Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-23 / 192. (4041.) szám

in nmi mi ■■■■in ■■!!!■ n nwi i i—mi in >■■—in imnnrnrr m n i ni wi ni—«■■— 12 <PRAíGAI-^VSaCíÍíAR-HIRIíA!? i ■■—fi'ifimiiiiii iiimiiiiiiiB i Ili iiiiiiii ii i i:^BgagaiHWifflMMMnii 1936 augusztus 23, vasára — METEORHULLÁS, Rimaszombati tudó­sítónk jelenti: Tegnap este pár perced 9 óira után ritkaságszámbamenő szép meteonhuMást figyeltek meg Rimaszombatban. A szokatlanul nagyméretű meteor a délkelleti égbolton jelent meg és északnyugat irányban tűnt d, csodála­tos szép fényivet írva le majdnem vízszintes vonalban. A nem mindennapi meteorbullásnak, amely pár másodpercig gyönyörködtette a szem­tanukat, igen sok megfigyelője akadt a város­ban. — BEFEJEZŐDÖTT A RIMASZOMBATI ASZTALOSSZTRÁJK, Rimaszombati tudósí­tónk jlenti: A rimaszombati asztalossegédek két­hetes bérharca tegnap végétért. A sztrájkoló segédek a többizben megszakított tárgyalásokat újból fdvették a mesterekkel s a járási iparha­tóság előtt tegnap a mesterek eredeti ajánlatá­nak elfogadásával sikeresen be is fejezték. A megállapodás egyelőre három hónapra szól s ez idő alatt meg kell történnie a vidéki segéd­munkások beszervezésének, hogy ezáltal a vi­déki asztalosok konkurenciája elkerülhető le­gyen. H&tvankétezer bevándorló egy év alatt Palesztinába Jeruzsálemből jelentik. Mr. Mills a Pa­lesztinái kormány bevándorlási biztosa, sta­tisztikát hozott nyilvánosságra az 1935-ös bevándorlásra vonatkozóan. A nyilvános­ságra hozott adatokból kiderül, hogy 1935-ben 61.854 ember vándorolt be Palesz­tinába. Ezek között olyanok is vannak, akik mint turisták érkeztek az országba megfe­lelő letelepedési és bevándorlási engedély nélkül. Mr. Milles véleménye szerint legalább négy és félezer ember maradt ezek közül illegálisan Palesztinában. A palesztinai ál­lampolgárságot 36 ezer személy szerezte meg az elmúlt évben, tehát pontosan még egyszer annyi, mint 1934-ben. A bevándor­lóknak csak 10%-a hozott magával 1000 fontnak megfelelő tőkét. A bevándorlók egyharmada Németországból, egyötöde pe­dig Lengyelországból és az Egyesült Álla­mokból jött. A bevándorlóknak tiz százalé­ka helyezkedett el az iparban s körülbelül negyven százalék a kereskedelemben és a mezőgazdaságban. A többiek szabad foglal­kozásúak vagy pedig szakképzettség nél­küli munkások. 0inap múlva érvénybe lépnek a budapesti őszi Vásár utazási kedvezményei Hétfőtől kezdve forgalomba hozzák az Őszi Vásár utazási igazolványait bosszankodásjo ak, a vételt zavaró kényelmet­len zörejeknek. A Rádiókiálliitás mindenkit megtanít arra, hogyan kutathatja ki, miként javíthatja meg és küszöbölheti ki vevőkészü­lékének hiányosságát. Az őszi Vásár és a Rádiókiállitás iránt épp ezek miatt az újítások miatt általános az ér­deklődés. A külföldről tízezrével érkeznek az érdeklődések s tömegével keresik a budapesti őszi Vásár vízummentes és félánu utazást biztosító igazolványait, ügy értesülünk, hogy az Európa utazási iroda és a Wagons Lits fiókjai már megkapták az egész propaganda anyagot és az utazási igazolványokat is. Hol­Budapest, augusztus 22. Pontosan 10 nap múlva, szeptember 3-án nyitják meg Buda­pesten a városligeti Iparcsarnok hatalmas két épületéiben az őszi Lakiberendezési Vásárt a Rádiókiálliltással. A vásár ezúttal több lesz a rendes árube­mutatónál. A kiállitók ezt mondják, az őszi Vásár a „szenzációk gyűjteiménye", tényleg úgy a bútor asztalossá®, mint a háztartási iparok