Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-12 / 183. (4032.) szám

8 ^RAGAl/V^AG^ARHIRLAP rmBiifiiniimii ...................................................... Sz mHÁzKön^?KoLTaRA. Nemzetközi művészek seregszemléje a Magas Tátrában Tátrafüred, augusztus 11. (A PÍMH munka­társától.) A számos művész- és iróember kö­zött, akik ezen a nyáron a Magas Tátrába jöt­tek, érdekes jelenség a magyar származású Ro- se Book, a prágai német szinház kitűnő és kül­földön is ismert koloraturénekesnője. A Szon- tagh-villában lakik és innen jár át az ujfüredi Gyógypalotába és az ófüredi Grand Hotelbe ötórai teára és bridzspartira. Hunyadi Sán­dor, a kiváló színműíró és Incze Sándor, a ,,Színházi Élet" főszerkesztője a bridzspartne- rek és néha Vág H. Lajosné, Ujfüred igazgató­jának neje is résztvesz a sokszor órákig tartó bridzs-csatákban. Ezeknek egyik legfontosabb szereplője: Incze Sándor, aki naponta több­órás hegyi vándorlásra megy a Tátra hegyeibe és azt mondja, hogy életének legnagyobb felfe­dezése a Magas Tátra. Másik résztvevője: Hu­nyadi Sándor, az ujfüredi Gyógypalotában írja legújabb darabját, amelynek „Kártyaaffér női körökben" a cime és amely a Vígszínházban fog szinrekerülni. Néha odaül a bridzsasztal mellé Szilágyi László, a nagyszerű librettista is, aki azonban nem birja ki sokáig: megy vissza a Tátra-szanatóriumba, ahol legújabb darabján dolgozik. Sebestyén Mihály igazgató szintén itt nyaral a nejével és itt beszéli meg Szilágyival a Tátra-szanatóriummal szemben, az időmérő­oszlop előtt a jövő pesti színházi szezon vár­ható eseményeit. Ezekre az eseményekre ké­szül Titkos Ilona, a budapesti Nemzeti Szin­ház tagja is a Grand Hotelben és bár azt mond­ja, hogy pihenni jött ismét szeretett Tátrájába, nem látszanak meg rajta az elmúlt idény vi­szontagságai: friss és fess, jókedvű és elegáns, mint mindig. A prágai német szinház énekesnő­jét és'a pesti művészvilág képviselőit tehát gyakran lehet látni, annál visszavonultabban élnek azonban Huberman Broniszláv a Tátra- szanatóriumban és Bartók Béla a dr. Holz- mann-féle Bellevue-ben: ők tényleg csak pi­hennek és az egészségűket erősitik. Rose Book, aki tudvalevőleg tíz éven át Né­metországban aratta sikereit, párisi, amszterda­mi, barcelonai és oroszországi hangversenyei után érkezett a Tátrába. Innen Osztendébe uta­zik hangversenyre, januárban ismét Barceloná­ban lép fel és márciusban újabb turnéra szer­ződött Oroszországba. — Kedvenc áriáim, <— mondja Rose Book, — Gilda, Traviata, Lucia, Rosina, Zerbinetta és természetesen Mozart operáinak minden ko- loraturáriája. Négy nyelven éneklek: magya­rul, németül, franciául és olaszul. — A Tátra? Gyönyörű. Elragadó. Ha tud­tam volna, hogy itt ilyen szép, akkor már az­előtt is idejártam volna pihenni és erőt gyűjteni. A Tátra bennem uj hívére talált és gyakran fogok ide eljönni. Szerelmesévé lett a Tátrának a többi müvész- lélek és Incze Sándor állandóan barangol. Volt már a Zöld tónál, a Hosszú tónál, a Poprádi tónál, a Kőpataki tónál és a Lomnici csúcs ge­rincén, végigment a Tátra uj magaslati kőrútján és felvándorolt a Tengerszem-csúcsra is és amig itt lesz, minden nap újabb kirándulásra indul a hegyek belsejébe. Titkos Ilona a Füred körüli sétányokat járja és a tarpataki vízesésekben gyönyörködik, Szilágyi László pedig a Poprádi tó pompás környékét nézte nagy elragadtatás­sal. Huberman Broniszláv is nagy sétákat tesz a hegyekben, de ellentétben a többiekkel, aki­ket a kisérők egész serege vesz körül, egyma­gában vándorol. A tátrai müvészkolónia ebben az évben egyébként különösen nagy volt: itt voltak: Turay Ida, Tabódy Klári, gróf Bánffy Miklós, Csorbatón van a londoni Covent Gar- deh szinház énekesnője, M. M. Strey, aki egész véletlenül került ide: Párisban látott egy tátrai plakátot, megkérdezte, hol vannak ezek a he­gyek, vonatra ült és idejött és azt mondja, hogy a tátrai levecő meggyógyította a hangszálait. És ide várják Alpár Gittát is, aki a kis Fröhlich Jukkával érkezik a napokban Ujtátrafüredre. (Dr. N. V.) Nagyszerű. De ebből a triászból is messze kima­gaslik Kiss Ferenc zsoldos-kapitánya. Ennek az istenáldotta nagy művésznek a kezében Giovanni különbeni kissé valószerűtlen alakja márvánnyá formálódik. Csak úgy sugárzik belőle az erő, a ‘becsület és a hűség. Hangja nagyszerűen szár­nyal, betölti az egész térséget; minden mozdulata, gesztusa, tekintete, amelyben olyan Ihiven tükrö­ződik a bizánci tömeg lenézése, — telve van az átérzés és az átélés egyéni és utánozhatlan mű­vészi ihletével. Az előadás hőse kétségtelenül ő. Tőkés Anna ragyogóan szép Iréné császámö. És tetőtőil-talpig az az asszony, aki mindig, még száz­ezer élet árán is, csak ragyogni és tündökölni akar. Mit neki hűség, kötelesség, hitvesi szeretet, ha elmúlik mellőle a fény és a pompa! Gondol­kodás nélkül feláldoz mindent: koronát, birodal­mat, szerelmet, ha uj fény és uj pompa int fe­léje. — Tárav Ferenc játszotta Konstantin csá­szárt. Szerepének különösen lírai részeiben, az­után ott, ahol ráeszmél szörnyű elhagyatottságá- ra volt nagy és meggyőző. A 'három főszereplő mellett meg kell .még em­líteni Olty Magda bensőséges, hangban és meg­jelenésben egyaránt művészien megjátszott Her­máját, Kürti József meggyőző Lala Kalilját, Földényi László kemény és férfias Ahmed Kán­ját, Bartos Gyula öntelt fővezérét, Ser főz v Ilo­na pompás Zenobiáját, Mezev Mária gőgös nagy- hercegnőjét. Bástlhy Imre nagyszerű Laszkariszát, Solthy György kitünően eljátszott Teonid ászát, Rubinyi Tibor érzelsrős udvari költőjét, Kabók Győző haszonleső kalmárját. Ihász Aladár jelleg­zetes és romlott Spiridion főudvarmesterét és Olálh Ferenc mindenre képes pátriárkáját. Az előadás fontos tényezője az ezernyi statisz­téria. Talán ez az ervetlen pont, ahol a kritika kifogásolnivalót találhat. A rendezés — nyilván a rendelkezésére álló rövid idő miatt — nem fog­lalkozott eléggé ennek a naigv tömegnek, hogy úgy mondjam, — az életével. Ezért van, hogy he­lyenként kissé merev és mozdulatlan, de minden­esetre imponáló látvány, amint rohanva elönti a szint. Csak az a baj, hogy a színen elhagyja az ereje. Áz eladást Ránky György tehetséggel, ízléssel és Stílus érzékkel megkomponált zenéje kíséri, amely a fiatal Fricsay Ferenc interpretálásában a maga teljes szépségében érvényesül. A Bizánc szombat esti bemutatója a Dóm-té­ren öszegyült ötezernyi közönség előtt teljes, nagy és maradandó sikert hozott dr. Janovits Jenőnek és a kitünően összeválogatott művész- együttesnek, elsősorban természetesen Tőkés APz nának. Kiss Ferencnek, Tárav Ferencnek. Kürt Józsefnek, Olty Magdának, és Földénvi Lászlónak. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Móry János dalai a kassal rádióban. A Tátrában élő tehetséges zeneszerző, aki főleg külföldön mint operettszerző sok sikert aratott, pénteken, augusztus 14-én délután 17 óra 40 perckor tartja szerzői estjét a kassai rádió mik- rofónja előtt. A közönségnek alkalma lesz végre teljes áttekintő képet nyerni Móry János zenei müveiről. Csupa finommelódiáju, szivhezszóló muzsikáju dal fog elhangzani Girsik Ibolya inter­pretálásában. Girsik Ibolya énekszámait Repka Vera kiséri zongorán. (*) Bálint György Budapestre szerző' dött. Budapesti szerkesztőségünk telefonon- jelenti: A kassai és ungvári színpadról jól ismert Bálint György Bárdos Artúr színhá­zaihoz szerződött le. Bálint György ősszel a „Velencei kalmáréban mutatkozik be a magyar közönségnek. (*) A Roninok kincse Bécsben. Bécsből je­lentik: A szeptemberi bécsi nemzetközi színházi kongresszus keretében a Nemzeti Szinház együt­tese szeptember 3., 7. és 8-án a Deutsches Volkstheater színpadán Németh Antal vezetésé­vel előadja Kállay Miklós nagysikerű japán drá­máját, a „Roninok kincsé‘‘-t. (*) A „Nagy Ziegfeld" szenzációs salzburgi sikere. Salzburg és az egész világsajtó magasz­talja a „Nagy Ziegfeld" cimü film előadását és azt írják, hogy ez Korda VIII. Henriké óta a legsikerültebb film. Azzal, hogy a salzburgi ün­nepi játékok során adták elő, mint művészi ter­mék is elnyerte a pálmát. A siker oly nagy volt, hogy az előadást többször meg kellett ismételni. (*) Gyenge Anna amerikai ünneplése. New- yorkból jelentik: Gyenge Anna délamerikai mü- vészkörutja után Newyorkba érkezett, ahol huszezerfőnyi nézőközönség előtt a Salome cím­szerepét énekelte. A művésznőnek óriási sikere volt s a közönség lelkesen ünnepelte a magyar énekesnőt. (*) Kínai színdarab a magyar színpadon. Bu­dapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: A Nemzeti Szinház az uj évadban eredeti kinai darabot mutat be. A darabot Hsuina kinai Író irta. Az angol színpadon a darab natszázszor ment. A fordítást Kosztolányi Dezső készítette. (*) Hans Albers visszatér a színpadra. Ber­linből jelentik: Hans Albers, az ismert német filmsztár hosszabb szünet után ismét visszatér a színpadra. A berlini Komoedie és a Theater am Kurfürstendamm színpadán fog föllépni. (*) Róbert Montgomery az örök hó birodal­mában. A Metro-gyár a sarkvidéket választotta egy uj filmjének hátteréül. Róbert Montgomery játsza a film főszerepét, amelynek értelmében a távol sarkvidéken él elvadult nomád életet, ami­kor közelében egy repülőgép kényszerleszállást végez és egy nő kerül a kunyhójába. A nőt az elegáns és szép Myrna Loy játsza. A hóba ásott kunyhóban játszódik le az egész darab. A KASSAI CAPITOL-MOZGó MŰSORA: A fátum asszonya (Annabella) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA : S. O. S. jéghegy AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: VIII/14—15—16: A lehetetlen asszony. BIO RÁDIÓ: VIII/14—15—16: Sabotage. A szegedi szabadtéri játékok II. Bizánc Szeged, augusztus 11. A bizánci császárság utolsó napján, 1453 május 39-én, játszódik le az utolsó Pal&ológ, Konstantin császár és vele a császárság tragédiája. Herczeg Ferenc „Bizánc­ában, ebben az Immár klasszikussá lett, legszebb és legmélyebb színpadi müvében mesteri kézzel, a gondolat és a szó költői szárnyalásával eleveníti meg a keletrómai császárság sorsának beteljesü­lését. Az árulás, a bitszegés, a paráznaság, a kapzsiság elvégezte romboló munkáját, megásta egy birodalom sírját. „Bizáncban minden eladó!" — mondja keserűen Giovanni, a genovai zsoldos­kapitány, az egyetlen ‘becsületes ember és hűséges katona, akit csupán zsoldoskötés fűz Konstantin császárhoz, de aki ezt a kötést mindhalálig állja, mert igy kivágja a katonai becsület és a szívnek parancsa. A zsoldosok még harcolnak a csá­szárért és a császárságért, ámbár tudják, hogy vérük hullásával sem tudják már feltartóztatni az elkerülhetetlen véget: a birodalom bukását. És mialatt az öldöklő harc folyik a falakon, a csá­szár tróntermében az udvari emberek és az or- szágnagyok alkudoznak, konspirálnak, összesúg­nak és előkészítik az árulást, A rettenetes és ke­gyetlen drinápolyi Mohamednek érett gyümölcs­ként hull az ölébe Bizánc, a keleti kereszténység utolsó védőbástyája és a Hagia Szófia kupolájá­ról örökre eltűnik a kereszt. Egy ember van csu­pán, aki nem akar és nem tud hinni a birodalom pusztulásában: Konstantin, a császár. Mikor azután ráeszmél a valóságra, amikor látja, mint hagyják el azok, akik az ő hatalmának és udvarának fé­nyében sütkéreztek, akik „a hódolattól haldokol­va" borultak le egykoron előtte; amikor felesége, Iréné császárnő is megtagadja ót és már csak Giovanni és egy törékeny hellaszi leány, Herma, maTad meg mellette, hogy osztozzék szomorú sor­sában, — akkor megtalálja a szivét és — Ítélke­zik. Leütteti a követségben nála járó Aohmed-kán- nak, Mohamed öccsének a fejét — és ezzel hősi halálra Ítéli magát, de halálra Ítéli Bizánc egész népét is. Döbbenetes, hogy ez a darab, amely a század első éveiben Íródott és amelyik keletkezése idején nem volt minden politikai célzat nélkül való, — döbbenetes, — mondám, — hogy mennyire aktuá­lis ma is! Az ember, hallgatva a darabot, nem zár­kózhatok el annak felismerése elől, hogy az író nemcsak költő, hanem — próféta Is. Megérzője, meglátója a jövőnek. Elméjének fényességével, látnoki lelkének ragyogásával belevilágít az em­berek, a nemzetek életébe; figyelmezteti őket, ha rossz utón járnak, — megóvni, megvédeni igyek­szik őket a' hibáktól és bűnöktől, amelyek végze­tessé válhatnak reájuk. Nem az ő hibája, ha az emberek, a nemzetek nem követik az útmutatást, hanem — ehelyett — hanyatt-homlok rohannák a vesztükbe, a pusztulásba. — Mindem nemzet akkor hal meg, ha megásta a maga sírját! — mondja a halálosan sebesült Giovanni. Szörnyű igazság amelyből azonban, iha elfogad­juk és ha mélyére tekintünk, — uj élet, uj nagy­ság tana támad. A „Bizánc" szabadtéri előadása a szegedi ün­nepi játékok óriási fejlődését jelenti. Még ennél is többet: programot. „Áz ember tragédiája" mellett Herczeg Ferencnek ez a klasszikáié mUv© az, amely irányt szab és utat mutat a szegedi Játékok fejlesztése felé. A „Bizánc" többé nem hiánvozba- tik az ünnepi játékok sorából, mert szabadtéri előadása nemcsak . felejthetetlen élmény, hanem magyar kötelesség is. A „Bizánc" előadása egy kis nemzet számára rengeteg tanulságot rejt ma­gában és egy nagy parancsot ró reá. Az összetar­tásnak, az együttérzésnek és az együvétartozás- nak szent és nagy parancsát. Azt mondottuk az imént, hogy ez a szabadtéri előadás felejthetetlen élmény annak, aki látta, Hogy azzá lett, elsősorban annak a ragyogó ke­retnek és annak a nagystílű előadásnak köszön­hető, amelyben dr. Janovits Jenő, az ünnepi játé­kok főrendezője és> segítőtársa, Imre Sándor életre keltette Herczeg Ferenc színmüvét. Mindenekelőtt meg kell ál lapítanunk, hogy az illusztris iró — éppen a szabadtéri előadásra való tekintettel — bizonyos változtatásokat vitt végbe müvén. Egyes dialógusokat, amelyek a cselekmény gyorsabb le­bonyolítását késleltetik, kihagyott és megváltozó tatta a darab befejezését. A bizánci trónteremben a szerec-sen hóhérok helyett az öreg Lala Kalil jelenik meg és felszólítja a halálfélelemben ver­gődő tömeget, hogy halála előtt imádkozzék. Ez­zel a változtatással enyhített a színmű tragikusan véres befejezésén, anélkül azonban, hogy a lénye­gen (— Bizánc pusztulásán —) csorba esnék. A császár akarata, amellyel hóhérhalálra Ítéli Bizán­cot és hóhérául a drinápolyi Mohamedet teszi meg, — igy is beteljesedik, de a változtatás nagy­szerű alkálimul szolgál egy a maga ragyogó monu­mentalitásában egyedülálló színpadi kép megren­dezésére. A halálba induló ezernyi tömeg előtt megnyílik a Dóm hatalmas kapuja, felbug az orgona és a tömeg — ur és szolga, férfi és nő, a balál közelségét érezve, görnyedten, imádságba merülve, a halott Konstantint segítségül hiva, megindul a fényárban úszó templom felé. Azután lassan elsötétül az egész és vége az előadásnak... Vége Bizáncnak. Az ünnepi estet harsonák hangja vezeti be. Hirtelen ágyudörgés zeng, tüzek lobogása lát­szik, vad kiáltozás és fegyverek csattogása veri fel a csendet... Bizánc várfalán folyik a véres ütközet. A rendező a Dóm-teret bejáró épület pár- kányos tetőzetét használta fel — igen ötletesen — ennek a harcnak a színhelyéül. Azután lassan kivilágosodik a bizánci császári palota trónterme és előttünk áll a színpad, Vargha Mátyásnak, a Nemzeti Színház szcéni'kusának, igazán művészi és korhű, alkotása. Harminchat méter szélesség­ben, a román stilii Dóm kapu-homlokzatának rendkívüli ötletes felhasználásával, építette meg Vargha a tróntermet, amelynek falait színes és a XV. század bizánci művészetét híven visszatük­röző mozaikok fedik. Ezen a lenyűgözően szép színpadon folyik le a játék, ezen elevenedik meg a maga egész nagyságában a dráma és teljesedik be Bizáncon a végzet. Csodálatos, hogy a szín­mű, amely zárt színpadion is mély és maradandó hatást vált ki, mennyire megnő, mennyire áttH- menziálódíik a szabad színpadon, ahol ezernyi tö­meg megmozgatásával, lovas felvonulások beállí­tásával százszorosán felfokozódik a drámai akció miniden feszültsége és tartalma. És maga az előadás, a színészek munkája! Tőkés Anna, Kiss Ferenc és Táray Ferenc triásza. 1936 augusztus 12, »zerda. (*) Csongor és Tünde német rádióelőadása. Amint ismeretes, tavasszal az osztrák rádióban előadásra került Vörösmarty Mihály mese játé­ka, a „Csongor és Tünde". A rádió azzal ked­veskedett dr. Németh Antalnak, hogy különle­ges eljárás szerint elejétől végig megörökítette a hangjátékelőadást. Áz ilymódon filmszalagra fotografált hangfölvétel egy kópiáját Németh Antalnak adományozta. Dr. Németh az idei nyári egyetem jubiláris előadásciklusának kere­tében több száz külföldi hallgató előtt megismétli a nagysikerű bécsi előadást. így szombaton a legkiválóbb osztrák művészek interpretálásában Debrecenben fölhangzanak majd a „Csongor és Tünde" németre fordított halhatatlan versei. (*) Újdonságok a bécsi operaházban. Bécs­ből jelentik: Félix Weingartner, a bécsi állami operaház igazgatója a jövő évadra lárom újdon­ság előadási jogát szerezte meg. Az egyik Res- pighi „A láng" cimü nagysikerű müve, a másik Baumgarten „Rossini Nápolyban" cimü operája és a harmadik Humperdinck „Királyi gyerme­kek" cimü dalmüve. Szeptember 25-én fölujitják a „Sevillai borbély“-t, továbbá fölujitásra kerül­nek: Bruck Iphigeniája, a Windsori vig nők, a Varázsfuvola, Fidelio, Walkürök, Siegfried, Tannháuser és Puccini dalmüve, „A nyugat leánya". Szeptember második felében Brúnó Walter vezényel három estén a bécsi operában. (*) Szép asszony illusztrálja a Koránt. Lon­donból jelentik: A British Museum megvásárolta Mariette Lydis bécsi festőművészeő egy érdekes rajzsorozatát, amely a Korán illusztrációja. A.bé­csi művésznő férje révén Görögországba került, ott akadt rá a mohamedánok bibliájára francia nyelven, illusztrációkat rajzolt az egyes szukák­hoz és ezek világhíressé tették a szépaeszonyt. Parisban negyven könyvet illusztrált és az egyik illusztrált könyv rekordáron. 50.000 frankért kelt el. Időközben másodszor is férjhez ment és pedig Govone olasz grófhoz, akinek Párisban művészeti kiadóvállalata van. Párisban áttért a portréfes­tészetre és ezen a téren is egyike lett a legnépsze­rűbb művészeknek. Grandiról, az olasz Követről festett portréját épp a minap vásárolta meg a British Museum. (*) Janette Gaynor ismét a filmfelvevőgép előtt. Hollywoodból jelentik: Janette Gaynor, aki a Virradatban és más filmekben nagyon .mégked- veltette magát a közönséggel, két évvel ezelőtt fárjhezment és visszavonult a filmtől. Az idén olyan előnyös ajánlatot kapott a Metro-gvártól, hogy újból a. filmfelvevőgép elé lépett. A filmben, amelyet nemsokára Európában is játszani fog­nak, a férfifőszerepet Róbert Taylor, a Broadway Melódia 1936 nagy sikert aratott főszereplője játsza. SPORT A csehszlovákiai magyarok teniszbajnoksága a ligeti pályákon pénteken kezdődik meg. A ver-- senybizottság elnöke Bárczy Oszkár, a Csebszl. Magyar TenisznSzövetség elnöke, alelnökök: Já­nosa Jenő és Vas Jenő, versenyigazgató és dönt- nök Székely Gy. Levente, helyettese dr. Wild- feuer Jenő. A versenyre Szlovenszkó és Kárpátalja legjobb magyar játékosai beneveztek. A versennyel kap­csolatiban a Csehszlovákiai Magyar Tenisz-Szövet­ség Léván választmányi ülést tart. )( Riszdorfer Károly (KSE) nyerte Komárom te­niszbajnokságát. Komáromi tudósítónk jelenti: Háromnapos küzdelem után vasárnap délután ér­tek véget Komárom 1936. évi teniszbajnokságai. A hatalmas mezőnyből — amelyben a KSE, KFC és Tiszti TeniszJöub játékosai vettek részt — a következők kerültek ki győztesként: Férfi egyes­bajnok: Riszdorfer Károly (KSE). aki a döntőben öccsét, Riszdorfer Miklóst 8:6, 6:4 arányban győzte le, nőiegyes bajnok: Petróczy Inci (KFC), aki el­lenfelén, Praseknén a döntőben 6:2, 3:0 ser. ará­nyú biztos győzelmet aratott. A férfipáros bajnok­ságot a Riszdorfer testvérpár (KSE) nyerte a Schbell—'Komáromi párral szemben 6:2, 6:0, 7:5 arányban, mig a vegyespáros bajnoka Papp— Petróczy-pár lett, akik a Soós—Sterk párt 6:4, 6:4 arányban késztették megadásra. — A verse­nyek nagy meglepetése volt az, hogy Papp, a ta­valyi bajnok már az első fordulóban kiesett a küzdelmekből, )( Metcalfe legyőzte Owenst. Kölnben tegnap este nemzetközi atlétikai viadal volt. A 109 méte­ren Metcalfe 10.3 mp. alatt győzött Owens előtt, aki mellszélességgel lett második. — 4X100 m. staféta: Lu Valié. Paekard, Metcalfe, Owens 41.5 mp. — 200 m.: Paekard 11.2 mip. — 5000 m.: As- kolia (finn) 14:39.6. — 400 m. gát: Pollard (USA) 54 mp. — Súly: Woelke (német) 16 m. — Kala­pács: Blask (német) 53.15 m. — Magasugrás: John­son (USA) 2 m. — Ruid: Adacfhi (japán) 4.10 m. — Távolugrás: Owens 7.45 m. — Drezdában a 100 méteren Borchmieyer győzött 10.7 mp. alatt. — A rndiugrásban Sefton (Amerika) és Oe (japán) holt­versenyben 4.03 métert ért el. — A távolugrást Long (német) nyerte 7.30 méterrel, a diszkoszban a német Sehröder győzött 47.87 méterrel. A 800 méteren a világbajnok néger Woodruff 1:52.5 per­ces, az 1500 méteren Cunningham (USA) 3:59.1 perces eredményt ért el. )( Ipolysági sporthírek. Tudósítónk jelenti: Az Ipolysági FC és a déli kerület között helyreállott a béke és igy az IFC indulni fog az ez idei baj­nokságban. — Az Ipolysági PC teniszesapata a Se.lmeci AC teniszegyüttesét 9:2 arányban győzte le. )( Osztrákok a pöstyénl nemzetközi teniszverse­nyen. Tudósítónk jelenti: A pöstyéni nemzetközi teniszversenyre, mely augusztus 14—'16-ig kerül lebonyolításra, 15 osztrák játékos adta le nevezé­sét, közöttük az osztrák él játékosok: Brosdh, dr. Kinzl és az osztrák női lista vezetője, Wolfné. A csehszlovák játékosok közül Prágából Hédit és Maleéek, Pilsenből Ciliar és Pozsonyból Fillo, Lus- tig, Novy és dr. Nedibálek jelentették be részt vé­tel ükét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents