Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-12 / 183. (4032.) szám
1936 augusztttsl2>szcrda. TOW<raMAfifcARHlRLA© Hírek A NŐI MAGASUGRÁS GYŐZTESEI. Jobbról Kádámé-Csák Ibolya (magyar) az olimpiai bajnoknő. A belgrádi „bezptizotniak“ Gyermekkoldusok rémuralma a belgrádi uccákon ■ ■ Ezer és ezer gyermekkoldus garázdálkodik a jugoszláv fővárosban ■ ■ Hat—nyolc éves gyerekek, akik feljönnek a fővárosba, hogy eltarthassák szüleiket ■■■ ■■■ A PMH munkatársától- POZSONY VÁROS KÉSZÜL BENES ELNÖK FOGADÁSÁRA. Dr. Benes köztársasági elnök előreláthatólag szeptember második harmadában látogatja meg Pozsonyt s bár utiprogramja még nem nyert jóváhagyást, valószínű a következő beosztás. A köztársasági elnök délelőtt 11 órakor érkezik Tapolcsányból különvonaton. Az állomáson csak dr. Krno polgármester fogadja, mert a város hivatalos üdvözlése és a testületek fogadása a Carlton-szálló előtt történik. Az első nap programján szerepel a jogi fakultás épülő palotájának., a dunai kikötőnek, a tanonciskolának, a Slo- venská Ligának, a téglamezei Masaryk- iskolának a megtekintése. A látogatás második napján a városi képviselőtestület ünnepi közgyűlésén vesz részt Benes elnök. A gyűlésen átadják neki a díszpolgári oklevelet. Délután Dévényt és Modort látogatja meg. majd visszajövet Stefánik tábornok nyitraivánkai emlékművére koszorút helyez. A látogatás harmadik napja a hadseregnek van fenntartva. Negyednap az elnök Nagyszombaton át Stefánik miniszter bradlói emlékművéhez utazik. — ÚJABB C8ERKÉSZKITÜNTETÉST KAPOTT A ROMÁN KIRÁLY S A TRÓNÖRÖKÖS. Bukarestből jelentik: A Bukarest 'melletti cserkésztáborban Arkmetti lengyel követ Károly román királynak s Miklós trónörökösnek átnyújtotta a legnagyobb cserkész- kitüntetést, a nagy bölény jelvényt. — .MAGYARORSZÁGI KITÜNTETÉSEK. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Tasnádi Nagy András kultuszniiniszteri államtitkárnak a tanügy terén kifejtett munkássága elismeréséül, Marsohall Ferenc földművelésügyi államtitkárnak a földmüvelésügy terén kifejtett tevékenységének .elismeréséül a kormányzó a magyar érdemrend középkeresztjét a csillaggal. Nékám Lajos egyetemi tanárnak a 'közegészségügy és az egyetemi oktatás terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar érdemrend középkeresztjét adományozta. — AZ EGYESÜLT PÁRT HIVATALOS NAPJAI GALÁNTÁN ÉS VÁG- SELLYÉN. Kardoss Győző titkárt szabadsága idején Morvay Jenő titkár helyettesíti Vágsellyén (Felső-ucca 727. szám,)., — Galántán minden kedden és csütörtökön 'délelőtt 8 órától áll a párt titkára a tagok rendelkezésére, özv. Markstein Ignácné vendéglőjében. Adóhivatali és adóigazgatási hivatalos órák ugyanott, minden kedden és csütörtökön délelőtt 9-től 11 óráig. — A POPRÁDI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNOS ÜNNEPLÉSE. Lőcsei tudósítónk jelenti: Mnehel István poprádj római katolikus plébánost hatvanadik születésnapja alkalmával hívei ímeleg szeretettel ünnepelték. Az évforduló előestéi yen a hívők vacsorával egybekötött díszelőadást rendeztek a jubiláns tiszteletiére. — A DZSAJPURI MAHARADZSA BUDAPESTEN. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Dzsajpur 23 éves maharadzsája ima délelőtt Budapestre érkezett. Utján tíztagú nemzetközi társaság kiséri. A modern gondol- kozásu imaihairadzsa a Duna-palotában szállt meg. — HALÁLOZÁS. Lasovsziky Béla 72 éves gyetvai földbirtokos ma éjjel meghalt. Halálát özvegye, gyermekei és kiterjedt rokonsága gyászolja. — Kreuzer János 73 éves poizsonyi szabómester ma délelőtt elhunyt. — Bendel- tneyer Zsuzsanna 67 éves háztartásbeli bosz- szu betegség után ma déliben tneigba.il. Belgrád, augusztus 11. (MTP). A há- boruutáni emberiség az orosz forradalom rémnapjainak történetében * találkozott először a ,,bezprizorniak“, a hajléktalan, apát- lan-anyátlan gyermekek problémájával. Számos újságcikk, sőt könyv számolt be ezeknek az orosz gyermekeknek a nyomoráról, akik hordákba verődve úgy gondoskodtak napi megélhetésükről, ahogy éppen lehet. Apjukat-anyjukat az irtózatos erejű vihar vagy elnyelte vagy elsodorta oldaluk mellől, állami intézmény nem volt, amely gondjukat viselte volna, saját életösztönük tartotta életben őket. Ma már Oroszországban nagyjában-egészében megoldódott a bezprizorniak problémája, de van egy város, amelynek kültelkein még mindig látni mindenre elszánt apátlan- anyátlan gyerekhordákat — s ez a város nem Oroszországban van, hanem egészen közel hozzánk, a Duna mentén: Belgrád. Rongyos seregek rohama egy fél dmárért Természetesen a jugoszláv főváros kültelkein, sőt néha a forgalmas főútvonalakon j is lehet látni olyan bezprizorni csordákat, amilyenek a forradalom éveiben az orosz országutakon csavarogtak és rablástól, sőt gyilkosságtól sem riadtak vissza. A mezítlábas, szurtos, elképesztőén rongyos belgrádi bezprizornik kizárólag koldulásból élnek. A koldulásnak azonban olyan agresszív formáját kultiválják néha, hogy zsarolással is felér. Első időben csak tucatszámra kóvályogtak az uccákon. egy-egy módosabb járókelőt körülvettek és addig nem tágítottak mellőle, mig meg nem puhult, zsebébe nem nyúlt és elő nem vette azt a fél dinárt, amely Jugoszláviában és általában a Balkánon a rendes megszokott koldusjárandóság. Líjabban azonban, hihetetlen módon, ezeknek a suhancoknak száma annyira megnőtt, hogy néha százával özönlik el az! uccákat és valóságos hadseregek vesznek részt egy ilyen féldináros rohamban. A belgrádi hatóságok teljesen tehetetle nek velük szemben és a nagyközönséi a terrorjuk alatt áll. Komoly stratégia elgondolás alapján hajtanak végre egy egy ilyen támadást. Formálisan elzárják az uccát. az egyik cső port jobbról, a másik balról támad, ug^ hogy a járókelő pillanatok alatt egy sival kodó, rongyos, piszkos kis tömeg közepéi van s nem tud szabadulni. Az idegen előtt megdöbbentő színháza rögtönöznek, úgy hogy gyengébb idegze tü idegen valószínűleg hosszú ideig visz sza fog gondolni rájuk. Elképesztően rongyos és maszatos kislá nyok, nagyon sok közülük még nyomorék is. a járókelő elé vetik magukat a földre, átkulcsolják a térdét és a kezeit nyaldossák, Ember legyen a talpán, aki az ilyen rohammal szemben megállja a helyét. — Egy dinárt, fél dinárt... — hangzik sikoltva, vijjogva minden oldalról, a piszkos gyerekkórus olyan sivalkodássa veszi körül az áldozatot, hogy az egész ucca zeng. — Adj pénzt nekem virágom, angyalom, csokoládém, legkedvesebb anyácskám —• hangzik a női áldozatok felé a hízelgő szavak özöne. Ezeknek legnagyobb része cigánygyerek. Ezek a legelszántabbak és legvadabbak. Egyetlen egy mód van megszabadulni tőlük. Saját találmányom s annak köszönhetem, hogy nem tudok szerbül. Németül rájuk kell kiáltani: 88. Ettől a különös torokhangtól úgy megijednek, hogy szétszaladnak, magam sem tudnám megmondani, mi a titka a varázslatnak, de eddig még minden esetben bevált. Az ucca páriái A másik csoport azokból a délszerbiai gyerekekből verődik össze, akik hat-nyolcéves korukban feljönnek a fővárosba, hogy szüléikért dolgozzanak. Hat-nyolcéves gyerekek dolgoznak a szüléikért és családjukért? —' kérdi tamáskodva az európai olvasó. Igen. ezek a délszerbiai parasztok az ország legszegényebb néposztályához tartoznak és nincs annyi pénzük sem, hogy a legszegényesebb módon eltartsák saját magukat. Ezek a gyerekek, miután gyalog s rendszerint mezítláb becsavarogták az országot, elvetődnek a fővárosba, ahol beállnak az úgynevezett nagykereskedők szolgálatába. A nagykereskedő alatt természetesen nem szabad valami nagy európai mintájú üzletházat érteni, hanem olyan uccai árust, akinek már van any- nyi pénze, hogy összevásárolhat néhány kiló úgynevezett burmogyorót vagy néhány köteg cipőkötőt és ezekkel a gye- rekekkel árusittatja. Az árusítás pontosan olvan eszközökkel folyik, mint a koldulás. A gyerekhad elszántan igyekszik rátukmálni a járókelőre a piszkos kis kezében szorongatott virágcsomót, vagy mandu'át, cipőfűzőt, miegymást, amit igy a világ minden táján uccákon árusítanak. Ha nem visznek harminc-negyven dinárt haza naponta .akkor irgalmatlan verés vár reájuk. Ebből a p'énzből a szerencsétlenek természetesen alig tarthatnak meg maguknak egy-két dinárt, eltekintve a nyomorúságos hajléktól és élelemtől, amit a nagykereskedő rendelkezésükre bocsát. A 12—16 órás munka fejében. A gyerekek valóságos rabszolgasorsban élnek, te’esen ki vannak szolgáltatva a kereskedőnek, elképesztő dolgokat kell müvelmök, hogy összekaparják azt a negyven-öíven diHAKBURG-AMERIKA LINIE KözépAmerikába Barbadosba,Trinidadba,Venezuelába, Curacaóba. Kolumbiába. Panamába, Costa Ricába, Nicaraguába, El Salvadorba, Hondurasba és Guatemalába az új duplacsavarií „CÁR IBI \ “ és „CORD1LLERA“ motoros-bajokon Információk és jelentkezések a HAMBURG-AMERIKA LINIE esi. vezérképviseleténél Praha I., Na Príkopé 37 — MAGYAR MÉRNÖK HALÁLA A MATTERHORN MEGMÁSZÁSA KÖZBEN. Budapesti szeirikeisztöségüirk jeleníti telefonon: A svájci Zermaftból óríke®eitt híreik szerint Nagy Lajos budapesti mérnök égy angol barnát ja tá.r- sasáigálba.n meg akarta mászni a Matteirihornt. A turisták hóvilhairiba Iker ürítek s 'lezuhantak a mélylbe. Holttestüket ma találták meg. — K1LENCSZÁZ UJ TANÍTÓ SZLOVENSZKóN. A Lidové Noviny jelentése szerint a gzlgv.en szívói tanítóképző intézeteken és pedigógiumi főiskolákon összesen kilencszáz uj tanító szerzett képesítést. A tanítói állások száma a múlt évben mindössze bátyánké ttel emelkedett, vagyis a legtöbb tanító nem tud elhelyezkedni állami iskolában. Ezzel szemben a felekezeti iskolákban — Írja a lap — még számcs üresedésben levő tanítói állás van s igy a fiatal tanítóknak a felekezeti iskoláknál kell elhelyezkedniük. A lap megállapítja, hogy a felekezeti iskolákban elhelyezkedő tanítókat semmi megrövidilés nem éri, mert a fizetési és nyugdijifeltételek az állami tanítókéval teljesen azonosak. — IPAROSKONGRESvSZUS SZEPTEMBER 28-án PRÁGÁBAN. A cseh iparospárti lapok jelentése szerint szeptember 28-ra, Prágáiba össizehívták az Iparosok és kereskedők kongresszusát. Az iparosok és kereskedők nagy felvonulást rendeznek és követelni fogják az önálló kereseti foglalkozást űző személyek agigkori .biztosításéinak életbeléptetését. Az iparospárti lapok szerint e kérdés ősszel kerül a nemzetgyűlés [munkarendijére. — KERÉKPÁROS AZ ABLAKON JUTOTT AZ IDEGEN LAKÁSBA. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Különös szerencséit- lensé'T történt ma délelőtt Kassán a Pince-uc- cában. Holioky János 46 éves vizvezetékszere- lő az erősen lejtő Pince-uccán kerékpáron haladt. A kerékpár mindkét féke felmondta a szolgálatot s igy Holieky nagy sebességgel neki rohant a Pinoe-uccáf keresztező C siti ágii eea 13. szám alatti földszintes háznak, az ablakát fejével betörte és összezúzott tagokkal terűt el a szoba padlóján. Súlyos sérülésekkel kórházba szállították. — CSECSEMŐ-OTTHONT RENDEZTEK BE A POZSONYI KARITÁSZ8AN. A központi Karit,ászban ujabban csecsemő-otthont rendeztek be olyan gyermekek részére, akiknek anyjuk kenyérkereset miatt a nap legnagyobb részét az otthontól távol töltik. Az apró gyermekek a Karitász uj gyermek-otthonában gondos ápolásban és állandó orvosi felügyeletben részesülnek. A csecsemőket anyai tejjel fogják táplálni. Dr. Kovács vezérigazgató az uj otthon részére több szobát és egv szabad terraszt rendezett be. Közelebbi felvilágosítást Mária főn övér nyú jt naponta 2 és 3 óra között a központi Karitász épületében. —GYÓGY ITH ATATLAN BETEGSÉG E MIATT HARAKIRIT KÖVETETT EL. Kassai szerkeszitőségünk jelenti telefonon: Csogér János nyugdíjas vasutas szepsi lakos tegnap borotvával felmetszette a hasát. Az öngyilkossági -kísérletet gyógyíthatatlan betegsége mIáitw követte el. Reménytelen állapotban száll Kotlák a kassai kórháziba.