Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-28 / 196. (4045.) szám
ájfifc. i JB JHA t# I XV. évf. 196. (4045) szám • Péntek • 1936 augusztus 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Vita a kisebbségi politikáról (sp) Prága, augusztus 27. Érdekes véletlen, hogy ugyanakkor, amikor Dérer igazságügyminiszter beszédet intézett a szepesi németekhez és megállapította, hogy a német kisebbségnek a mai Magyarország területét kivéve mindenütt jobban megy a dolga, mint a háború előtt ment, szerkesztőségünk levelet kapott egy csehszlovákiai német úrtól (a nevét nem írjuk ki), aki néhány év előtt jött vissza. Magyarországból és most beszámol az ottani németek között szerzett tapasztalatairól. Nem Dérer beszédével kapcsolatban írja a levelet, hanem az egyik prágai lap cikke nyomán, amelyben a lap a magyar- országi kisebbségi politikát támadja. — A háború után évekig éltem Tolnamegyében mint mezőgazdasági hivatalnok Írja a levél. — A földreform következtében elvesztettem szlovenszkói állásomat s kénytelen voltam Magyarországba menni ahol Tóth Ferenc földművelésügyi államtitkár és Bakonyi miniszteri tanácsos azonnal megadta a munkaengedélyt, amelyre mint csehszlovák állampolgárnak szükségem volt. Letelepedésem után csodálkozva hallottam, hogy szőlőmunkásaim mind németül beszélnek. Ettől kezdve érdeklődtem sorsuk iránt és foglalkoztam velük. Mind meg voltak elégedve sorsukkal. Müller Ferenc, a szekszárdi főszolgabíró, kizárólag németül vagy szlovákul beszélt velem, valahányszor hozzá fordultam. A német munkásokkal a főszolgabiró a teljes paritás alapján és valóban demokratikusan bánt. Szent István napján németül és szlovákul éneklő csoportokkal találkoztam Budapesten, később, amikor Kismarosra és Nagymarosra kerültem, Zobovits huszárőrnagy- gyal együtt német istentiszteleteket hallgattam és meglátogattam a német iskolákat. Sokéves tartózkodásom alatt a hatóságok állandóan a legelőzékenyebben bántak velem, annak ellenére, hogy csehszlovákiai német voltam. Német öntudattal állíthatom, hogy soha a legcsekélyebb elnyomatást sem tapasztaltam .az elszórt német kisebbség között és kötelességemnek tartom, hogy a támadó cikkel kapcsolatban ezt leszögezzem. Tudjuk, hogy ez csak „egy hang“ s véletlen lehet. De az a beszéd, amit Gratz Gusztáv a napokban a magyarországi Német Népművelési Egyesület közgyűlésén mondott, ugyanezt az állítást igazolja. Kifejezte a németség megelégedettségét, hűségét és szeretetét s a hatalmas egyesület delegátusai túlnyomó többséggel elfogadták javaslatait. Pedig a hatáK)zat nem volt oktrojált: az egyesületben harcias ellenzék is van, amely nyíltan vallja, hogy Nemzeti Szocialista és tiltakozott Gratz ellen. De ez az ellenzék elenyészően csekély s nem tud gyökeret verni, annak ellenére, hogy tévékenykedhetik. Ugyanúgy, mint ahogy a cionizmus sem tud lábra kapni Magyarországon. Csak azoknak a német vezéreknek gyűlik meg a bajuk a hatóságokkal, akik nyíltan vétenek a törvény ellen és szélsőségesen pangermanisták (hitleristák) — de kérdem, hol nem Ítélnék el az ilyeneket, ha a törvénybe ütköző tevékenységet fejtenek ki? Magyarországon közelmúltban össze-vissza egy ilyen ítélet volt, amiről a csehszlovák sajtó felháborodA hormánycsapaioh szívósan védik áílásaikai Eldöntetlen harcok Erűn környékén Elsüllyedt egy zendfltő hadihajó? ■■ Harcok Halasa körül A felkelők sem szerdán, sem csütörtökön nem értek el eredményi IR U N, augusztus 27. A Havas-ügynökség külön tudósítója szerint az iruni kormány- csapatok szerdán késő este felhívást intéztek a lakossághoz, amelyben a következőt közük: — Hat órás heves küzdelemben meg tudtuk védeni 13 kilométer hosszú frontunkat. A felkelők rendezetlenül visszavonulnak, j Veszteségeik 200 halottra becsülhetők. A kormánycsapatok oldalán mindössze egy ember halt meg és három megsebesült. írun város egész napi bombázásánál mindössze négy ember sebesült meg. A spanyol belügyminiszter hivatalos jelentése megerősíti azt a hirt, hogy a felkelőket írunnál visszaverték. A csatatéren kétszáz halott maradt. A kormány osztagai Burgos tartományban több várost megszálltak. Ovie- do bombázása tovább folyik, a város rádió- állomását megsemmisítették. Mallorca szigetén a kormánycsapatok előnyomulnak. A francia—spanyol határról a Havas-ügynökség azt jelenti, hogy a küzdő felek az egész éjszaka folyamán érintkezésben maradtak egymással. Csütörtökön hajnaliban a harc újra fölélénkült. A kormány repülőgépei bombázták azokat a helyeket, amelyeken a felkelők gyülekeznek. A tüzérség is megkezdte akcióját. A kormánycsapatok San Sebastiantól 15 kilométerre állítólag ellentámadásba mentek át. A második roham P a m p 1 o n a, augusztus 27. A nemzeti hadsereg főhadiszállása is elismeri, hogy az első nap nem sikerült írunt meghódítani. A főhadiszállás szerint a tegnapi harcok csupán az eljövendő döntő támadás előkészítését 1 nemzeti hadsereg támadásának élén megjelentik. A terv nem volt az, hogy a várost 8 kísérli, hogy éket verjen az ellenség soraiba, azonnal meghódítják és a tulajdonképpeni I Ezután következnek a fasiszta zászlóaljak, roham csak csütörtökön kezdődött meg. A 'Szerdán Pamplonából egész nap fasiszta és nemzeti hadsereg a támadást minél előbb he '< kar lista osztagok vonultak az északi front akarja fejezni, mert a marokkói csapatok és |felé, ahol most körülbelül 15.000 katona áll. az idegen legionárusok, akik írunnál harcol- 8 A nemzeti hadsereg tüzérségét írun alá össz- nak, a jövő héten már a Guadarrama-frontralpontositották, hogy az ágyuk előkészítsék a mennek, hogy ott részt vegyenek a döntő jj döntő rohamot. offenziváhan. I A portugál rádióügynökség jelentése szeCsütörtök reggel a nemzeti csapatok tizen-Érint a rio-tintoi bányamunkások megadták három tankkal kezdték meg elönyomulásu- j magukat a fasisztáknak. Guelva tartomány kát. A tankokat négyszáz idegenlegionárus E ilyen módon Quiepo de Llano tábornok bir- ég négyszáz marokkói katona követi, akik a2 tokába került. Períuriüa is fespveriérlatot rendest el Lisszabon, augusztus 27. Portugálialaz államokban, amelyek a spanyol semlegeselhatározta, hogy zárlatot rendel el a Spa-J séget ki akarják mondani folytatódik a_gyüj? nyólországba induló hadianyagra. Ezt a ren-|tés és az önkéntestoborzás a spanyolországi deletet csak akkor vonják vissza, ha azokban | küzdő felek megsegítésére. London, augusztus 27. Csütörtökön délután 15 óra 40 perckor Madridiból az a jelentés érkezett az angol fővárosba, hogy a kormány- csapatok az iruni fronton visszaverték a felkelők második rohamát is és a délutáni órákban ellentámadásba mentek át Madrid sikereke! íe’ent Madrid, augusztus 27. A spanyol hadügyminiszter jelentése szerint a délamerikai államokban nagyarányú gyűjtés folyik a spaInyol kormány megsegítésére s ezenkívül önI henteseket is toboroznak a népmilicia számára. A nacionalisták oldalán küzdő Espaiiá spanyol cirkáló, amely néhány nappal ezelőtt még részt vett San Sebastian és írun bombázásában, Ceuta környékén állítólag elsülyedt. A kormányrepülőgépek bombád oly súlyosan megrongálták a hajót, hogy a legközelebbi I kikötőig sem tudott befutni. A kormány- | repülőgépek Ceutát is bombázták és nagy •TUTI lHflíili---finn Pír WTTIIIinMlír va rengeteget irt, mintha másutt nem fordulna elő, hogy hitlerista agitátorokat letartóztatnak. 4c Minderről azért írunk, mert legújabban a lapok sokat foglalkoznak Csehszlovákiában a kisebbségi kérdéssel s látjuk, hogy bizonyos döntő félreértések áldozatai. Statisztikákkal vonulnak fel s igy igyekeznek bebizonyítani, hogy a „kisebbségeknek muszáj, hogy jól menjen." Szükségesnek tartjuk, hogy most, amikor ismét szó van a kisebbségi problémák felgöngyölítéséről, leszögezzük az alapelvet, amely szerintünk a helyes kisebbségi politika egyetlen kritériuma. A kisebbséggel szemben követett magatartás helyességének vagy helytelenségének egyetlen mértéke a kisebbség politikailag és társadalmilag kifejezett megelégedése vagy meg nem elégedése, semmi és senki más. Elképzelhető, hogy egy kisebbség kevesebb jog és adomány ellenére meg van elégedve sorsával, ilyen például az elzászi németség s több jog és adomány ellenére elégedetlen, mint a szovjetukrániai ukránság. Minden kisebbség igényei és •nézőpontjai különbözők. Doktriner, sablonos ■ „mérték", százalékokban kifejezett bánásmód nem létezik. Csak önmagam dönt- hetem el — bárki bármint bánik velem — boldog és megelégedett vagyok-e vagy nem. Az igények és a kivánságok változók, történelmi, földrajzi, magatartásbeli, a ro- konszenv által meghatározott rugói vannak, mint mindennek, ami politika, A németek és az olaszok például rajongnak fasiszta formájukért, amit az angolok és franciák elnyomásnak éreznének. Ugyaneny- nyire más és más beállítottsága van a kisebbségeknek jogaikkal és helyzetükkel szemben, az egyik kevesebb iskolát, de több gazdasági privilégiumot akar (szórványkisebbségek, zipszerek), a másik nem bánja a gazdasági helyzetet és csak autonómiáért rajong (macedónok), a harmadik mindent együtt kíván (a sokmilliós kisebbségek, az ukránok, flammandok.) Soha nem fontos az, hogy mit adnak a kisebbségnek, egyediül az fontos, a kisebbség meg van-e elégedve a kapottakkal. „Nemzetközi fórum" nem mondhat ítéletet, ha nem ismeri a kisebbség mentalitását, — s egyébként is: illetékes helyről hallottuk, hogy a kisebbségi kérdés kizárólag belső ügy, nem tartozik a külföld elé, s igy nem helyes, ha egyesek a „nemzetközi fórumok" feltételezett ítéletét hozzák fel bizonyítékul. A föknentvényt egy kisebbségi politikából egyedül az érdekelt kisebbség adhatja meg. A csehszlovákiai németség és magyarság egyelőre nem adhatta meg. A szepesi szászok például, akikhez Dérer miniszter múltkoriban beszédet intézett, évszázadokig kormánytámogatók voltak, az államfordulat után aránylag mérsékelt párthoz- csatlakoztak, a szepesi német párthoz, s egyrészük jóval később, csak tizenöt év múlva, radikáiizálódott és vált henleinistává. Mi lehetett az oka e fejlődésnek? Bizonyára, mert mást akarták, mint amit adtak nekik: márpedig a kisebbség csak úgy nyugszik meg, ha kívánságait teljesítik. Néha például nem any- nyira az iskolák számával törődik (amivel nálunk annyiszor érvelnek), hanem az iskolák, kellemével, s az utóbbi nálunk nem olyan, amilyennek a kisebbség zöme óhajtaná. Ha kalapot kívánok, hiába adnak nekem cipőt, nem elégszem meg, ha mindjárt tíz pár cipőt is kapok, mert kalapra van szükségem. Ebben az esetben ugyebár senki nem érvelhet azzal, hogy tiz pár cipőt adott, tehát az igénylőnek kötelessége, hogy megnyugodjék! A rosszul alkalmazott adományok példáját mi magyarok egyszer már láttuk: 1848-ban, amikor az európai haladás élén marsoló magyar forradalom elvei mámorában emberi jogot, fölvilágosodást, a bécsi iga lerázását kínálta az akkori nemzetiségeknek s úgy vélte, ezért mindnyájan csatlakozni fognak. De rosszul adta, amit adni akart, rövidlátóan, doktrineren. A nemzetiségek mást kivántak, s a pesti kormány ezt már nem volt hajlandó megadni, ami miatt a nemzetiségek elfordultak tőle. A kisebbséggel ki kell egyezni, minden más megoldási kísérlet és érvelés hiábavaló. S különösen, ha az érvelésbe adattévedések is csúsznak, mint Dérer miniszter beszédébe, aki azt állította, hogy a háború előtt 56 millió kisebbségi ember volt Európában s ma csak 16 millió, holott egyedül a genfi kisebbségi kongresszusokon 40 millió kisebbség képviselteti magát. Azt kérdezte továbbá a miniszter, hogy melyik állam ad három főiskolát kisebbségeinek? Svájcban, Belgiumban, Oroszországban, Finnországban aránylag sokkal nagyobb a főiskolák száma, mint nálunk, ahol több, mint négymilliós kisebbség él, — s ha már itt tartunk, nyíltan kimondhatjuk, amit egyébként Benes köztársasági elnök is hangoztatott: a mi ideálunk a svájci, a belgiumi kisebbségi helyzet, ahol a kisebbségek tényleg pontosan azt kapták meg, amit óhajtottak, nem mást, s úgy kapták meg, ahogy óhajtották, nem másként, — s ezért meg is adták a fölmentvényt a kormánynak. A felbeUIk második rohamát is visszavertek
