Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-28 / 196. (4045.) szám
8 rP^GAlMAO^ARHTRLg^ 1936 augusztus 28, péntek. Félholtra verte felesége udvartóját egy érsekujvári vendéglőben a féltékeny munkás Kél hónapon belül másodszor lámadta meg vetélytársál Érsekújvár, augnuszitfUfi 27. (Saját tudióöitónktól.) Szerdán délelőtt egy muoikiáisIküiLsejü férfi lépett be az érsekujvári Nezimeokafl-vteaidiéglöbe e egy pohár kört rendelt. Néhány perccel később egy középkorú asszony telepedett a férfi aisztalláihioz és szintién sört kért. Az asszony és a férfi csendesein beszélgettek. Alig ülitek egy-két percig együtt, amikor berontott egy férfi a vendéglőbe s mielőtt bárki is megakadályozhatta volna, előrántotta zsebkését és a munkáskiilsejü férfi mellébe döfte. Az asszony kétségbeesett sikollyal kirohant az ajtón, a megtámadott férfi pedig segítségért kiáltva hátrált támadója elől. A megvadult támadó ekkor megragadta az egyik széket és azzal leütötte az erősen vérző embert. A szerencsétlen férfi elterült a földön s támadóját eszeveszetten ütötte-verte. Az étterem vendégei a söntésbe menekülitek, onnan nézték a történteket-, de egyikük sem mert a szerencsétlen ember segítségére sietni. A dulakodás -zajára végül a szomszéd üzletből átrohant Baner elektrotechnikus s rávetette magát a dühöngő emberre. Köziben értesítették a rend őséget, a rendőrök pillanatok alatt a helyszínen termettek 6 a dühöngő férfit lefogták. Telefonion kirendelték a mentőket is és azok a súlyosan sérült embert beszállították a kórházba. A rendőrség megindította a vizsgálatot és megállapította, hogy e az áldozat Nagy Károly többszörösen büntetett munkanélküli napszámos, támadója pe- dik Mészáros Károly munkás. Mészáros kihallgatása surán elmondotta, hogy két hónappal ezelőtt már összeszurkálta Nagy Károlyt, mert udvarolt feleségének. Ma is észrevette, hogy Nagy jelt adott a piacon árusító feleségének s látta, hogy mindketten a Nezme sikál-'vendéglő felé indulnak. Nyomon követte őket s amikor látta, hogy bizalmasan beszélgetnek az egyik asztalinál, féltékenységében elvesztette az eszét s a csábítóra vetette magát. Ariendőrség a brutális férjeit letartóztatta. SPORT . Újjászervezett amatőr-csapattal játszik vasárnap az Érsekújvárt SE a LAFC ellen Érsekújvár, augusztus 27. (Saját tudósitónk- tól.) Mint ismeretes, az ÉSE egészen uj rendszert vezetett be. Elbocsátották az egyesület összes külföldi játékosait s helyettük edzőként alkalmazták Hanák Rezsőt, az ÉSE, majd az SK Bratislava volt kiváló játékosát, aki hosszú éveken keresztül Franciaországban trénereske- dett Hanák csak néhány hete vette át az ÉSE együttesének edzését s Érsekújvárok várakozással tekintettek a csapat diviziós startja elébe. Érthető csalódást okozott, hogy az ÉSE első diviziós játéka súlyos kudarccal végződött. Trencsénben a csapat 3:0 arányú, megérdemelt vereséget szenvedett. Kérdésünkre Hanák edző a következőket mondotta: — A vereséget nem kivánom szépíteni. Megtörtént s nagyjában megérdemelt volt. A csapat még nem heverte ki a játékos-veszteségeit s a most történő stílus-változás még a meglévő játék-készséget is kétségtelenül rontotta. Elvégre olyan klasszisu játékosoknak a pótlása, mint Csapó, Hölzer, Oláh nem történhetik egyik napról a másikra. Nem kételkedem azonban abban, hogy jó utánpótlás áll a rendelkezésünkre. Persze ezeknek megfelelő begyakorlása nem mehet egyik napról a másikra. Ez kísérletezéssel történhetik csupán és ilyenkor elkerülhetetlen egy-egy csalódás. Vasárnap már szerepeltetem a fiatalokat. Jobbhalfot Csicsátka, jöbbszélisőt Sidberstein s balösszekötőt Klemanovits fog játszani. Balszélen elsőizben kísérletezem Szklenárral, aki eddig hátvédje volt a csapatnak. Helyette — amennyiben az igazolásom addigra megérkezik — én fogok bekkelni. Kovátsot pedig, aki a csapat legstílusosabb, legáttekintőbb játékosa, centerbe teszem. A csapat tehát vasárnap a LAFC ellen igy áll fel: Bachoretz, — Tóth, Hanák — Csicsátka, Rei- ner, Herditzky — Sil'berstein, Brösztel, Kováts, Klemanovits, Szklenár. Bízom abban, hogy ez a csapat megállja a helyét az újonc losonci csapat ellen, amely pedig ma a divízió egyik legnagyobb játékerejü együttese. A komáromi bajok Komárom, augusztus 27. (Tudósítónk jelentése.) A KFC első diviziós mérkőzésén elszenvedett súlyos veressége eléggé nagy elkeseredést keltett Komáromban és a szurkolók nagy része máris az elmúlt két keserves esztendőt emlegeti, amikor az egyesület csak hihetetlen erőfeszítések árán tudott megmenekülni a kieséstől. A KFC csapata valóban nincs formában, ennek okát azonban az edzéseket nem eléggé komolyan vevő játékosok és magában a vezetőségben látjuk, amely nem tud megfelelő szigorral és eréllyel fellépni a lelkiismeretlen játékosaival szemben. A most vasárnap Komáromban sorra kerülő SK Zsolna elleni mérkőzésre — a vezetőségtől nyert információnk szerint — még a legutóbbi összeállításban veszi fel a harcot a KFC, de ha ez a mérkőzés is kudarccal végződnék, akor el van határozva a vezetőség arra is, hogy a renitens játékosokkal a legszigorúbb intézkedéseket léptesse életbe. A KFC csapatának feladata most talán valamivel könnyebbnek látszik, mert a zsolnai együttes két kitűnő játékosát, Závodszky kapust és Chloupek csatárt a diviziós fegyelmi bizottság letiltotta a játéktól. Ha a komáromi játékosok belátják a mérkőzés rendkívüli nagy fontosságát, akkor remény lehet a két pont meg- szerzésére. A KFC—SK Zsolna mérkőzés előtt a KMTE játssza le esedékes bajnoki mérkőzéséit a KFC 11-el. Az újdonsült első osztályú csapat, az Egyetértés—Rapid SC kebelében meglehetősen nagy visszatetszést szült a Sellyéi SK sportszerűtlen viselkedése, amely lehetetlenné tette a bajnoki mérkőzés lejátszását és ezzel súlyos anyagi kárt okozott. Az E. Rapid mindent elkövet, hogy sérelme teljes orvoslásra találjon a déli kerületnél. SPORTHÍREK )( A Középeurópai Kupa 1936. évi első döntőmérkőzését Becsben a Sparta és az Austria között szeptember 6-án tartják meg. Az e napra kisorsolt osztrák ligameccseket előző szombaton és a következő heti kedden tartják meg. A prágai mérkőzés szeptember 13-án folyik le a Masaryk-stadionban. )( Változások a PFK vezetőségében. Tudó- idtónk jelenti: A PFK futballszakosztálya a lemondott dr. Tóváry és dr. Sajmovics klubalel- nökök helyére dr. Torma Lajos orvost és Ur- bán Sándort óhajtja megválasztani. )( A prágai Slávia futballcsapatának vezetését Plánicka, a klub válogatott kapusa vette át. ) ( Bradác, a prágai Slávia legjobb góllövője a franciaországi FC Sochaux-hoz szerződött és szeptember elsején távozik Prágából. — Porub- .sky, a Teplitzer FK pozsonyi származású esettára a brünni Moravská Sláviához lépett át. )( A Prága—Pária városközi mérkőzést november 1-ről 29-ére halasztották el. TEJVISZ )( A pardubitzi nemzetközi ifjúsági bajnokságokon a férfiegyesben Stolpa (magyar) Ku- cerát 7:5, 6:1, Kertész (magyar) Polákot 6:0, 6:2 arányban győzte le, míg Temple (magyar) Draxlertől 10:8, 2:6, 2:6 arányban kikapott. Az ungvári Mankovich Emu (CsMTSz) Tauber ellen győzött 6:1, 6:0 arányban. — A Brezina- serlegben Stolpa (magyar) Sprindt 6:1, 6A arányban verte meg. ) ( Az ausztráliai Quist Scarboroughben Északanglia bajnokságát az angol Hare ellen 6:1, 6:3, 6:2 arányban megnyerte. ÚSZÁS )( Ifjabb Horthy Miklóst, a Magyar Úszó Szövetség elnökét a budapesti Nippon-társaság a magyar-japán sportbarátság megteremtése körül kifejtett érdemeiért a társaság emlékveretével tüntette ki. ) ( A prágai vizipólóserleg első mérkőzései során a CPK a Sláviát 3:2 (2:0), a Sparta pedig az APK-ot 5:1 (3:1) arányban győzte le. SzmHÁz-KörrfvKubTaRA. mmmSSBSBBBSSSSSSSSSBBBSBBSBSSSSSBSSBSBBBESSBSSSSSSS^SSSSS^Bm^ Lelkes szinészcsapat nagy sikerrel játszott több héten keresztül a kárpátaljai magyar falvakban Kassa, augusztus 27. (Kassai szerkesztőségünktől.) Kárpátalja magyar falvaiban a falvak népének tartott előadásokat a nyári színházi szünet ideje alatt a kárpátaljai magyar színészek egy lelkes csapata Somogyi Károly vezetésével. A falvak népe pedig, amelynek ritkán nyílik alkalma hivatásos színészek játékában gyönyörködni, mindenütt szeretettel és erejéhez mérten támogatta a lelkes kis szinészcsapat vállalkozását. A turné most fejeződött be és a kis társulat tagjai: Pataky Klári, Deésy Böske, Cs. Nagy Vilma, Kárpátíné, Somogyi Károly, Kontz István, Cserbanics Pál, Kárpáti Mór hivatásuk magaslatán állottak. A falvak közönsége mindenütt meleg szeretettel, igazi magyaros vendéglátással fogadta a kultúra napszámosait. Színre került darabjaik: az „Érettségi" és a „Katz bácsi" mindenütt nagy sikert arattak és biztosították a kis társulat megélhetését. Természetesen kedves epizódokban sem volt hiány. A közönség szinte együtt érzett a szereplőkkel. Megtörtént, hogy az egyik faluban az „Érettségi" előadásának második fölvonásában, amikor a gimnáziumi igazgató fölkéri a konferencia tagjait, hogy álljanak föl azok, akik Horváth Katót érettségi vizsgára bocsátják, a közönség mint egy varázsütésre egyszerre fölállott. Más helyen egy öreg, 70—75 éves anyóka topogott a pénztárhoz, jegyet akart váltani, de kisült, hogy nincs pénze. Végül előkotort köténye alól vagy nyolc tojást, letette az asztalra azzal, hogy adjanak neki érte egy „bilétát". Megmagyarázták neki, hogy a színészek nem tojásért játszanak, azoknak van mit enniök, de az anyóka csak nem tágított, ő még •— úgy mondta — „Blaha Lujzát, Szirmiy Imrét látta a Falu rosszában, Hegyi Araifkát hallotta danolni a Katalinban", azóta sémi hallott magyar színházat, hát most látni akarja a színészeket. Visszaadták neki a tojásokat, mellékeltek hozzá egy szabadjegyet és az öreg anyóka könnyes szemmel hallgatta végig az előadást. Ugyancsak másik helyen színészeink befejezték előadásukat, hogy másnap a következő faluba tegyék át székhelyüket. A vasút messze volt; szekeret kellett keríteni. Egyszerre két gazda is ajánlkozott, hogy eljön. Másnap reggel két szekér állott meg a kulturház előtt jó puha szénaüléssel, fölrakták a poggyászokat, fölkapaszkodtak a színészek a szekerekre és hangos jókedvvel, boldog viszontlátással búcsúztak azoktól, akiknek körében három napig igazi magyar vendéglátásban volt részük. Négymillió könyvet olvas Budapesten háromnegyedmillió olvasó Kultura-razzia a fővárosi nagy közkönyvtárakban és az olvasó közönség soraiban ■ ■ ■ Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A budapesti könyvtárak forgalma és könyvállománya évről-évre jelentősen emelkedik. A jelentékenyebb könyvtárakban 1935 elején 4,312.588 kötet könyv állott. Ha a könyvtárakat jellegük szerint csoportosítjuk, igen természetes, hogy a közkönyvtárak állománya emelkedik ki közüllök elsősorban; ezekben közel hárommillió kötet könyv volt. A vezető helyet a Magyar Nemzeti Muzeum Országos Széchenyi könyvtára foglalja el, ahol 796.546 kötetet őriznek, majd a Tudományegyetem könyvtára jön. 680.810 kötettel, azután a Fővárosi Könyvtár 458.112 kötettel ■és a Tudományos Akadémia könyvtára 454.984 kötettel. A Központi Statisztikai Hivatal 'könyvtárában már csak 182.753 kötet van, de tekintve azt, hogy ez jellegénél fogva már inkább csak szakkönyvek gyűjtésével foglalkozik, hatalmas arányúnak mondható. Hatóságok és tanintézetek könyvtárai A hatóságok és hivatalok könyvtáraiban 388.818 kötetet mutatnak ki. Százötvenezret megközelitő állománya van az Országgyűlési Könyvtárnak, ötvenezret halad meg a belügyminisztérium könyvtárának állománya és ezt megközelíti a Székesíővárosi Statisztikai Hivatal könyvtára is. A tudományos intézmények könyvtáraiban 444.353 kötetet őriznek, közöttük leghatalmasabb a Műegyetem könyvtára 154.097 kötettel. A tanintézetek könyvtáraiban 411.886 kötet könyv volt 1935 végén. Különösen számottevő közülök a Zeneművészeti Főiskola anyaga,, ebben a speciális könyvtárban közel százezer könyv van és köztük 94.333 zenemű. Kik, hot olvasnak A 4.3 millió kötet könyvet tavaly összesen 302.267 látogató használta. A leginkább használták a Fővárosi Könyvtár könyveit. A könyvtár állománya, mint már fentebb említettük, 458.112 kötet, ezt a könyvregimentet 265.022 kölcsönző és 98.755 olvasó használta, akik összesen 1,048.288 kötetet vettek a kezükbe. Ezzel szemben a Nemzeti Muzeum könyvtárának hatalmas kötetszámát csak 38.000-ein használták, úgyhogy itt átlag csak minden nyolcadik kötetre jutott olvasó. A Tudományegyetem könyvtáráit inkább használták, itt minden hetedik könyvnek volt olvasója. Lényegesen kevésbé használják a Tudományos Akadémia könyvtárát. Ennek a könyvtárnak alig valamivel hatezer felett volt a látogatói száma, vagyis itt csak minden huszadik kötetet vettek kézbe. Viszonylag jól látogatott a főváros Pedagógiai Intézetének könyvtára, ahol szintéin minden kötetre két olvasó vagy kölcsönző jut. A Közr ponti Statisztikai Hivatal 182.753 kötetét 5477-en használták, akik 10.881 kötetet olvastak helyiben és 