Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-15 / 186. (4035.) szám
1936 augusztus 15, szombat. 7 tiszitika csak nevetségessé teszd a kimutatás komolyságát 1 A magyar diákok vallása Vallás szerint volt a magyar tanulóiknak 55.96 százaléka római katolikus, 5.46 százaléka ág. hitr. evangélikus, 15.76 százaléka református, 20.14 százaléka izraelita, 2.52 százaléka görög katolikus. A négy csehszlovák-ruszin intézetben volt ró- urnái katolikus 51.31 százalék, ág, htv. evangé- likas 24.04 számlék, református 1.27 százalék, izraelita 8.64 százalék, felekezet nélküli 1.54 százalék, a föibbii imás négy felekezetihez tartozott. Felekezetileg alig mutatkozik eltolódás. Hogyan tanulnak a magyar növendékek Osztályozás. Az évvégi tanulmány eredménye a magyar gimnáziumokban jobb, mint a csehszlovák-ruszin ikerintézetekben. Ennek imagyarázata az, hogy a szláv iskolákba nagyon sok tanuló naponta vidékről 'vonaton jár ibe. A másik óik az, hogy a szláv ikerintézetek tanulóinak 74.54 százaléka a négy alsóbb osztály növendéke, miig' a magyaroknál csak 61.82 százalék található. Már pedig a legnagyobb bukás, a selejtezés a négy alsóbb osztályban történik. A négy alsóbb osztályban. bukott a magyaroknál 59.38 százalék, a csehszlovák-ruszinoknál azonban 77.54 százalék az összes bukottak közül. Mindezek ellenére mégis szörnyű, látni azt, hogy például a losonci csehszlovák tagozat V.-ik osztályában elbukott 54.05 százalék, Újvárait a csszl. anyaintézet IV. A. osztályában 40.54 százalék, III. B. osztályában 37.25 százalék. Ugyancsak az éirsekujvári magyar tagozat VII. osztályában 40.54 százalék, V. B. osztályában 40 százalék, IV. A. osztályában 37.83 százalék. Ezekben az osztályokban az évközi tanítás teljesen csődöt mondott. A tanárok elsősorban magukról állították ki az elmarasztaló ítéletet, a sok bukott tanuló csak áldozatnak tekinthető. Több a bukás a négy felsőbb osztályban, mint az alsóbbakban: az érsekujvári (-(- 4.84 százalék), a rimaszombati (-(- 6.70 százalék), a pozsonyi (+ 4.38 százalék), a kassai (+ 6.29 százalék) a magyar intézetekben és a losonci csehszlovák anyaiintézetben (-f- 0,85 százalék). Mire jó akkor az első osztályba való beíráskor a szigorú felvételi vizsga? Hiszen az elemi iskolák jó, megfelelő anyagot szállítottak. Ezt mutatja az íéwfégi eredimiény is, amikor a magyar intézetek első osztályában csak 48 tanuló 'bukott meg. (Az Összes bukottaknak csak 7.32 százaléka.) A szlovákoknál az eredlmény az ellenkezőt bizonyítja; itt az első osztályokban elbukott 69 tanuló, az összes bukottak 21,90 százaléka. Itt vagy az anyag volt rossz, vagy a felvételi vizsga igen felületes. A legkevesebben buknak Komáromban A legjobb osztályok voltak a magyaroknál a losonci I., a kassai VIII. A. és a komáA német-osztrák megegyezés után Prága uj középeurópai gazdaságpolitikát kezdeményez? Egy prágai könyomatos értesülése Ismét felmerült ai általános közép európai konferencia terve ■■ A kisantant összejövetel és az u] helyzet ■■ Prága, augusztus 14. A Pirager Zeitungodienst címűi köinyoanaitos hosszabb közieménytbein foglalkozik a Németország és Ausztria között létrejött miegállaipodásioikkíil, aimelliyek a két állami ■kiözött a.z utazási forgatóimban a nehézségeiket jnegözűmitetiSk. és a. kölcsönös áinilMoseréilésit je- temtőBiem dőrnozdiitjáik. A ikönyo.miatos szer int- ezek a hírek a prágai kommáayikibnőikben külö- .nösietn nagy érdieíkilődésit [költötték. A haitalllmas anyagnak aránylag rövid idiÖin beiül való áttanulmányo zását és legyőzését Prágában úgy miagyairá'zzálk, hogy Bécsiben és Berlinben is szilárd aiz aiz elhatározás, hogy a julius 11-én ikélt politikai megegyezésit gaizdasiági és pénzügyi íniegiegyeffiésisél táimasszálk alá. Brá;g.ad politikai ikílrölkben a itegujtalbb oszt- nák-inémiet giaiadasági imiegiegyezéis nyomán az a nézet allakúlt kii, h'Ogy a csehszlovák kormánynak haladéktalanul ki kell lépnie eddigi kereskedelempolitikai Az angol király Korfu szigetén találkozik a görög királlyal? Az összejövetelnek világpolitikai jelentősége volna A „Nahlln“ útiránya Belgrád, augusztus 14. VIII. Edvárd an-jj goi király dalmáciai tartózkodásával kap- h csolatban különféle hírek keltek szárnyra a 1 király legközelebbi terveiről. Sebenicóba | megérkezett Ducflay lordnak, a király személyes jóbarátjának a jachtja s ebből azt következtetik, hogy a király is visszatér még Sebenicóba, Belgrád, augusztus 14. Ismeretes., hogy az angol király egyáltalán nem szereti, ha fényképezik. Ennek ellenére a jugoszláv újságíróknak mégis sikerült az angol királyt lefényképezniük. A belgrádi Politika munkatársa dalmát halásznak Öltözött s igazi halászok társaságában bárkákon megközelítette a királyi jachtot. A halászok dalmát népdalokat kezdtek énekelni, mire a király a fedélzetre jött és gyönyörködve hallgatta a nótázást. Abban a pillanatban működni kezdtek a fényképező gépek is. Edvárd király észrevette, elmosolyodott, kis ideig még a fedélzeten tartózkodott, majd kabinjába vonult. Athén, augusztus 14. Egyes lapok jelentése szerint Edvárd angol király II. György királlyal1 rövidesen találkozik. Valószínű, hogy a találkozás Korfu szigetén történik meg. II. György görög király már egy hete ott tartózkodik s ismeretes, hogy az angol király útitervében is szerepel a sziget meglátogatása. romi II. osztály. A legtöbb bukás volt az év végén a őrnagy taroknál Ere ekríjvá rótt (21.90 százalék) és Rimaszombatban (21.58 százalék). A legkevesebb bukás volt Komáromban 7.81 százalék) és Losoncon (15.98 százalék.) A csehszlovák-ruszin négy intézetben a legtöbb bukást mutatja ki .Érsekújvár (25.42 százalék). A legkisebb bukás volt Beregszászon (11.64 százalék). Általában a ínyo'lc magyar intézetben kitűnő 638 (16.26 százalék), alkalmas 2569 (66.28 százalék.) Átment összesen tehát 82.54 százalék. Bukott összesen 1(8.90 százalék, ide ebiből javíthat szeptemberben 9.1Ó százalék, azaz 357 tanuló, aki a nyáron át kénytelen pótolni az évközi mulasztást. — A csehszlövák-ru- sziin négy ikerintézetben kitűnő 189 (12.63 százalék), alkalmas 985 (65.84 százalék). Vagyis sikerrel végezte el az osztályt 78.47 százalék. Elbukott 21.04 százalék, de ebből javíthat 10.22 százalék, azaz 158 tanuló. — Itt tehát 4.14 százalékkal rosszabb az eredlmény. Nagyon üdvös volna, ha az Értesítők kimutatnák azt, hogy tani tárgyanként és osztályonként bányán buktak meg. (Folyta tjük.) passzivitásából és kezdeményezni egy nemzetközi konferencia összehívását, amely alapul szolgálhatna a Németországgal való tárgyalások fölvételéhez. A tervezett konferencián Németországon és Olaszországon kivül Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia és Lengyelország is részt venne. A konferencia színhelyéül Prágát tartják a legalkalmasabbnak. A prágai külpolitika arra törekszik, hogy a Duna - kérdésben legalább részben magához ragadja a kezdeményezést. Megindultak a tapogatózások, hogy a dunai államok konferenciájának tervét a többi érdekelt állam miképpen fogadja. Prága különösen nagy súlyt helyez Olaszország álláspontjának megismerésére. A Pirager Zciltumigedieusit « jeikin'tésóhez öignáir- páirti köffölkbőil imt az értesiüiliésit. ezereizzáik, hogy a (közlemény írója a dunnái áüliamioik kontftertein- c.iiájiáifc valószínű lég öeezeité veszti a Ikieanntainit- áiltl&iffijolk, ikoinfareuic iájával!*, aimeily a, ilegtkőze- liöbbi ibetiekben beható vízisgiálait tárgyává kívánja, temni a dunai áüilaimiodc konlfeireneiájának 'lebeitőségét. Negyvenéves ember nem alkalmas zeneiskolai igazgatónak? Kassa, augusztus 14. (Szerkesztőségünk jelentésé.) Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy Kassa város tanácsa pályázatot irt ki a városi zeneiskola Paulusz Ákos halálával megüresedett igazgatói állására. A pályázati feltételeket most bocsátotta ki a városi tanács s azok között van egy furcsa és Imiivel sem indokolható pont, mely szerint a betöltésre váró igazgatói állásra csak negyven évnél fiatalabb emberek pályázhatnak. Ezzel a ponttal nyilvánvalóan azokat az idevaló, Őslakó zenetanárokat akarják elütni a pályázatban való részvételtől, akik eddigi mükö- désüikikel rászolgáltak volna arra, hogy közülük kerüljön ki a zeneiskola uj igazgatója. Ezek a tanárok ugyanis valamennyien túl vannak már negyvenedik éLetévükön, tehát az említett pont miatt be sem nyújthatják pályázatukat. Nem valószínű, hogy a zeneiskola jelenlegi tanári karának fiatalabb tagjai kö- züs kerüljön ki az uj igazgató. így csúszik ki a kezünkből isimiét egy állás, egy darab kenyér csak azért), mert helytelenül alkalmazzák azt a különben nagyon üdvös jelszót: — helyet az Ifjúságnak ... meg kell halnom! .., De megéri!! Bizonyisten megéri! ... Szép temetésem lesz, mindenki ott lesz! ... Az egész város, a tanulóifjúság, a dalárda, a banda az utón a Beethoven gyászindulóját fogja játszani és én fekszem a siket koporsóban -koszorúkkal le- terítve és négy fekete ló fogja* huzni a gyászkocsit... Négy ... fekete ... ló. Egy- egy néma könny talán hullani fog értem is ... De mindegy .. Mennem kell!! ... — Maradjon még, Gyuri! — szólt közbe Ilike, aki félreértette a „mennem kell“-et. Erre Gyuri kénytelen volt felállni, zseb- retenni a revolvert és távozni; de ebben a pillanatban kilépett a függöny mögül Ilike mamája. <—■ Mindent hallottam! . *. Tovább azonban nem beszélhetett, mórt nem volt kinek beszélni. Az édesanya ébersége miatt ilyen megnyugtatóan végződött a Gyuri bucsulátogatása. Most már mi is azt mondottuk, hogy Gyurinak nem marad más hátra, agyon vagy szivén lőnie magát. Ha jól emlékszem, éppen azon vitáztunk, hogy melyik biztosabb, ha agyon, vagy szivén lövi az ember magát, mikor Apor Ádi megérkezett a Gyuri édesapjával. Apró öreg emberke volt, kiszolgált tanfelügyelő, kit már félig kievett a nyugdíj a nadrágból. — Az Istenért, uraim, csináljanak valamit azzal a fiúval! Ez katasztrofális! Már rám sem hallgat, hiába könyörögtem neki. Ez katasztrofális! Most már szóba sem áll velem. Leszidtam, összevesztünk. Ez katasztrofális! ,,Ez katasztrofális" volt a szójárésa, amint hirtelen kiderült, de talált a helyzetre. Idegeink a végsőkig csigázódtak és gondolkozni sem tudtunk tisztán. <— Ma van az utolsó nap! -—■ károgott a vén tanfelügyelő. — Mikor megkondul a déli harangszó, eldördül a revolver... Azt mondta ... Azt gondoltam, hogy a déli harangszót el kellene halasztani, de mindjárt beláttam, hogy ez kissé gyerekes volna s ezért inkább nem szóltam. Végül is Fülei Pali, a törvényszéki jegyző oldotta meg a helyzetet. Ö volt a leghatározottabb közöttünk, (A háborúban is a legférfiasabban viselkedett.)-- Nincs más — nyögte ki — kényszerzubbonyba fogjuk huzni! Mikor látta, hogy az öreg ember,' az édesapa meghökken, igyekezett meggyőző lenni. — Tessék elhinni, tanfelügyelő ur, hogy csak ezzel len, amivel megmenthetjük Gyurit! —- De . . . kényszerzubbony! ... — hebegte fehéren a jól megérdemelt nyugdíjas. —> Tessék elhinni, tanfelügyelő ur, hogy csak ezzel lehet a Gyuri testi épségét biztosítani! Én, kérem, a törvényszékről számtalan esetre hivatkozhatnám, hogy az ilyen lelki állapotban csak a kényszerzubbony segít. Beláttuk, hogy igaza van és elfogadtuk a kényszerzubbonyt, Apor Ádi szerzett is egy használtat a helybeli közkórház padlásáról. Megbeszéltük, hogy mi lesben állunk, pont délkor a Gyuri szobája ajtajában s mikor elérkezik a végzetes pillanat, a tanfej- ügyelő ur, már az édesapa, nagyot ordít, mi berohanunk és a zubbonyba huzzuk Gyurit. Sietnünk kellett, mert alig volt félóránk a déli harangszóig. Éppen távozni akartunk a vendéglőből,, mikor Gyuri váratlanul felbukkant az udvaron. — Nem akarom, hogy együtt lásson az urakkal! szökött meg egy oldalajtón a tanfelügyelő. — Tehát a viszontlátásra, ahogy megbeszéltük! ... — Söröztök? — köszönt Gyuri. Kissé elfogultak voltunk. — Úgy határoztam, hogy életem utolsó ebédjét veletek költőm el. — Vivát! — örvendettünk. —• Azonnal! —* pállotta a szemünk közé a szalvétával a morzsát, hamut Pávelka ur és étlap helyett élőszóval bemondta az ebédet. Titokban Gyurit figyeltem. Mivel már akkor is hajlamos voltam vagy az orvosi, vagy a papi pályára, megpróbáltam lelki analízist csinálni, de sehogysem értettem, miként lehet, hogy halála előtt öt perccel valaki ilyen jóízűen egyék, igyék. Kiszámíthatatlan az emberi lélek. Éppen a hagymás tokánynál tartottunk, mikor a déli harang- szó megkondult. Megdermedt a villa a kezünkben. Gyuri azonban észre sem vette, hogy saját bemondása szerint ütött a végórája; jóízűen tovább evett. A revolver pedig kidülledt most is a zsebéből... A feketekávénál fellélegzettünk. Hátha mégis tréfált? Hátha hiába volt a nagy izgalom? Gyuri azonban nyugodtan megtörülte a száját és művészbarátunkra pillantott: — Te, Tóni! Jere, rajzolj le, hogy lássa az utókor, hogyan néztem ki halálom előtt közvetlenül. Tóni dideregve ment vele. Észrevétlen mi is utánuk szállingóztunk s elfoglaltuk megbeszélt őrhelyünket az ajtó előtt. Vártunk. Gyuri — ahogy késő'bb Tóni elbeszélte, — az asztalra maga elé kitette a revolvert, leült a diványra, rágyújtott a pipájára, könyvet vett a kezébe s az apját számba se véve, keresztbe rakott lábakkal olvasni kezdett. Az öreg tanfelügyelő idegesen fel-alá sétált a szobában. Tóni rajzolt és húzta az időt, hogy ezzel is nyújtsa a szerencsétlen fiú életét. Mi az ajtó előtt bolondultunk meg az ijesztő várakozástól. Végre Tóni azt mondta: — Kész! .— Mutasd! — pillantott fel a könyvből Gyuri és megnézte a rajzot. — Nna! Sikerült! Add ide, hadd írjak rá néhány sort —- és a Tóni ceruzájával a következő verset firkantotta alá: „É;g:y éldes lánnyal tegyen álmom. Kire, sajnos, későn találtam. Mire karom után tárul, Nem érem el a másvilágrul.. Keze nyúlt a pisztoly után, de ebben a pillanatban a kétségbeesett apa rémült kiáltással rávetette magát, mi berohantunk és hatalmas küzdelem árán ráhúztuk a kényszerzubbonyt. Gyuri vadul csikorgatta a fogait: Ezért majd leszámolok veletek! Mikor annyira csendesedett, malaclopó köpenyt vetettünk a vállára, hogy a kényszerzubbony ne lássék, kocsit hozattunk és az édesapa kivitte az állomásra. Többet az életben nem láttuk, Tóni a képpel még aznap elment Ilikéhez, neki ajándékozta és elmondta részletesen. hogy mi történt. A szép leány nem szólt egy szót se, csak nézte a képet és hullott a könnye. Pár nap múlva őt is elvitte az édesapja Pestre a rokonaihoz, mig feledik az esetet a városban. Egy hónap múlva Gyuri az asztaltársasághoz Írott boldog levelében közölte, hogy tegnap tartotta esküvőjét Ilikével és nagyon sajnálja^ de a kényszerzubbonyt nem küldi vissza, mert az hóttig drága emléke marad. Hogy igazságos legyek, Ilike is irt pár sort: „Üdvözlöm magukat, fiuk!" — sőt aláírta a levelet Bedé Mihály ny. tanfelügyelő ty: is.