- NAGYARÁNYÚ ÉPÍTKEZÉS FOLYIK IGLÓN. Lőcsei tudósítónk jelenti: A szepességi városok között az építkezés terén Igló város vezet. A hivatalos építkezések között a két uj kaszárnya építése a legnagyobb vállalkozás. Javában folyik a munka a Prágai Városi Takarékpénztár hatalmas palota-épitkezésénél is. Ez évben húsz uj családi ház épül íglón. Az állam- fordulat óta körülbelül 500 uj házat építették a városban. 5 nárt, amit havonta hazaküldenek szüleiknek. Ez. az összeg Délszerbiában a nyomorúságos viskókban élő parasztnak valóságos kis vagyon. A munkaidő nem ér véget a nappal, sőt vannak, akik főleg éjszaka dolgoznak s olyanok is akadnak bőven, akiknek éjjel s nappal szolgálatban kell lenniök. Már korán reggel fölütik sátorfájukat az uccasarkokon, állandó harcban állnak a rendőrséggel, néha úgy viharzanak át a város főutcáin, mint egy menekülő kis sereg. Nyomukban ilyenkor föltűnik az ucca végén a rendőr. Éjszakánként átviharzanak a kávéházakon, mulatókon, náluk mindent lehet kapni, amire az embernek semmi szüksége nincs, de amiről a könyörgő, sőt követelő gyermekszemek hipnózisában nem lehet lemondani. Ezer és ezer bűnöző pa^ánf a Ez Jugoszlávia egyik legnagyobb szociális gondja. Mert ha ki is kergetik őket a fővárosból, ezzel még nem segítettek rajtuk s problémájuk igazán nincs megoldva, nem is beszélve arról, hogy egy sereg nyomorgó délszerbiai paraszt is megsínyli a kiüldözést. Elképesztő a számuk. Egy éjszaka néhány kávéházban és mulatóban meg ordulíam, jól megnéztem a kis koldusokat és összesen százötvenet számoltam ösz- sze. Mindegyik árul valamit, de valójában koldulnak. A bezprizorniak kategóriájába tartoznak azok a gyerekek is, akiknek vannak ugyan szüleik, de lehetőleg még rosszabb a helyzetük, mintha teljesen árvák lennének. Ezek a szü'ők vagy munkanélküliek, vagy notórius alkoholisták, akik főleg abból élnek, amit a gyerek hazahoz. A gyermekkizsákmányolás legembertelenebb formái virágoznak ebben a városban. Számtalanszor ufánamentem egy ilyen kis koldusnak, aki virágot vagy valami kis vacak gipszfigurát sózott rám s láttam, hogy a fényesen kivilágított kávéházzal szemben, sötét kapualjban várakozik a kis vadászra az apa, vagy az idősebb fivér s azonnal elszedi tőle a zsákmányt. Ősrégi dolog, mégi^megdöbbenti az embert, ha saját szemével látja. A pénz természetesen azonnal alkohollá válik az egyik legközelebbi korcsmában. A jugoszláv hatóságok véleménye szerint több ezerre tehető azoknak a gyerekeknek száma, akik igy átkoldulják az éjszakát. A hatóságok tisztában vannak vele, hogy ebben micsoda szociális veszély rejlik, tudják, hogy ebben az erkölcsi fertőben felnövő gyerekből nem lehet tisztességes ember, hogy nagy részük bűnöző lesz. Éppen ezért a jugoszláv kormány igyekszik fölszámolni a bezprizorniakkal, gyermekrendőrséget szerveztek, amelynek az a célja, hogy ellenőrzi a gyermekeket és legnagyobb részüket gyermekotthonokban helyeik el. Persze, ezzel nem mindig oldódik meg a probléma, mert hiszen nem könnyű dolog ezeket a kis csavargókat ott tartani az otthonban, de azért lassan máris észlelhető némi javulás. A hatóságok szigorúan lépnek föl a szülőkkel szemben, akiknek gyermekeit kolduláson érik. Ma már szigorúan büntetik Jugoszláviában, ha valaki gyermekeit testi és lelki nyomorban tartja és kihasználja. A.z ilyen szülőket kényszermunkára fogják, a gyermekeket pedig elveszik tőlük. A legtöbb esetben azonban elkésve jön a hatósági közbelépés. mert a gyermekek már szociális nyomorékokká váltak. B. J.
