Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-27 / 195. (4044.) szám
1936 augusztus 27, csütörtök. UJabb vasgárdista terrorhullám söpör végig Románián Kiskorusági törvény védelme mögé bújnak a terroristák ■ FéleSem a diktatúrától * Maniu a kormány mellett van, mert „utána csak rosszabb jöhet**------A PMH munkatársától--------Bu karest, augusztus 26. Aránylag rövid szélcsend után a vasgárdisták ismét akcióba kezdtek és annak ellenére, hogy a múlthoz viszonyítva imost nagyobb eréllyel fordul ellenük a kormány, mégis nyugtalanságot keltenek az országban. Titulescu közbelépése előtt már annyira elmérgesedett a helyzet, hogy az egész főváros a vasgárdisták terrorja alatt állott. Most, hogy a vasgárdisták isimét akcióiba léptek, a közönség körében leirhatatlan izgalom uralkodik. Jellemző a vas gárdisták harci metódusaira, hogy tizenhét, tizennyolc sőt még fiatalabb gyerekekből szervezik a terrorcsapataikat, tehát olyanokból, akik úgyszólván még azt sem tudják, mit cselekszenek és merő kalandvágyból vállalkoznak a legel- képesztőibb feladatokra. A vasgárdisták legújabb gazságait is ilyen gyerekterroristák hajolták végre. A hatóságok számos terroristát letartóztattak, de nehéz ellenük eljárást indítani, mert még valamennyien kiskorúak. A vasgárdistáknak valószínűleg az a számításuk, hogy a kiskorúak által elkövetett gaztetteket enyhébben bírálják el és ezért is hajtatják végre a legkockázatosabb feladatokat a gyerek-terroristákkal. A gyerek gyilkosok például okvetlen elkerülik a legsúlyosabb konzekvenciákat — igaz, hogy még eddig egyetlen egy esetben sem kapott súlyosabb büntetést vasgárdista gyilkos, akár kiskorú volt akár nem. Mindenki áru é A politikai megfélemlítésnek minden eszközét, igénybe veszik. S jellemző a hangulatra, hogy Madgearu a nemzeti parasztpárt elnöke, volt miniszter, aki még ma is nagy szerepet játszik Románia politikai életéiben, nem mer a nyilvá- vánosság előtt mutatkozni. Most tért vissza Londonból, de nem mert a vonatból Bukarestben kiszállni, hanem Szíriájában szállt ki és autón utazott bukaresti lakására, ahol éjjel-nappal két detektív őrzi. Igaz, hogy ez sem sokat használ, mert Stelescu volt vasgárdista képviselőt is állandóan őrizték, mégis végeztek vele volt párthívei, amikor betegen a kórházban feküdt. Lupu parasztpárti vezér nem mer külföldről hazajönni, mert attól fél, hogy a jobboldali lapok fenyegetéseit beváltják a vasgárdisták. Lupu ellen ugyanis néhány jobboldali lap azt a vádat emelte, hogy londoni tanácskozásai során lepaktált a kommunistákkal. Persze a baloldal sem megy egy kis rágalomért a szomszédba és hasábos cikkeket írnak Goga hazaárulásáról. Goga e lapok szerint azzal követett el hazaárulást, hogy látogatást tett Hitlernél meg pedig éppen a marasesti csata évfordulójának a napján. Ezt a csatát a világháború alatt a románok a németek ellen vívták. A baloldal azonban megelégszik a laptá,ma- diáitokkal, miig a jobboldali radikális szervezeteik röpcédulákat osztogatnak az uncián és begteentilk az árulókká' való leszámolást. Romániáiban ma a baloldal éppúgy, miint a jobboldal ezzel a jelszóval operál. Mindenki áruló. A vasgárdisták névtelen levelekkel is hihetetlen terrort fejtenek ki. Az eszköz olyan hatásos, hogy már ártatlan dolgokban sem meri senki kinyitni a száját. Jellemző Jonescu Konstantin jusséi ügyvéd esete. Jonesc-u az egyik kipbain olyan nyilatkozatot tett, hogy a béosi ügyvédikongresszuson a bukaresti kamara nem képviseltetheti magát, csak az ügyvédszövetség. A nyilatkozat Rad.u Bndetreanu -kamarai elnök elten irányult. Néhány nap múlva az ügyvéd Levelet kapott a következő tartatommal: „Figyelmeztetjük, hogy saját érdekében ne nyilatkozzék Radu B-ude- treanu ellen, mert ugyanabban a büntetésben fog részesülni, minit Saliescu. Ha kedves -az élete, úgy ezt a levelet tekintse utolsó kegyelmes intésnek.” Az ügyvéd a levéllel a rendőrségre sietett, de azóta családjával együtt rettegésben él. S attól fart, hogy vele is úgy bánnak el, mint Salliesouv-al, akit saját házában lőttek le. Mit mond Maniu? Az ilyen és hasonló jelenségek természetesen izgatják a közvéleményt. S annak ellenére, hogy Titulescu közbelépésére a kormány igyekezett megfékezni a radikális szervezetek működését, általános a nézet, hogy az úgynevezett -éles jobb- rakanyarodást nem teliét kikerülni. Általános a nézet, hogy a l>uoa megöletése óta eltelt bárom év annyira megerősítette a vasgárda hatalmát az országban, hogy a kormány kénytelen lesz kapitulálni a vasgárda követelései előtt. A legnagyobb pesszimista Maniu Gyula, aki kijelentette, hogy a diktatúra kikerülhetetlen s hozzá legdrámaibb formában fog jelentkezni. A polgárság mérsékelt rétege viszont rossz szemmel néz Mániáira, az a véleménye, 'hogyha a diktatúra ma már kikerülhetetlen, akkor ebben elsőrangú része van magának Maniunak, aki alvinci .beszédével, amelyben a királyt támadta, végleg elidegenítette az uralkodót a nemzeti paraszt- párttól. Titkok Titulescu körül A külföldi olvasó természetesen azt kérdezi: mit szól mindehhez Titulescu? Igen. ezt sokan kérdik Romániában is. De itt mégcsak azt sem tudják, hogy hol van a külügyminiszter? Titu- lescu, mint ismeretes, nem régiben a montreuxi konferenciát váratlanul elhagyva azzal érkezett vissza az -országba, hogy a Tatareseu-kormány aláaknázza az ö külpolitikai törekvéseit és köyetelte Incuíetz belügyminiszter lemondását. Ez nem történt meg s Titulescu nem kapott mást, csak egy szűkszavú kommünikét, amelyből megtudhatta az olvasó, hogy a román kormány mindenben helyesli Titulescu külpolitikáját. nem lehet tudni, annyi bizonyos, hogy teég feltűnő körülményeik Ikö'Ziöifct ment szabadságra. A lapokban ugyanis megjelenít egy hiír, hogy a ikiiilügyimmisizitier a király 'engedélyével szabadságra ment és hogy távolié tébe-n Tat-air-escu ml- mi-sziber-elinöik helyettesíti. Miért volt szükség eirne a különös hangzású bejelentésire, hiszen Tiitul-escu máskor is hosszabb időt szokott külföldön tölteni és mindig Saviell Radnlesou al- min'szter helyettesíti. Mi -ennek a magyarázata? Ki akart ezzel a hírrel demonstrálni: a kormány vagy Titulescu? Különös az is, hogy senki sem tudja, hol tartózkodik a külügyminiszter és a cenzúra szigorúan megtiltotta a lapoknak, hogy ezzel a „kényes kérdéssel” foglalkozzanak. D-ehát máért kényes eiz a kérdés? Hiszen, számos jel szól amellett, hogy Tiltuiesc-u fnamcia-- barát külpolitikai vonala mellett a kormány továbbra -is ki alkar tartaná. Csak a minap fogadta kihallgatáson Delb-os külügyminiszter Savéi Hogy beérte- e ennyivel Titulescu vagy sem, \ Raduleseu alm’ná&zteTt, Tit-ulesou bizalmas barátját és helyettesét. Az is mostanában tőit ént, hogy a francia kormány aláárta a román had* felszerelési kölcsönt. S máskülönben sem valószínű, hogy most. amikor ugyláitsziilk, Lengyel-: ország is visszaoirieintáiLódilk Franciaországhoz, a hagyományos külpolitikai vonallal szatitsa- nak. Dohát akkor miért ez a nagy titkolózás Titulescu személye'kőrüil? Egyes legújabb hírek szerint Titulescu állás* pontja mégis győzni fog és a Tatarescu kormány hamarosan távozik. Luculetz belügyminiszter, Titulescu ellenfele, ma kihallgatáson jelent meg a királynál és nagyon lehangoltan hagyta el a királyi palotát, Számolnak a belügyminiszter távozásával* Goga Hitlerről Goga Oktavián most tért vissza hosszabb külföldi utazásáról és nyilatkozatot adott a Cur- rentul munkatársának az időszerű politikai kérdésekről. Goga Oktavián végignézte a berlini olimpiát is s azt az erő, rend és munka hatalmas megnyilatkozásának nevezi. — Kár, — mondotta, — hogy oly fájdalmasan elhomályosítottak minket, de egyet meg kell mondani: példát vehetünk szomszédainktól, akik erősen fegyelmezett, szakképzett embereket küldtek ki. Az újságíró kérdésére Goga Hitlerről a következőket mondotta: Nemcsak politikai, hanem emberi szempontból is nagyon rokonszenvesnek tartom Hitlert. A német kormány egyébként nem lát semmi akadályt, hogy Románia és Németország között barátságos viszony fejlődjék ki. A nagyszombati temetőben sírján öngyilkosságot követett el Vas István kecskeméti tanár Az állomásról egyenesen a temetőbe ment és ott megmérgezte magát Nagyszombat, augusztus 26. (Tudósitónk telefonjelentése.) A nagyszombati katolikus temetőben a temető látogatói -egy idegesen viselkedő férfira lettek figyelmesek. A férfi a sírok között szaladgált, majd az egyik sirra borult. Estefelé a jelenlevők meglepetéssel vették észre, hogy a férfi még mindig a sírra borulva, mozdulatlanul fekszik. Odamentek hozzá és akkor látták, hogy a férfi elvesztette eszméletét. Beszállították a kórházba, ahol megállapították, hogy a férfi megmérgezte magát. Azonnal gyomormosást alkalmaztak rajta, de már nem lehetett megmenteni az életnek, rövidesen kiszenvedett. A csendőrség az öngyilkosnál talált iratokból megállapította, hogy Vas István 52 éves kecskeméti volt tonárral azonos. Vas István Nagyszombatból származott s rokoni látogatásra érkezett a városba. De eddig fel nem derített okból az állomásról a temetőbe sietett és az apja sir- hantján elkövette végzetes tettét. A hatósági közegek összeköttetésbe léptek a kecskeméti rendőrséggel, de eddig onnan még semmi hir nem érkezett. A Slovenskd Liga Eperjesem fymtetési rendis Kárpátalja határának remdisése ellem Prága, augusztus 26. A szepesi és sárosi szlo- váknyelvii lapok élénken foglalkoznak a kárpátaljai Központi Orosz Nemzeti Tanács ama memorandumával, amely tizenhat keletszloven- szkói járásnak az autonóm Kárpátaijához való csatolását követeli. így a Spisské Idlasy cimü hetilap egyebek között ezeket irja: — Nem akarunk erősebb kifejezéssel élni, de az ilyen terveket egyszerűen bolondoknak tartjuk, amelyek nem méltók érettkoru inteílektuá- lisokhoz. Hiszen a követelt tizenhat szloven- szkói járásban annyi a szlovák, hegy a természetes szaporulat során a ruszin elem a saját szükebb hazájában csakhamar megszűnnék, — A cikk a továbbiakban szemrehányással illeti a pravoszláv egyházat, hogy meg nem engedett eszközökkel dolgozik a pravoszláv szlovákok elnemzetlenitésén. Hasonló hangnemben ir az Eperjesen megjelenő ,,Saris“ cimü lap. Ez a hetilap fölsorolja a sárosi városok s nagyobb községek nemzetiségi adatait s ezekkel akarja bizonyítani a kárpátaljai Központi Ruszin Nemzeti Tanács követelésének indokolatlanságát. A Slovenská Liga különben Eperjesen augusztus 29-én tart tiltakozó népgyülést, amelyen a tizenhat járás Szlovenszkón való meghagyása mellett fognak tüntetni. Láncraverve tartotta családja a gyengeelméjű érsekujvári fiatalembert Megdöbbentő feljelentés az érsekujvári csendőrségen Érsekújvár, augusztus 26. (Saját tudósitónktól.) Tegnap délután egy kopott rüháju fiatal legény rontott be az érsekujvári csendőri laktanyába és elfúló hangon a csendőrök segítségét kérte. Mikor kissé megnyugodott, elmondotta, hogy Ágh Imrének hivják, 23 éves, s nem rég szolgálta ki a katonaságot. Ezután előadta, hogy azért kéri a csendőrség segítségét, mert testvérei házuk kamrájában láncraverve tartják, éheztetik, s sokszor véresre verik, A csendőrök nagy megdöbbenéssel hallgatták a fiatalember panaszát, s először kételkedni kezdtek szava igazában. A legény ekkor megmutatta testén a verések nyomait. Elmondotta, hogy egy őrizctlen pillanatban megszabadult láncaitól s nyomban a csendőrségre sietett. A csendőrök megnyugtatták Ágh Imrét, s a-rra kérték, hogy térjen vissza testvéreihez, ne tegyen említést arról, hogy panaszt tett a hatóságnak, mert a helyszínen akarnak meggyőződni az igazságról. A legény valóban haza is tért, s más-nap reggel két csendőr megjelent Ághék házában. Átkutatták a lakást és akkor Ágh Imrét valóban megtalálták a ház kam rajában — vasraverve. A csendőrség kérdésére a szerencsétlen legény testvérei elmondották, hogy Ágh Imre köz- és önveszélyes elmebeteg. Már egyszer elmegyógyintézetben is volt, s amikor onnan hazatért állandó veszélyt jelentett a ház tagjaira. Egyszer egy székkel édesapját is megtámadta, s az öregember alig tudott elmenekülni előle. Nem tettek jelentést a fiú állapotáról, mert attól féltek, hogy akkor ismét elmegyógyintézetbe szállítják, s a családnak kell majd az ápolás költségeit fizetnie. Megegyeztek abban, hogy „olcsóbban”, saját hatáskörükben teszik ártalmatlanná a szerencsétlen legényt. A csendőrség intézkedésére Ágh Imrét kórházba szállították, testvérei ellen pedig megindították az eljárást személyes szabadság megsértése elmén ABD EL KRÍM MEGSZÖKÖTT. A rif-kabilok volt vezére Réumion szigetéről, ahová a franciák számkivetették — megszökött. A morva kertészek a bolgár kertészek terjeszkedése e Prága, augusztus 26. A morva-országi kertészek központi egyesülete szeptember D-ár délelőtt Brümuben aiz Országos Ház unárvány- tenmélben tiltakozó nagygyűlést tartanak, melyre a csehországi és szlovenszkói s kárpátaljai kertészegy eseteteket s a politikai pártokat s ezek parlamenti klubjait is i íeg- hiv’ták. A kongresszus a bolgárkertészek túlzott. terjeszkedése, telepedésük emgedéh esése ellen fog tiltakozni s azt követeli, ho.oy a kormány kössön egyezményt Bolgárorszá :gal oly érteleimben, hogy csak annyi bo'gáv állampolgár kaphat a köztársaság területén telepedési engedélyt, amennyi csehszlovák állampolgár fog Bougáro-rszágban letelepedni. A tiltakozó gyűlésen értesüléseink szerint a szlovenszkói zöldség-kertész érdekeltségek is képviseltetik magukat. — NYITRA DÍSZPOLGÁRÁVÁ. VÁLASZTJÁK BENES KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT. Nyit-mi munkatársunk jelenti: A városi 'közgyűlés augusztus 28-á.n ünnepi közgyűlést tart, -s ez inilkaloiinniiti a. város díszpolgárává vá’a.'/t j* dir. B-ooiios Ede köztársasági elnök öt 4