Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-19 / 188. (4037.) szám

mummjmmsmmmm 1936 augusztus 19, szerda* A „mérges fasiszta kutyák" a szovjetbiréság előtt A „fasiszták": Trockij, Kamenyev és Zinoviev pénzeket, amelyek magánszemélyek tulaj­donai. A Daily Telegraph szerint a lengyel kö­vet tiltakozott az angol kormánynál néhány repülőgépgyár eljárása ellen. A repülőgép- gyárak ugyanis egymásután küldik repülő­gépeiket Spanyolországba, de a gépeket úgy jelzik, mintha Lengyelországba indul­nának. A közelmúltban a francia-spanyol határon két ilyen „Lengyelországnak Szánt" repülőgép lezuhant és a repülőgépgyárak eljárása igy került napvilágra. A lengyel' követ kijelentette, hogy Lengyelországnak nem volt tudomása a repülőgépszállitások- ról. A Journal1 szerint Bilbaoból nyugtalanító hírek érkeznek. Protogaléta közelében a fel­kelők több benzinraktárt fölgyujtottak és a raktár közelében levő háromszáz túsz el­égett, mert a kormánycsapatok nem men­tették ki a foglyokat Szorongatott helyze­tükből. Kormánysikerek Madrid, augusztus 18. A hadügyminisztérium közlése szerint a kormánycsapatok az estrama- durai fronton visszaverték a felkelők Puente, Mailedül és Santa Amália ellen indított offen- ziváját. A kormánycsapatok háromszáz foglyot ejtettek és harminc automobilt zsákmányoltak. A felkelők háromszáz automobilon kísérelték meg a támadást. Prágában betiltották a gyűjtést a spanyol kormány számára Prága, augusztus 18. A Szolidaritás nevű prá­gai egyesület a spanyolországi forradalom kitö­rése után pénzt és gyógyszert kezdett gyűjteni a kormány oldalán küzdő munkások számára. Tegnap a rendőrségre idézték az egyesület el­nökét és titkárát s felszólították őket, hogy vilá­gosítsák fel a hatóságokat a gyűjtésről, A ki­hallgatás után rendőrök jelentek meg az egye­sület helyiségében és lefoglalták az összegyűjtött 28,000 koronát és az elszállításra várakozó gyógyszereket, A rendőrség eljárását azzal in­dokolja meg, hogy az egyesületnek nem volt en­gedélye a gyűjtésre. Moszkva, augusztus 18. A Pravda jelentése sze­rint a Sztálin ellen állítólag tervezett merénylettel kapcsolatban Szinovjeven és Kamenyeven kívül a külföldön élő Trockijt is a bíróság elé állítják. A Pravda Troekijt, Zinovjevet és Kamenyevet „mér­ges csőcseléknek", „fehérgárdista banditákénak és „fasiszta ágenseknek'4 nevezi. Az összeesküvők .„mérges fasiszta kutyák", akik elárulták a mun­kásságot és a hazát. Mint ismeretes, Kainenyev, aki most a szovjetbi- róság elé került, a kommunista mozgalom egyik legrégibb híve. Rosenfeld Boris katonai orvos fia, aki mint fiatal diák csatlakozott a forradalomhoz Prága, augusztus 18. Dr. Kalfus pénz­ügyminiszter az Expres jelentése szerint ma tért vissza szabadságáról s nyomban át­vette hivatala vezetését. A pénzügyminiszter — a lap jelentése szerint — különös figyelmet szentel az államkölcsönök konverziójával kapcsola­tos munkálatoknak és az a kívánsága, hogy a régi kötvényeket mielőbb cserél­jék be uj kötvényekre. Kitűnt ugyanis, hogy különösen a vidéken a közönség nincs eléggé tisztában a kon­verzió jelentőségével, ennek következtében az állami értékpapírokban az üzlet némi­leg pang. Ami a kivitel megsegítését illeti, erre vonatkozólag csak javaslatok vannak. Az egyik javaslat szerint a kiviteli jutalmak rendszerét kiterjesz­tenék. A kiviteli jutalom lényege abban állana, hogy az exportőr a jövőben a szerzett devizáknak csak a felét volna köteles beszolgáltatni a Nemzeti fánk­hoz, mig a másik felét megtarthatná, il­letve szabad piacon eladhatná s ilymó- aon magasabb árfolyamot érne el. Az ilyen eljárás azonban kétféle árfolya­mot teremtene. Ezért komoly ellenvetésed merültek föl, nevezetesen az, hogy ennek előnyét csak a nagy exportőrök élveznék. A kivitel megsegítése tárgyában egyéb javas­latok is vannak. Ezekről csak most fognak tárgyalni. Uj szlovenszkói vasútvonal terve Aranyosmarót, augusztus 18. Az aranyosma­róti városi tanács a kormányhoz fordult az Aranyosmarót—Nagytapolcsány—bossányi vas­útvonal kiépítése érdekében. Ez a vonal Bos­és a háború előtt összekötő tiszt volt a számkivetés, ben élő Lenin és az oroszországi párt között. A há* ború alatt a hadseregben lázitott és a forradalom szibériai fogságban találta. Kamenyev egyidejűleg Lenin helyettese volt és 1922-ben a népbiztosok ta­nácsának elnöke is. 1927-ben kegyvesztett lett. Zinovjev ugyanolyan jelentős szerepet játszott a pártban, mint Kamenyev. Lenin legkitűnőbb mun­katársa volt és a leningrádi szovjet elnöke, majd pedig a III. internacionále vezetője. 192t>-ban Sztá­lin elcsapatta, 1928-ban megkegvelmeztek_ neki, de a Kyrov elleni gyilkosság után börtönbe vetették és tiz évi fegyházra ítélték. sánytóí indulna ki és Trencsénteplicen át a Vlá- ra-szoroson keresztül jó összeköttetést teremtene Szlovenszkó és Morvaország között. A űéltzlovenszkói úthálózat kiépítése Pozsony, augusztus 18. Az állami útépí­tési program végrehajtása során kiépítésre kerül a Pozsony-Dunaszerdahely-Negyed- Érsekujvár-Udvard-Kolta - Losonc-Tornalja közötti nagy délszlovenszkói országút. Je­lenleg az Érsekújvár és Negyed közötti sza­kaszon folynak az útépítési munkálatok. Jólsikerüli kongresszust tartottak a sáros! katolikusok Kassa, augnisztius 18. (Kacsai szerkesztőségünk I teléfonjelentése.) Szombaton és vasárnap a volt sárosmegyei katolikusok Eperjesen szépen sike­rült kongresszust tartottak. A kongresszust Za- borovszky Béla eperjesi prépost-plébános, pápai prelátus elnöklése alatt működő rendezőség ren­dezte, melynek tagjai Bednár Gyula kapi esperes- plébános, Szilágyi Gyula tölgyszéki plébános volt. A kongresszuson megjelent Cársky József kassai püspök és Gojdics Miklós eperjesi püspök is. Az ünnepi szentmisét Cársky püspök celebrálta. A kongresszuson elfogadott határozati javaslat ál­lást foglal a katolikus iskolák ügyében is. Délután szépen sikerült sport- és néprajzi ünnepségeket tartottak. Magyarország nem szállít nemesitett vetőmagot a külföldre Budapest, augusztus 18. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Csehszlová­kia a múlt napokban kisebb mennyiségű ne­mesített vetőmag iránt érdeklődött magyar- országi nemesítő telepeken. A csehszlovák érdekeltekkel most közölték, hogy Magyar- ország nem szállíthat külföldre nemesitett vetőmagot. Németország is feltételedet állít a semlegesség kimondásával kapcsolatban Berlin, augusztus 18. Hivatalos nemet jelentés szerint a francia kormány tegnap ismertette a német kormánnyal azt az angol-francia meg­állapodást, amely a Spanyolországgal szemben követendő semlegességre vonatkozik. A meg­állapodás szerint a két kormány elhatározza, hogy nem szállít fegyvert, lőszert és hadianya­got, valamint repülőgépeket és hadihajókat Spa­nyolországba és a spanyol gyarmatokra, ha a megállapodáshoz a többi európai hatalom is csatlakozik. A német kormány válaszában kijelentette, hogy elvben hajlandó csatlakozni a megállapo­dáshoz, de a következő két feltétel megállapitá­Hugói szemtana a madridi képzetről Gibraltár, 'amgiuszitius 18. A Reuter-iroda egyik munkatársa, aki Madridból visszaérkezett Gibraltárba, kijelentette, hogy a felkelők köny- nyen legyőzhetik Madridot. A felkelők a Gua- darrama-fronton megerősítették állásaikat, ki­tünően föl vannak fegyverezve és ellátásuk jó. A felkelők a fronton csak megfelelően begya­korolt és fegyelmezett katonákat használnak. Ezzel szemben a kormánymilicja öreg fegyve­rekkel van fölfegyverezve és bátorsága ellenére tehetetlen, mert fegyelmezetlen. A kormány- csapatok állandóan támadják a felkelőket, de nem tudják őket sziklaerődjeikből kiűzni. Amint a katonai párt erősítést kap, a főváros nem áll­hat ellen. Az erősítés állítólag már útban van és tiz nap múlva megérkezik a frontra. A mad­ridi kormány előkészületeket tett az elutazásra és három repülőgép állandóan készen áll, hogy a kormány tagjait biztonságba hozza. Madridból sát szükségesnek tartja: 1. A Madridban lefoglalt német kereskedelmi repülőgépet at spanyol kormány azonnal szaba­donbocsátja* 2. Valamennyi állam, amelynek ipara foglal­kozik hadianyag gyártásával, csatlakozik a meg­állapodáshoz és a magáncégeket is utasítja, hogy nem szabad többé repülőgépet és hadi­anyagot eladni Spanyolországnak. Ezenkívül a német kormány szükségesnek tartaná, ha az európai államok megtiltanák ál­lampolgáraiknak, hogy önként Spanyolországba utazzanak és belépjenek a harcoló hadseregekbe. keleti irányban naponta csak egy vonat indul. Néhány nappal ezelőtt a vonat Valenciáig köz­lekedett, most azonban Alicante a cél, ami azt jelenti, hogy a valenciai zendülés nagyobb, mint ahogy a kormány elismerte. Madridot esténként nem sötétítik többé el, mert a sötét éjszakák­ban a város külvárosaiban minduntalan vesze­delmes kilengésekre került sor. A miiicia tagjai sok helyen összeverekedtek és valóságos kis harcokat rendeztek. Két ej jel e harcokban állí­tólag több mint ezer ember esett el. A miiicia Madridban büntetés nélkül használja a vörös- kereszt jelét. Az uccákon kifestett arcú leányok járnak-kednek ápolónőruhában, vállukon fegy­verrel. A vöröskereszt-kocsikon rendszerint fegyveres katonák ülnek. A főváros teljesen a miiicia kezében van. A nemesek palotáit mind lefoglalták és kirabolták és a rablásók alkalmá­val rendkívül sok értéktárgy megsemmisült. Dr. Kalfus visszatért hivatalába s az állam- kölcsönök konvertálásán dolgozik Párisi kaland — ELBESZÉLÉS — Irta: Farkas István (2) 3. — Brunner Katalin vagyok, — mutatkozott be közvetlenül a leány, amikor jó távol egymás mellé kerültek. — Öt évvel ezelőtt kerültünk ide Korompáról. — Én komáromi vagyok. Kerékgyártó Péter, állami tanító. — Akkor nem kenyeret jött keresni. — Nem. Szórakozni jöttem, — felelte Péter és elszégyelte magát. Ezer nincstelen magyart látott Párisban, akik éjjelt nappallá téve hajszol­ták az otthon már elvesztett betevő falatot, mig ő nagyurak módjára csak nézdegélni jött. ■— Annál jobb, — nézett szemébe a leány. — Itt csak minden századik magyarnak van pénze. —- Talán a rokonai? — érdeklődött Péter, hogy a pénzkérdést elterelje. —• A bátyám, meg a sógornőm. A sógornőm vesebajos. Talán a szivével is van valami. Prá­gában van egy jobbmódu rokonunk, ahoz megy most gyógykezelésre. Látta a bátyámon, hogy agyondolgozza magát, —• Láttam. — Engem is kitettek az állásomból. Éppen most, amikor a sógornőmnek kellett a pénzt. A Garnier fréresnél dolgoztam. Könyvkötő va­gyok. —■ Korompán is könyvkötő volt? A leány elnézett. Nagyot pattantott az újjá- val. — Nem. Ott más voltam. . . Maga utazik? — Igen. Még Münchenbe megyek. De csak úgy egy napra szállók le. Augsburgot és Nürnberget letagadta. Becsre is szánt két napot, azt sem emlitette. Még sze­gényebbnek akarta mutatni magát, hogy köze­lebb álljon a leányhoz, — - Jó dolga van, hogy igy utazhat. Én is szí­vesen hazamennék, de nem mehetek. — Miért? — kérdezte Péter. —■ Mert nincs hová. Az apám itt halt meg Párisban. A megafónok először jelezték az indulást. A legtöbben most már fölszálltak, hogy helyet biz­tosítsanak maguknak. Dübörgő vaskocsikon az utolsó postacsomagokat tolták. Negyedóra hiányzott az induláshoz. —• Mi volt a kedves papája? — kérdezte Pé­ter. Sok meleget kevert a hangjába. — Művezető. De leépítették a gyárat, hát ki­jöttünk. — Ja persze, Korompa, — mormolta Péter. —r Nagyon, szép hely. Már többször keresztül­utaztam. Húszban még füstöltek a kémények. — Az húszban volt. — Huszonötben jöttek ki? •—• Akkor. De csak két éve vagyunk Párisban. — Én egy hónapig voltam, — felelte gyere­kesen Péter. — Egy nap is elég belőle. A leány a házaspárt kereste. A férfi egészen fölágaskodott az ablakhoz és úgy beszélt az asszonyhoz. — Okvetlen el kell utaznia? — kérdezte hirte­len Katalin. Péter hümmögött. Úgy érezte, hogy most már semmi sem köti ehez a városhoz. De leg­jobban a pénz bántotta. Egyetlen nappal sem maradhat tovább. Ha most elszalasztja a régen tervezett utat, talán soha életében nem nyílik rá többé alkalma. De a leány nagyon megtetszett neki. —• Hát... a bőröndöm már fönt van a vonat­ban. A jegyem is megvan. — A jegye holnap is érvényes lesz, még egy hét múlva is érvényes. A Rue Bucin lakunk. Ha akarja följegyezheti. Rue Buci 26, a negyedik emeleten. Ott van egy kis szálló. A Boulevard Saint Germainről nyílik. A bátyám nyolckor utazik, Kilencre nálam lehetne. Mig beszélt, rá sem nézett Péterre. Az utaso­kat figyelte. Csak a hangja remegett kissé, mint a nyugtalan játékosnak. — A kedves bátyja, — dadogta Péter és iz­zadni kezdett. — A kedves bátyja látta, hogy mi itt beszéltünk. — A bőröndöt vitesse ki egy hordárral. Ami­kor a vonat indul, észrevétlenül távozhat. A bá­tyámnak egyébként semmi köze hozzám. Ezt is. csak a maga megnyugtatására mondom. Rue Buci 26, a negyedik emeleten. A viszontlátásra! Péter dühösen nézett a leány után. Kicsoda ez a nő, miféle jogon tartja őt vissza, amikor már készen volt az útiterve? Valami tapasztalt uccai nő lehet. Sok ilyen nő jár ebben a vá­rosban. De mégsem. Az uccai nő nem kisérte volna ki a sógornőjét. Különben is annyi benne a fölény, de annyi, hogy csak intelligens, önálló leánytól telik ki ennyi. Aztán a másik pillanatban arra gondolt, hogy amikor esténként egyedül üldögélt kedvenc he­lyén, a Pont des Ártson, hányszor maga mellé kívánt valakit, akivel elbeszélgessen. Megfogták volna egymás kezét és a Szajnában fölbukkanó csillagokat keresték volna. Vagy végigment volna vele a rakodóparton, elnézték volna a Szajna népét, amint rongyos gőggél vonulnak föl éjjeli életükre, ök is velük együtt vonultak volna, és végigmentek volna akár Charentonig, ahol a Marne torkolatánál fehérneműt száritgat- nak a füvön, és éjjeli hajóval, vagy hajnali mun­kásokkal jöttek volna vissza a Louvreig. Azért a Louvreig, mert addig olcsóbb a hajójegy. A Ragánoudban is sokszor gondolt arra, hogy mi­lyen jó lenne, ha valaki most ott nézné magát az állóíükörben és a haját fésülné. Vagy kihajolna az ablakon és az egyenként haladó autókat néz­né, amelyek a Boulevard Montmartreról erre­felé jönnek, hogy a. Nemzeti Bank pincéinél mél­tóságteljesen lassítsanak. De most? Az utolsó pillanatban? Amikor Ady- val együtt már elbúcsúzott Paristól, és pénze sincsen? A leány már a bátyjával és a sógornőjével beszélgetett. Ügyet sem vetett Péterre és az utasokra. Még három perce van az indulásig. Három rövid perc s ezalatt talán egy egész életről kell határoznia. Erőltetettem hangosan fölnevetett. — Életről? Haha. Egyszerű kis kaland. Ezer ilyen kalandon átesik az ember, mire megöreg­szik. No, gyerünk. Intett egy hordárnak, s mire a vonat dübö­rögve indult ki az ezernyi váltó között, Péter újra kint állott a Gare de 1‘Est előtt. 4. Az augusztusi est mélegen enyh^ volt. Péter átsétált a Tuillcriákon, átment a Concorde-hi­doh, a parlament épülete előtt még megállt, föl­nézett a becsületrend palotájára is, majd lassan rákanyarodott a Saint Germain-körutra. Olcsó mozikból százával jöttek a korai nézők, legtöbb- nyíre párosán, kart a karba öltve. A mozi előtt hevesen csókolőztak, talán a film hatása alatt, talán az eljövendő nyári estének örülve. A nagy, sárga autóbuszok olyan jókedvűen görögtek, mintha embersziv hajtotta volna őket a fiatal sofőr helyett, s a villamosok szüntelenül csenget­tek, Száz meg száz autó siklott az autóbuszok és villamosok között, a földalatti egy-egy állomá­sánál hangyaként nyüzsgött a nép, az egész szajnántuli városnegyed most adta ki magából utolsó lüktetését, hogy éjfél felé szinte a külvá­rosok csöndjével versenyezzen. A Rue Buci sarkán benézett a kávéházba. Abszintot rendelt sok szódavizzal. Még volt egy félórája. A járdán fiatalok és öregek vegyesen álltak s a körút forgalmát figyelték. Egy öregasszony németül panaszkodott a melegre s a mellette ál­ló fiatal leány franciául felelt. Bizonyára elszá- sziak lehettek. A mama még benne élt a német szóban, de a leánya már franciásodott és itt, a fény városában rostéit németül beszélni. Péter hirtelen fölütötte a fejét. Két fiatalem­ber ért a kávéház elé.-—Te — mondta az egyik magyarul —, ma este meglesz. — Jó, — felelte egykedvűen a másik. — Ak­kor hát ne zavarjalak, ugy-e? — Ne, kérlek. A félszobát én fizetem. Hol­napután már el is megyünk, hát addig engedj egyedül lenni. — Jó, — felelte erre is az előbbi. — Rendi- csek. Negyvenöt frankkal a cselédnek is tarto­zunk. —» Az is meglesz. Az öreg ma elutazik. Lesz pénzünk is. Péter ijedten figyelt a párbeszédre. Mintha valami súgta volna, hogy Katalinról beszélnek. — Jó nő legalább? — Azt meghiszem, — csettintett a hevesebb fiú a nyelvével, — Még Párisban is megjárja. Olyan ,,mint. egy spanyol táncosnő.-— Az apja is vele van? ' v , .(Bolytatjuk*)] 2 wrtiunni

Next

/
Thumbnails
Contents