különösen pedig a rádióipar nem. a mindennapi élet szokott és minden kirakat­ban található árujával, hanem kivétel nélkül különlegességgel vonulnak fel. Csak néhá­nyat említünk meg: megoldották, hogyan pótolhatja a vidék lakása a nagyvárosok tech­nikai felkészültségének minden előnyét. Ho­gyan szerelheti fel magát kis költséggel, sa­ját villanyárammal, központi fűtéssel, víz­vezetékkel, egyszóval mindazzal, ami az élet kényelmét jelenti. A Rádiókiállitás pedig tanára lesz minden rádiózónaik. Vége a menyeket biztositó igazolványok forgaloimlba- hozatala annál is inkább, mert augusztus 28- tól kezdve már érvénybe lépnek a budapesti Őszi Vásárnak a Magyarországon való átuta­zásra is igénybe vehető összes kedvezményei. komoly mérlegelés tárgyává kell ten. Dobd na-poprádi vasútépítés ügyét, j annál is inkább, mivel mindössze ötven méteres vonal megépítéséről van szó s e fektetés minden vonatkozásiban fedné aze az érdekeket, amelyek ehhez a vasutépi. hez fűződnek. A margitfalva—vöröskoi vonal után kiépítik a dolisiria—poprácii vasutat is? Impressziók a most megnyílt aj szlovenszkói vasútvonalon ® ■ ■ A szlovenszkói iparosok és munkások kifogásai a vasútépítő vállalatok ellen — A MOTORKERÉKPÁROST FÖLNYÁR* SALTA AZ ELŐTTE HALADÓ SZEKÉR VASRUDJA, Pozsonyi szerkesztőségünk tele­fonon jelenti: Selenkovics Gusztáv városi villa­mosvasúti alkalmazott ma délben motorkerékpá­ron utazott hazafelé. A Récsei-uton vasrudakat szállító szekér haladt előtte. Selenkovics későn vette észre a szekeret s teljes sebességgel rásza­ladt a szekérre, illetve a szekér végén kiálló vas- rudakra. Az egyik vasrúd valósággal fölnyársal­ta. Súlyos sérüléseivel a pozsonyi kórházba szál­lították. Az orvosok megállapították, hogy a vasrúd áthatolt Selenkovics máján s azt ketté­szakította. Életbenmaradásához nincs remény. xx Élvezze a napot! A nap erőt ée energiát sugároz. Ebből nem is tud eleget magába szívni De óvakodjon a leégéstől! Ha napozás előtt ala­posan bekeni testét Nlvea-krémmel, akkor kiél­vezheti a napot. — TÜNTETÉS NEWYORKBAN A BREMEN ELLEN. Newyorkból jelentik: A Bremen német óceánjáró indulása előtt néhány tüntető topázott fel az fedélzetre és (hirtelen tüntetni kezdett Né­metország és a nemzeti szocializmus spanyolor­szági politikája ellen. A tüntetők között számos asszony volt. a'kik azt követelték, ihogy a nemzeti szocialisták bocsássák szabadon Simsont. Simson egy amerikai tengerész, akit Németországban egy év óta fogva tartanak. A Bremen legénysége hamarosan megtisztította a hajót a tüntetőktől és a kommunistákat átadta a kikötőben várakozó rendőröknek. — A KAZETTA MEGKERÜLT, A TOL­VAJ IS, CSAK A PÉNZ ÉS ÉKSZER HIÁNYZIK. Pozsonyi szerkesztőségünk telefo­non jelenti: Dr. Kostyál Pál holicsi ügyvéd la­kásáról a múlt napokban ismeretlen tettes egy acélkazettát lopott, amelyben ezüst evőeszköz, néhány darab ékszer és 1100 korona készpénz volt. Mivel a csendőrség házi tolvajt gyanított, a nyomozás nagyon lassan haladt. Egy csendőr­járőr tegnap délután a közeli patak partján meg­találta a föltört kazettát s estére letartóztatta a besurranó tolvajt is Apel József munkás sze­mélyében. A pénznek és ékszernek egyelőre nyoma veszett. — MEGRABOLTA KÜLÖNVÁLTAN ÉLŐ FE­LESÉGÉT. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonon jelenti: Vrtek Ilona szabásznő a rendőrségen be­jelentette, hogy a tőle különváltan élő férje, Vrtek József 28 éves munkanélküli kereskedősegéd Vierínger-uoca 14. szám alatt levő lakásán meg­jelent s távollétében ellopta 23.995 koronára szóló takarékbetétkönyvét, ékszereit és 85 korona kész­pénzét. A rendőrség a tettest még tegnap este letartóztatta s mivel bejelentett lakása nincs, őrizetben tartotta. A példás férj a készpénzt inár elitta, az ékszereket, zálogházba helyezte s a bankban a pénzt csak azért nem vette fel, meri a betétkönyvet a bank lefoglalta. A betét ugyanis jelszóra volt zárolva. Margittal va-Vöröskő, augusztus közepe. — (Kiküldött munkatársunktól.) Valóiban vad­regényes az a vidék, melyen az egy hónappal ezelőtt megnyitott Vönöskő-imiargitlfalvi vasút­vonal fut keresztül. Margitifalvától kiindulva csaknem Telgártig mindenütt a Gölnic fo­lyócska mentén, haragos-zölden emelkedő hegyek között fut az uj vasút s keresztülsza- lad a gyönyörű sztraceuai völgyön is, amely egyik legpompásabb szakasza ennek az útnak. Szinte az az érzése az utasnak, hogy a mere­dek sziklafalak minden percben rázuhanhat­nak a vonatra, amely meg merte zavarni a vadregémyee vidék idillikus csöndjét. A moz­donynak ugyancsak erőlködnie kell, hogy a helyenként egészen merész szögben emel­kedő pályám megfussa a szükséges sebessé­get, s imég igy s kisebb-nagyobb késéssel köz­lekedik csaknem minden vonat az uj vonalam, [ amely, ugytátszilk, magára öltötte a szárny- J vonalak minden jellegzetességét. Az utasok nem csekély bosszúságára a személyvonatok is hol tolatnak, hol meg vizet vesznek az t egyes állomásokon. Lehet, hogy csak kezdeti j nehézségekről van szó és fokozatosain kikü- _ szöbölik a hibákat, hiszen elsősorban a vasut- . igazgatás érdeke, hogy mintaszerű köZleke- . dóst vezessen be e gazdaságilag és Turisztika i- . lag is annyira fontos uij vonalon, melynek L építése súlyos tízmilliókba került. A munkásság panaszai t Igen, az építkezés. Ennél a kérdésnél is Simeg kell államunk egy pillanatra és elsősor- 1 bán el kell ismernünk, hogy az uj vasútvonalat a modern vasútépítés valamennyi követelményének figyelemhe- j vételével építették meg. t Nemcsak a pályatest, hanem az állomási épü- t letek, a hidak, a vízáteresztő és levezető csa- " tornák, a viaduktok is a tetszet ős és masszív ' munka benyomását keltik, sőt Telgárt mellett j. megépítették. í Középeurópa első spirális alagutját, f amely meglehetős érdekességet kölcsönöz az 3 uj vasútvonalnak. Alagutakban különben is J bővelkedik az uj vasút. A vonat siürün tűnik 1 el rövideblb-lhossizabb időre a hegyek gyom­rában, s ez a sok alagút alaposan meg is 1 drágította a vasútvonal építését. M(ég a Göil- nlc medrét is szabályozták azokon a helye­ken, ahol közvetlenül a pályatest mellett visz el a folyó útja. Csak azt rótták fel egyes szak- 1 értők, hogy az uj vonal emelkedési szöge helyenként : tulmerész ’ s a pályatestet kisebb emelkedésekkel is miéig ’ lehetett volna épiteni. ' Ami pedig a vasútépítés másik oldalát, a I munkásifoglalkoztatá's kérdését illeti, ez ellen annak a vidéknek a lakossága panaszkodik, amelyen az uj vasútvonal útja visz keresztül. Azt elismerik mindenütt, hogy a vasútépítő vállalkozók túlnyomórészt helybéli munkásio- ‘ kát alkalmaztak s csak a különleges imunkák- c hoz, amilyenek az alagút- és viadniktépilke- I zéseik voltak, hoza t lak idegen szakmiunkáso- - kát, nagyrészt Nómelprónáról és vidékéről. ’> A panaszok elsősorban az alacsony munkabérek miatt hangzanak í} fel, melyek sztrájkra iis kényszeritettók a munkásságot. Csaknem egyhangúlag pa- ,, mászol ják mindenütt az uj vasútvonal men­i tán, hogy ebből a nagyarányú munkából sí alig van ott haszna valakinek, mert az ala- I cflony munkabérek éppen csak arra futot­ták, hogy a munka tartama alatt biztosítsák a munkások és családjaik megélhetését. De arra, hogy bárki is félretegyen valamit, már nem futotta az alacsony munkabérekből. Mit mondassak a vállalkozók? Az alacsony munkabérek okául azt hozták ifel a beavato'ttabbak, hogy a túlnyomórészt nem szlovenszkói vállalkozók, akik a munka­vezetőket is a Morvántulról hozták, nagyon alacsony munkabérekkel kalkulál­tak s olcsón vállalták fel a munkát, mivel Prágában állítólag úgy informálták őket, hogy a Gölmievölgyben egészen olcsó munkásokhoz juthatnak. Nagyon nehéz ellen­őrizni ezeket az állításokat, de valószínű, hogy valami ehhez hasonló történhetett, mert az emlékezetes sztrájk idején a vállalkozók azzal érveltek, hogy nem teljesithétik a munkásaik követelését, különben ráfizetnének a munkára. Az órabéremelés elől azonban nem térhettek ki, azonban ezzel a felemelt bérrel is alig tett ki egy átlagos munkás napi keresete húsz koronát, ami bizony csöppet sem volt mond­ható rózsásnak. Viszont a nem szlovenszkói vállalkozók munkája sem volt kifogástalan. A prakfalvai és szepesremetei állomási épületek asztalos- munkája szolgáltat példát erre, melyet egy csehországi cég szállított ide készen. A mun­ka annyira nem felelt meg, hogy a vasút először át sem vette s később is csak úgy lehetett hasznát venni, hegy át- dolgoztatták egy gölnicbányai asztalossal. Erre azután a svedléri állomási épület fa- berendezését már nem e.z a csehországi, ha­nem a gölnicbányai Göllner-cég szállította. Kár, hogy a vasutügyi minisztérium csak ilyen példa árán jutott el ahhoz a megállapításhoz, h-oigy a szlovenszkói cégek is tudnak meg­felelő munkát szállítani, sőt: mint a mellé­kelt példa mutatja, sokkal jobb munkát. Megépítik a dobsina- poprádi vasufat is? A Vöröskő-tinargilfalvi vasútvonal mind gazdasági, mind turisztikai szempontból nagy­jelentőségű, azonban az egybehangzó meg­állapítások szerint egymagában még nem elegendő arra, hogy az Alacsony Tátrának eddig elzárt vidékeit összekösse a külvilággal. Főként Dobsina és környéke, de a (xölnicvölgy egész felső szakaszának a vidéke küzdelmeit indított azért, hogy építsék meg a Dobsina-poptádi vasútvona­lat is, amely ezt a vidéket a Magas Tátra vidékével kölnié össze és ugyancsak nagyjelentőségű volna minden szempontból. Az akció élén RuJílfinyi főimérnök, Dobsina népszerű és ki­tűnő polgármestere áll s állítólag a vasut­ügyi kormány megértést mutat ezzel a köve­teléssel szemben. Legalább is erre lehet kö­vetkeztetni Bechynö vasutügyi miniszter ki­jelentéséből, aki a Vöröskő-margi'tfalvi vasiul megnyitása alkalmával megígérte, hogy a va­sutügyi minisztériumi módot fog keresni en­nek a kérdésnek a megoldására is. Eddig az egyetlen biztató jel az, hogy az iglói vasúti mérnöki kirendeltséget egyelőre a helyén hagyták s állítólag megbízták a Dobsina- poiprád'i vasútépítés előkészítő munkájával. Akárhogyan is át! ez az ügy, a vasutügyi kormánynak valóban — PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY _ KÖZ- IGAZGATÁSI SZAKÉRTŐK SZÁMÁRA. A szlovenszkói városok és községek szövetsége pályázatot irt ki oly kisebb ageudáju íköz- séjgek szervezeti mintaszabályrendéletének elkészítésére, amelyekben a hivatali szükség­leteket a jegyző egymaga, vagy egy segéderő­vel látja el. Ezen kívül külön kidolgozandó mintaszabályreindelet oly községek ügyvitele számiára, amelyekben külön városi számvevő­ség, esetleg más önálló városi hivatal, vagy osztály van. Az első csoportban a pályadij 1000 és 500 korona, a másikban 3000 és 1500 korona. Pályázati határidő 1937. március 1. A pályaművek a szlovenszkói városok és községek szővetségének pozsonyi titkárságá­hoz küldendőik be. — A SPORT-CIGARETTA UTOLSÓ NAP­JAI. A csehszlovák dohány jövedék a nem nagy figyelemben részesülő „Sport" cigaret­tát teljesen bevonja s helyette a „Letka" nevű fajtát vezeti be. A dohányjövedék, raktáraiban egyelőre még mintegy három hónapravaló Sport-cigaretta is van s mihelyt e készletek elfogynak, nyomban kibocsátják a Letkát. — MEGKERÜLT A POZSONYI IPARVÁ­GÁNY TOLVAJA. Mintegy két hónap előtt je­lentettük, hogy ismeretiem tettes felszedte a Pinger-gyiáír építés alatt álló iparváigányiánaík síméit. A tolvaj tegnap került a rendőrség ke­zére Tmodhita Károly negyvenéves géplakatos személyében. Letartóztatták. Trochtának Cser- vonlka János 50 éves munkás is isegitett iaz ipar­vágány felszedéséiben. Ceervonka azonban még ismeretlen helyen tartózkodik. Olaszország meg akarja szerezni a yemeni rabszolga-szigetet Rómából jelentik. Olaszország és Vemen között már hosszabb idő óta tárgyalások folynak az arab birtokhoz tartozó Djebel- Zigour sziget átadására vonatkozóan. A kis sziget a Vörös tengerben fekszik Délarábia és Eritrea között s eddig a rabszolgakeres­kedelem legfontosabb bázisa volt. Djebel- Zigour a legfontosabb közbeeső állomása a rabszolgák mártirutjárnák. Az afrikai rab­szolgakereskedők itt vásárolják arab kol­legáiktól a rabszolgákat;, tehát a sziget amo­lyan Clearmg-House szerepét játszotta eb­ben a sötét foglalkozási ágban, volt olyan nap, hogy száz pária is megfordult a szige­ten. A sziget be van rendezve rabszolgák szállítására, hatalmas erődítmény szerű börtönök szolgálják azt a óéit, hogy az „áru“ itt egy-két éjszakát tölthessen. A börtönöket farkasvermek, vizárkok, magas kőfalak veszik körül, azonkívül erős fegy­veres őrség gondoskodik arról, nehogy a rabszolga megkísérelje a menekülést. An­gol, francia és olasz hajók, amelyek nem­zetközi egyezmény szerint a rendőri szere­pet a Vörös tenger vizein betöltik, gyakran állítanak meg gyanús hajókat és néha si­kerül is rabszolgáikat kiszabaditaniok, ma­ga a sziget azonban a yemeni királysághoz tartozik s ez kedvez a rabszol gakereske- dőknek. — AZ ÁROKBA FORDULT GALGÓC MELLETT EGY TEHERAUTÓ. Tudósítónk jelenti: Ondrasek Urbán pőstyéni gyümölcske­reskedő teherautóján dinnyét szállított a Galgóc felé vezető országúton. Az egyik kanyarnál az autó az árokba szaladt és ott fölfordult. A kocsi­vezetőnek horzsoláson.kívül nem történt semmi baja, de a dinnyék szanaszét gurultak. A kör­nyéken járó emberek a szerencsétlenség színhe­lyére siettek, s amikor látták, hogy a sofőr nem szorul segítségre, annyi dinnyét szedtek össze, amennyit csak bírtak és odébbálltak. — A DROGÉRIA HÍVATLAN LÁTOGATÓ­JA. Pozsonyi ezerkosztiőségüink telefonon je­leníti: Tegnap délben két órakor iismerettíliem tet­tes behatolt Adlieir Jenő Duma-uoca 46. szám ailaitt lévő drogériájába s ott 323 korona kész­pénzt zsákmányolt. A tettest a rendőrség keresi. I AKisMagyaroktcpja rejtvényszelvénye |-----------------­A M számú rejtvényeket megfejtette (olvashatónévés pontosam:) .T.-nr-,|,| - „ ■KH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents