Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-23 / 192. (4041.) szám

uUjUQ.mo V&i»áA\iÍu,p« , 'rf-JCk KÖZGAZDASÁG £ Megjelent a gabonavetésterületet korlátozó miniszteri rendelet Prága, laiugiuaztus 22. A hivatalos lap mai szá­ma közli a földművelésügyi minisztérium által 1936. augusztus 10-én 81.366-IV/A-1936. szám alatt kiadott rendeletet, mely az 1936—37. gazda­sági évre vonatkozóan a gabonavetésterületeket korlátozza. A rendelet kimondja, hogy az 1936. julius 9-én kelt 221. számú kormányrendelet ér­telmében az egyes gazdasági üzemekben az 1936—37. gazdasági évben nem tehet a szántó­földek nagyobb százalékát bevetni gabonafélék­kel, mint ahogy azt a hirdetményhez csatolt tábr lázat ama politikai községekre megállapítja, ahol a gazdasági üzem van. Ha a gazdasági üzem több önállóan megmunkált gazdasági egységből áll, úgy ezekre vonatkozóan a vetésterület kiterje­dése tekintetében a gazdasági üzem székhelyén megállapított százalék az irányadó. A táblázat, amely az egyes községekben megállapítja, hogy a gabonavetésterület a szántóföld hány százalé­kát teheti ki, úgy van összeállítva, hogy először meg van állapítva a búza, rozs, árpa és zab ve­tésterületének legmagasabb százaléka s ezenkívül minden egyes községre vonatkozóan külön meg van állapítva, hogy a búza vetésterülete az egész szántóföld hány százalékát teheti ki. Például: va­lamelyik községben a gabonavetésterület az össz- szántóföldnek 68 százalékában van megállapítva s ebből 5 százalék esik a buzavetésterületre. A táblázatból az alábbi adatokat közöljük: POZSONYI JÁRÁS: Pozsony 72, 11, Cselclész 50, 8, Szén tgyörgy 61, 13, Ligetit aki 54, 12, Főrév 40,11. ÓGYALLAI JÁRÁS: Bagota 60, 18, Bajos 47, 21, Baromiak 64, 31, Csehi’60, 24, Cauz 58, 27. Ujgya.Ha 59, 25, Ógyalla 61, 23,. üdvard 69, 24, Für 58, 26, Hetény 56, 14, írnély 70. 18, Izsa 59, 27, Jánosiak 64, 25, Kiirt 55, 26, Kiurtakeszi 55, 24, Kolta 61, 24, Madár 58, 18, Maroelllháza 63, 24, Martos 61, 28, Mudroiíovo (telep), 69, 30, Naszvad 65. 22, Perbete 60, 22,- Szentipéter 6Ó, 23:, Szemere 57, 25, Sroibárova (te­lep) 64, 26. , , i , j , ■ FELEDI JÁRÁSt T Hf^:í 'H'1 1 ’ 1 /. ' Almád 46, 26, Egyíházasbáatya 56. 28, Óbástya ~S3, 30, Bátka 54, 26, Beliény 63, 33, Alsóbalog- 59, 29, Feteőbalog 61, 30, Baloglala 51, 27, Botto- vo (telep) 81, 36, Cakó 59, 29, Csíz 64, 82, Csorna 55, 28, Dárhya 55, 80, Déter 49, 24, Dobfenék 50, 20, Darázsi 56, 29. Dotbóea 58, 30, Duliháza 66, 31, Dúsa 65, 90, Feled 59, 30* Kiégőmőri 47, 28, Gortva 67, 29, Ajnácskő 57, 36, Harmao 56, ÖO, Várgede 49, 25, /Geeztete öO, 30, Hartva 63, 80, íváhyl 68, 30, Jánosi 64, 30, Jóne 58, 81, Jeszte 48, 25, Korlátl 49, 27, ■ Lénárdfala 57, 36, Majom 51, 25, Martiniháza 62, 32, Uzapanyita 59, 33, Pál- fala 62,- 29, Péterháza 51, 22, Radnóc 54, 25, Ro- kottyák 57, 29, Rimaszéce 64, 34, Slávikovo (te­lep) 84, 36, Sőreg 54, 24, Hidegkút 58, 30, Szói tor 62, 30, Gömörsiid 67, 29, Simon yi 64, 30, Serke 61, 30, Tajti 56, 20, Tamásfala 60, 30, VecseklŐ 45..21, Velkenye 51, 27, Magyarhegymeg 54, 29, Zsip 60, 30. GALANTAI JÁRÁS: 1 •Magyarbél 58, 22, Nagyborea 68, 20, Barakony „ 61, ’18, Kisdiószeg 56, 17, Nagydiószeg 50, 22, _ Nagyfödémés .63, 28, Galánta 46, 26, Gány 57, 24, Geszt 58, 13, Hasvár 68, 20, Hegy 53, 23, Hódi : 50, 21, Kaja! 58, 17, Hidaekürt 53, 25, Kos suti 52, 25, Királyrév 67, 14, Kiemácséd 56, 18, Nagy­mácséd 53, 11, Nádszeg 66, 25. Tósnyárasd 53, 20, Neibojeza 39, 24, Feketenyék 60, 24, Rété 52, 10, Alsószeli 62, 22, Feleőszeli 56, 24, Szene 60, 15. Yágszered 53, 18, Dunasáp 62, 26, Nagysoir 65, 22, Kiseoir 68, 25, Taksony 55, 22, Tallós 58, 26, Torony 62, 21, Vága 65, 14, Dunaujfalu 65, 21, Vizkelet 56, 24, Vezekény 60, 25, Zöme 59, 19. KIRÁLYHELMECI JÁRÁS: Ásvány 49, 24, Bacska 68, 36, Kisbári 70, 33, Nagybári 76, 36, Bély 49, 24, Bodrogszög 53, 26, Boly 58, 36, Borsi 58, 80, Bottyány 55, 30, Cser- nalhó 74, 36, Csap 54, 36, Dobra 54, 31, Kisgéres- 60, 33, Nagygéres 64, 32, Királyihelmec 48, 17, Kaponya 65, 36, Kiskövesd 72, 36, Nagykövesd- 65, 32, Ladmóc 65, 35, Lelesz. 60, 36, Szentmarja 66, 36, Palló 68, 36, Perbenyik 57, 31, Kisrát 66, 36, Nagyrát 65, 36, SzőLlőske 72, 36, Szomotor 67, 36, Bodrogszerdalhely 57. 80, Szűrte 65, 36, Szen­tes 56, 26, Szinyér 55, 31, Salamon 58, 30, Kis- tárkány 56, 36, Nagytárkány 46, 20, Téglás 65, 36, Kisujlak 71, 34, Vécé 67, 36, Véke 63, 29, Zemplén 71, 36, Zétény 54, 35, KÉKKŐI JÁRÁS: Balog 61, 36, Bátorfalu 62, 35, Bússá 57, 36, Kisc’salomja 58. 34, Nagycsalomja 56, 30, Ceáb 65. 36, Csalár 56, 31, Csali 56, 18, Szlovákgyar­mat 47, 2ll, Gyürki 59, 36, GaJábocs 55, 35, Ha­raszti 70, 36, Kiskér 62, 36, Kelecsény 55, 27, Kővár 50, 20, Dacsókeszi 64, 36. Kőkeszi 52, 34, Ipolykeszi 66, 36, Ipolykovácsi 58, 31, Les zen ye 63, 36, Rórosmiulyad 63, 36, Lukanénye 57, 33, Sirak 54, 36, Terbegec 54. 31, Varbó 61, 35, Er- dőözelestyény 61, 36, AlsózeUő 58, 35, Felsőzellő 58, 34, Zsély 58, 30. NAGYKAPOSI JÁRÁ9: Baján 56, 31, Bécs 63, 28, Budaháza 64, 36, Csi- cser 56. 29, Galóca 50, 29, Iske 61, 24, Nagykapos 62, 32, Kelecsény 61, 35, Komoróc 68, 85, Matyóé 59, 32, Mocsár 61, 36, Mogyorós 63, 32, Mokcsa- Kérész 59, 31, Nyarád 57, 36, Palágy 61, 30, Pá- lyin 58, 35, Palbó 61, 36, Ungpálóc 67, 36, Fekete­mező GO, 36, Szirénfalva 62, 36, Ruszka 58, 36, Hág* zen na 65. 36, Kisszclmenc 59, 33, Nagyszel- jnenc 71, 36, Nagyszeretva 61, 31, Kiaszeretva 63, 36, Tegenye 68, 30, Vaján 63, 29, Vajkóc 66, 36, Veskóc 62, 30. KOMÁROMI JÁRÁS: 1 " Apácaszakállas 01, 31, Bogya 64, 29. Csícsó 50, 83, Ekecs 59, 31, Ekel 67, 29, Füss 50, 31, Alsógel- lér 58, 29, FelsögeLlér 63, 30, Gúta 66, 30, HodZo­vo 72. 94, Izsa 50, 27, Kamoesa 59, 81, Keezeg­falva 63, 30, Komárom 66, 28, Nagykeszi 59, 30, Lak 66, 29, Nagy megyei 61, 27, Megyeres 65. 28, Kolozsnéma 64, 30, Nemesócsa 64, 29, őrSTíJfalu 62, 80, Sziláé 70, 30, Tany 60, 28, Turiszak állas 63, 20, Szimő 66, 21, Cealtóközaranyos 03, 30. r— Folytatjuk. — Az Európai Duna-bizottság alkonya Irta: Dr. Szana Sándor Nagy port vert föl Titulescu román kül­ügyminiszternek az a -kijelentése, 'hogy Ro­mánia mindent elkövet az Európai Duna- bizottság megszüntetése érdekében. A hely­zet az, hogy ennek a nemzetközi szervnek a napjai valószínűleg meg vannak számlál­va, annyival is inkább, mivel Románia so­hasem csinált titkot abból, hogy az Euró­pai Duna-bizottság egyáltalában nincs ínyére. Az Európai Duna-bizottságot 1356-ban a párisi békekonferencia határozta el, amely a krimi háború befejezése után rendezte az európai viszonyokat. Ekkor szorult ki Oroszország a dunai delta mellől és mind­össze az északi part birtokában maradt. Ezzel csak nyert a Duna ügye, mert hiszen Oroszország Odessza fejlesztése érdekében nem talált jobb eszközt, mint a Duna tor­kolatának eliszaposodását. Az uj nemzet­közi bizottságnak a Duna tengeri ágának jókarbantartása volt a föladata s élettarta­ma egyelőre két esztendőre volt megszab­va. A bizottság mérnökei azonban olyan ki­tünően dolgoztak; hogy a Duna és tenger között a közvetlen hajózás mindig jobb és jobb lett, úgy hogy az Európai Bizottság -élettartamát meghosszabbították még két évre, majd állandósították. Ennek a -bizott­ságnak a győztes nagyhatalmak: Anglia, Franciaország és Szardínia voltak tagjai s az utóbbi helyébe később Olaszország lé­pett és mint elsősorban érdekelt fél Romá­nia is bejutott. Több nemzetközi konferen­cia arra törekedett, hogy a nemzetközi re­zsimet a Dunán kiterjessze s hogy az Eu­rópai Duna-bizottság áldásos munkáját ki­terjessze a deltán túl fekvő területekre is, de ez az igyekezet Románia magatartásán mindenkor meghiúsult. A világháború alatt a bukaresti békében Németország, Magyarország és Ausztria olyan megoldást kényszeritettek Romániá­ra, amely a középeurópai hatalmaknak na­gyobb befolyást biztositott a dunai hajó­zás kérdésében, de ez a békeszerződés nem lépett életbe. A világháborút befejező béke- szerződések azután alaposan újjászervezték a dunai kérdést is, amennyiben az egész hajózható útvonalat nemzetközivé tették. Az Európai Bizottság mellett megalakult a nemzetközi bizottság, amelynek hatásköre ott szűnt meg, ,,ahol az Európai Duna-bi­zottság hatásköre kezdődött." Románia is elismerte a Duna nemzetközivé tételét, azonban inkább elméletben, mint gyakorlat­ban, mert hajózási politikájával csupa olyan cselekedetet vitt keresztül, amelyből a nem­zetközivé tétel el nem ismerésére lehetett következtetni. így nemcsak Románia, ha­nem Jugoszlávia is igen szűkkeblűén -értel­mezte a nemzetközi folyam fogalmát, azon­kívül belföldi kikötők között nem engedte meg a külföldi hajóknak a személy- és áru­szállítást. Romániának tehát már eleinte is sok baja volt a nemzetközi bizottságokkal s minthogy a határ a két bizottság között nem volt pontosan megszabva, Románia és Anglia között komoly vita keletkezett. An­gliának csak nagynehezen sikerült Romá­niát az angol álláspont elismerésére rábírni. Romániának az Európai Duna-bizottság ellen főérve az, hogy a nemzetközi szerv sérti Románia -állami függetlenségét, mert ami jó és helyes volt 1856-ban, az 1919 óta sem nem jó, sem pedig nem helyes. 