Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-21 / 190. (4039.) szám

1936 augusztus 31, péntek. doskodjék. Különösen pedig gondoskodjék a konmány arról, hogy az esztergomi ásatások és építkezések 1938 augusztus 15-ig, vagyis az első magyar kiráN halálának kilenc századik évforduló­jáig befejezést nyerjenek. Végül a kézirat felhívja a kormányt, hogy az országgyűlés mindkét házának Í938. augusztus 21-én Székesfehérvárott, Szent István király tör­vénykezési napjainak székhelyére való ösz- szehivása érdekében a nagy király emlé­kének megünneplésére az előkészítő lépé­seket tegye meg. Anyák napja Tegnap délután a Magyar Anyák ünnepén Anna királyi hercegasszony huszonkilenc sokgyermekes családanyát kitüntetésben ré­szesített. Szent István napja hüHötdön Bern, augusztus 20. A Szent István napot a berni magyar követség olykérm ünnepelte meg, hogy . szentmisét hallgatott. A szentmi­sén megjelent Velics László követ a feleségé­vel s a követség egész 'tisztikara, nemkülön­ben a berni magyar kolónia számos tagja. Becs, augusztus 20. A Szent István napot Béics magyarsága ás megünnepelte. Tiz órakor a Kapucinusok templomában szentmise volt, amelyen Rudnay Lajos követtel az élén meg­jelent a követség teljes személyzete. A szent­misét őr. Magyari Gyula szentszéki biró, a Pazmáneum helyettes rektora mondotta. Ismét a kormányba édesgetik a szlovák néppártot Aratás Graira Pontmoöan Róma. augusztus 20. Grano Pontino város­ban most kezdték meg a cséplést. Ez a város Mussolini alapítása az ismert, hírhedt pon- tini mocsarak helyén. Annak idején Musso­lini személyesen vett részt a vetés munkála­taiban s most a cséiplésnél is megjelent s háromnegyed órán át szolgálta ki a cséplő­gépet. Prága, lamigíueztnis 20. A csehiszlliováik koir- mányipáiritok több lapja ás újból nagyobb figyel­meit szentel a Hlinlka-ptárit Ikoirnnánybaillépésie kér­désiének. így a nemzeti szocialista A-Zeit szlo­véné zfcói kiadása ezeket írja: — D.r. Hodíia miinisziterelnök iszloveinsizkói s íkiilllönöseai táitrasziéplaki tartózkodása aniagán- teinmiészeitü., die aiz öszfi politáikai munka ddké- szitését szolgálja. Előtérben áll a ezilovák nép­pártnak a kormányba valló lépése, amely kérdés leiisöisioinbain anagát a szlovák néppártot érdekli i legjobban. A párt jól; 'tudja, hogy váileág előtt áilji, aminek a Pöstyéinbe terviezetit őszi páint- kongiriessznsion is visszhangja lesz. A Hlinka utáni veiaénségért vávott hiairc a pántot minden bizonnyal meggyiengiti, ezért a szloválk nép- páirtliakmaik az a fiontos, hogy válaisiztóikmak va­lami eredményt muitassanak. Ez azonban csak ilvormánytbaliéipése -esetén lehetséges. A párt radikális szárnya Sidor képviselővel az élén az őszi kongresszusra sok meglepetést tartogat, a kormánybalépést ellenzi, de a párt nagy része más véleményen van. A nehézség csak abban áll, hogy a pánt a Ikioir- nnáinybatépésii tárgyalásoknál különösen mihez ragaszkodjék a pártprogramból. Poilitiilkai tra­gédia., hogy minden Ikisérueit ellenére eddig nem sikerült úgy konkretizálni a párt­program alapelveit, hogy azok a kormány­koalíció számára is elfogadhatók legyenek. Megoldásit várnak, a pöstyémi pártkongresszus­tól. 'Bizonyos, hogy Sidor befolyása a pántban ma már távolról sieim oly nagy, imlinit példáiul egy év előtt. Hlinka maga szívesen látná, ha a párt dr. Hodzia érája alatt lépne kormányba. Most már csak ,a vailónaváltható program miini- miumáit keresik és a jó allkalmat. Viailiósizimüteg szeptemlbieír 28-á;n avatják fel Rózsahegyen a járási székházat. Hlinka környezetéiből oly han­gok hallhatók, hogy a székházavatáson megjelenik dr. Hodza mi­niszterelnök is és hogy akkor valósul mag a kormiánybalépés. A másik oldalon a szlovák néppánt nagyfielelős- siégeit vállal saját választóival szemben is, hogy ne árulja el a nagyobbréiszít demagógiára és iz­gatásra ailapoiziotit programját. Ma még nem mondható, hogy a