Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-23 / 192. (4041.) szám

mm VKftWU-; * lAvi i!Aftn i Kjqmj4 1936 augu&ztua 23, vasárnap. sét eredményezte, mindannak ellenére, ami szenvedés és megaláztatáí követte. Micso­da szívós fajta! Hányszor tudott újjászület­ni a történelemben, hányszort tört föl várat­lan eréllyel a legnyomoruságosabb 'helyze­tekből! Budavár visszavétele fordulópontot jelentett, nem mintha megszüntette volna a szenvedést, sőt uj nyomort hozott, hanem mert véget vetett a tespedésnek. A nyugati elnyomatást a magyar jobban birta, mint a keletit. A nyugati nagyobb ellenállásra serkentette. Budavár visszavételének idejé­ben kezdett forrni, sisteregni a vad hegyek katlanaiban, a mocsarak gőzölgő vidékein az elbujdosott kurucok között az uj ma­gyarság, ekkor született meg érthetetlen módon a kivert farkasoknál az ellenállás, a harc, sőt a magyar szellem is, a főurak mű­vészetének virágzása után az első népi hul­lám a magyar kultúrában, a kuruckor ze­néje és irodalma, az első magyar forma, amelynek díszeit és stílusát még ma is lát­juk Bartók zenéjén, Ady versein, a leg­szebb magyar ornamentikában és a magyar társadalom egész életfelfogásában. Ekkor született meg az aktív és a passzív rezisz­tencia tana és építő ereje, végigvonulva a tizennyolcadik századon és előkészítve a pompás magyar tizenkilencedik századot. A török hódoltság utolsó éveiben bizo­nyos nyugalmi időszakon estek át a magya­rok a meghódított területeken és némileg összeszedték magukat. Amikor a császáriak kiverték a törököt, akaratlanul magukkal hozták Nyugatról a fehér faj életképessé­gének vívmányait, magukkal hozták a ba­rokk-élet friss energiáját, a tunyaság ellen­szereit s példájuk felpezsdítette a magyar vért még akkor is, ha a felpezsdülés a leg­többször a példaadók ellen irányult. A le­rongyolódott nemzet nem birkózhatott meg a Habsburg birodalommal, mely akkor élte fénykorát s olyan katonákkal rendelkezett, mint soha előbb vagy utóbb, de tüszurá- saival és örökös nyugtalanitásával mégis előkészitette a megnyugvás idejét, amikor Harmadik Károly és Mária Terézia alatt az udvar belefáradt a magyar perpatvarokba s mivel másutt voltak bajai, levegőhöz jut­tatta a magyar népet s lehetővé tette meg­erősödését. Akárhogy vesszük, Budavár visszavétele beletartozik a magyar történelem forduló­pontot jelentő dátuma közé. Nem katonai jelentőségével, ami másnak kamatozott, ha­nem a régi környezet és a régi apátia meg­szüntetésével, a nyugati szellem uj — egy­előre erőszakos — betörésével, a rothadó keleti világnézet zsibbasztó köréből való kikerüléssel. A magyarok, akik addig bi­zonytalanul ingadoztak a leszelidült török és a megvadult német között s nem tudták, a régi ellenséget, vagy a pusztulást hozó felszabadítót gyülöljék-e jobban s a súlyos dilemmában két szék közé estek, kezdtek végtelen nyomorúságukban önmagukra esz­mélni, saját formájukat meg-megtalálni, sa­ját kétségbeesett erejükkel építeni a jövőt. Magyarországot idegen katonák hódították el a töröktől, de az idegen katonák földet kaptak, letelepedtek s őket a magyar szív hódította meg s évtizedek múlva a legérté­kesebb nyugati stílusban építő munkásai lettek az uj Magyarországnak. A Habsbur­goknak ebben az időben kitűnő hadvezérei és katonái voltak, de rossz miniszterei és hivatalnokai s a katonák idővel felháborod­va azokhoz pártoltak, akiket a rossz niszterek ki akartak irtani. Ebben az idő ben, a Buda bevételét követő évtizedek­ben, a nagy vérkeveredésben született meg az uj, az európai, az indogermán Magyar- ország. Váratlan hang az ellentáborból Autonómiát követel a magyarok számára Granatier, a Slovenská Liga főtitkára A mai kisebbségi politikát elégtelennek tartja * Felsorolja azt, amit a magyaroknak meg kell adni Ki sugalmazta a szenzációs cikket? Prága, augusztus 22. Granatier Antal, a Slo­venská Liga egyik vezére, a Nemzeti Tanács főtitkára, a Novy Svet cimü hetilap augusztus 22-iki számában ,,Megoldatlan probléma" dm alatt egyebek közt a következőket Írja: — Valahányszor a revizionizmusról van szó, mindig a magyar kisebbségre gondolnak. Hely­telenül. Nemzetközi és belpolitikai szempontból ez két fogalom. Még ha bizonyos gondolattár­sulás kétségtelenül jelentkezik is itt, ez mégis csak két különböző fogalom. Legalább nekünk szlovákoknak és cseheknek így kellene tekinte­nünk a dologra. A trianoni békeszerződésnek általunk s a ma­gyarok által való ratifikálása óta a Csehszlo­vákiában lakó magyarok minden tekintetben teljes jogú csehszlovák állampolgárok. Nem­zeti és gazdasági fejlődésük a csehszlovák ál­lami közösség terhére, vagy javára esik, fi­gyelem nélkül arra, hogy politikai reprezen­tánsaik kormányban vannák-e, vagy sem* A kisebbség mint kollektivum — Mindem alkotmányos egyenlőség ellené­re a imásnyelvű polgárokat a legmodernebb állam is bizonyos kollektívámként kénytelen kezelni, tehát kisebbségként és ágy akarva- nemakarva [már az alkotmányos élet csirájá­ban létrejött az állami kisebbségi probléma. A szlovákok és csehek jelentős része tagadja, hogy Csehszlovákia nemzetiségi állam volna, (mert az ilyen elnevezésiben a csehszlovák nemzeti Bizmverénitás ímegcsorbitását iáttja; az adott tény problémájával úgy akar kiegyezni, mint a régi Magyarország, vagyis, hogy a más nyelvű polgárokban csak egy ed eket és nem nemzeti ko 11 ektivumokat lát. De bármiként is álljon a dolog a gyermek el­nevezésével, tény marad az, hogy a kisebb­ségi gyermek itt van, él, növekszik s meg­vannak a hallható követelései. Minden lépésen sok gond van vele. így él és növekszik a magyar kisebbségi probléma is. A magyar kisebbség kérdései az áiiaen kérdései is! — A szlovenszkói kisebbségi fronton arány­lag csönd van. Különösen a délszlovenszkói sza­kaszon. (Úgy látszik, hogy nagyon hamarosan nagy gondjaink támadnak az északkeleti ruszin szakaszon.) A magyar politikai pártok az utóbbi időben saját belső egyesítési kérdéseikkel vol­tak. elfoglalva. Nem szabad, hogy ez a csöndes intermezzo megtévesszen bennünket, mint hogyha minden rendben volna, A magyar kisebbség, mint ki­sebbség él, megvannak saját kérdései, amelyek az állam kérdései is. Minél hamarább ismerjük meg azokat s tüntet­jük el a világból mindkét fél megelégedésére, an­nál jobb lesz az a kisebbség és az állam javá­ra is. A magyar követelések — E soroknak nem céljuk s nem is lehet az, hogy a magyaroknak a nyelvtörvány kiadása óta fölhalmozódott összes követelését fölsorolja. Csak néhányra mutatok. A magyar politikai pártok, illetve ma már csak egy — mert a ma­gyar köztársasági pártot és a magyar szociálde­mokrata pártot az illető csehszlovák pártok al­katrészének tartom —, nem mondtak le a kulturális autonómiáról, amin a magyar iskolaügy földolgozásánál bizo­nyos joghatóságot, vagy jobban szólva együtt­működést kell gondolni. Egyéb kulturális ügyek­ben már van autonómiájuk, Autonóm egyesüle­tek mellett vannak már legfelső nemzeti intéz­ményeik, a mi Népművelési Szövetségünkhöz hasonló valami. Magyar egyházi ügyekben követelik a római katolikus püspökség, vagy legalább vikariátus, helyesebben szólva vikariátusok alapítását, mert a Pozsonytól Kőrösmezőig terjedő nagy te­rületet nem lehet egyetlen magyar vikariátus sál igazgatni. Megfelelő részt kivannak továbbá a közpén­zekből a magyar közintézményeknek, tan­széket a magyar nyelvnek és irodalomnak, magyar oktatást az összes magyar gyermek­nek, nagyobbszámu magyar polgári iskolát és Komárofiiben egyszerre ei első és @ iRásedík osztály fölállításával nyitják mai az uj szlovák gimnáziumot Prága, augusztus 2:2. A Slovensky Derűk jelentése szerint a szeptemberben megnyíló szlovák gimnázium első osztályába 75 tanuló jelentkezett. Többen időközben elmaradtak, mi- mások nem tették le a felvételi vizsgát s így nem lesz szükség párhuzamos osztályra. Ehelyett a komáromi szlovákok azt kérték, hogy nyomban nyissák meg a gimnázium máso­dik osztályát is, hogy a gyerekek ne legyenek kénytelenek Érsekújvárra bejárni. Ezt a ki­Miért nem len az angol király Prágába? Prága, augusztus 22. A bécsi 8-Ulhir-BHaitt nyomán több prágai lap humoros magyarázatot ad arról, hogy miiért, keirüli eil VIII. Eictváírd király gyakori k/üzépeunópai utazásai eoinám Prá­gát. A bécsi lap éintesüléeei szerint ugyanis az angol király Gajd a Pád óla miatt nem látogat e;l Prágába. Gajda még szibériai szereplésié al­kalmával magas angol királyi kitüntetést kapott és <e trendjei tuilajdionosainialk jogában áll m an­gol királyit miriidienikoir fölkeresni s „bátyám" megszólítással illetni. Ez teireméi&zeteeein kézen­fekvő politikai okokból kényes lett volna az angol kiirályniak. Az expnes azonban hozzáfűzi ebhez, hogy vailósziníülteg nem eiz az egyetlen oka az angol király távolmaradásának. AZ ANGOL KIRÁLY KORFU SZIGETÉN Athén, augusztus 22, Edvárd angol király Korfu szigetén megtekintette az Achillciont; a műépítészet e remeke régebben Vilmos császár tulajdona volt. Edvárd király György király társaságában megvacsorázott az Achilleionban. Az angol király még a mai nap folyamán meg­látogatja az ióni szigetcsoport Zante nevű leg­szebb sziget ét* vánságot a Slovenská Liga is magáévá tette s igy minden valószínűség szerint szeptem­berben egyszerre kéit osztályt nyíltnak meg, A lap szerint az ügyben a miniscatertanáos- nak is kell még határozatul hoznia, mert az eredeti minisiztertanácsi határosat csak az első osztály megnyitásáról beszél. — Irigy- lésreméltó gyorsaság! Az ungvári magyar gimnázium engedélyezése iránt benyújtott kérelem érdemiben tizenhét év óta elintézet­len ... * 1 Ezer kerouáig terjedő büntetéssel sújthatják a valótlanságot tartalmazó sajtóhelyreigazitást Prága, augusztus 22. Az igazságügyi mi­nisztérium törvényjavaslatot dolgozott, ki az 1934. évi 126. számú sajtótörvény módosítá­sára és kiegészítésére. Á javaslat észrevétele­zési eljárásban van. A sajtó résziéről számos panasz hangzott el amiatt, hogy a lap a helyreigazításnak akkor is kény­telen volt helyit adni, ha az nyilván téives, vagy valótlan állításokat tartalmazott. E panaszon kíván segíteni az igazságügyi mi­nisztérium legújabb javaslata, amely az idé­zett törvény 14. pragrafusának 4. bekezdéséit a következőképpen növeli izálja: (4.) Ha bíróság uigy találja, hogy a helyre­igazítás közlésének megtagadása indokolt, úgy a kérelmet elveti (t. i. a leközüés köteile- z őség ének kimondására vonatkozó kérelmet.) Ugyancsak elveti a kérelmet, habár nincs ok a helyreigazítás közlésének megtagadásá­ra, de a felelős szerkesztő bebizonyította a helyreigazítás valótlanságát. Ha a helyre igazítás közlését csak azért tagadták meg, mert az nem felel meg a 11. § 1. bekezdése második mondatában meghatá­rozott feltételeknek, úgy a bíróság a kérel­mi ező hozzájárulásával, a helyreigazítást úgy szövegezi meg, hogy az a törvény követelmé- uyeinek megfeleljen s kötelezi a felelős szer­kesztőt, hogy azt a 3. bekezdésben említett ha tár időben közölje le. Ezzel egyidejűleg a felelős szerkesztő indít­ványára a kérelmezőt kötelezi a® eljárás költ­ségein e k megtérítésére. Ha a helyreigazítás valótlanságát bebizonyí­tották a bíróság a kérelmezőt 1000 koronáig terjedhető rendbírsággal sújthatja. magyar hivatali nyelvet mindenütt, ahol azt a nyelvtörvény előírja. Külön nem hangsúlyoz­zák az alacsonyabbfoku földműves iskola na­gyobb számát s a magyar intelligenciának az állami hivatalokban való érvényesülését, de ez szintén magátólértetődő követelés. „Nem világrengető követelések” — Láthatjuk, hogy ezek nem világrenditő kö­vetelések. Bizonyos modalizációval és a szlovák kisebbség jogainak szemmeltartásával valamennyi teljesíthető. Annál Inkább, mert tulajdonképpen csak annak kiegészítéséről van szó, amijük a ma­gyaroknak máris megvan s amit senki sem akar tőlük elvenni. —• A magyar kisebbség fő káderét földműve­sek alkotják. * Mind lojális csehszlovák állampol­gár, kinek semmi dolga nincs a revizionizműssal, aki mind. ugyanúgy, ha ugyan nem nagyobb mér­tékben teljesiti állampolgári kötelességeit, mint számos szlovák és cseh. Ezek megelégedettsége s az a tudat, hogy ők a csehszlovák köztársaság, teljesjogu polgárai, kell, hogy nekünk a szivünkön feküdjön. Teljesítésre váró ígéretek —■ Végezetül tudtára kell ébrednünk annak, hogy a magyar politikai pártok a köztársasági elnök választásánál bizonyos Ígéretet kaptak s azt tel­jesíteni kell. Hogy a Gzemm-palotában mi igértetett, nem tud­juk. Ezt egyik fél sem árulta el. Mindenesetre hisszük, hogy csak az állam javáról s a magyal! kisebbségi ábécé kiegészítésiéről tárgyaltak, mely­ből már csak néhány betű hiányzik, hogy teljes le­gyen. ­— A csehszlovákiai kisebbségi politika alapjait ugyan oly időkben rakták le, amakor azt gondol­ták, hogy az emberiség uj korszaka nyílik, amikor azt hitték, hogy az emberiesség forrásánál nem lesz farkas is, bárány is, amikor reményünk volt, hogy a nemzetek testvérülése a a béke angyala fog uralkodni a földgömbön, melyet Mars oly sok­szor öntözött fölöslegesen vérrel Sok állam és nem­zet megszegte adott szavát. Hát ml is megszegnék azt, amit alaptörvényünkül hirdettünk ki, ami az alkotmánytörvényben állj A Csehszlovák demokra­tikus köztársaságban minden polgár egyenlő nyelv és vallásMlönbség nélkül , Végrehajtani az alkotmány- törvényt — Mi a célja kisebbségi politikánknak? Bizonyo­san valamennyi nemzet harmonikus együttműködése. Akinek agyában más célok motoszkálnak, az nem látja a tényt és akarva-nemakarya oly vizeken evez, amelyek az állam partjait alámoshatják s ezzel önállóságát is. Nincs okunk, hogy a való­ságban mást tegyünk, mint amit az alkotmány­törvény készítésénél önként terveztünk. Hisz- 6zük, hogy a legkisebb veszély e részen fenyeget bennünket. , ♦ Granatier figyelemre méltó cikkével rendkívül érdekes problémákat fejteget, amelyek bizonyára érdekelni fogják a magyar kisebbségi közvéle­ményt. Különös súlyt kölcsönöz a cikknek az, hogy Granatieir irta, aki gyakran vitázott már a szlo­venszkói magyar kisebbség politikai követelései­vel s a fejlődés most e ze mmel láth a tói a g odave­zette, hogy belátta régebbi álláspontjának és a mai gyakorlatnak tarthatatlanságát. A szeptemberi nürnbergi pártnap uj szigorú kurzust vezet be Németországban Berlin, augusztus 22. Németországban nagy feszültséggel várják a nemzeti szocialista párt ez évi pártnapját, amely szeptember 8. és 16. között zajlik le Nürnbergben. Az általános vé­lemény szerint a belpolitikai kurzus ama mér­séklése, amelyet az olimpia tett szükségessé, megszűnik és a kongresszuson ismét többféle szigorítást határoznak el. Ezt a hirt illetékes pártkörök is megerősítik. Uj zsidótörvényeket hoznak s igy például megszigorítják a zsidók külföldi tartózkodását, ezenkívül megtiltják, hogy Németországban birtokot vásárolhassa­nak. A párlnapon két uj birodalmi minisztériu­mot létesítenek, az első a rendőrügyi minisz­térium, amelynek élére Hi mm fért állítják, a másik az ifjusdgnevelési minisztérium, amely­nek vezetője Baldur von Schirach fasz. ■— „A PÁRISI KALAND“ cimü elbeszélésünket keddi számunkba folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents