Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-02 / 175. (4024.) szám

laoo augusztus l, vasárnap*

WAMWHgUMMmmi

ség érintetlenül hagyott. A nemzeti erő összefogásának gondolata a társadalmi forradalmak-dulta országokban, miután a forradalmak építeni képesek nem voltak, csak közvetlen következmény volt és a helyzetfelismerésből fakadt tennivaló. Az az uralom, mely ma Magyarországon, Ausztriában és Németországban kialakult bizonyos történelmi fejlődés folyamataként, tulajdonképpen még ma is therápiája a múltnak, az olasz fasizmus pedig még akkor vágta él a társadalmi forradalom lehetőségét, mikor Mussolini előre látta a fejlődést. A történelmi eseményekben is megfigyelhetünk bizonyos fizikai törvényeket, melyek azokat az inga lengéséhez hasonlit- ják. A szélső jobb csak a szélső bal után jön reakcióként s nem magáért a parancs- uralomért. Parancsuralom csak ott lehetséges, ahol egy rendszer beigazolja teljes tehetetlenségét. Ahol a szocializmus nem a polgári demokrácia felé fejlődött, hanem a bolsevizmus irányában, ott nyomban kialakult a szélső jobb uralmi lehetősége. Ez a szélső jobb azonban <— ezt elfogulatlanul meg kell állapitanunk — nem azonosítható a régi értelemben vett reakciós irányzatokkal, mert a társadalmi felelősségtudat alapján éppen azoknak a társadalmi osztályoknak biztosit jobb és becsületesebb életfeltételeket, melyeknek tagjait a baloldal bar- xikádokra küldte a jobboldal ellen. Az az ideológiai uszítás, mely a marxista haladás nevében támad, csak hangulatkeltés és jól számitó propaganda, melynek a valóság szemléletéhez alig van köze.

Ha végigszalad tekintetünk az európai államokon, azt látjuk, hogy a kis- és közép- államok aránylag nyugodt belső viszonyok között élnek, különösen vonatkozik ez a háborúban részt nem vett államokra, melyek nemcsak a háborút kerülték el, hanem azokat a társadalmi forradalmakat is, melyek végigszántották a háborús hatalmakat. Ezekben az államokban nyugodt és becsületesen demokratikus viszonyok vannak. Svédország, Norvégia, Dánia, Hollandia és Svájc alig adnak alkalmat az újságíróknak, hogy jobb- vagy baloldali ideológiáját szenzációs közleményekben kifuthassa.

A csehszlovák köztársaság olyan nemzetiségi jellegű állam, melyben nemzeti jellegű parancsuralom el nem képzelhető és fenn nem tartható. A demokráciát —■ csak legyen az igazán nemcsak szóban, hanem lényegileg is — veszély erről az oldalról nem fenyegeti. Veszély legfeljebb a másik oldalról jöhetne, ha a szovjetkapcsolat •olyan társadalmi folyamatot segítene elő, mely a második és harmadik internacionálé érdekközösségéből bolsevista forradalomba menne át.

A bolsevizmus pedig széjjelrombolja a nemzeti társadalmakat s olyan uj szolidaritást állít helyébe, melyen bélül egy nemzeti kisebbség elvesztheti minden értékét, melyet évtizedek küzdelmével védett meg és tartott meg. A demokrácia nem az, amely inkább formai, mint tartalmi, hanem a hirdetett eszmei, egyedül alkalmas kisebbségi értékeink fenntartására és továbbfejlesztésére. Ez a demokrácia: nemzeti demokrácia, mely minden nemzetnek biztosítja a maga érdekében való életlehetőséget. Ezt a demokráciát nem fenyegeti semmi külső veszedelem. Azok az áldemokraták, akik ma harccal akarják megvédeni ezt a demokráciát, nem ezt, hanem azt a világot védelmezik, amelyik letünőben van abban a pillanatban, mihelyt kiirtjuk a forradalmi lehetőséget olyan társadalmi felelősség hirdetésével és megvalósításával, mely minden dolgozni akaró embernek kenyeret ad.

Állítom, hogy a jobboldal és baloldal harcában a köztársaság helye nem a baloldalon van s még kevésbbé van nekünk, magyar kisebbségnek okunk a baloldali propaganda csapdájába esnünk s egy olyan téves világszemlélet hatása alá kerülnünk, mely csak romokon keresztül mer az építésre gondolni. A demokráciának nem lehet és sohasem lesz szálláscsinálója az, aki meggyalázott apácák, halálra kinzott papok, megcsonkított oltárok és lerombolt templomok áldozatával harcol a ,,haladás" érdekében.

Mi bátran vallhatunk szint egy olyan népuralom mellett, mely minden nemzet évszázadok óta kitermelt értékének megmentésén és megtartásán keresztül a nemzeti társadalom és a közösség szolgálatába állítja az egyes embert. Ha pedig a félre- csuszott baloldal ezt Is ..bűnös jobboldali- ságnak" minősiti, vállaljuk ezt az ódiumot is felemelt fejjel és megingathatatlan meggyőződéssel.

Esterházy János nyilatkozik az Egyesült Párt

megalakulásának visszhangjáról

99

fii nemzeti alapon állunk és magyar nemzeti alapunk egy

a keresztény alappal"

1 ki- és Midin elterjedt tévhitek helyreigazítása —

A választási eredmények mérlege - Az ifjúság feladatai

Pozsony, augusztus 1. Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és a Magyar Nemzeti Párt megalakulása a határokon innen és túl is az itteni magyarság és annak törekvései felé fordította az általános figyelmet. Változatos kommentárok láttak napvilágot az uj megalakulással kapcsolatban. Felkérésünkre ezekről nyilatkozik az alábbiakban Esterházy János, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke.

— Az egyesült keresztényszocialista és magyar nemzeti párt megalakulása előtt folyt tárgyalásokon — jelenti ki Esterházy János — leszögeztük, hogy

az egyesült párt alapelvei a következők: 1. a nemzeti eszme, 2. a keresztény valláserkölcsi felfogás, 3. a szociális igazság és 4. a demokrácia.

— Ezek a párt programja alapjul elfogadott elvek szerencsésen foglalják egybe mindazokat az eszméket, törekvéseket és célokat, amelyekért az egyesülés előtt a két párt külön-külön küzdött. Ezek az alapelvek jelentik azt is. hogy az egyesüléssel kapcsolatban nem lehet szó győztesről és legyőzöttről, győztessé csak a magyar és őslakos érdek válhatott.

A két párt mindegyike a maga programjának teljességével vesz részt az uj alakulatban, ami másképpen nem is képzelhető el.

— Az egyesülésről folyt tárgyalások alatt ugyanis a magyar nemzeti párt vezetői több izb.en kijelentették, hogy a keresztény és szociális alapot épp úgy teszik a magukévá, mint az országos keresztényszocialista párt. Felöleli az uj alakulat a magyarokon kívül Szlovenszkó és Ruszinszkó összes őslakosait, igy a szlovákokat, németeket, ruszinokat, lengyeleket, románokat stb., mint ez az alakuló kongresszus megnyilatkozásaiból is kétségen kívül kitűnt.

— Mindezek után kissé csodálkoznom kell azon, hogy

a belföMön és külföldön is akadnak olyanok, akik az uj alakulat programjába oda nem való pontokat belemagyarázni, másokat pedig onnan kihagyni akarnak.

— Nem kételkedem abban, hogy ezt jószándékkal és teljes jóhiszeműséggel cselekszik és csupán az az indító oka eljárásuknak, hogy vagy nagyon okosak akarnak lenni, vagy saját elképzelésüket akarják általánossá tenni, vagy végül —- és itt a határontuli véleményeket és bírálatokat értem — nem ismerik teljesen az itteni helyzetet. Ezen utóbbi körülményen viszont csodálkozom legkevésbbé, mert akik az uj im- périum megalakulása óta nem élnek állandóan körünkben, nem ismerhetik az itteni

! magyarság és őslakosság küzdelmeinek, eszmeáramlatainak minden részletét, azért

könnyen siklanak le a helyes felismerés és helyes bírálat útjáról.

— Mit tekint, Elnök ur kiinduló pontnak? — kérdeztük.

— Mi, szlovenszkói és ruszínszkói magyarok magunk előtt láttuk és a mi életünkben legközvetlenebbül tapasztaltuk azt, hogy Cseszlovákiának az egykor Magyar- országhoz és az egykor Ausztriához tartozó területei között mennyi egymástól különböző szellemi, politikai és gazdasági tényező létezett és létezik még ma is. Ha volt is a perszonál, illetve reálunió révén államjogi kapcsolat a régi Magyarország és Ausztria között, azért mindegyiknek megvolt a maga különálló és különleges állami léte, a maga külön alkotmánya, külön köz- igazgatása, igazságszogáltatása stb., amelyek természetesen egész más és egymástól eltérő irányban határozták meg a mindegyikben élő nemzetek helyzetét, sorsát és törekvéseit is.

— A Magyarországtól levált részeknek ezeréves alkotmányuk volt. Ennek az alkotmánynak keretében egészen másképp helyezkedtek el a különböző nemzetek éá nemzetiségek fiai, mint Ausztriában. Éppen ezért

még ma sem lehet egy kalap alá venni például a Szlbvenszkón és RuszinSzkóban élő németeket a szudétavidékek németjei veL

— Ezek között és a mi németjeink között a múltban alig volt kapcsolat, vagy csak rendkívül laza volt az. Az itteni németek bizonyára sokkal inkább érezték testvéreiknek a velük egy talajon élő magyarokat, szlovákokat és egyéb őslakosokat, mint a Morván túl élő fajtestvéreiket. Már ebből is következik, hogy

amint az itteni őslakos nemzetek bármelyike a fajiság vagy a totalitás alapjára helyezkedik, szétbontja ezt az évszázadok óta kijegecesedett, a gazdasági viszonyok által is mindenképpen megokolt és az azonos lelki struktúrák által megerősített testvéri viszonyt, mely a múltban mindig mintaszerűen állott fönn.

— A magyar nemzetnek, amely a keleti és nyugati eszmeáramlatok ütközőpontjában küzdelemteljesen tartja fönn létét, éppen azzal sikerült magának a nemzetek közösségében mindenkor előkelő helyet biztosítania, hogy soha semmilyen idegen eszmeáramlatot szolgailag át nem vett. Példaképpen csak a hűbériségre akarok hivatkozni.

A magyarság mindig belekapcsolódott

AZ OLASZ

PROPAGANDAMINISZTER

BERLINBEN.

Balról: Frick német államtitkár, középen Alifieri miniszter, jobbra Atolico ölasz követ

ugyan a nyugati gondolatvilágba, de azt Saját nemzeti jellegének megfelelően alakította át és tette magáévá.

— Ma hasonlót tapasztalhatunk.

Nem jár tehát helyes utakon az, aki a mi uj alakulatunkban a magyar fajiság „felébredését" és valamilyen magyar „totalitást

'4 akar meglátni vagy akar abból kisütni.

.— Mi a véleménye a faji problémáról?

— Nem boncolom a faji problémát.

Mi nemzeti alapon állunk és magyar nemzeti alapunk egy a keresztény alappal, amellyel szervesen fonódik egybe. Ennek következménye az, hogy nem ismerhetünk más nemzetek irányában semmilyen türelmetlenséget, elzárkózást vagy elkülönülést, mert akkor megtagadnék a keresztény gondolatot.

«— A magyar múlt Szent Istvántól kezdve azt tanítja, hogy a keresztény nemzeti ,alap az egyedüli lehetőség arra, hogy a ma- jgyarság gyakori izoláltsága mellett is vonzóerőt tudjon gyakorolni más nemzetekre, ezek fiaival legszorosabb testvéri együttműködést alakítson ki és igy erősítse önmagát és sorstestvéreit. Azt hiszem, hasonló nem állítható az egykori Ausztria egyik nemzetére sem.

— Azt is olvastam egy külföldi lapban, hogy a mi uj alakulatunk faji alapra volt kénytelen helyezkedni, mert a legutolsó választásokban eddigi taktikánk be nem vált, szavazataink száma csökkent és egy mandátumot is veszhettünk, Ez mindenképpen

téves állítás,

mert az 1935. évi képviselői választáson pártjaink 291.831 szavazatot kaptak, amiből Szlovenszkóra és Ruszinszkóna 265.000 esett, az előző 1929. évi választáson pedig 257.231 szavazatot, tehát kevesebbet értünk el. Hogy egy mandátumunk egy Morván- tuli német szenátornak jutott, ez csak az itteni bonyolult választási aritmetikának tulajdonítható.

—- Hogy uj eszmeáramlatok különösen a fiatalságra vonzóak, azt természetesnek találom. Magával hozza ezt a fiatal generációknak természetrajza és az életviszonyoké kai való elégedetlensége is. Keresve keresik az uj utakat, amelyeken ők is elérni vélik boldogulásukat. Azonban az uj utak ,is csak akkor nem vezetnek csalódásokhoz, ha kiindulási alapjukat a bevált történelmi tradíciók is szentesitik. Hogy a keresztény nemzeti alap ilyen, azt biztosan hiszem, senki még cáfolni sem kísérli meg.

— Miként, vélekedik, Elnök ur a külföldi eszmeáramlatokhoz való hozzáilleszkedés- ről?

— Mi. akik itt felelősségünk teljes tudatában küdünk a magyarság jobb sorsáért, teljes tisztelettel viseltetünk a tiszta meggyőződésen alapuló és saját népük javát előmozdítani akaró külföldi népi mozgalmak iránt. Elismerjük azok előnyeit, de nem hunyunk szemet hátrányaik felett sem és

ha bele is akarunk kapcsolódni mindenkor a nyugati gondolatvilágba, ezt csak addig tehetjük, amíg nem látjuk, hogy veszélyeztetik magyarságunknak bármilyen érdekét. Mi erőssé akarjuk tenni a magyart, de úgy, hogy mentői több sorstestvért szerzünk számára és boldoggá akarjuk tenni a magyart, de úgy, hogy ebből a boldogságból részt akarunk juttatni azoknak is, akik velünk mindenkor híven kitartottak.

—< Uj alakulatunknak is csak ez lehet minden sallangtól mentes magyarázata. A tényeknek is egyedül ez a magyarázat felel meg és a népi erőknek egészséges kifejlődését is csak ez a szélesebb alap teszi lehetővel