iliudákok beiliépnek-<e a kor­mányba. Biizonyiois, hogy be lakannap liépni. Nem tudják azonban kiválasztani azt, hogy a tár­gyalásokon nőit. védjenek, legyszierüien azért, ment nincs szilárd politikai irányvonaluk. — fe­jezi be észrevételeit a szlovensizlkói A-Zeit. A M ionra-pár ti Ludová Poliitika lényegében megenőisiiiti ezeikeit a bireket annak bozizáadásá- vali, hogy a szlovák néppárt valószínű miinieiz- terjelölltjei dr. Tisio, dr. Firitz, esetleg Siválk 'képviselő, miig ia. Násitiup körül csopontosuló fiatalság Sidoirt kivámja miniiiszte-meli. PclafiSfisi vere&edls a román fővárosban Bukarest, augusztus 20. A román fővárosban politikai jellegű összetűzés volt. A nemzeti ke­resztény párti ifjúság megtámadta a nemzeti pa­rasztpárt embereit, akik falragaszokat függesz­tettek ki. Több parasztpárti egyént úgy egyba- főbe vertek, hogy súlyos sérülésekkel kellett őket kórházba szállítani. A merénylők azután kereket oldottak. A rendőrség a nyomozást megindította. A rimaszombati állami merSiaz* eiasági szakiskola magvar fasora- tfnak 1935-36. tanév bssztmoMia Az elmúlt tanév 1935 október 2-án kezdődött és § 1936 július 31-én végződött. A rendszeres és tel-1 jesen lezárt gazdasági szakképzettséget nyújtó | 60 növendék felvételére szolgáló magyar trgoza-fi tót, sajnos, csak 11 növendék látogatta és v-é-j gezte el megfelelő eredménnyel Éva István,. Jánosi (feledi járás); Kovács Zol-8 tán, Kalonda (losonci járás) és Demeter Sánd-or. jj Kun táp ók a (rozsnyói járás) kitűnő eredménnyel w fejezték be tanulmányaikat. | Jeles és jó eredménnyel végeztek a következői rendes növendékek: Szamajdák Gyula, Tamásfala (rimaszombati járás); Drenkó Garay János. Kon- tapolca (roz6nyói járás); Arudrik Lajos, Tamás- fala: Varga Zoltán, Alsó Pokorágy (rimaszombati jj; Jéney András, Jéne (feledi j.); Várók Gyula, Kerekgede (feledj j.); Lukács József, KuntapoJca (rozsnyói j.) és Pongó László, Jéne. Szülök foglakozására nézve: 10 növendék gaz­da-. 1 -pedig erdészcsaládból származott. Vallás szerinti megoszlás: 5 ág. h. evangélikus, 4 református -és 2 rom. katolikus. Előképzettsége: 1 polgári iskolát, 1 három gim­náziumi osztályt, 1 két 'polgári iskolai osztályt, 8 elemi iskolát végzett. Éietkor: 17 éves 1, 16 éves 3. 15 éves 7 volt. Bennlakó volt 7, mig a kerekgedei és a jánosii növendékek vasúton, az alsópokorágyi és a ta- másfalaiak gyalog jártak iskolába. ösztöndíjban mindegyik növendék részesült, összesen 4400 Kő segélyben részesültek. 3100 ko­ronát Szlovenszkó országos képviselőtestülete, 700 koronát a losonci, 400 koronát a rimaszom­bati, 200 koronát pedig a feledi járás képviselői szavaztak meg a rimaszombati mezőgazdasági szakiskolába járó magyar növendékek 'költségei­nek fedezésére. A Mindenhatónak az 1935—36. tanév szerencsés befejezésiéért ezúton is hálát adva, a rimaszom­bati mezőgazdasági szakiskolánk további áldásos működéséért fohászkodunk, mert tudjuk és érez­zük, hogy egyedül az erős, müveit földműves- és miunkásnép tudja az élni és fejlődni vágyakozó magyarságunk fennmaradását és boldogulását biztosítani. Minden földművesnek és gazidaifjunak szüksége van alapos szakképzettségre, mert csak ezek se­gítségével állhatjuk meg (helyünket e földön. Akinek saját gyermeke, avagy gyermekrokona van, az Írassa be mielőbb a gazdasági iskolánkba, akinek azonban fia nem volna, az járuljon hozzá eszével és szivével, vagyis segítse meg és tegye lehetővé a jóravaló és törekvő magyar földműves­én munkás ifjaknak a műveltség és jobb szakkép­zettség eltérését, mert elsősorban is ezektől függ, hogy mindenki népe és szülőföldje érdekében dol­gozhasson és fejlődhessen. Dr. Machnyik Andor, Timaszombati állami gazd. tanár. Finn-magyar sportbarátságról nyilatkoznak Salminen és Askola finn olimpiabajnokok az örömmámorban úszó Helsinkiben Irta: Hungaricus Viator Helsinki, augusztus. A félváros várta őket. A hófehér Ariadne, a finnek büszke személyszállí­tója, mint puharöptü sirály repült, szállt, fordult a helsinki kikötőbe. Leírhatatlan lelkesedéssel, mámoros ujjongás- sal fogadta az olimpiászról hazatérő aranyérme­seket a százezernyi nép. — Leve de! leve de! — zug, tombol, éljenez a nyugodtságából máskülönben alig kimozdítha­tó, nehéz finn tömeg, — miniszterek, táborno­kok, országos nagyságok, — diákok, sportem­berek, s asszonyok, leányok, — rózsásarcu, édes szőkeségek, — virággal, mosollyal, ölelő karral, forrásig tartogatott csókkal várják, fogadják a világcsaták csatáiból koszoruzottan érkezteket. AZ ARANYÉRMESEK KÖZÖTT S most itt reggelizem a „Hotelli Helsinki" ét­termében, a két legnépszerűbb hős, a 10.000 mé­teres futás két első győzőjével, Ilmari Salminen és Arvo Askoía-val. A tegnap esti óriási banketten alig közelíthet- g tem meg őket a zűrzavaros ünneplésben. Meg­állapodtunk, hogy együtt reggelizünk ma hotel­jükben. Vidéki helyükre utaznak már ma dél­ben vissza, várja őket a család, egy kis finn vá­ros és a szerény kis hivatal. Salminen 33 éves, nős, egy fia és három leá­nya van. Askola 26 éves, nőtlen. Mint egyetlen gyer­mek, fizetéséből özvegy édesanyját tartja el. Végtelen szerény, hallgatag mind a kettő. Csak finnül beszélnek, értenek. Mit tegyek? Kö­rülnézek az étteremben s félhangon kiáltom: — Ki ért a hölgyek vagy urak közül idegen' nyelven? Salminen és Askola urakkal szeretnék tárg.yalni, tolmácsra volna szükségem. j Két atlétakinézésü fiatalember ül két fiatal hölggyel a szomszéd asztalok egyikénél. Ugrik az egyik, szolgálatkészen felel: — Németül értek, rendelkezésére állok. Kiir- ptra a nevem. Most érkeztem Berlinből én is. Bemutatkozunk. A hölgyek bocsánatát kérem, hogy lovagjuktól rövid időre megfosztom őket. Napsugaras mosoly a válaszuk. Elsősorban persze magyar vonatkozású dol­gok érdekelnek. NYILATKOZIK A KÉT SPORT CSILLAG — Mit tartanak a magyar sport jövőjéről, mi a véleményük Magyarország legfrissebb világ­bajnokairól? c, — A magyarok idei szereplése kellemes meg­lepetés volt. Állandóan figyeljük szívós munká­jukat, vártunk, sokat vártunk tőlük, ilyen erős ellenfelekkel szemben kivivőit győzelmeik ekko­ra sorára azonban senki sem számíthatott. Magyarország sporttudásával, erejével a jö­vőben minden nemzetnek számolnia kell. A jövő olimpiászainak sorsát most már nem csak a nagy nemzetek, — egyesek szaktudása, az egyén sporíereje fogja' eldönteni. Tokio stadion­jának ormáról a kis nemzetek zászlajának szi­liéit fogja világszerte lobogtatni a szél. Talán a mielnkét is. Mindenesetre kettőzött erővel fo­gunk dolgozni, mert csak a legönkinzóbb mun­kával lehet ma már a világ legerősebbjei között némi helyet is szorítani. A magyarok munkájára, pompás eredményeire sohasem féltékenyek, mindig csak büszkék le szünk. Közös őseink mindent magukkal sodró ereje dia­BUCSII AZ OLIMPIAI FALUTÓL. Az amerikai atléták is kivonulnak, lassan teljesen elnéptelenedik a kút hétig oly zajos cs vidám falu* dalmasan fogja izmainkat ezentúl is feszíteni* Legmelegebb üdvözleteinket küldjük! Hosszú beszélgetésünk sok apró részletéből* sok más sportemberükkel folytatott tárgyaié* saink anyagából ezt a néhány szívből jövő mon* datot szakítom csak ki, tárom a nyilvánosság elé. Mint az ezernyi finn tengerszem csillanó tükréből az egész finn horizont tiszta kékje, e$ egyszerű, őszinte szivekből is az egész finn nép becsületes lelkének foltnélküli képe tárul elénk. Egy harangszeníetés ünnepség margójára Amikor a világkataklizma rettenetes követ­kezményei rászakadtaik az emberiségre — a sötéten látó, alacsonyabb gondolkodású tolkeit a valláserkölcsi élet s az emberi kultúra csőd­jével számoltak. Ezt a jóslatukat nagy garral és büszke fen- héjázással hirdették és hirdetik ma is minden­felé — impulzust merítve most a spanyc! for­radalmi eseményekből, a fékevesztett destruk­ció mindent elpusztítani akaró, templomokat felgyújtó őrjöngéseiből. De azok az emelkedettebb látású, horhoníc- kat is átfogni tudó lelkek, akik ismerik „a mélyben munkáló erőiket**, melyek az emberi­ség lelkét formálják, tudatában voltak minden­kor annak, hogy mindezek csak tüneti jelen­ségek, csak átmeneti mozzanatok, mert azok a mélyben munkáló erők előbb vagy utóbb, de feltétlen bizonyossággal elhozzák a pirkadást s vele együtt a valláserkölcsi élet teljes rene­szánszát. Nem a történelemfilozófiai világszemlélet kitermelte u. n. hullámvonal elmélet szerint, hanem az emberi szivek táblájára vésett örök isteni törvények értelmében. S a tények és ese­mények egész sorozata, véget nein érő lánco­lata igazolja és illusztrálja azt, hogy a sorsában, rendeltetésében és jövőjében hinni tudó emberiségnek volt, van és lesz igaza! Erről beszél minekünk az a lázas, erejében és hatásában állandóan fokozódó építő munka, amely most az egész vonalon folyamatban van. A különféle egyházak, hitfelekezetek, krisz­tusi elveket hirdető és gyakorló jótékonysági egyesületek szinte nemes versenyre keltek egymással az áldozatkészség, az építő akarat szellemének tettre váltásában. Örvendetes és megnyugtató híreket olvasunk és hallunk innen is, onnan is, az újságok hasáb­jain, az eather hullámain keresztül uj templo­mok építéséről, a régiek renoválásáról, uj or­gonák és harangok felszenteléseiről, egy-egy egyesületi zászlónak valamilyen nemes, fen költ eszménynek szolgálatába állításáról. Az, ami most Spanyolországban történik, az nem más, mint a szeretetlenség és emberi gyűlölet vad és elkeseredett tobzódása, — de a történelem mégis csak azzal a nagy tanulsággal szolgál az összefüggéseket kereső és megértő ember szá­mára, hogy akármennyit képes és tud rombolni a vak gyűlölet, százszorannyit tud helyébe épí­teni a megértő szeretet! S ebből a feníeniliíeít nemes vetélkedésből acélosan és hóditó energiával pattan ki két egymásba ívelő gondolat, mint közös kincse a haladást sóvárgó emberiségnek. Az egyik a szuverén Isten előtt való feltétlen meghódo­lásnak, a másik a felekezeti szempontokon, társadalmi, nemzetiségi elhatárolódásokon fel- emeűkedö, egymásban az Isten képét meglátó, egymást kölcsönösen támogatni és segíteni kész felebaráti szeretetnek örök aktivitásra serkentő gondolata. Lehet még most borús és ködös felettünk a horizont, a szemléletünket még sok bonyolult, fájdalmas és véres esemény zavarhatja meg, de amíg az emberiség u. n. jobb, emelkedet- tebb látású lelkei erre a két erős pillérre építik az emberiség jobb jövőjét, addig nyugodt opti­mizmussal és bizalommal nézhetünk a jövő alakulása elé! Losonc. —y— SzefTCsSiedik a.... „„ ___ atwnkásiíg Ka ssa, augusztus 20. (Kassai szerkesztőségünk jelentése.) Szepsi község magyar munkássága vasárnap alakította meg a munkásszakszerveze­tek befizető csoportját. Az alakuló értekezleten megjelent Ványai István kassai kerületi szak- szervezeti titkár, Jáncssy Gyula helyi el'ők, Qrián Á.rpád járási titkár. A megjelent r. iy- számu munkásság előtt Ványai István s ik- szervezeti titkár vázolta a szakszervezeti élet lé­nyegét és szükségességét gazdasági, nemzeti és világnézeti szempontból, ismertette a tagok jo­gait és kötelességeit a tagdijak fizetésére vonat­kozóan, valamint a szakszervezet által nyújtandó segélyezések és egyéb különféle előnyök meg­szerzésére nézve. A megjelent munkásság Vá­nyai szakszervezeti titkár meggyőző beszéde és Orián járási titkár felszólalása után egység' >en csatlakozott a keresztény munkásszövetsé- hez és egyhangúlag kimondta a szepsii kereszt íny munkásszakszervezet megalakulását. Ezt a meg­mozdulást kell, hogy a többi szlovenszkói köz­ségek keresztény magyar munkássága is kö­vesse, hogy a magyar munkásság is, mint szer­vezett tömeg, a szakszervezet utján munkához, jobb bér- és munkalehetőségek eléréséhez, vala­mint munkanélküliség esetén segélyhez jusson. 4

Next

/
Thumbnails
Contents