Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-28 / 196. (4045.) szám

1936 augusztus 28, péntek. EB t>ra:ga:A^g^auhi ulai> 3 A megoldódott rejtély Schacht a leszerelésről tárgyal Parisban A Birodalmi Bank elnöke nézeteltérést okozott a francia népfrontban ■ • ■ Egy meghívás és következményei ■ ■ Schacht holnap utazik ■ ■ ■ Páris, augusztus 27. A francia sajtó to- vábbra is izgatottan tárgyalja Schacht né' met birodalmi bankelnök párisi tartózkodá­sának eseményét. Schacht tiszteletére a Francia Bank kormányzója tegnap ünnepi ebédet adott, amelyen Blum miniszterelnök, Delbos külügyminiszter és Vincent Auriol' pénzügyminiszter is résztvett. Ez az ebéd súlyos vitára adott okot a francia szocia­lista és kommunista pártkörökben. Thorez, a kommunista párt vezére levelet intézett Blum miniszterelnökhöz, amelyben tiltako­zik a meghívás elfogadása ellen. Blüm ba­rátságos levélben válaszolt a tiltakozásra és kijelenti, hogy nem osztja Thorez véle­ményét, A francia biztonság érdekében minden alkalmat meg kell ragadni a tár­gyalásokra s ha csak némi kilátás van, hogy sikerül a békét megszilárdítani, ak­kor el kell fogadni a meghívást az ilyen ki­bontakozást jelentő eszmecserére. A Maiin Schacht párisi tartózkodásával kapcsolatban azt Írja, hogy konkrét ered­ménye aligha lesz a német Birodalmi Bank elnöke párisi tartózkodásának, az utazás mindenekelőtt nagyjelentőségű esemény. Schacht tegnap fölvilágosította a francia il­letékeseket, hogy Németország katonai in­tézkedései egyáltalán nem fenyegethetik Európát. Schacht igyekezete az, hogy Franciaországot kilendítse a szovjetorosz táborból, de ez a törekvése aligha fog si­kerülni. A mai tárgyalások Páris, augusztus 27. Schacht dr., a Né­met Birodalmi Bank elnöke ma délelőtt Welczek párisi német nagykövettel és a követség vezető hivatalnokaival tanácsko­zott, később számos személyes barátját fo- godía. Schacht pénteken akar elutazni Pá- risból, de elutazása előtt újból tárgyalni fog a Francia Bank elnökével. A délutáni párisi lapok azt állítják, hogy Schacht és a francia politikusok tárgyalá­sának középpontjában a lefegyverzési kér­dés állott. Illetékes körök azért fogadták oly szívélyesen és főleg annyi előzékeny­séggel Schachtot, mert tudomásuk volt ról'a, hogy a Birodalmi Bank elnöke a német kor­mány lefegyverzési javaslatait hozza Parisba és ebben az ügyben puhatolózik. A verseny­fegyverkezést ugyanis sem a francia, sem a német, sem az angol gazdasági élet nem bír­ja tovább és Európa újabb gazdasági nehéz­ségekbe kerülne, ha az óriási iramú fegyver­kezés tovább tartana. Elsősorban a gazdasági tényezők kötelessége tehát, hogy kormányai­kat meggyőzzék a helyzet tarthatatlanságá­ról és nyomást gyakoroljanak katonai körök­re. Schacht és a francia gazdasági tényezők ezt a közös akciót és a megbékülés lehető­ségeit akarják megbeszélni. „Hitler megbízásába! kijelentem Páris, augusztus 27. Schacht dr. párisi tartózkodását fölhasználta arra, hogy a francia politikai élet vezetőinek kijelentse, hogy a kétéves német katonai szolgálat be­vezetése nem jelent fenyegetést Franciaor­szág számára. Nyilatkozatában leszögezte, hogy a politika nem tartozik rá s nem akar politikáról vitatkozni. Csupán Hitler meg­bízásából értesítette León Blum kormányát, hogy a birodalom szándékai békések s a kétéves szolgálati idő bevezetése nem a nyugati szomszéd miatt vált szükségessé, hanem a Szovjet katonai erejének ellensú­lyozására. Schacht egyébként rendkívül meg volt elégedve párisi utjának eredmé­nyével. Az a meggyőződése, hogy Francia- országban jelenleg olyan férfiak vannak uralmon, akik őszintén és előítélet nélkül látnak hozzá feladatuk megoldásához. Schacht pénteken repülőgépen hagyja el a francia fővárost. Bsrszesg&asgia Üzlet és nagypolitika A hihetetlen gazdagságú északafrikai ércbányákkal akarja kifizetni Franco tábornok nagyhatalmi pártfogóit Megint szőnyegre került egy régi kérdés ■ A német Mannesmann fivérek öröksége ■ Francia nagytőkés érdekeka háttérben ■ Miért támogatja Olaszország Francot?------A PMH munkatársától — Ta nger, augusz/tue 25. (MTP) Véletlen hozta-e magával, hogy a spanyol polgárháború éppen azon a területen robbant ki, amelyet tíz évvel ezelőtt elkerült csak vérrel és vassal pacifizáil- niok a spanyoloknak, vagy pedig más nagyha­talmi erők össze játéka okozta., hogy Franco tá­bornok Marokkóból indította el csapatait a mad­ridi kormány ellen? Nem* lehet a spanyol ese­mények mag'bélésénél figyelmein kívül hagyni egy eddig meglehetősen elhanyagolt körülményt, azt tudniillik, hogy az a vékony földsáv, ame­lyen a riifkaibilok laknak, Marokkóval együtt csak 1904 táján került a világ hatalmasainak érdeklődési 'körébe. Először német vállalkozók derítették ki, hogy a Riff-föld micsoda hallatlan természeti kin­cseket rejt magában s hogy fekvésénél fogva is milyen nagy gazdasági jelentőségre tehet­ne szert ez a valamikor elhagyott földdarab. Északafrika Elszáisza — ezt a nevet adta ek­kor a német sajtó ennek a nyersanyagokban gazdag földnek, amelyről már ekkor nyilván­való volt, hogy előbb-utóbb heves politikád har­cok középpontjába fog kerülni 1 Német felfedezés, francia realizálás A francia töke gyorsan a helyszínien termett és a német kutatások nyomán igyekezett be­folyást szerezni az alig negyven kilométer szé­les földsávon, amelyen a Mannesmann fivérek érctélepeket találtaik. A földeáv gazdagságáról és a kiaknázás iehietőeégeirőil 1912-bein memo­randumot készítettek M.annesmannélk és eiz a memorandum még ma is érintetlenül fekszik egy azóta feloszlatott minisztérium aktatárá­ban. A német kormánynak már nem volt ideje, hogy a két német vállalkozó kutatásainak eredményeinek saját javára értékesítse. A két német vállalkozó nem tehetett egyebet, mint érintkezésbe lépett a Crédit Lyonnaisvel és a Banque de Paris et des Pays Basval, a francia nehézipar két bankjával és a francia tőikeéndiekieltség azonnal lépéseiket is tett, hogy az észaikafrifcai acéil és számmező­ket a francia érdekek szolgálatába állítsák. 1914-ben azonban kitört a háború s a szultán által a német vállalkozóknak biztosított ki­aknázás! jog automatikusan megszűnt s mi­után a spanyolok üzleti dologban túlságosan indolensek voltak, az egész nagy üzlet a fran­ciák elébe hullott. Egymásután ailaíkülbak a kis és látszólag jelen­téktelen vállalatok. Egy-két millió vádi,; néha százezer frankkal állapított kisebb üzemeik, vagy malmok létesültek aiz egész érc vidéken. A lát­szat szerint osupa kis és jelentéktelen vállalat­tal hálózták be a franciáik a vidéket, ceaPkhogy ezek a jelentekbe,len üzemeik kivétel nélkül a fontos éropöntökön létesültek, azokon a heilye­Prága, augusztus 27. A koalíciós pártok kárpátaljai törvényhozói emlékiratot nyúj­tanak át a miniszterelnöknek s abban hu- szonöttagu kormányzótanács kinevezését Szepesség, augusztus 28. (Saját tudósí­tónktól.) Ismeretes, hogy Hohenlohe her­ceg gyönyörű javorinai vadászuradalmát a csehszlovák állam tízmillió koronáért meg­vásárolta. Ezen a birtokon akarja az állam megvalósítani a csehszlovák nemzeti par­kot. Hohenlohe herceg rengeteget költött az őz- és szarvasállomány fenntartására. De van még ott medve, bölény és más vad is bőven. Tavasszal hangos az erdő a si- ketfajd-kakasok dürrögésétől. Mint most értesülünk, a fejedelmi terület ősszel fejedelmi vendéget vár. kein. amelyek majd egyszer, hogyha a kiakná­zásra sor kerülhet, igein fontosak lesznek. Északafrika kincsesbányája A franciáik álltai végzett kutatások mueigerősd- teibték Mamnesmainnék vizsgálatainak eredmé­nyét, mert a Rif vállában rendkívül gazdag ércekben. Eltekint,ve az aintámiontól, amit már az ókorban találtaik itt. van mangánérc, 8—10 százalékos tisztaságú rézérc. A rézereik ezer méter széles és több száz méter vastag sávban javasolják. E kinevezett tanács az auto­nóm szojm megválasztása napjáig látná el Kárpátalja autonóm teendőit. A memoran­dum egyben két alkormányzó kinevezését is javasolja. Benes köztársasági elnök meghívására Károly román király októberi szarvas­vadászatra a Javorinára érkezik. Jövetelének pontos napja még nincs meg­állapítva, de fogadására az előkészületeket máris megkezdték. A javorinai vadászkas­télyt a mesteremberek csapata népesíti be, s az épületet teljesen kijavítják. A hercegi vadász-bútorzat megmarad eredeti pompá­jában. A Szepesség hosszú idő után újra királyi vendéget fog látni.-Nincs kizárva, hogy Pál jugoszláv régensherceg is részt- vesz a vadászaton. Szóim helyett egyelőre kinevezett kormányzói tanács látja el Kárpátalja autonóm ügyeit? Károly román király októberben a Javorinára érkezik szarvasvadászatra Államfők találkozása a Szepességen? húzódnak át a földön és hilhieitietliein gazdagság­gal (kecsegtetik a vállalkozóikat. A legfontosabb azonban a vasérc, aminek lelő­helye Ouad ben Tusin mellett van és állítólag olyan jó, mint a svéd érc, tehát különöseit szegény foszforban. A talaj ércgazdagsága állítólag olyan nagy, hogy óvatos becslés szerint is 160 millió köb­méter vasércet lehet kiteimnielini. Ezüstöt és aranyat ás rejt a född irruéhe, azonkívül pedig a kémiai eljárásoknál fontos más speciális ásvá­nyi termékeket. A kutatások állítólag olajforrások nyomaira is bukkantak, úgyhogy a helyszínen található a kitermeléshez szükséges hajtóerő is, ami Ihiihebeéleinül felfokozza a vidék ipari jelen­tőségéit. De miég abban az esetben -is, ha nemi siker ülne itt ipartelepeket létesíteni, miég okikor is nagyon olcsó és könnyű az érc partroezáliM- tás,a. A nagyhatalmak versenyfutása az északafrikai Elzász birtokáért Ilyen körülményiek között érthető, hogyha a nagyhatalmaik a példátlanul gazdag és rosszul kiaknázott földterület iránt fokozott érdeklő­dést mutatnak. Elsősorban Franciaország próbálta megvetni itt a lábát, hiszen a francia nagyipar észak­afrikai erejét hihetetlenül felfokozta volna ennek a gazdag vidéknek a birtoka. A háború után azonban a riiffkab iilok ellen ví­vott háborúik lehetetlenné tették, hoigy komoly munka vegye kezdetéit. Végre 1926-ban vég­leg sikerült likvidálni az Abd el Krim-felkeiéist és akkor a franciák sietitek a spanyolokkal úgy­nevezett külön egyezséget kötni. Május 26-án ért véget a rifkabilok elleni há­ború, a franciák már julius 13-án megkötöt­ték a szerződést a spanyolokkal, aminek alap­ján már meg is indult a lázas munka a Rif ércföldjein. Ezeket az előzményeket számbavéve, könnyű kitalálni, hogy Franco tábornok nem véletlenül indította el Innen akcióját. Tisztáiban volt vele, hogy olyan gazdaságii hatalom van a kezében Marokkó birtokával, aimi mindig áldozatkész- sé>°Tne fogja birni az egyik oldalt, a másikat pe­dig óvatosságra. Az egyik oldal ebben az eset­ben Olaszország és naivatás azt képzelni, hogy a fasiszta Olasz­országot valamiféle világnézeti rokonszenv fiizi Franco tábornokhoz, világnézeti rokon- szenvekért nagyhatalmak nem szoktak koc­kázatot vállalni. Ellenben Olaszországnak legalább anyit ér a Rif, mint Franciaország­nak. Minden olyan hatalomnak, amelynek bizonyos.-ú messzebbmenő céljai vannak a Földközi tengei* mentén, életbevágóan fontos lehet, hogy olyan nyersanyag-bázis felett rendelkezzék, amilyen a Mannesmanm-fivének által felfedezett ércföld,. Olaszországinak különben is szegények a nyers­anyagforrásai és ennek a birtoknak megszerzé­se majd csak akkor tesz úgynevezett „nagy üz­let14 Olaszország számára, ha aktív gazdasági területté telhet varázsolni a hatalmas országot. S ez az idő egyelőre még messze van. Sokat változtathatna azonban a helyzeten, hogyha az olasz nehézipar berendezkedhetne Északafrikában. Az a terület tehált, amely Franoonak feltétlenül kezében van, nagyon izgatja Olaszországot. De Franciaországnak sem érdeke éppen ezéirt, hogy összeikülönbözzön a tábornokokkal. Hiszen a francia érdekeltségek nagyon megszenvedhetik a nyílt konfliktust Franooékfcal. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy Schnei- der-Creuzoték már sok pénzt fektettek a Rif- föld kiaknázásába s a hadiszeripar államosí­tásával a Schneider-Creuzot érdekeltségeknek egy nagy részét átvállalta a francia állam, tehát a Blum-kormánynak — ugyancsak el­tekintve világnézeti szempontoktól, — igazán nem közömbös, hogy kinek a kezén van ez a föld. S ailligiha növelné a Blum-kormány otthoni presz­tízséit, ha politikája következtében majd úgy járnának Északafrikában a francia vállalkozók, mint ábogy Miannieismannék a világháború ki­robbanása uitán jártak. Ezek a szempontok sok mindent megmagyaráznak Franciaország és ölaisz őrs zág magatartásából. Benes elnök pozsonyi látogatása Pozsony, augusztus 27. A szlovenszkói tar- tománygyülés Országh elnök elnöklete alatt csütörtökön ülést tartott, amelyen az elnök kö­zölte, hogy Benes köztársasági elnök szeptem­berben hivatalos látogatást tesz Szlovenszkón. Az elnök első látogatása Kistapolcsányból Po­zsonynak fog szólni, ahol ebből az alkalomból a szlovák tartománygyülés ünnepi ülést tart. A tartománygyülés ezután áttért a napirend­re és elhatározta, hogy a Lomnici csúcsra ve­zető kötélpálya felső végállomásán csíitegvizs- gálót építenek, amelyet Stefánik tábornokról neveznek el.

Next

/
Thumbnails
Contents