Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-15 / 186. (4035.) szám

1936 augusztus 15, szombat. 7 tiszitika csak nevetségessé teszd a kimutatás komolyságát 1 A magyar diákok vallása Vallás szerint volt a magyar tanulóiknak 55.96 százaléka római katolikus, 5.46 szá­zaléka ág. hitr. evangélikus, 15.76 százalé­ka református, 20.14 százaléka izraelita, 2.52 százaléka görög katolikus. A négy csehszlovák-ruszin intézetben volt ró- urnái katolikus 51.31 százalék, ág, htv. evangé- likas 24.04 számlék, református 1.27 száza­lék, izraelita 8.64 százalék, felekezet nélküli 1.54 százalék, a föibbii imás négy felekezetihez tartozott. Felekezetileg alig mutatkozik elto­lódás. Hogyan tanulnak a magyar növendékek Osztályozás. Az évvégi tanulmány ered­ménye a magyar gimnáziumokban jobb, mint a csehszlovák-ruszin ikerintézetekben. Ennek imagyarázata az, hogy a szláv iskolák­ba nagyon sok tanuló naponta vidékről 'vona­ton jár ibe. A másik óik az, hogy a szláv iker­intézetek tanulóinak 74.54 százaléka a négy alsóbb osztály növendéke, miig' a magyarok­nál csak 61.82 százalék található. Már pedig a legnagyobb bukás, a selejtezés a négy al­sóbb osztályban történik. A négy alsóbb osz­tályban. bukott a magyaroknál 59.38 százalék, a csehszlovák-ruszinoknál azonban 77.54 szá­zalék az összes bukottak közül. Mindezek el­lenére mégis szörnyű, látni azt, hogy például a losonci csehszlovák tagozat V.-ik osztályá­ban elbukott 54.05 százalék, Újvárait a csszl. anyaintézet IV. A. osztályában 40.54 százalék, III. B. osztályában 37.25 százalék. Ugyancsak az éirsekujvári magyar tagozat VII. osztályá­ban 40.54 százalék, V. B. osztályában 40 szá­zalék, IV. A. osztályában 37.83 százalék. Ezekben az osztályokban az évközi tanítás teljesen csődöt mondott. A tanárok elsősorban magukról állították ki az elmarasztaló ítéletet, a sok bukott tanuló csak áldozatnak tekinthető. Több a bukás a négy felsőbb osztályban, mint az alsóbbakban: az érsekujvári (-(- 4.84 százalék), a rimaszom­bati (-(- 6.70 százalék), a pozsonyi (+ 4.38 százalék), a kassai (+ 6.29 százalék) a ma­gyar intézetekben és a losonci csehszlovák anyaiintézetben (-f- 0,85 százalék). Mire jó akkor az első osztályba való beíráskor a szi­gorú felvételi vizsga? Hiszen az elemi iskolák jó, megfelelő anyagot szállítottak. Ezt mutat­ja az íéwfégi eredimiény is, amikor a magyar intézetek első osztályában csak 48 tanuló 'bu­kott meg. (Az Összes bukottaknak csak 7.32 százaléka.) A szlovákoknál az eredlmény az ellenkezőt bizonyítja; itt az első osztályok­ban elbukott 69 tanuló, az összes bukottak 21,90 százaléka. Itt vagy az anyag volt rossz, vagy a felvételi vizsga igen felületes. A legkevesebben buknak Komáromban A legjobb osztályok voltak a magyaroknál a losonci I., a kassai VIII. A. és a komá­A német-osztrák megegyezés után Prága uj középeurópai gazdaságpolitikát kezdeményez? Egy prágai könyomatos értesülése Ismét felmerült ai általános közép európai konferencia terve ■■ A kisantant összejövetel és az u] helyzet ■■ Prága, augusztus 14. A Pirager Zeitungodienst címűi köinyoanaitos hosszabb közieménytbein fog­lalkozik a Németország és Ausztria között lét­rejött miegállaipodásioikkíil, aimelliyek a két állami ■kiözött a.z utazási forgatóimban a nehézségeiket jnegözűmitetiSk. és a. kölcsönös áinilMoseréilésit je- temtőBiem dőrnozdiitjáik. A ikönyo.miatos szer int- ezek a hírek a prágai kommáayikibnőikben külö- .nösietn nagy érdieíkilődésit [költötték. A haitalllmas anyagnak aránylag rövid idiÖin beiül való át­tanulmányo zását és legyőzését Prágában úgy miagyairá'zzálk, hogy Bécsiben és Berlinben is szi­lárd aiz aiz elhatározás, hogy a julius 11-én ikélt politikai megegyezésit gaizdasiági és pénzügyi íniegiegyeffiésisél táimasszálk alá. Brá;g.ad politikai ikílrölkben a itegujtalbb oszt- nák-inémiet giaiadasági imiegiegyezéis nyomán az a nézet allakúlt kii, h'Ogy a csehszlovák kormánynak haladéktalanul ki kell lépnie eddigi kereskedelempolitikai Az angol király Korfu szigetén találkozik a görög királlyal? Az összejövetelnek világpolitikai jelentősége volna A „Nahlln“ útiránya Belgrád, augusztus 14. VIII. Edvárd an-jj goi király dalmáciai tartózkodásával kap- h csolatban különféle hírek keltek szárnyra a 1 király legközelebbi terveiről. Sebenicóba | megérkezett Ducflay lordnak, a király sze­mélyes jóbarátjának a jachtja s ebből azt következtetik, hogy a király is visszatér még Sebenicóba, Belgrád, augusztus 14. Ismeretes., hogy az angol király egyáltalán nem szereti, ha fényképezik. Ennek ellenére a jugoszláv újságíróknak mégis sikerült az angol ki­rályt lefényképezniük. A belgrádi Politika munkatársa dalmát halásznak Öltözött s igazi halászok társa­ságában bárkákon megközelítette a kirá­lyi jachtot. A halászok dalmát népdalokat kezdtek énekelni, mire a király a fedélzetre jött és gyönyörködve hallgatta a nótázást. Ab­ban a pillanatban működni kezdtek a fény­képező gépek is. Edvárd király észrevette, elmosolyodott, kis ideig még a fedélzeten tartózkodott, majd kabinjába vonult. Athén, augusztus 14. Egyes lapok jelen­tése szerint Edvárd angol király II. György királlyal1 rövidesen találkozik. Valószínű, hogy a találkozás Korfu szigetén történik meg. II. György görög király már egy hete ott tartózkodik s ismeretes, hogy az angol király útitervében is szerepel a sziget meg­látogatása. romi II. osztály. A legtöbb bukás volt az év végén a őrna­gy taroknál Ere ekríjvá rótt (21.90 százalék) és Rimaszombatban (21.58 százalék). A legkevesebb bukás volt Komáromban 7.81 százalék) és Losoncon (15.98 százalék.) A csehszlovák-ruszin négy intézetben a leg­több bukást mutatja ki .Érsekújvár (25.42 szá­zalék). A legkisebb bukás volt Beregszászon (11.64 százalék). Általában a ínyo'lc magyar intézetben kitű­nő 638 (16.26 százalék), alkalmas 2569 (66.28 százalék.) Átment összesen tehát 82.54 száza­lék. Bukott összesen 1(8.90 százalék, ide ebiből javíthat szeptemberben 9.1Ó százalék, azaz 357 tanuló, aki a nyáron át kénytelen pótolni az évközi mulasztást. — A csehszlövák-ru- sziin négy ikerintézetben kitűnő 189 (12.63 százalék), alkalmas 985 (65.84 százalék). Vagyis sikerrel végezte el az osztályt 78.47 százalék. Elbukott 21.04 százalék, de ebből javíthat 10.22 százalék, azaz 158 tanuló. — Itt tehát 4.14 százalékkal rosszabb az eredlmény. Nagyon üdvös volna, ha az Értesítők kimutat­nák azt, hogy tani tárgyanként és osztályon­ként bányán buktak meg. (Folyta tjük.) passzivitásából és kezdeményezni egy nem­zetközi konferencia összehívását, amely ala­pul szolgálhatna a Németországgal való tár­gyalások fölvételéhez. A tervezett konferen­cián Németországon és Olaszországon kivül Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgá­ria, Románia és Lengyelország is részt ven­ne. A konferencia színhelyéül Prágát tartják a legalkalmasabbnak. A prágai külpolitika arra törekszik, hogy a Duna - kérdésben legalább részben magához ragadja a kezde­ményezést. Megindultak a tapogatózások, hogy a dunai államok konferenciájának ter­vét a többi érdekelt állam miképpen fogadja. Prága különösen nagy súlyt helyez Olaszor­szág álláspontjának megismerésére. A Pirager Zciltumigedieusit « jeikin'tésóhez öignáir- páirti köffölkbőil imt az értesiüiliésit. ezereizzáik, hogy a (közlemény írója a dunnái áüliamioik kontftertein- c.iiájiáifc valószínű lég öeezeité veszti a Ikieanntainit- áiltl&iffijolk, ikoinfareuic iájával!*, aimeily a, ilegtkőze- liöbbi ibetiekben beható vízisgiálait tárgyává kí­vánja, temni a dunai áüilaimiodc konlfeireneiájának 'lebeitőségét. Negyvenéves ember nem alkalmas zeneiskolai igazgatónak? Kassa, augusztus 14. (Szerkesztőségünk je­lentésé.) Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy Kassa város tanácsa pályázatot irt ki a városi zeneiskola Paulusz Ákos halálával megüresedett igazgatói állására. A pályázati feltételeket most bocsátotta ki a városi tanács s azok között van egy furcsa és Imiivel sem indokolható pont, mely szerint a betöltésre váró igazgatói állásra csak negyven évnél fiatalabb emberek pályázhatnak. Ezzel a ponttal nyilvánvalóan azokat az idevaló, Őslakó zenetanárokat akarják elütni a pályá­zatban való részvételtől, akik eddigi mükö- désüikikel rászolgáltak volna arra, hogy közü­lük kerüljön ki a zeneiskola uj igazgatója. Ezek a tanárok ugyanis valamennyien túl vannak már negyvenedik éLetévükön, tehát az említett pont miatt be sem nyújthatják pá­lyázatukat. Nem valószínű, hogy a zeneiskola jelenlegi tanári karának fiatalabb tagjai kö- züs kerüljön ki az uj igazgató. így csúszik ki a kezünkből isimiét egy állás, egy darab ke­nyér csak azért), mert helytelenül alkalmaz­zák azt a különben nagyon üdvös jelszót: — helyet az Ifjúságnak ... meg kell halnom! .., De megéri!! Bizonyis­ten megéri! ... Szép temetésem lesz, min­denki ott lesz! ... Az egész város, a tanuló­ifjúság, a dalárda, a banda az utón a Beet­hoven gyászindulóját fogja játszani és én fekszem a siket koporsóban -koszorúkkal le- terítve és négy fekete ló fogja* huzni a gyászkocsit... Négy ... fekete ... ló. Egy- egy néma könny talán hullani fog értem is ... De mindegy .. Mennem kell!! ... — Maradjon még, Gyuri! — szólt közbe Ilike, aki félreértette a „mennem kell“-et. Erre Gyuri kénytelen volt felállni, zseb- retenni a revolvert és távozni; de ebben a pillanatban kilépett a függöny mögül Ilike mamája. <—■ Mindent hallottam! . *. Tovább azonban nem beszélhetett, mórt nem volt kinek beszélni. Az édesanya ébersége miatt ilyen meg­nyugtatóan végződött a Gyuri bucsulátoga­tása. Most már mi is azt mondottuk, hogy Gyurinak nem marad más hátra, agyon vagy szivén lőnie magát. Ha jól emlékszem, éppen azon vitáztunk, hogy melyik biztosabb, ha agyon, vagy szi­vén lövi az ember magát, mikor Apor Ádi megérkezett a Gyuri édesapjával. Apró öreg emberke volt, kiszolgált tanfelügyelő, kit már félig kievett a nyugdíj a nadrágból. — Az Istenért, uraim, csináljanak vala­mit azzal a fiúval! Ez katasztrofális! Már rám sem hallgat, hiába könyörögtem neki. Ez katasztrofális! Most már szóba sem áll velem. Leszidtam, összevesztünk. Ez ka­tasztrofális! ,,Ez katasztrofális" volt a szójárésa, amint hirtelen kiderült, de talált a hely­zetre. Idegeink a végsőkig csigázódtak és gon­dolkozni sem tudtunk tisztán. <— Ma van az utolsó nap! -—■ károgott a vén tanfelügyelő. — Mikor megkondul a déli harangszó, eldördül a revolver... Azt mondta ... Azt gondoltam, hogy a déli harangszót el kellene halasztani, de mindjárt beláttam, hogy ez kissé gyerekes volna s ezért in­kább nem szóltam. Végül is Fülei Pali, a törvényszéki jegy­ző oldotta meg a helyzetet. Ö volt a legha­tározottabb közöttünk, (A háborúban is a legférfiasabban viselkedett.)-- Nincs más — nyögte ki — kényszer­zubbonyba fogjuk huzni! Mikor látta, hogy az öreg ember,' az édesapa meghökken, igyekezett meggyőző lenni. — Tessék elhinni, tanfelügyelő ur, hogy csak ezzel len, amivel megmenthetjük Gyu­rit! —- De . . . kényszerzubbony! ... — hebeg­te fehéren a jól megérdemelt nyugdíjas. —> Tessék elhinni, tanfelügyelő ur, hogy csak ezzel lehet a Gyuri testi épségét biz­tosítani! Én, kérem, a törvényszékről szám­talan esetre hivatkozhatnám, hogy az ilyen lelki állapotban csak a kényszerzubbony segít. Beláttuk, hogy igaza van és elfogadtuk a kényszerzubbonyt, Apor Ádi szerzett is egy használtat a helybeli közkórház padlásáról. Megbeszéltük, hogy mi lesben állunk, pont délkor a Gyuri szobája ajtajában s mi­kor elérkezik a végzetes pillanat, a tanfej- ügyelő ur, már az édesapa, nagyot ordít, mi berohanunk és a zubbonyba huzzuk Gyurit. Sietnünk kellett, mert alig volt félóránk a déli harangszóig. Éppen távozni akartunk a vendéglőből,, mikor Gyuri váratlanul felbukkant az ud­varon. — Nem akarom, hogy együtt lásson az urakkal! szökött meg egy oldalajtón a tanfelügyelő. — Tehát a viszontlátásra, ahogy megbeszéltük! ... — Söröztök? — köszönt Gyuri. Kissé elfogultak voltunk. — Úgy határoztam, hogy életem utolsó ebédjét veletek költőm el. — Vivát! — örvendettünk. —• Azonnal! —* pállotta a szemünk közé a szalvétával a morzsát, hamut Pávelka ur és étlap helyett élőszóval bemondta az ebé­det. Titokban Gyurit figyeltem. Mivel már akkor is hajlamos voltam vagy az orvosi, vagy a papi pályára, megpróbáltam lelki analízist csinálni, de sehogysem értettem, miként lehet, hogy halála előtt öt perccel valaki ilyen jóízűen egyék, igyék. Kiszámít­hatatlan az emberi lélek. Éppen a hagymás tokánynál tartottunk, mikor a déli harang- szó megkondult. Megdermedt a villa a ke­zünkben. Gyuri azonban észre sem vette, hogy saját bemondása szerint ütött a vég­órája; jóízűen tovább evett. A revolver pe­dig kidülledt most is a zsebéből... A fe­ketekávénál fellélegzettünk. Hátha mégis tréfált? Hátha hiába volt a nagy izgalom? Gyuri azonban nyugodtan megtörülte a szá­ját és művészbarátunkra pillantott: — Te, Tóni! Jere, rajzolj le, hogy lássa az utókor, hogyan néztem ki halálom előtt közvetlenül. Tóni dideregve ment vele. Észrevétlen mi is utánuk szállingóztunk s elfoglaltuk megbeszélt őrhelyünket az ajtó előtt. Vártunk. Gyuri — ahogy késő'bb Tóni elbeszélte, — az asztalra maga elé kitette a revolvert, leült a diványra, rágyújtott a pipájára, könyvet vett a kezébe s az apját számba se véve, keresztbe rakott lábakkal olvasni kez­dett. Az öreg tanfelügyelő idegesen fel-alá sé­tált a szobában. Tóni rajzolt és húzta az időt, hogy ezzel is nyújtsa a szerencsétlen fiú életét. Mi az ajtó előtt bolondultunk meg az ijesztő várakozástól. Végre Tóni azt mondta: — Kész! .— Mutasd! — pillantott fel a könyvből Gyuri és megnézte a rajzot. — Nna! Sike­rült! Add ide, hadd írjak rá néhány sort —- és a Tóni ceruzájával a következő verset firkantotta alá: „É;g:y éldes lánnyal tegyen álmom. Kire, sajnos, későn találtam. Mire karom után tárul, Nem érem el a másvilágrul.. Keze nyúlt a pisztoly után, de ebben a pillanatban a kétségbeesett apa rémült kiál­tással rávetette magát, mi berohantunk és hatalmas küzdelem árán ráhúztuk a kény­szerzubbonyt. Gyuri vadul csikorgatta a fogait: Ezért majd leszámolok veletek! Mikor annyira csendesedett, malaclopó köpenyt vetettünk a vállára, hogy a kény­szerzubbony ne lássék, kocsit hozattunk és az édesapa kivitte az állomásra. Többet az életben nem láttuk, Tóni a képpel még aznap elment Iliké­hez, neki ajándékozta és elmondta részlete­sen. hogy mi történt. A szép leány nem szólt egy szót se, csak nézte a képet és hullott a könnye. Pár nap múlva őt is elvitte az édesapja Pestre a rokonaihoz, mig feledik az esetet a városban. Egy hónap múlva Gyuri az asztaltársa­sághoz Írott boldog levelében közölte, hogy tegnap tartotta esküvőjét Ilikével és na­gyon sajnálja^ de a kényszerzubbonyt nem küldi vissza, mert az hóttig drága emléke marad. Hogy igazságos legyek, Ilike is irt pár sort: „Üdvözlöm magukat, fiuk!" — sőt alá­írta a levelet Bedé Mihály ny. tanfelügyelő ty: is.

Next

/
Thumbnails
Contents