1856-ban Románia a török járom alól sza­badult fel, ma pedig független nagy állam, a Balkánon a legnagyobb. De ez érzelmi mozzanatokon kívül Romániának más ag­godalmai is vannak. Technikailag is más a helyzeí a Duna íorkolatában 1919 óta, mint | volt 1856-ban. Ma már az Európai Duna- bizottság nem felel meg hivatásának. A torkolat vidéke mindjobban eliszaposodik, úgy hogy már uj hajózási ut építését is tervbevették. Emellett az Európai Bizott­ságnak óriási adósságai vannak, amelyek visszafizetésére sem Románia, sem más ál­lam nem számíthat. E valóban indokoltnak látszó ellenvetések mögött azonban politi­kai tervek húzódnak meg, mert ha megszű­nik az Európai Duna-bizottság, amelynek székhelye Románia területén van, akkor Románia a dunai hajózás tekintetében meg­szabadul az angol-francia-olasz ellenőrzés­től. Az Európai Bizottságban Románia egyetlen szavazatával mindig angol-fran­cia-olasz többséggel találja magát szemben, mert a három nempartmenti állam mindig inkább a nemzetközi eszme érdekében és saját céljának szem előtt tartásával lép fel, míg az egyetlen partmenti államnak egé­szen más az érdeke. A Nemzetközi Bizott­ságban azonban, amely már kilenc eszten­deje Bécsben székel, a patmenti államokkal szemben a nempartmenti államok vannak kisebbségben. Románia harca az Európai Duna-bizottság ellen annyival is könnyebb, mert egyéni politikai céljait józan kereske­delmi, pénzügyi és hajózási érvekkel támo­gathatja. . Ami az Európai Bizottság elleni harcot illeti, ebben a kérdésben Románia nem is áll egyedül. Magyar részről dr. Hantos Elemér, aki többször rámutatott arra, hogy a dunai hajózásnak két nemzetközi bizott­ság alá tartozása nem felel meg azoknak az érdekeknek, amelyek akkor voltak irány­adók, amikor a sikeres Európai Duna-bi­zottság mintájára megalkották a Nemzet­közi Duna-bizottságot is. 1919-ben egysze­rűbbnek látszott meghagyni az Európai Bi­zottságot kipróbált formájában és a föld­rajzi adottságból folyólag a Duna felső fo­lyása számára egy másik bizottságot alakí­tani. Azonban az Európai Bizottság mai formájában még a román tiltakozás nélkül is már idejét múlta. Dr. Hantos ezért azt javasolta, hogy a Nemzetközi Bizottságot egyesítsék az Európai Duna-bizottsággal, amelynek hatásköre kiterjedne Ulmtól egé­szen Sulináig, minden határvonal nőikül, a kérdéseket osszák föl politikai, diplomáciai, jogi és hajózástechnikai kereskedelmi részre. Bár a megoldás formája ma még bizony- | tálán, a viszonyok valószínűleg oda fognak vezetni, hogy ez a fúzió fog megvalósulni. A Duna nemzetközi szervezete ma már any- nyira szerves része a Duna hajózásának, hogy erről az elvről nem igen fog egyet­lent állam sem lemondani, mert az uj ren­dezésnek hátrányai mellett előnyei is van­nak. A torkolatban, tehát nemzetközileg a legfontosabb szakaszban a nemzetközi re­zsimet egyszerűen feladni szintén nem le­het. Itt érdemes megemlíteni, hogy a Duna tekintetében egy másik magyar javaslat is győzött. Ugyanis ama sok száz javaslat kö­zött, amelyeket a magyar küldöttség a pá­risi békekonferenciának átadott, egyetlen egy javaslatot fogadtak el, amelyet dr. Te­leki gróf dolgozott ki és amely a Duname- dence államai számára külön bizottság fel­állítását javasolta. (Kifizetik a szeptember elsején esedékes állam­pénztári utalványokat.) A pénzügyiminisztérium je­lentése szerint az 1936 szeptember 1-én esedékes 4 és 5 százalékos állampénztári utalványokat az ese­dékesség napján kifizetik. (Cseh cukorgyár nagy alap tőkeemelése.) A Klobuk-i cukorgyár az alaptőkét a stabilizációs alap terhére 1.2 millió koronáról 3 millió koro­nával 4.2 miliő koronára emeli (A fizIovenSzkói malmosok nagy kon­gresszusa.) Az czideí Dunavásár alkalmá­ból Pozsonyban a malmosok nagy kon­gresszust tartanak. Az országos jelentőségű tanácskozások már augusztus 27-én meg­kezdődnek. így mindenekelőtt Pozsonyba jön a kereskedelemügyi minisztérium mel­lett működő malomkollégium, ennek külön kontingentálási albizottsága. A kongresszu­son foglalkozni fognak a kollégium által előirt irányelvekkel, hogy miképp lehet az egyik malom részére engedélyezett kontin­genst más malomra átruházni. Ugyancsak ülést tart a Malomszövetség 2ivansky el­nök vezetése alatt. A malmoknak van két monopolszervezete is, az egyik a Központi Malomszövetség, a másik pedig a Malom­szövetség. Az elsőhöz a nagyobb, a máso­dikhoz a kisebb malmok tartoznak. A szö­vetségek elnöke Vozenilek és Rechziegel képviselő. Mindkét szövetség ugyancsak ülést hivott egybe. A pozsonyi tanácskozá­sok alatt külön információs iroda fog mű­ködni a vidéki tagoknak a malomipari kér­désekről való tájékoztatása céljából. Po­zsonyba érkeznek: dr. Feierabend, a ga­bonamonopóltársaság elnöke, dr. Mattinec, a gabonamonopólium kormánybiztosa, to­vábbá nagy érdeklődés előzi meg Hankóczi budapesti tanár előadását, aki európai ka­pacitás hírében áll s ugyancsak megérkezik Brabenda mérnök Duisburgból, aki szintén európai hirü szaktekintély. (Meghosszabitott moratórium.) A pénzügy­miniszter a Komárom-vidéki Hitelbank r. t. mo­ratóriumát 1936 december 31-ig meghosszobbi- totta és az 1926 augusztus 28-áki bruttoéHlo- ményt 15 százalékára korlátozta. Az első mora­tóriumot 1926 augusztus 24-én léptették életbe, tehát tiz esztendő alatt a követeléseknek mind­össze 85 százalékát lehetett likvidálni. ' (Kárpátaljai fűrészelt bükk Angliában.) Kárpát­alján ezidő ezerint egy angol társaság megbízottai tartózkodnak, akik a társaság megbízásából na­gyobb mennyiségű fűrészelt bükk árut akarnak kétszerezni. Annak ellenére, hogy a kívánt áru szá!- litására Románia is nagy hajlandóságot mutat, a társaság megbízottai csali a kárpátaljai áru iránt érdeklődnek. (Október végén rendezik a szeszgazdálkodás kér­dését) Mint ismeretes, az államnak a szesz értéke­sítő társasággal kötött szerződése augusztus 31-én lejár. így tdiát a szeszgazdálkodás kérdésének rendezésé ismét időszerűvé vált. Az uj intézkedé­sek kiadására valószínűleg október hónap végén fog sor kerülni. Nem tartják kizártnak, hogy a szeszgazdálkodás eddigi módján lényeges változá­sokat fognak eszközölni. Az állam azonban a vál­toztatásokhoz csak abban az esetben hajlandó hoz­zájárulni, ha biztosítva lesznek az ebből eredő ed­digi bevételei. Aa állam bevétele italkészítésre használt szeszből 375 millió koronát, az üzemi szeszből 99 milMő koronát tett ki. (Fatermelő szövetkezet Kárpátalján.) Agraforesta faipari és mezőgazdasági ter­melő és értékesítő szövetkezet korlátolt fe­lelősséggel, Beregszász. Részjegy 100 koro­na. Az elnökség 11 tagból áll: Krajnyik István, Róchlitz Hermann, Szeles József, dr. Berger Jenő, Reinitz Henrik, Fuchs M. De­zső, Burda Béla, Rottenberg József, ifj. Thuróczy Bertalan, Neufeld Sándor és Mandzsák András. Cégjegyzésre Fuchs M. Dezső beregszászi ügyvivő jogosult. (Kirakatverseny Ércekujvárott.) Tudósit tónk jelenti: Az újonnan alakult Érsekujvári Kereskedelmi Grémium első nyilvános ak­ciója a nagyméretűnek Ígérkező kirakatver­seny rendezése. A kirakatverseny szeptem­ber 5-én kezdődik s egy egész hétig tart. A kirakatokat zsűri fogja felülbírálni, amelyben művészek, kereskedők és laikusok vesznek részt. Az érsekujvári kereskedő­társadalom rendkívül nagy érdeklődést mu­tat a kirakatverseny iránt s kilátás van né­hány egészen nagyvonalú, művészi kirakat megrendezésére. Ebben az esetben ez a verseny látványos lesz s bizonyosan a kö­zönség részéről is megfelelő érdeklődés fo*g iránta megnyilvánulni. A zsűri 3 díszokle­véllel és 3 elismerőlevéllel fogja a győztes cégeket kitüntetni. A győztes kirakatok rendezőit jelentékeny pénzjutalomban fog­ják részesíteni. (Bulgáriában megkezdődött a szüret.) Szófiából jelentik: Bulgáriában már megkezdődött a szüret s a munkálatok javában folynak. Hivatalos jelen­tés szerint az idei termés úgy mennyiség, mint mi­nőség tekintetében kelégitő. Bulgária ag idén 65'CO vagon szőlőt számit exportálni Csehszlovákiában, Németországba, Angliába, Ausztriába, Lengyelor­szágba, Svédországba és Norvégiába. Felelős szerkesztő: Forgách Géza A felelős szerkesztő távollétében a szerkesztésért DARVAS JÁNOS felelős. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás sze­rint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgató­ság 56.660/VII—1931 sz. xend. engedély ezve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents