Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-27 / 195. (4044.) szám
1936 augusztus 27, csütörtök, 7 Htifyeu ide várttálé Az Időjárás hűvösebbé vált. — Időjóslat: Élén- kebb északkeleti szél, változékony, helyenként záporesővel, nyugaton valamivel melegebb. — ISKOLAI HÍR. A késmárki német tannyelvű evangélikus polgári leányiskolába és a vele kapcsolatos kereskedelmi tanfolyamra, valamint a kétéves nő-szakiskolába és a nőnrha varrómti- 'belybe a ‘beirat ás ok augusztus 31-én és szeptember 16-én befejeződnek. A polgári leányiskola I. osztályába az elemi iskola elvégzése után, a kereskedelmi tanfolyamba és a kétéves nő-szakiskolába a III. polgári, vagy a IY. középiskola osztályának elvégzés© után, varrómübelybe pedig a kétéves nő-szakiskola elvégzése után iratkozhatnak be a tanulók. Vidéki leányok szepesi német családoknál kaphatnak 350—500 koronáért teljes ellátást. A késmárki pormentes, magaslati levegő különösen vérszegény, fejlődésiben levő leányok részére alkalmas. Bővebb felvilágosítással az iskola igazgatósága szolgál. — A SPANYOL KORMÁNY JAVÁRA TILOS A GYŰJTÉS. A német szociáldemokrata munkáspárt — tehát kormánypárt — Chude- rin községben gyűjtést rendezett a spanyol kormánycsoportok támogatására s evégett gyűjtő- iveket adott ki. Az államrendőrség a gyüjtőive- ket s az eddig összegyűjtött összegeket is lefoglalta s mindennemű gyűjtési tevékenységet megtiltott. — HITLER ÉLTETÉSÉÉRT _ HÁROMHAVI FOGHÁZ. Lőcsei tudósitónk jelenti: Glatz Emil, volt aussigi asztalosmester julius hónapban Podo- ilnban járt. !Aa egyik vendéglőben szóbaállt néhány vendéggel, a cseheket szidta s beszédét: „Heil Hit- ler“ kiáltással fejezte be. A csendőrség feljelentésére a lőcsei kerületi bíróság elé került Glatz Emil. A bíró előtt elmondotta, hogy tettét csak azért követte el, mert tönkre ment, sokat nélkülözött s úgy gondolta, hogy a fogházban jó dolga lesz. Vágya teljesült — a bíróság háromhavi fogházbüntetésre Ítélte. xx A naponta beérkező számos kéndezősködés- re tudatjuk, hogy Csehszlovákiai Ujságirókataló- gusunk 1936. évi kiadása már teljesen elfogyott. A következő — 1937. évi — évfolyam a jövő év elején jelenik .meg- nagyobb példányszámban, hogy azt minden érdeklődő beszerezhesse. Minden újságba és folyóiratba szóló hirdetési ajánlatokkal, valamint felvilágosításokkal készséggel szolgálunk. Rudolf Mosse A. G., Praha L, Uhelny tiih 19 — A LEOMLÓ HEGYOLDAL ELTEMETETT KÉT PÁSZTORT. Kanstancából jelentik: Juon Dragomir és Trajan Nikola kon- stancai pásztorok tegnap délután egy hegyoldalon ültek le délutáni pihenőre. Egyszerre csak a hegyoldalban fejük fölött meglazult egy szikla, magával rántotta a hegyoldal jó részét s a két pásztort és a húsz juhot maga alá temette. Mire rájuk találtak, már nem volt bennük élet. — MEGFELLEBBEZTÉK LŐCSE FAKITERMELÉSÉNEK BÉRBEADÁSÁT. Lőcsei tudósítónk ' jelenti: Lőcse város legfőbb bevételi forrását mindenkor a fakitermelés alkotta s annak bérbeadásától függött a költségvetés egyensúlya. Ez év tavaszán Soucsék Bobuszláv kormánybiztos az 1934— 42. évekre a fakitermelés jogát az Országos Fakitermelő Részvénytársaság rózsahegyi egének adta •bérbe, a városi gőzfüxész bérletével együtt. A szerződés szerint a oég köbméterenkint 38 koronát fizet, ha azonban a fa ára emelkednék, akkor a cég tartozik az e célra összehívott bizottság által meg- állapitott új árat fizetni. Ezt a határozatot a polgárság részéről fellebbezéssel támadták meg, a lőcsei járási hivatal azonban a fellebbezést elutasította. A fellebbezők most a pozsonyi országos hivatalhoz fordultak orvoslásért és nyilvános árverés elrendelését kérik. — FELESÉGE SZEMELÁTTÁRA GÁZOLTA AGYON A SZEKÉR, Rimaszombati tudósítónk jelenti: Gáli Boldizsár 52 éves mar- tonfalvai gazda fát fuvarozott a geszted Léhy- nevü erdőrészből. Hazafelé a szekér mellett haladó gazda megcsúszott s a kerekek állá került, amelyek mellkasát ősszelapitották. Nyomban meghalt. A halálos kimenetelű szerencsétlenségnek a tragikus sorsú gazda felesége volt egyetlen szemtanúja. A helyszínre kiszállt vizsgálóbíró intézkedésére az államügyész a boncolás mellőzésével megadta az eltemetési engedélyt. xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Budapesten a Park-nagyszáDodában a keleti pályaudvarral szemben. Leszállított árak. E lap előfizetőinek 20 százalék engedmény. — AUTÓJÁVAL ELÜTÖTT EGY GYERMEKET, MAJD TOVÁBBROBOGOTT. Beregszászi tudósítónk Jelenti: Tegnap délután egy francia rendszámú autó robogott keresztül Beregszászon és Asztély mellett a magyar határon akart áthaladni. A határőrök feltartóztatták az autót és utasát visszaszállították a beregszászi csendőr- parancsnokságra. Megállapították, hogy az autó tulajdonosa és vezetője Sperka Izidor, lengyelországi illetőségű orvos. Kihallgatás közben a csendőre égen jelentették, hogy az orvos kocsijával Beregszász mellett elgázolt egy gyermeket, 6 & baleset után továbbrobogott Magyarország felé. Az orvos ekkoT előadta, hogy az egyik kanyarnál tényleg az autója elé került egy gyermek, de a kocsi sárhányója félrelökte. Megállította az autót, megvizsgálta a gyermeket, s mikor látta, hogy sérülése nem komoly, mivel sürgős dolga volt, továbbhajtott. A csendőrség megindította a vizsgálatot. — VÍG özvegy és szomorú leány PÁRVIADALA. Mátyusföldi tudósitónk jelenti: Telkes Karolina 19 éves mihályfai leánynak régóta udvarolt az egyik jómódú falubeli fiatalember. Az utóbbi időben azonban a legény Kiss Klára 21 éves falubeli özvegyasszonynak kezdett udvarolni. A leány elkeseredésében fölkereste az özvegyet s rövid szóváltás után összeverek edett vele. Mindketten hosszabb Ideig tartó sérüléseket szenvedtek. Hajó a barcelonai kikötőben Koldusok, anarchisták, királypárti összeesküvők véres drámája az „Uruguay" fedélzetén Spanyolország történelme egy hajó naplójában ■ Hogyan lett börtön az „Uruguayból44 amelynek fedélzetén volt fogoly egykor Azana és Companys és ahol halálra ítélték Burriel és Goded tábornokokat? ■■ ■ ■■ A spanyol polgárháború rémregényéből... Barcelona, augusztus 26. A spanyol polgárháború során minduntalan felbukkan az ,,Uruguay“ hajó neve. Sajátságos hajó ez az ,,Uruguay", nincs még egy hozzá hasonló az egész világon. Nemcsak azért, mert már régen semmi köze eredeti rendeltetéséhez, hanem azért is, mert a hajónaplóból kiolvasható Spanyolország tragédiájának egész megrázó története ... A barcelonai kikötő egy elhagyott pontján áll kikötve távol az óceántjáró gőzösöktől, a halászhajóktól és a páncélosoktól, mintha ezek az előkelő hajók röstelnének társaságában mutatkozni. Első szempillantásra^ eszébe ötlik az embernek, hogy ez egy:.; roncs, amit elfelejtettek elsüllyeszteni s most itt áll kicsit oldalra dőlve a parton s álmodik a hajdani nagy utazásokról, tengeri kalandokról, az ifjúságáról. Negyedik éve áll már igy álmodozva az Uruguay a barcelonai kikötőben. A spanyol nemzeti tragédia jelképe Pedig érdemes egyszer felmenni a fedélzetére és felütni a hajónaplót, amelynél kevés megrázóbo dokumentuma van egy sokat hányatott országnak. Ha jól meggondolja az ember, ez a partra vetett ziláltmultu hajó maga Spanyolország, a legelőbb s egyben lég- gyilkosabb szimbóluma ez egy nemzet tragédiájának. 1931-ben összeomlott a királyság s a következő évben már a köztársaság épülete is recsegni-ropogni kezdett. Az országon anarchista hullám csapott végig. Barcelona börtönei zufolásig megteltek. A barcelonai kormánynak zseniális gondolata támadt, megvásárolta az „Uruguayt", amelyet már éppen el akartak süllyeszteni. A hajón helyezték el az anarchista foglyokat, akiknek már nem jutott hely a szárazföldi börtönökben. A legtöbb fogoly itt töltötte a vizsgálati fogságot és innen szállították őket a gyorsan és rövid utón ítélkező barcelonai bíróságok elé. • Azután likvidálták az anarchista fölkelést, de az „Uruguay" mégsem maradt sokáig lakók nélkül. Spanyolországban általában ritkán üresek a börtönök. A változatosság okáért most monarchista puccsot lepleztek le, amelyben számos előkelő katonatiszt volt belekeverve. Számos katonatisztet és politikust tartóztattak le, ezek is az Uruguay fedélzetére kerültek s itt várták be az ítéletet. Majd megint csend következett és a katalán kormány már kezdett foglalkozni a gondolattal, hogy az öreg lyukas ládától hogyan lehetne megszabadulni? Koidtt ok és nap"opák gyüjtőSábora Egyik nap aztán megint csak történt valami a mesebelien szép katalán fővárosban és az ablakokból riadtan kitekintő emberek látták, hogy a polgárőrség felvont fegyverrel rohamléptekben közeledik Barcelona híres, sőt hírhedt kikötőnegyede felé. Ismét furcsa hírek keringtek s ezúttal óvintézkedéseket akart tenni a kormány. Elhatározták, hogy megtisztítják a kikötőnegyedet. Nagy razzia volt s akinél nem találtak megfelelő igazoló írásokat, azt a helyszínen lefogták és magukkal cipelték. A kikötőnegyed nyomasztóan, szűk sikátorait és uccáit alaposan átkutatták, a rendőrök gyűrűjén senki nem tudott áttörni és végül vagy háromszáz Mendigos maradt a rendőrök hálójában, amolyan keveréke koldusnak, tolvajnak és ártatlan naplopó- nak, aki a spanyol városokra rányomja megjelenésével, dalával lemoshatatlan bélyegét. Aki valamelyik nagyobb spanyol városban leül egy kávéház terraszára, el lehet készülve rá, hogy egy órán belül legalább ötven mindké#; nembeli csavargó ostromolja meg a legkülönbözőbb ajánlatokkal cipőtisztítástól kezdve egészen tenyérjóslásig. Az idegennek egyes nagyobb spanyol Hahótól Olmutiig húzódó közlekedési csatornával akarja Bafa fellendíteni Kárpátalja gazdasági életét Zlin, augusztus 26. Bafa „Zlin“ cimü lapja- vezércikkében azt indítványozza, hogy Ralié tói Ungváron és Pozsonyon keresztül Olmützig 800 kilométer hosszúságban létesítsenek közlekedési csatornát. A csatorna építése körülbelül 250—280 millió koronás költségvetést igényelne. A laip vezércikke kiemeli, hogy Kárpátalja hallatlanul gazdag nyersanyagokban, csupán a szállítás kérdését kellene megnyugtató- módon rendezni s az országrész gazdasági élete rövidesen föl,lendülne. A cikk azt fejtegeti, hogy a közlekedési csatorna megépítése esetén a kárpátaljai gönnbfa köbmétere Morvaországban a mai 260 korona helyett 120 koronába kerülne s ebből is 70 korona jutna béremelésre. A la<p szerint Zhn évente maga is átvenne 30 ezer köbméter fát. A Verchovina erdőrengetegében bujkál Plojhár betörővezér Mégy uj társa akadt a banda nélkül maradt vezérnek ■ Az egyikei élelmiszer szerzés közben elfogta a csendőrség Beregszász, augusztus 2(3. (Saját tudósítónktól.) Mint jelentettük, a csendőr ség letartóztatta Plojhár nuszinszkói haramiavezér betö- rőbandáját, csupán 'maga a vezér garázdálkodik imég szabadion. A csendőrség teljes erővel folytatja a nyomozást Plojhár kézrekeri- tésére, de munkáját nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy a vezér nem hasonlít már a bűnügyi albumból sokszorosított fénykép éré. A betorővezér ugyanis hatalmas szakállt növesztett, úgyhogy még falubelijei sem ismernek rá. Tegnap a osentdőrség nyomozását némi siker koronázta. A drágábarátifaivi esendőrség elfogta Sándor Andrást, Plojhár egyik segítőtársát. •Sándor András éjnek idején belop ózott a fa- Jluiba, mert élelmiszert akart onnan szerezni Plojhár részére, de a csendőrök felismerték és letartóztatták. Kihallgatása során elmondotta, hogy Plojhárnak négy uj társa akadit, s ezekkel a VcrchoTina erdőrengetegeiben bujkál. A vezér kisérőtársai segítségével igyekszik a falvak lakosságával kapcsolatot teremteni. Azt reméli ugyanis, hogy a hiszékeny falusiak az ő személyét is olyan legendákkal veszik körül, mint Lepej Ilkó haramiavezérét és mindenben segítségéire lesznek. Eddig azonban a lakosság sohol sem fogadta szívesen küldönceit, ^sőt igyekeznek a csendőrök nyomozását elősegíteni. A bűnügyi hatóságok remélik, hogy Ploj- hár betörővezér hamarosan hurokra kerül, mert nem ismeri annyira a verchovinai erdő- rengetegét, mint elődje, Lepej Ilkó. városokban valóban az a benyomása, mintha a lakosság fele koldulásból élne, A köztársaság néhány év előtt olyan nagy lépésekkel haladt a konszolidálódás utján, hogy el akarta tüntetni ezeket a koldusokat, ki akarták söpörni őket, mint a fölösleges lim-lomot. Ök is az Uruguayra kerültek — ki tudja, talán azzal a hátsó gondolattal. hogyha már elmeritik a hullámokba ezt a kiszolgált hajót, hát legalább erre az utolsó útra legyenek utasai ... Azana és Companys az „Uruguayon" A háromszáz koldus bevonult az Uruguayra az anarchisták és a katonatisztek után. Amolyan gyüjtőtábor jelleget kapott most a hajó. Azokat, akik szenvedélyesen kerülték a munkát, vagy másképpen voltak terhére a társadalomnak, ide dugták. Az „Uruguay" különös utasainak mindenféle munkát kellett végezniük, matrózruhába bujtatták őket, súrolták az öreg hajó padlóját, úgy viselkedtek, mintha valóban nagy útra készülnének. Csak éppen, hogy szoktassák magukat a munkához és az élethez. Közben a parton rohantak az események s Barcelona uccáin megint gépfegyverek kattognak, bombák robbantak. 1934 október ... Az „Uruguay" lakóit máról-holnapra kilakoltatták. Katonák jelentek meg egy hajnalban a hajón és úgy, ahogy voltak, kihajszolták a foglyokat, szélnek eresztették őket. Megint kevés volt a 'börtön Barcelonában. A katalán forradalmat vérbefojtották. A hajóra uj lakók jöttek, elsőnek mindjárt Louis Companys, a katalán felkelés vezére és barátai. Jöttek azonban foglyok az ország belsejéből is. Egyik délben poros teherautó érkezett a kikötőbe és uj lakókat szállított az „Ufu- guay“-ra, közöttük volt Manuel! Azana is, a spanyol köztársaság jelenlegi elnöke. Itt volt tehát a későbbi balfront két vezére, Companys és Azana, akik a polgárháború hadmozdulatait a vörösök oldaláról jegyzik. Mind a ketten itt maradtak egészen ítélethirdetésig, innen vitték őket a börtönbe. A baloldali választási győzelem aztán ismét kiszabadította, sőt élre lendítette mindkettőjüket. Nemsokára a nagy baloldali győzelem után jött az általános amnesztia is és a hajó megint megürült, lakosai, ugylátszik, végleg elköltöztek. Mint a francia forradalomban De mégsem ... Franco tábornok egy forró júliusi napon partra szállt csapataival, hogy Madrid ellen vonuljon. Ez volt a jeladás az általános öldöklésre. A vörös milicia Barcelonában csakhamar felülkerekedett és megkezdődött a jobboldali politikusok és a jobboldali érzelmű polgárok üldözése. Megint megteltek a börtönök, megint csak elő kellett venni az Uruguayt s a fedélzetére csakhamar újabb foglyokat szállítottak. Még soha nem volt ilyen zsúfolt a hajó, minden zugban foglyok szoronganak és várják a szabadulást vagy halált. Most már a foglyok ritkán mennek a hajóról a bíróság elé és onnan börtönbe, most már közvetlen összeköttetése van az Uru- guaynak a másvilággal. Egy héttel ezelőtt az első étteremben összeült a katonai törvényszék s itt mondták ki a halálos ítéletet Burriel és Goded tábornokok fölött. A két magasrangu katonatisztet innen vitték a vesztőhelyre. A hajón azóta állandóan működik a rögtönitélő bíróság és olyan tempóban gyártja a halálos ítéleteket, ahogyan csak a francia forradalom rémnapjaiban Saint Just. Egyszer, ha majd megírják ennek a szörnyű és tragikus korszaknak a történetét, egészen bizonyos, hogy az „Uruguay" helyet fog kapni a történet lapjain,,.
