Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-19 / 188. (4037.) szám

» KBSSi Mii mond a néző az olimpiáról Holota képviselő a régi sportember szenvedélyével drukkolta végig a népek berlini sportküzdelmét Érdekes beszámoló a rendezésről, a versenyekről, Owensről, a fekete sportcsillagról és a németek repülő-szenvedélyéről Karlsbad, augusztus 18. Dr. Holota János magyar képviselő, érsekujvári városbiró a ber­lini olimpiai versenyekről hazajövet, néhány napra Karlsbadban maradt. Munkatársunknak alkalma volt a képviselővel elbeszélgetni a né­metországi sportnapok eseményeiről és a kép­viselő benyomásairól. Mindenekelőtt megemlí­tettük, hogy Németországba hiányos címzéssel levelet küldtünk' neki. — Bizony azt nem kaptam meg, — mondja a képviselő. — Berlinbe indulásom előtt minden­ről gondoskodtam, csak lakásról nem. Bíztam a németek világhíres szervező erejében, hogy min­den idegent el tudnak helyezni. És valóban, mi­helyt német területre ért vonatunk, máris végig­járta a fülkéket egy hivatalnok, aki az olimpiai .versenyekre utazókat figyelmeztette, 1 hogy szállóban már lakás nincs, ellenben, hogy ma­gánlakásokban elegendő megfelelő elhelyezke­dési lehetőség van. Nyomban a vonatban váltottam egy utalványt a Berlin Neu-Köln városrészben, Niemecstras- séban, amely a Husstrasse és a Böhmische Strasse szomszédságában van. Szoba napi 3 márka, takarításért 50 pfennig. Még a vonatban megkaptam a „házirendet". Lakásadóm az olim­piai versenyek rendezőségében mint hivatalnok dolgozott s igy benne kitűnő útmutató kalauzt is nyertem. A jelentkezés nagyon egyszerű volt. A levélhordó adott egy űrlapot, amelyben kö­zöltem személyi adataimat s hogy meddig aka­rok maradni, a kitöltött űrlapot bedobtam a postai levélszekrénybe s ezzel — az űrlapon lévő útmutatás szerint — a rendőri jelentkezés­nek is eleget tettem. Egy rendezési hiány: százezer nézőnek négy- ezer terítékes vendégtő — Mi volt képviselő ur napi munkaprogram­ja Berlinben? — Tíz napon át reggel kilenctől este nyolc­kilenc óráig az olimpiai stadionban voltam. Az atlétikai versenyekből semmit sem szalasztottam el. Mindössze kétszer néztem át az uszóstadion- ba — Csik Ferenc középfutamát' láttam' — s egyszer a Deutschlandshalléba. Ebédidő alatt is kint maradtam, noha rendes étkezésről szó sem lehetett. . . A? olimpiai stadion 80—100 ezer napi láto­gatója rendelkezésére csak négyezeríeritékes éttermet tudtak állítani. Az emberek nagyobb része boldog volt, ha egy pár hideg virslit, vagy egy pohár sört kapott. Itt a rendezésnél föltétlenül hiba történt. — Hol volt képviselő ur ülőhelye? — A tizenötödik sorban a dísztribünnel csak­nem szemben. A legtöbb atlétikai szám közvet­lenül előttem játszódott le, csak a futási számok finishe volt az átellenes oldalon, de azokra is nagyon jól láttam. Minden jegy elkelt! — Voltak ismerősei képviselő urnák Berlin­ben? = Természetes, hogy voltak, de egész idő alatt egy árva lélekkel nem találkoztam. Az Olimpia-faluba nem1 mentem, mert hallottam, hogy annak lakóit nagyon őrzik s nem szeretik ott a látogatásokat, érsekujvári ismerőseim, akik velem egyidejű­leg jöttek, jegyet már nem kaptak. — Igaz, hogy zugforgalomban nem lehetett jegyet kapni ráfizetéssel sem? Igaz. Egyszerűen semmi felár ellenében nem volt eladó jegy. Ez tilos volt s a németek szót fogadtak. Eszembe