentőségű cikkét az angol világpolitika uj beállítottságáról és azokról az alaptételekről, amelyeket Anglia a jövőben követni óhajt. A cikknek, amely a PMH-val egyidejűleg számos más európai lap vezető- helyén is megjelenik, kettős jelentősége van. Az egyik Lord Beaverbrook személyében keresendő, a másik az a pontos és vűggos kép, amelyet a cikkíró az európai ry eldöntő angol magatartásról rajzol. — * Beaverbrook (régi neve: Maxwell Aitkemj ma 56 éves. Kanadában született földhözragadt szegénységben, de nyomorgó ifjúsága után 27 éves korában már megkeresi az első dollármilliót. Angliába jön, a politikai pályára veti magát, 1911-ben nemességet kap, Bonar Law titkára, s 1918-ban „Minister of Information", a világ első propagandaminisztere. A sajtóban látja a Világ legelső nagyhatalmát, s benső barátjával, Lord Rothermerevel egymásután vásárolja az újságokat, s lapjainak politikai jelentőségével ma fölülmúlja Lord Rother- meret is. Főlapjai a Daily Express, a Sun- dey Express, az Evening Standard, mind milliós lapok (a hetilap hárommilliós) Beaverbrook újságjait ma tizenötmillió ember olvassa naponkint Angliában és Amerikában. — Politikailag a leghiggadtabb, tiszta angol politikát képviseli. Alábbi cikke, amit tájékoztatásul irt a nem-angoloknak, pregnáns mondatokban magyarázza meg az abesszin kudarc után kialakult angol politikát, amely eddig nem állt elég világosan a kontinens olvasói előtt és amelyről sok, hosszú találgatás folyik hetek óta az európai lapokban, mert mindenki érzi, hogy a világ sorsa függ a múlt csalódásai után hosszas töprengés és londoni lelkiismeretvizsgálat után keletkezett uj angol politikától. Csak látszólag távoli tőlünk a kérdés, amivel Lord Beaverbrook foglalkozik. Az angol politika ma döntő, ismerni kell, mert minden, még a legmásodlagosabb középeurópai politikai probléma is, a londoni fölfogás alakulásától függ. Tisztább, egyszerűbb és illetékesebb képet pedig Anglia magatartásáról sehonnét nem nyerhetünk, mint az alábbi cikkből. A jövő tehát katonai aktivitásunkat az impérium embereinek és érdekeinek védelmére kell korlátoznunk. Amikor ezt elhatásaJ Fölvetjük a kérdést, vannak-e olyan életbevágó és fontos okok, amelyek az angol nép előtt indokolttá teszik a háborút? Milyen körülmények között vállalhatná a kormány a felelősséget, hogy a nemzetet a csatatérre szólítsa? Kétségtelenül vannak okok, amelyekért hajlandók vagyunk a vérünket ontani. Ezek a következők: a brit impérium védelme egy idegen hatalom támadása ellen, a tengeri utak védelme, amelyek az impériu- mot összetartják, a légi utak védelme, amelyek korunkban ugyancsak fontos összetar- tói birodalmunknak. Az angol ember kizárólag ilyen célokért hajlandó harcolni. Politikánkból most kiirtottunk minden szentimentalizmust. Végre fölismertük, hogy Nagy-Britannia nem szerepelhet világrendőrségképpen. Ezzel a fölismeréssel egy lépéssel tovább jutottunk. A közelmúltban a nemzetek erkölcsi magatartásunkat nem úgy értékelték, ahogy elképzeltük. Az olasz-abesszin konfliktus idején a brit nép például meg volt győződve arról, hogy beállítottságát és magatartását önzetlen okok határozzák meg, de a világ nem igy gondolkozott s azzal gyanúsított, hogy önző iu sötét szándékok vezetnek, Hendaye, augusztus 29. Miután a három nap-| pali rohammal a fölkelők nem tudtak eredményt elérni Iránnál, pénteken éjjel megkísérelték, hogy meglepetésszerii éjjeli támadással megtörjék a védők ellenállását* San Marciánál, az Irántól délkeletre lévő falunál éjjel rohamot in- | ditottak a város ellen és sikerült is csaknem a 1 faluig eljuíniok, de mielőtt végérvényes győzel- Imet arattak volna, lőszerük kifogyott, úgyhogy kénytelenek voltak a támadást félbeszakítani. Éjjel 11 órakor a nemzeti hadsereg ütegei rendkívül heves bombázás alá vették San Mar- cia falut. Később 135 idegenlégionárius megtámadta a kormánycsapatok állásait, de a milida gépfegyvertüzet zúdított a fölkelőkre, akik kénytelenek voltak óriási veszteségek mellett visszavonulni. A nacionalisták lövészárkába a 135 támadó közül mindössze 28 tért vissza. Az első rohamot második követte, majd egyre újabb és újabb rohamok indultak az ellenséges lövészárkok ellen. Lépésről-lépésre hódítottak terüle- letet a nacionalisták és végül az ellenséges állásokat harminc méterre megközelítették. Itt elkeseredett közelharc támadt. A nacionalisták kézigránátokkal harcoltak, a munkások dinamitbom- bákkal* A francia határon egész éjjel hallani lehetett a heves gépfegyver tüzet és bombarobbanásokat. Több helyen szuronyrohamra került a sor. Két és félórás küzdelem után úgy látszott, hogy a harc a nacionalisták javára dől el, mert a gépfegyvertüz megszűnt és csak elvétve vált hallhatóvá néhány puskadurranás. A kormánycsapatok muníciója kifogyott Az Irunba vezető | utat a gránátok annyira fölszaggatták, hogy a kormánycsapaíok nem küldhették segítséget a sanmarciai osztagoknak. Percekig úgy látszott, hogy a nacionalisták megkezdik az utolsó, döntő rohamot, de szemmelláthatóan a nacionalisták lőszere is kifogyott, mert a roham nem következett be. Többórás küzdelem után az ellenfelek a harcot a hajnali órákban eldöntetlenül föladták. A nacionalisták beásták magukat az elfoglalt állásokba és lőszert várnak, hogy újból megkezdjék a támadást. Ismét vereség? Kendaye, augusztus 29. A kormánycsapatok jelentése szerint a reggel háromig tartó éjszakai harcban a munkásmilicia visszaverte a nacionalisták elkeseredett támadásait. Reggel kilenc órakor teljes csönd és nyugalom uralkodott a fronton. A fölkelők állítólag tüzérségi erősítést kaptak. Eddigi kísérleteik írun elfoglalására annyi emberáldozatot követeltek, hogy a várost most mindaddig bombázni akarják, amíg megadja magát. Szombaton reggel három nacionalista repülőgép bombázta írunt. Offenzhra a óuadarronsa- f restién? Madrid, augusztus 29, A Mola-csapatok a j Guadarrama-fronton megkezdték a várt offenzi-| vát. Pénteken erős nacionalista osztagok érkeztek a Lozoya-völgybe és a csata a délelőtti órákban megkezdődött. Tízórás küzdelem után a kormánycsapatok visszaverték a támadókat. A hadügyminiszter szerint a támadók irtózatos veszteségeket szenvedtek, de a támadást folytatni fogják, Qucipo de Llano tábornok a sevillai rádióban azt állítja, hogy a nacionalisták a Huelva tartományban elfoglalták Arocha és Rosal de la Frontéra városokat. A toledói fronton a nacionalisták Toiedo közelébe jutottak, Oviedónál pedig nyugtalanítják a várost ostromló kormány- csapatokat. €19 RobEes Byrscsban Bisrgos, augusztus 29. Gil Roblez, a spanyol' katolikus jobboldal vezére pénteken Portugáliából Burgosba érkezett. Útközben Valladolidban találkozott Mola tábornokkal. Burgosba érkezve újságírók megkérdezték, vájjon csatlakozik-e Franco és Mola tábornok akciójához. — Spanyol va«-Vok és Spanyolország ma itt van — felelte Gil Roblez. Arra a kérdésre, vájjon megkisérli-e az ellenfelek kibékitését, a politikus azt felelte, hogy erre nem vállalkozik. Gil Roblez ma Salamancába utazott s egyelőre nem tudni, vájjon Spanyol- országban marad-e vagy visszautazik Portugáliába. Óriási tüntetés Lisszabonban a bo'sevisrcus ellen Lisszabon, augusztus 29. A portugál fővárosban pénteken hatalmas kommunisíaelíenes tüntetésekre került sor, amelyen 30.000 ember vett részt. A fövonulásban olasz, spanyol és német delegációk is részt vettek. Az egyik szónok fölszólította a portugálokat, hogy alakítsanak kommunista- ellenes nacionalista légiót. A tömeg éltette Németországot és nemzetközi segítséget kért a vörös Moszkva ellen. Madrid újabb bombázása Madrid, augusztus 29. A felkelők egyik repülőgépe éjfél után bombákat dobott a Cibeles-tér- re, amelynek környékén áll a hadügyminisztérium, a postaigazgatóság és a Spanyol Bank. A bombák négy járókelőt megsebesítettek. Mór legionisták, akik Navaiterálnál átszöktek a kormánycsapatokhoz, kijelentik, hogy Marokkóból való elutazásuk előtt zendülést fojtottak I cl a gyarmaton Több tisztet és katonát kivégez- Itek. A móroknak állítólag megígérték, hogy Cor- í dohában, Madridban és másutt az uj kormány j mecseteket állít föl. Az iszi hideg véget vet a polgárháborúnak? Hendaye, augusztus 29. A Reuter-iroda jelentése szerint egy előkelő külföldi, aki Madridból Hendayeba érkezett, kijelentette, hogy az őszi esőzések és a hűvös időjárás valószinüleg nagy mértékben hozzá fog járulni a spanyol polgárháború befejezéséhez. A polgárháborúnak minden további hete legalább egy évi visszaesést jelent Spanyolország gazdasági és szociális életében. Más spanyol menekültek azon véleményen vannak, hogy az áldozatok sem emberben, sem anyagiakban korántsem oly nagyok az országban, mint a külföldi jelentések föltüntetik. Sok olyan személy, akit halottnak hittek, él és váratlanul újra megjelenik. I felkelők nagy győzelme főiedénél Rabat, augusztus 29. A sevillai rádió jelentése szerint Toiedo közelében a nemzetj hadsereg csapatai megsemmisítették a madridi csapatok egyik erős osztagát. Kétszáz halott és több mint ezer sebesült maradt a csatatéren. A felkelők egy tankot, öt ágyút, három gépfegyvert és rengeteg lőszert zsákmányoltak. hefil $Áaii>u«iiC 8 íusiliS ySiife M üüiitii — áffl 2*~ K( Ha: Kis Magyarok Lapj (4047) szám • Vasárnap • 1936 augusztus 30 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, SZlOVeTlSZkÓi és TUSZinSZkÓi magUCirság ulicel2, 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. pOlltlkoi TlClpitCLpjCI • • TELEFON: 303-11. 0 • Egyes szám ára 1.2d Ki, vasárnap 2«— Ki. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R A H A, Megkezdődön a spanyol polgárháború döntő ütközete? " Irunnál ** A tcormánycsapatok visszaverték a támadást ■■ ói! RoMes Franco tábornok pártjára állt ■ A háborúnak az őszi hideg fog végetvennl roztuk, fölmerül a kérdés, miként védhet-! jük meg a legjobban érdekeinket és milyen! módszert fogadjunk el célunk legbiztosabb; elérésére? Választanunk kell a különböző javasla-l tok között, amelyeket a diplomácia elénk1 [állít. Fölkinálkozik a szövetségi rendszer, a népszövetség, de itt van az a bonyolult! [módszer is, amit a ,,hatalmak egyensúlyi; aelyzetének" neveznek. Vizsgáljuk meg pontosan és fairül a fölkinálkozó lehetőségeket. Kezdjük a szövetségi rendszeren. Hamarosan megállapítjuk, hogy nem kerülhet számításba. Kivel szövetkezzünk, talán, Franciaországgal? Ebben az esetben azonnal számolnunk kellene Németország ellenségeskedésével. Rossz vége lehetne, ha