5716 kötetet vettek ki kölcsön. A Fővárosi Könyvtár hatalmas hulturmissziója A közkönyv tárakban az év folyamán 277.681 olvasó és 302.267 kölcsönző fordult meg és összesen 573.162 könyvet olvastak helyben és 971.958-at vettek ld kölcsön. A kölcsönvett könyveknek több, mint a fele a Fővárosi Nyilvános Könyvtárra esik, ami azt bizonyítja, hogy ez az intézmény végzi a könyvtárak között a legnagyobb knlturmissziót. A közkönyvtárakhoz viszonyítva a hatóságok és hivatalok könyvtárait lényegesen kevesebben használják. Ezek között az ügyvédi kamara könyvtárának volt a legnagyobb forgalma. Ennek a könyvtárnak ugyan mindössze 9509 kötete van, de olvasóinak száma mégis 22.800 volt. Az országgyűlési könyvtárban 5924 látogató 29.980 kötetet használt. Nagy forgalma volt a Műegyetem és a Közgazdaságtudomány egy etem könyvtárainak; előbbiben minden negyedik kötetre jut olvasó, vagy kölcsönző, az utóbbiban az olvasók és kölcsönzők száma meghaladja a kötelek számát. A Zeneművészeti Főiskola százezret megközelitő kottaállományában mindössze 2600-án búvárkodtak és azok is csak 4045 kötetet vettek igénybe, vagyis csak minden 25-ik könyvnek volt olvasója. A középiskolák könyvtárait jól használták. Az olvasók szaporodása Az olvasók száma évről-évre egyre jobban növekszik. A legutóbbi öt esztendő alatt a Nemzeti Muzeum könyvtárát használók száma közel megduplázódott, úgyszintén jelentősen növekedett a Technológiai Könyvtár olvasóinak száma is. Ezzel szemben a Fővárosi Könyvtár látogatottsága egy kevéssel hanyatlott. Az olvasók és kölcsönzők száma a főváros valamennyi könyvtárában együtt 1984-ben együtesen 698.679 volt és ezek összesen 1,769.629 kötetet használtak. Egv-egy olvasó tehát csak két könyvet használt és a könyvtárakban lévő könyvek közül csak minden harmadik került el — átmenetileg — a polcról, hogy felvilágosítást, tudást, vagy esetleg szórakozást nyújtson olvasójának. (*) A „Magyar Tanitó‘‘ augusztusi kettős szórna. A Magyar Tanitó gazdag tartalommal 64 oldalon jelent meg. „Tanítói nyár“ című vezére kke a magyar tanítóság kullurmunkáját méltatja, mely a nyári szünidőben sem szakad meg. Érdekes pedagógiai cikk a Czakó István almágyi tanító írása, melyben beszámol a globális módszer egyéves eredményeiről. Postai János a ezámtanitás alaptévedé- seiről értekezik, Bakonyi István a rajzpedagógia modern áramlatairól irt értékes tanulmányt. Molnáráé Csizy Jolán a női kézimunka népművészeti vonatkozásairól, Kanozsay József a hibás beszédről irt cikket. A Fórum rovatában Borosa Béla a magyar tanítóság és a közművelődési mozgalom viszonyát fejtegeti, Heckmann István á tanítóságnak a dalkultura terén kifejtett munkásságát méltatja. Nívós megemlékezést közöl az irodalmi rovat Berzsenyi Dánielről, Polák Imre tollából. Az egyesületi közlemények után következik Szepesi Gyula két szellemes krónikája, majd pedig a gazdag folyóiratszemle és könyvismertetési rész. Aktuális hírek, érdekes kisebb közlemények egészítik ki a lapok mely a csehszlovákiai magyar tanítóság egyetlen pedagógiai és érdekvédelmi folyóirata. A szlo- venszkói és a kárpátaljai magyar tanítóegyesületek tagjai a, lapot a tagsági dij fejében kapják. Kiadóhivatal; Komárom, köaeégi elemi iskola.
