Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-14 / 185. (4034.) szám

'<PRSCT-Mag^ARRTRLS0 1936 augusztus 14, péntek, Csíz Jód Órára fürdő Ajánlva: Érelmeszesedés, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó utóidényi pausál kúrák : 21 napra az összköltségekkel K6 1100.— 28 napra az összköltségekkel Ke 1420.—­Gyermekszanatórium. — Ismertetőt küld a Fürdöigazgatóság, Ciz kúpele. A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA erőfeszítést tesznek az egyforma és meg­bízható standard megteremtésére s a ma­gyar áxu sikere igazolja az eredményt. Épp úgy, mint a magyar szalámi vagy leg­újabban a magyar barackpárlat világáru lett, az lesz a mostani váratlan elterjedés után a magyar gyümölcs is, a magyar bor, vagy a magyar hagyma és paprika. A kis ország igy idővel valóságos kertországgá fejlődhetik, amely ellátja Nyugatot a legfi­nomabb élelmiszerrel. A kezdet jó s a fel­felé ívelő kereskedelmi mérleg jelzi a gaz>- dagodást. Ha sikerül utolérhetetlen és biz­tos minőséget teremteni, a magyar nép előtt olyan megélhetési forrás nyílik, ami több mint az ipari kivitel, mert konkurrencianél- küli, mást tud adni, mint mások s az áldott magyar humusz jóvoltából a magyar kerti áru jólétet kölcsönözhet a nemzetének. A világ életszínvonalának emelkedése, a nagyvárosok terjeszkedése s az egészség­ügy fejlődése következtében a kertgazda­ságnak ma sokkal nagyobb jelentősége van, mint hajdan volt. Az orvosok szentenciái óta a gyümölcs például óriási cikké vált, a fogyasztás megtizszereződött. Ugyanez áll a főzelékre, amely bizonyos fokig a húst is kiszorítja. A magyar konyha hóditó útja nyomán a kukorica, a paprika, az uborka, a dinnye, a tök és sok más „magyar nö­vény" komoly árucikk lett s a konjunktú­rát ki kell használni. Amikor pedig a ma­gyarországi kerti vetemények sorsának fel- feléivelését látjuk, eszünkbe jut, hogy Dél- szlovenszkón a szó szoros értelmében adva van mindama előfeltétel, ami a magyar gyümölcsöt és a többi kerti cikket oly ke­resetté teszi. Ugyanaz az alföldi föld, ugyanaz a minőségkedvelő magyar nép, ugyanaz a meleg éghajlat, ugyanaz a gaz­dasági hagyomány. Délszlovenszkó és Ru- szinszkó szinte predesztinálva van, hogy a köztársaságban a finom élelmiszerek élés­tárává váljék, sőt termékeit a külföldön is elhelyezhesse. A történelmi országokban kevés a gyümölcs, a főzelékféle s a bor, — a kereslet pedig egyre nagyobb lesz. Ru- szinszkóból Lengyelország látható el a dé- liesebb vidéket Kívánó gyümölccsel és bor­ral, Nyugatszlovenszkóról az osztrák és a német piac sincs messze. A kisebbségi ma­gyarság régen nem helyezkedhetik el ké­nyelmes hivatalokban, uj megélhetési forrá­sok után kell néznie. A magyar ízlés, ügyesség, föld- és növényszeretet kellő elő­feltétele az eredményes kertgazdálkodás­nak. amihez finomság és értelem kell, —- a föld is már csak oly mértékben van meg sokhelyütt a leszegényedett középosztály kezében, hogy éppenséggel nagyobb kert­nek elég, iskolázott szakértelemmel tehát olasz, spanyol, holland vagy elzászi mód­ra a mainál nagyobb arányú magyar kert­gazdálkodás fejlődhetne ki Délszloven- szkón és Kárpátalján s a fejlődés indokolt volna. A föld ott konkurrencianélküli s a köz­társaságban egyedülálló. A kereslet világ­szerte megnövekedett mindenfajta gyümölcs és vetemény iránt, ma nem másodrendű foglalkozás többé a kertészet és borászat. Jobb, mint a búzatermés. Aránylag kis tőke kell hozzá és szép, szabad, független, ön­álló foglalkozás. Érsekújvár példája iga­zolja. hogy ügyes vezetéssel és megfelelő kereskedelmi érzékkel éppen a köztársaság sajátos körülményei között mekkora cikk lehet a belföldi barack vagy paprika. Tud­juk, hogy a sikeres kertgazdálkodásnak sok külső-belső kereskedelempolitikai előfeltéte­le van, de összefogva s politikánkat ilyesfé­le reális célokra összpontosítva ezen a té­ren is sok minden elérhető. Délszlovenszkó alkalmas vidékein sok száz magyar élhetne meg függetlenül, iv;mzetét és önmagát erő­sítve a kertgazdaságból, mert e foglalko­zási ág konjunktúrája mindenfelé, de főleg Középeurópában és legkülönösebben Cseh­szlovákiában tényleg növekedőben van. Kérdés az iskolaügyi miniszterhez: MeLs ipjákueptemberre a magyar osztályt imir k@iség kismagyariai? Jaross Andor képviselő újból sürgeti az ósiyi magyar iskolát Prága, augusztus 13. Ismeretes, hogy Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, egyesült pár­tunk országos elnöke a tavasz folyamán inter­pellációban sürgette az iskolaügyi miniszternél, hogy az ényi magyarság gyermekei részére ma­gyar osztályt engedélyezzen. A kérdésben az­óta uj helyzet állt elő s azért most a képviselő a következő Írásbeli kérdést nyújtotta be a mi­niszterhez: Folyó évi április 24-én interpellációt nyújtot­tam be a Miniszter Úrhoz az Ény (Ina) köz­ségben (Verebély-Vráble-járás) lakó magyar szülők gyermekeinek magyar tannyelven való népiskolai tanítása érdekében. Ezen interpellá­cióra, mely 430/11. szám alatt jelent meg a kép- viselöház nemzetgyűlésének nyomtatványai kö­zött, mindezideig választ nem kaptam. Tekintet­tel pedig arra, hogy időközben újabb esemé­nyek történtek ezzel kapcsolatban, szükséges­nek tartom azokat a Miniszter Úrral megismer­tetni. Fenti interpellációmban is megemlítettem, hogy az Ény községbeli magyar szülők folyó évi március 16-án kérvényt nyújtottak be az állami tanfelügyelőséghez Aranyosmar óira (Zlsíé Moravce), melyben az 1924. évi mi­niszteri intézkedés foganatosítását kérik, vagyis azt, hogy a magyar gyermekek ma­gyarul tanulhassanak. A tanfelügyelőség április 28-án erre a beadvány­ra a következő választ adta: „Az Önök 1936 március 16-án kelt beadványára közöljük, hogy amennyiben 1936 szeptember 1-től az önök községében a tanköteles gyermekek száma túllépi az 50-et, az iskola- és népmüvelésügyi minisztérium referátusának indítványt ter­jesztünk be a második osztály szervezésére, úgyszintén, hogy az önök iskolájánál a két osztály egyike magyar tanitásnyelvü legyen." Folyó évi július 1-én beiratkozott összesen 64 tanuló, akik közül 31 magyar nemzetiségű. Ezen gyermekek szülői beiratáskor már bejelen­tették az összeíró tanitónőnek, hogy gyermekei­ket, hivatkozással a tanfelügyelőség fenti leira­tára, magyarul kívánják taníttatni. Folyó évi jülius 30-án Juhász Sándor, Juhász Vilmos és Petróczy Ferenc a magyar szülők megbízásából megjelentek Aranyosmaróton a tanfelügyelőnél és hivatkozással a mai tényle­ges helyzetre, kérték a tanfelügyelőt, hogy most már tegye meg a hivatalos lépéseket fel­sőbb hatóságánál a második és magyar tan­nyelvű osztály megnyithatása érdekében. A tanfelügyelő ellentétben folyó évi április 28- án kelt leiratával nem helyezkedett arra az igazságos és jogos álláspontra, hogy leiratának szellemében javaslatot nyújt be a referátushoz a második és magyar tannyelvű osztály meg­nyithatása érdekében, hanem magyarázni igyekezett, miszerint Ény község valamikor szlovák volt s igy nincs létjogosult­sága ott magyar tannyelvű iskolának. A küldöttség tagjai meglepve hallgatták a tan- felügyelő néprajzi és geneológiai magyarázatát, melynek élő cáfolatát önmaguk és a mai Ény község lakosainak tekintélyes része szolgáltat­ják. Ény község tényleg nagyobbrészt szlovák néprajzi vidékkel határos, de éppen ez a körül­mény, hogy lakosai máig megtartották magyar: nemzetiségüket, (holott a magyar néprajzi terü­lettel csak lazán vannak kapcsolatban, bizo­nyítja, hogy a lakosság nagyobb fele évszázadok óta magyar volt. Bizonyítják ezt a községben előforduló nevek is, melyek legnagyobb része magyar szótőből származik. Á tanfelügyelő ilyen viselkedése azt a benyo­mást keltette a küldöttség tagjaiban, hogy a ma­gyar szülők kívánságával ellentétben olyan irá­nyú javaslatot terjeszt fel a referátushoz, mely azt könnyen tévútra vezetheti s igy a magyar szülők kívánságát nem teljesitik. Felesleges rámutatnom a Miniszter Ur előtt, hogy törvényeink nem ismerik a mai tényleges nemzetiségi helyzet genealógiai magyarázatát, ez ellenkeznék is a demokrácia eszméjével, mely a ma élőknek ad jogot saját sorsuk és életkörül­ményeik irányítására, irányadó kizárólag az lehet, hogy mit kivan­nak a szülők, kiknek joguk gyermekeik ta­níttatásának nyelvét meghatározni s, ha adva vannak a törvényes feltételek, joguk magyar iskolát kívánni községük részére. A tanfel­ügyelő április 28-iki leirata pedig ezen jog el­ismerését jelenti kétségtelen módon. Fenti újabb tényállás alapján, kérdem tiszte­lettel a Miniszter Urat, hajlandó-e Ény község népiskolai viszonvait megvizsgálni és a magyar szülők jogos kívánságának helyt adva már az 1936/37. tanévben a magyar osztály megnyitá­sát az állami iskolában lehetővé tenni? Augusztus 28.-én lép érvénybe a budapesti Gszi Vásár utazási- és vizumkedvezménye Budapest, augusztus 13. Budapesten a Városligetben már újból megindultak az építkezések. Nagyban folyik a munka, mert már csak három*hét választ el a szeptem­ber 3—13-ig tartó Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár, valamint a vele kapcso­latban négyévi szünet után most újból nagy arányokban kibontakozó Rádió-kiállitás megnyitásától. Közel ezer kiállító jelentke­zett az Őszi Vásárra, amely ezzel az ered-, ménnyel Budapest egyik legszenzációsabb,! nagy tömegeket vonzó eseményévé emelke­dett. Igen nagy az érdeklődés a magyar vidé­ken, legfőképpen a külföldön is. A különbö­ző utazási irodák ezrével igénylik a Ma­gyarországon 50 százalékos kedvezményt és vízummentes határátlépést biztosító vá­sárigazolványokat, amely nálunk a Cedok és Wagons Lits, valamint a vásár tisztelet­beli képviseleteinél már a legközelebbi na­poktól kezdve lesz beszerezhető. BBSESL —— Budapest hagyományos fénnyel ünnepli meg Szent István hetét Az imnepi hét programja Budapest, augusztus 13. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Magyarország és Buda­pest székesfővárosa ezidén is méltó fénnyel és pompával készül megünnepelni Szent Isván ünnepét, amely az utóbbi évek során messze túlnőtt az országos ünnep keretein és valóságos idegenforgalmi attrakcióvá lett. Szendy Károly polgármester Kovács- házy Vilmos tanácsnokra bízta az ünnepi hét megrendezését, aki Zilahy Dezsőnek, a székesfővárosi idegenforgalmi hivatal igaz- gatójának és dr. Markos Bélának, a hivatal aligazgatójának segédletével nagyszabású progamot dolgozott ki Szent István hetére. Az ünnepségek augusztus 14-én nemzet­közi teniszversenyekkel és este a „Gyön­gyös bokrétádnak városi színházi előadá­sával kezdődnek. — Augusztus 15-én hódo­ló ünnepi felvonulás és szentmise lesz az esztergomi főszékesegyházban. Ugyancsak ezen a napon Budaörsön, a magyar Ober- ammergauban szabadtéri passiójátékot ren­deznek. — Augusztus 16-án zenés őrség­váltás lesz a Szabi A ág-téri országzászlónál és teniszverseny, azonfelül nemzetközi baj­noki kerékpárverseny és a székesfővárosi zenekar hangversenye az Iparcsarnok előtt tarkítja a nap programját, mig este a Gyön­gyösbokréta folytatólagos előadásában gyö­nyörködhetik a közönség. — Augusztus 17-én és 18-án körülbelül ugyanez a pro­gram van napirenden. — Augusztus 19-én folyambajnoki uszóverseny a Dunán, pas­siójáték Budaörsön, Szent Jobb-ájtatosság a Vár-plébániatemplomban, magyar anyák ünnepe a városháza közgyűlési termében, a székesfővárosi zenekar hangversenye a fő­városi képtár (Károlyi-palota) kertjében, a „Hamburgi menyasszony" cimü operett elő­adása az Állatkertben, az Országos Magyar- Gye rmekvédő Egyesület nemzeti garden party-ja a Margitszigeten, a „Néma leven­te" előadása a Magyar Színházban és az Országos Rákóczi Szövetség tárogató-zene­karának hangversenye a Halászbástyán ad­ja a változatos programot. Augusztus húszadikán, Szent István nap­ján, reggel öt órakor zenés ébresztővel kez­dődnek az ünnepségek. Kilenc órakor a Szent Jobb-körmenet elindul a Vár-plébá- nia-templomból. A nap fő programpontjai még a következők: Tárogatós hangverseny az országzászlónál, ugyanott zenés őrség­váltás. evezősverseny Budapesten keresztül, déli háromnegyed egy órakor zenés őrség­váltás a királyi palotában, délután három órakor Gyöngyösbokréta előadása, a lóver­senytéren a Szent István-dij lefutása, nem­zetközi és bajnoki kerékpárverseny, a fő­városi zenekar hangversenye az Iparcsar­nok: előtt, ünnepi magyar hangverseny az Állatkertben, este kilenc órakor sétahajózás a gellérthegyi tűzijáték megtekintésére. Augusztus 21-én folytatódik a program és 22-én zajlik le a magyar-japán uszóverseny a Császárfürdőben, az Állatkertben pedig a budapesti hangversenyzenekar Beethoven kilencedik szimfóniáját adja elő. — Augusz­tus 23-án zenés őrségváltás a királyi palo­tában, délután a magyar-japán uszóver­seny folytatása. — Az ünnepségek augusz­tus 25-én fejeződnek be a Gyöngyösbok­réta előadásával. Ezeken a programpontokon felül még kü­lönféle kiállítások és egyéb látnivalók te­szik érdekessé a változatos programot. A Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal ebben az esztendőben rekordforgalomra számit és az eddig beérkezett jelentésekből, levelekből és a külföldi utazási irodák ada­taiból megállapította, hogy legalább 120— 130 ezer idegen keresi fel Budapestet Szent István hetében. Az összes szállodai szobá­kat már előre lefoglalták és az Idegenfor­galmi Hivatal már mintegy 6000 magánla­kást is igénybe vett a vendégek elhelyezé-. sére. Az érkező idegeneket minden pálya­udvaron a hivatal kirendeltsége fogadja és igazítja útba. Mindent összevéve: az idei Szent István- hét úgy programjának gazdagságát, mint az ideérkező vendégek számát tekintve mesz- sze fölülmúlja a tavalyi ünnepet. A magyar államvasutakon a Szent István hete alatt 50 százalékos díjkedvezménnyel utazhatnak az ideözönlő vendégek. A maoysr kormányzó és Gömbös miniszterelnök köszöneté az olimpia magyar győzteseinek Berlin, augusztus 13. Horthy Miklós kormányzó a következő újabb táviratot küldte a berlini olimpiász magyar győzte­seihez: „Az újabb magyar győzelmekhez nagy örömmel küldöm szerencsekivánataimat és azokat köszönöm. Bizalommal tekintek a lel­kes, kitartó magyarok további küzdelmei elé." Gömbös miniszterelnök is táviratot kül­dött Berlinbe, melynek szövege a követ­kező: „Nagy örömmel vettem tudomást a soro­zatos szép magyar győzelmekről, ezért a bajnokoknak szívből gratulálok és küldök szívélyes üdvözletei. A példákon felbuzdul­va, remélem, hogy a magyar gárda tovább is meg fogja állani helyét. Hazafias üdvöz­lettel Gömbös Gyula miniszterelnök. Az állatorvosok elégedetlenek a tejpasztörizálás mai módjával! Prága, augusztus 13. A kormány németnyelvű kőnyomatosának jelentése szerint az állatorvo­sok a földművelésügyi minisztériumhoz intézett emlékiratukban a tejpasztőrizálási előírások oly- értelmü módosítását sürgetik, hogy az ellenőrzés valamennyi tejtermékre vonatkozzék, tehát a tej­fölre, vajra, túróra is. Ezenkívül követelik, hogy a tejárak megállapításánál vegyék figyelembe a tej kifogástalan minőségét. Ennek következtében a „nyers friss tej" megjelölést „garantáltan hi­giénikus, kifogástalan tej" elnevezéssel kellene íölcserélni. Az állatorvosok a fogyasztóközönség érdekében kívánják végül a tejpasztőrizálási módszerek standardizálását. Szabadlábra fteáez'ék a Pbenlx letartóztatott Úcionárlusait Prága, augusztus 13. A prágai kerületi bí­róság vádtanácsa a 'murit napokban tárgyalta Andres igazgató, dr. Kisbér ügyvéd, Kafka igazgató és Mysik igazgató szabadlábrahelye- ziési béreimét. Az említetlek a Pliónix bizto­sító intézetben elkövetett üzelmek dinién vol­tak vizsgálati fogságban. A vódtamács agy döntött, hogy Andres igazgatót és dr. Eisner ügyvédét fél-fétmillió korona. Kalitka igazga­tót 350 07.0r és Mysik igazgatót '200 ezer ko­rona óvadék ellenében szabadlábra helyezi. Az ügyész fellebbezése folytául a felsőbíróság is ífoglalko'zoitt az üggyel, s az az elsőfokú ha­táromtól helybenhagyta. A PhÖtnix négy funk­cionáriusa ilyen inwxlon szabadlábra jutott. Tovább is ifogvatartják dr. Auitengntiber ani- nimtfíiri tanácsost éis Kodisoher igazgatót. 2

Next

/
Thumbnails
Contents