jutott, hogy Prágában egy csehszlovák—magyar labdarugómérkőzésen zugforgalomban tízszeres áron kínáltak állójegyet. De meg kell állapítani, hogy árdrágítás az üzle­tekben, vendéglőkben sem volt tapasztalható. Az első napon tízezer márkára büntettek meg egy vendéglőst, amint azt hangszóróval is bejelentették a cim megjelölésével, aki egy járatlan idegent be akart csapni. Hasonló eset igazán ritkaságszámba ment. A sportolók népszövetsége — Mondjon valamit, képviselő ur, nekünk, milyen gondolatok foglalkoztatták ott, a népek e Babilonjában, amikor egyedül üldögélt a sta­dionban. 33 Amikor ott láttam a világ minden tájáról összegyűlt fehér, barna, fekete és sárga embe­reket, nem tagadom, valami különös hangulat, különös lelkiség lett úrrá az emberen. Mintha valami más körben lebegnénk. Százhúszezer né­ző, versenyző a világ minden tájáról összesereg- letten s egy nagy, hatalmas katlanba zárva. Is­mételten az tolult az ember agyába, hogy hát nem lehetne-e összehozni az emberiséget más kérdésekben is igy egy helyre, mint aho­gyan összejöttek a nemzetek a sportban? Mert íme, itt az igazi ideális nemzetek szövetsége, ahol valamennyi nemzet küzd, dolgozik, ver-1 lére. seng az elsőségért, küzd egymás ellen, de vé-|A nemzeteket átfogó nagy testvéri szeretet na- gül a győztest elsőnek a legyőzött öleli keb-1 gyón érezhetően jutott kifejezésre. Faji kérdés *— Azt hallottuk, hogy ez a nemzetek testvé­risége mégsem volt egészen teljes. 33 Mi tagadás benne, voltak benne árnyolda­lak. Itt az amerikaiak esete. Az amerikaiak a losangelesi első helyről a második helyre szo­rultak a németek mögé. De hogy ezt a helyet megtartották, kizárólag a fekete fajnak köszön­hetik. Owens, a berlini olimpia csillaga nem né­ger, hanem félfekete. Egyénileg végtelenül szim­patikus. Jóllehet oroszlánrésze van a csillagos lobogó diadalrajuttatásában, honfitársai mégis csak éreztették vele fekete származását. így a négyszer százméteres stafétában ahelyett, hogy mint legjobb futót utolsónak, negyediknek tet­ték volna, elsőnek osztották be, a második is néger volt. A két néger 12 plusz hat méter előnyt szerzett s a harmadik és negyedik fehér már játszva tette meg a távolságokat s vitte el a négerekszerezte babért. — Visszajövet a kapurtalai maharadzsa fiával, egy rendkívül megnyerő modorú fiatalemberrel utaztam, a sors egy fülkébe hozott össze bennünket s ugyanabban a kocsiban utazott Prágába az olimpián Owens is. A maharadzsa hosszasan elbeszél­getett Owensszel. A színes fajok egymásra találtak. Látszott a szemükből, hogy sok, na­gyon sok külön, mondanivalójuk van, ami mást talán nem érdekelne. És a fülkébe visszatérve a maharadzsa is ezt mondotta nekem: íme, eg a félfekete dicsőséget szerzett az amerikai lo­bogónak, hazamenet diadalfölvonulást rendez­nek neki, de ha a legközelebbi szállóban szo­bát akarna bérelni — kiküldik.,. menjen a feketék szállójába... és nem iratkozhat be a fehérek egyetemére, hanem csak a néger egyetemre. Igazat adtam a másik színesnek s bizony úgy éreztem, hogy itt az emberiség testvériségében nagy hiba van. — Mondhatna még valamit az uj csillagról? 33 Csak annyit, hogy rendkívül melegszívű, szinte gyerekességbe menő rokonszenves fiatal­ember benyomását teszi. Példa: Szenzációs győ­zelmei pillanataiban a célponttól a közönség korlátái előtt kellett minden futónak elmennie. A fiatalemberek és kisgyerekek százai állottak A kilencvenhatéves Rockeleller szerint: „Egyél kevesebbet és megküzdesz a halállal!“ Étet és halál problémája a tudományos statisztika tükrében ■ ■ A pályaválasztás sorsdöntő szerepe Prága, augusztus 18. Amióta élet van, azóta küzdenek az emberek — a halál ellen. A modern tudomány egyre többet foglalkozik az élet . és halál kérdésével és a biológiának egy nagy ré­szét már kizárólag az a kérdés uralja, milyen feltételek mellett lelhetne az emberi életet meg­hosszabbítani. A legújabb kísérletek azt igazol­ják, hogy a halál elleni küzdelmet már a születés pillanatában kell megkezdeni és erre a küzdelemre minden embernek különös tekintettel kell lennie a pályaválasztásnál. „EGYÉL KEVESEBBET ÉS MEGKÜZDESZ A HALÁLLAL." Mikor Rockefeller, az amerikai multimilliárdos. 96-ik születésenapját ünnepelte, rengeteg riporter azzal ostromolta a vigan golfozó örökifjút, hogy árulja el rajtuk keresztül a világnak magas élet­kora titkát. Rockefeller jóiziit mosolygott és kö- telezőleg kijelentette, hogy már gyermekkorában feltette magában, hogy százéves lesz és ezért egész különös recept szerint rendezte be az életét: Szerinte a legtöbb ember azért hal meg viszonylagosan fiatal életkorban, mert ha nyugalomba vonulnak, rendszerint agyoneszik magukat. Rockefeller naponta csak egyszer eszik, akkor is vitamin­tartalmú ételeket, de főképpen kétszersiiltet és csak minden harmadik napon juttat magának valami könnyű húst. Ennek köszönheti kitűnő egészségét és magas korát. Rockefeller elmélete megdöbbentő igazolást nyer, ha az egyes hivatások szerint felállított sta­tisztikákat a magas életkor szempontjából össze­hasonlítjuk. A LEGTÖBB VENDÉGLŐS ÉS PINCÉR FIATALON HAL MEG. A statisztika bizonyítja, hogy viszonylagosan fiatal életkoriban vendéglősök és pincérek halnak meg és hogy halálozási, számuk aránytalanul na­gyobb az egyéb hivatásuakénál. Ez nem függ össze a mértéktelen alköh óléi vezet tel, mint ahogy azt az első pillanatban gondolná az ember, mert ugyancsak az említett hivatás-statisztika bizonyltja, hogy a mészárosok és hentesek ugyancsak fiatalon halnak meg és halálozási szá­muk más ihivatásuakkal összehasonlítva, szintén meglepő. Az orvostudomány megállapította, hogy ennek oka a mértéktelen étkezés. Eszerint mészárosok, vendéglősök és pincérek halnak meg legkorábban és halálozási számuk a legnagyobb, mert a teli asztalnál ülnek, mér­téktelenül étkeznek, úgyhogy a mindenki által ajánlott és dicsért sok mozgás sem segít raj­tuk. Ezer emberre számítva, vendéglősöknél a halálozási arányszám 26.1, az e hivatáshoz tar­tozó nőknél 15 és pincéreknél 9.9­SENKI SEM OLYAN EGÉSZSÉGES, MINT A KATONA. A (statisztika továbbá azt mutatja, hogy a katonaság kötelékébe tartozó egyének vi­szonylagosan a legegészségesebbek és életkoruk a leghosszabb. Ezer emberre számítva, az arányszám 3.1. Ez egyrészt azzal függ össze, hogy a katonasághoz rendszerint csak váloga- tottan egészséges embereket vesznek fel, egyéb­ként azonban azzal, hogy kényszerűségből igen mértékletesen élnek. Érdekes ennek a kérdésnek a megvilágítása olyan embereknél, akik nehéz testimunkát végez­nek. Ezeknél a halálozási arányszám 4.4 és 6.2 közt ingadozik. Vasmunkások életkora hosszú és egészségük igen jó. Ezzel szemben a halálozási arányszám viszonylagosan igen magas a keres­kedelemmel foglalkozó embereknél. Középütt áll­nak a mezőgazdák és parasztok, kőművesek és ácsok. A szellemi tudományokkal és pedagógiával fog­lalkozó emberek rendszerint igen magas kort érnek el, mert szintén mértékletesen élnek és kicsapongásra alig jut idejük. GYILKOSSÁGNAK TÖBB FÉRFI, MINT Nö ESIK ÁLDOZATUL, A halál okaival foglalkozó statisztika ezenkívül igen érdekes adatokkal szolgál. így többek kö­zött az tűnik ki belőle, hogy gyilkosság révén ötször annyi férfi pusztul el, mint nő. Ami az öngyilkosságot illeti, ez is kétszer annyi férfiáldozatot szed, mint női ál­dozatot. Külön megemlítésre méltó, hogy Tirolban feltű­nően sok a női öngyilkos. A statisztika azt is mutatja, hogy az öngyilkosság — lassan 'bár, — de határozottan apad A tüdővész fiatal korban az élet legnagyobb el­lensége és igen veszélyes, mint lappangó beteg­ség. Az évek gyarapodásával ez a veszély csök­ken. Ugyanez áll a rákbetegségre. A halál okait majdnem hiánytalanul sorolja fel egy statisztikai táblázat és arra az eredményre jut, hogy számtalan halálos betegség csökkenő- félben van, sőt igen sok közülük teljesen meg­szűnt. Vönkényben például százezer ember közül átlag már csak 1.3 százalék hal meg. A véredények be­tegsége és a szervi szívbaj szedi még mindig a legtöbb áldozatot. Ezekben a betegségekben száz­ezer férfi közül átlag 233.6 hal meg. Százezer ember közül rákban 160, tüdővészben 135.5 ember hal meg. Végezetül a statisztika megállapítja, hogy mi­lyen különbség van ezen a téren az egyes fajok és országok közt, milyen éghajlat milyen hatással bír, hol birkózik meg a természet legkönnyebben a kárthozó baeillusokkal és hogy az orvostudo­mánynak területek szerint hol és (hogyan kell küzdenie. Vannak olyan országrészek, ahol hírből sem Is­merik a szívbajt, vannak olyanok, ahol nem is­merik a tüdővészt és csak nagyritkán a tüdő- gyulladást, vannak azonban olyanok, ahol pompásan megtermett emberfaj él és mégis ma­gával hordozza a halálos betegségok csiráit. Ez a statisztika a maga nemében páratlan és az első, amely ilyen szakavatottan és tökéletesen^ amellett tudományosan dolgozza föl az Ólet és ha­lál problémáját. 1936 augusztus 19, szerda. ott fényképező masinákkal. Unosuntalan szóll* tották, állana meg. S ő türelmesen, állandó mon sollyal az ajkán nemcsak hogy megállóit, ha­nem hallgatott a gyerekekre, hogy ilyen, vagy amolyan helyzetbe álljon. Ezt nem tette meg! egyetlen más atléta sem. Mi volt a leghatásosabb? — Képviselő ur csak a sportnak élt a tíz napi alatt. Mely sportteljesítmény volt a leghatáso­sabb? 33 Az eredmények minden irányban hatalma­sak voltak. A dobószámokban természetesen tömeghatás nehezen érhető el s a figyelem a futószámokra koncentrálódott. Etekintetben a négyszer százméteres staféta hozta legnagyobb lázba a stadion közönségét. — És a marathoni? — Az is. Itt azonban meg kell említenem a magyar hölgyugrást. Mialatt a marathoriak a stadionon kívül már nagyon közeledtek, akkor fejeződött be a nők magasugrása s a halálos csöndben hirdették ki a magyar győ­zelmet, mire egetverő taps zudult föl. A marathoni futás győztesénél, Sunnál egyene­sen megdöbbentő volt a frisseség, amellyel a fi­nist futotta. — Tömegjelenetek? 33 A hivatalos versenyeken kívül a német tornászifjuság, a holland, svéd és magyar torná­szok szabadgyakorlatai és játékai gyönyörköd­tették a közönség szemét. Különös látványosság volt a tizenötezer német tornászleány által be­mutatott „németek tánca" és szabadgyakorlata. A repülés Berlinben olyan, mint nálunk a körhinta — A versenyeken kivül mégis csak megnézett képviselő ur egyebet is? 33 Igen, vasárnap kimentem a tempelhofi repülőtérre s azt láttam, hogy a berliniek úgy mennek, járnak oda körrepü­lésre, mint nálunk a körhintára. Nemcsak felnőttek, egészen fiatal, kis iskolás­gyermekek is. Éppen akkor érkezett meg — bi­zony nem tudom, honnan — Hitler kancellár. S láttam ,mint vonul el a közönség sorfala kö­zött, minden szertartásosság nélkül, minden óv­intézkedés nélkül... Sportkiálliiés —• A sportkiállitásra nem jutott néhány perce? 33 De igen. Legerősebben Németország, Olaszország s Ausztria volt rajta képviselve. Magyarország csak az olimpiastadion terv­rajzát állította ki. Csehszlovákia is kisebb csoporttal szerepelt. A képzőművészet e remekei, amelyekre a sport ihlette meg alkotóikat, külön méltatást érdemel­nének, amire nem igen lesz helyünk. Csak azt szeretném még megállapítani, hogy az eladó al­kotások igen jelentős részét — japánok vették meg. — Mi a véleménye a német sport állapotáról? 33 A német sport az utóbbi években óriási fejlődést mutat. Kitűnik különösen ez azokban a számokban elért eredményeikből, ahol ember küzd ember ellen: a dobószámok, a futás. Ahol a centiméter, az óra mutatja meg az el­sőséget s nem a bírák pontozása. Ha az Egye­sült Államok négerek nélkül jöttek volna, bi­zony nagyon hátraszorulnának. A színesek között figyelmet keltettek a japánok. Odaadással, szívósan küzdöttek s megérdemel­tek volna több győzelmet. A német kisember és az olimpia-vendég — Egy cseh lapban olvastuk, hogy az olim­pia-vendéggel szemben mutatott német előzé­kenység a nagy nemzetek leereszkedése volt. 33 Nem mondhatnám, nem éreztem semmi megalázó leereszkedést. Ellenkezőleg. Lehetetlen volt nem érezni, hogy a helybeli az Olympia- Gastot valóban urának tekinti. Lakóhelyem munkásnegyedben volt s reggel, amikor a vil­lanyoshoz siettem, a kintülő munkásasszonyok, gyerekek illedel­mesjen köszöntöttek, hogy látták az olimpiai jelvényt. Pedig ez uccákban évek előtt véres harcokat ví­vott a marxizmus az uj rezsim ellen. Ma ott nincs meggyőződéses marxista. Hitler az olimpián — És Hitler? 33 Hitler — mondhatnám — a nép oltalma alatt áll: naponkint egész délután a stadionban volt. Mindenütt a tömeg közé keveredve, Mint a repülőtéren is. Ahol különben minden második ember gomblyukában ott láttam a re­pülőjelvényt. Az ember kénytelen azt látni, hogy Németország minden vonalon, gazdasági téren, kultúrában, sportban, ami a rendet, fegyelmet illeti, szinte emelkedik a levegőbe, a magasba, egyre magasabbra. T. J. A lévai férfi Mária-kongregáció augusztus 15-én tartotta felvételi és fogadalom megújítási ünnepét, e. azon kilenc uj tagot vettek fel az egyesület kelbelébe. A felvételt. Abisdhek István szentszék! tanácsos, a kongregáció prézose vé­gezte. Délután az Irgalmas Nővérek zárdájának tornatermében a kongregáció kis-szinigárdája „Az Ur katonái11 cimü vallásos tárgyú színmüvet, adta elő. A közönség zsúfolásig megtöltötte a ter­met és meleg tapssal jutalmazta a szereplők ki­fogástalan játékát. Az előadást közkívánatra augusztus 33-áu megismétlik. 4

Next

/
Thumbnails
Contents