Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-08 / 153. (4002.) szám

11 1936 julius 8, szerda. ______________________^RK<HIA\ag4?ARH1RLAI> S KŰZGAZDASÁB £ Az adóteher aránylag nagyobb, mint amilyen a konjunktúra idején volt Prága, július 7. Amíg Trápl Károly állt a pénzügyminisztérium élén, a cseh nemzeti szo­cialista párt sajtója csa'k keztyüs kézzel nyúlt minden adóügyi kérdéshez, mert Trap5 a cseh nemzeti szocialista párt miniszterének számított. Amióta Kalfus- a pénzügyminiszter, a Ceské Slcyvónak nem érdeke elhallgatni azokat az álta­lánosan ismert igazságokat, amelyek a pénz­ügyi kormányzatnak nem éppen kellemesek. Ha a pénzügyi tárca élén ma már nem nemzeti szo­cialista párti, hanem szakminiszter áll, a Ceské Slovo alább ismertetett cikkének elbírálása so­rán nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt, hogy nem ellenzéki, hanem koa­líciós lap mondja a következőket: — Az adóteher Csehszlovákiában — írja dr. Houdek Antal — igen nagy és relatíve nagyobb, mint amilyen a konjunktúra éveiben volt. Ennek oka abban van, hogy nean sikerült az állami és miniszter 82.381/36—III/9-a. szám alatt kör­rendeletét intézett a másodfokú pénzügyi iható- eágofciboz az államvédelmi kölcsönnel kapcso­latos adókedvezmények tárgyában. A terjedel­mes rendelet tisztázza az adókedvezmények kérdésében keletkezett félreértéseket és szaba­tosan meghatározza azokat az irányelveket, amelyek alapján a 3 százalékos kamatozású ál­lamvédelmi kölcsön jegyzői adó amnesztiát igé­nyelhetnek. A rendelet legfontosabb rendelke­zései a következők: Azokban az esetekben, amidőn az adófizető eltitkolta a családtag olyan bevételeit, ame­lyek a jövedelmi adó kirovásának alapjául szolgálnak, vagy esetleg a családtag titkolt el keresetet vagy forgalmat, az amnesztia el­érésére elegendő, ha csak az adófizető vagy a családtag jegyez 3 százalékos államvédelmi kölcsönt. Ha 3 százalékos államvédelmi kölcsönt rész­vénytársaság, korlátolt felelősségű vagy egyéb kereskedelmi társaság jegyez, akkor a jegyzett összeg után a társaságra utólagosan adó nem vethető ki és a társaság felelős ve­zetői ellen a jegyzésre fordított jövedelem el­titkolása címén büntető eljárás nem indítható. Fölmerült az a nézet, hogy az 1927—1931. évek­re terjedő időre szóló amnesztia eléréséhez ele­gendő., ha az adófizető az utóbbi négy esztendő során eltitkolt összegeknek megfelelő összegű államvédelmi kölcsönt jegyez, mivel az 1927-től 1931-iiig terjedő időszak adóügyei elévültek. Ez a nézet helytelen, mert ha az adófizető az 1932—1935. években bűn­cselekményeket követett el, akkor az 1927-től 1931-ig terjedő időszak bűncselekményei nem évülnek el. Ezen az a körülmény sem változtat, hogy a köz- kegyeltem folytán az 1932-től 1935-ig terjedő évek bűncselekményei ügyében büntető eljárás nem folytatható. Az iránt is kételyek merültek föl, hogy milyen öszeget kell az adófizetőnek jegyezni, ha amnesz­tiát akar kapni. Ha valaki 100.000 korona névértékű államvé­delmi kölcsönt jegyez, amelynek ellenértéké gyanánt készpénzben 97.000 koronát fizet le, akkor nem 100.000, hanem csupán 97.000 koro­nás összegre rugó adóeltitkolás amnesztiájára szerez igényt. Ezt a pénzügyminiszter rendelet© a következő gyakorlati példával világítja meg: Ha az eltitkolt jövedelmek és keresetek összege 100.000 korona, akkor 100.000 korona értékű 3 százalékos állam- védelmi kölcsönt kell jegyeznie annak, aki köz­kegyelemben kiván részesülni, vagyis 97-es kibocsátási árfolyamon 100.000 korona fejében 103.092 koronát kell jegyeznie. Az államvédelmi kölcsön legkisebb óim létéi azon­ban 500 koronás névértéküek, miértis JO3.5O0 koro­na névértékű államvédelmi kölcsönt kell jegyez­ni, amihez viszont 100.395 korona készpénz kell. Ha valaki tehát 100.000 koronás jövedelmet tit­kolt el, akkor az eltitkolt jövedelem összegéhez még 395 koronát hozzá kell pótolni a 3-százalé- kos államvédelmi kölcsön jegyzése során. A. pénzügyminisztérium 76.087/36. számú rendelőbe alapján az adófizető akkor is igényt tarthat az államvédelmi kölcsönről szóló törvény 5. §-ában foglalt kedvezményekre, ha több adófellebbezése közül csak egyet, vagy néhányat von vissza, olyat, amely az 1927-től 1934-ig terjedő időszak t gyen esad óügyei re vonatkozik és amely 1936. ríájus 30-án még nem nyert elintézést. Helytelen az egyéb közkiadások tételeit olyan arányban csökkenteni, amilyen mértékben apadt a bevé­telek tétele. A helyzetet hátrányosan befolyásol­ta továbbá az is, hogy egyes adókat a válság idején fölemelt a kormány és ezen kívül uj adó­nemeket vezetett be. Igen sok adófajta van nálunk — Írja a cseh nemzeti szocialista cikkíró — és az adóügyi ren­delkezések paragrafusai valóságos útvesztőt al­kotnak. Elértünk az adómegterhelés teherbíróké- pességének határát s kívánatos lenne, ha a hely­zet fordulatot venne, az adóterhek tovább nem nőnének és az államgazdaság, valamint a köz­testületek kiadási tételei az adóbevételek tény­leges eredményéhez igazodnának. — Ez annyit jelent, hogy az adórendszernek szorosabban kell a gazdasági élet fordulataihoz alkalmazkod­nia, számolni kell a lehetőségekkel és a közin­tézmények gazdálkodását is ehhez az elvhez kell viszonyítani. törvénymagyarázat következtében néhány adófi­zető május 30. után, azonban az idézett rendelet kibocsátása előtt, valamennyi föll&bbezéeét visz- szavonta. Ezek közül többen érvényesíteni akar­ják azt a jogukat, hogy a beadott adófellebbezé- sek köziii néhányat érdemlegesen elintézzen a pénzügyi hatóság és azt kívánják, hogy a felleb­bezések visszavonására vonatkozó nyilatkozatu­kat hatálytalanítsák. A pénzügyminisztérium az adófizetők eme kí­vánságának eleget tesz és megengedi, hogy az adófellebbezések visszavonását az adófizetők revokálhassák. Az államvédelmi kölcsönnel kapcsolatos adóked­vezményre csak az az adófizető tarthat igényt, aki 1936, május 30-ig az 1927-től 1934-ig terjedő adóit lefizette. Ezt a rendelkezést a pénzügymi­niszter rendeleté olyképpen módosítja, hogy a kedvezményekre az az adófizető is igényt tarthat, aki május 30-i kelettel hátralékban va.n ugyan, de akiről megállapítást nyert, hogy valójában nem tartozik. (Négy hét alatt 1614 millió koronát jegyez­tek az államvédelmi kölcsönre.) Az államvédel­mi kölcsönre a jegyzési határidő első négy he­te alatt összesen 1614 millió koronát jegyeztek. Ebből a 3 százalékos típusúra 434 és a 4 száza­lékosra 1180 millió esik. A kölcsön jegyzési ha­tárideje julius 11-én lejár. (Húsz koronával esett a német márka.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1, Kau- nas 0.50, Montevideo 0.50, Páris 0.005 és Var­só 0.25 koronával megszilárdult, amíg Brüsszel 0.25, Kopenhága 0.50, StokhoLm 0.50, London 0,15, Montreal 0.03, Newyork 0.03 és Oslo 1 koronával gyöngült. A valutapiacon 20 koroná­val visszaesett a német márka árfolyama. Az olasz lixa 9.50, a lengyel zloty 2 és a román lej 0.25 koronával gyöngült. A magyar pengő ár­folyama nem változott. (Csökkent a cukorfogyasztás és visszament a kivitel,) Az 1935—36 gyártási év első kilenc hónapja során a csehszlovákiai cukorgyárak összesen 570.488 tonna cukrot produkáltak s ebből a mennyiségből 417.308 tonnát vett föl a belföldi piac. A tavalyi gyártási év azonos időszakában a produkció mennyisége 635.024 tonna és a belföldön fogyasztott mennyiség 476 ezer 355 tonna volt. Az október 1-től junius 30-ig terjedő háromnegyedévi időszak során a cukorkivitel a tavalyi idény azonos időszakára vonatkozó kimutatásiban közölt 1,808.155 q-ról 1,270.247 q-ra ment vissza. (A pozsonyi kereskedők grémiumának közlése.) A pozsonyi kereskedők grémiuma figyelmezteti ezúton is tagjait arra, hogy minden kereskedelmi ipar megkezdése vagy felhagyása a kerületi pénzügyigazgatóeágnak a következő árucikkek­nél bejelentendő: élesztő, sütőpor és öngyújtó; a jövedéki kihágási hivatalnak a következő áru­cikkeknél: cárkor, gyufa, villanyos készülékek, italok, sör, pezsgők, hús és állatsó. — A grémium figyelmezteti a kereskedőket arra, hogy egy szimbolikus szó használata a cég külső megjelölé­sében, amelyik a céglajstromban nincsen beje­gyezve, csak akkor lehetséges, ha a főjegyzői hi­vatal engedélyt adott az ilyen szó használatára. Az ilyen cégnek cégtábláján minden körülmények között a cégtulajdonos nevét Is lel kell tüntetni.. Itt a margarinadó! Prága, julius 7. A mü-ételzsir után mától kezdve kg-ként 30—70 fillér adót kell fizetni. Akinek raktárán julius 7-iki kelettel 1 q-t meg­haladó mennyiségű müzsir van, köteles a teljes mennyiséget julius 15-ig bejelenteni az illetékes pénzügyigazgatóságnak és köteles az adót leró­ni. A raktári készlet adója kg-ként 20-tól 50 fillérig terjed. Az érdekeltek kérelmezhetik, hogy a pénzügyminisztérium a raktári készletre eső adó helyett átalányösszeget állapítson meg. A müzsirról szóló törvény 180 szám alatt és a törvény végrehajtási utasítása 181 szám alatt -ma jelent meg a törvények és rendeletek g yüjtemén y ében. (A szlovénszkói kereskedelem megfelelő kép­viseletet kér a nyugdíjintézet vezetőségében. Po­zsonyból jelentik: A pozsonyi kereskedők gré­miuma Fornheim Zsiga kereskedelmi tanácsos el­nökletével elöljárósági ülést tartott. Az elöljá­róság sajnálattal állapította meg, hogy sok ke­reskedő az alkalmazottak és a tanoncok beje­lentése során még mindig nem tesz eleget a tör­vény rendelkezéseinek, miért is nyomatékosan fölhívja a kereskedőket, hogy tartsák be a tör­vényes rendelkezéseket. — Az elnökség ezután kimondta, hogy márkaárunak a gyár által élőirt áron alul törtvénő eladása tisztességtelen ver­seny. A grémium elnöksége ezután a tisztesség­telen versenyről szóló törvény novellázásának ügyét tárgyalta és a zárórendelkezések kérdésé­vel foglalkozott. A grémium elnöksége batáro- i zatilag kimondta, hogy illetékes helyen eljár az­iránt, hogy a szlovensztkói kereskedelem a nyug- dijintézet vezetőségében megfelélő képviseletet nyerjen. A grémium tudomásul vette az országos hivatal ama rendeletét, hogy az iskolai és a hi­vatali szolgák iparengedélyt kötelesek váltani, ha bármilyen alakban kereskedői tevékenységet folytatnak. Ez év második felére az elnökségbe a következő grémiumi tagokat küldték ki: Ba- der Kornél, Kammerhofer István, Matys János, Neumann Simon, Novotny József mérnök, Woll- ner Gyula és Kubovcsák János. (Késik az aratás a Mátyusföldön.) Tudósí­tónk jelenti: Az utóbbi időben beállott esőzések folytán az aratási munka Mátyusföldön mintegy 9—10 napos késést szenved. — A máktrmelők véleménye szerint az idén 30 százalékkal keve­sebb lesz a máktermés, mint más években, ami annak tulajdonítható, hogy az idén a mák fel­tűnően nyives. (Emelkedett a szeszfogyasztás.) Az augusztus 31-én végződő szeszkampány minden bizonnyal kielégítő eredménnyel végződik. A szeszkészle­tek mennyiségé 568.000-ről 470.000 hl-re apadt s' ennek következtében a gyártási keretet a jövő termelési évben 850.000 hl-.ről 970,000 hl-re lesz lehetséges fölemelni. A 850.000 hl-es -kontingens­ből egyedül motorszeszre közel 600.000 hl esett s a motorszeszfogyasztás a tavalyi kampány adataihoz mérten 35.000 hl-rel emelkedett. A szeszes italok készítésére fordított szesz fogyasz­tása 138.000 hl-ről 140.000 hl-re ment föl. A szesz ára a szeptember 1-én kezdődő uj kam­pány során sem változik. (Csütörtökön kezdődik a budapesti gyapju- aukció.) Budapestről jelentik: A julius 9-iki bu­dapesti gyapjuaukció előkészületi munkálatai befejeződtek. Körülbelül 900.000 kg. különböző minőségű gyapjú kerül árverésre. A gyapjú a Budapesti Vámmentes Kikötő raktáraiban meg­tekinthető. Az árverés julius 9-én délután 3 órakor kezdődik a Vigadó kistermében. Az aukció iránt úgy a magyar mint a külföldi vevők részéről általános érdeklődés mutatkozik. A bel­földi vevők köréből elsősorban a gyárosok jön­nek figyelembe, akik az ellőjelek szerint a kiál­lított mennyiségnek nagyrészét fogják felvásá­rolni. Ezúttal a külföldi vevők számára adódik vásárlási lehetőség, mert a Magyar Nemzeti Bank 300.000 kg finomgyapju exportálásához hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy az ellenér­ték konvertibilis devizában fizethető, még pedig olymódon, hogy 70 százalék beszolgáltatandó a Magyar Nemzeti Banknál 50 százalék felár térítése mellett, 30 százalék viszont fináncpengő beszerzésére forditható. (További félszázalékos kamatmérséklés Hol­landiában.) Amszterdamból jelentik: A Holland Bank a leszámítolási kamatlábat azonnali ha­tállyal 31^%-ról 3%-ra mérsékelte. A 3%K-os hivatalos hamatláb junius 30-tól julius 7-ig volt érvényben. (Az osztrák zabbeviteli kontingens.) Becsből jelentik: Az osztrák kormány most állapította meg a harmadik negyedév! zabbeviteli hánya­dot. A júliustól szeptember végéig terjedő há­romhavi időszak során 550 vagon zab vihető be Ausztriába. A kontingensből 200 vagon esik Csehszlovákiára, ÉRTÉKTŐZSDE Prága egyenetlen Prága, julius 7. (Pragoraidio.) Az érték tőzsde e heti forgalmát egyenetlen irányzat mellett • kezdte meg. A tőzsde idő elején lanyha irányzat uralkodott a pacokon, később azonban a spe­ciális értékeik piacától kiindulva szilárd irány, zat terjedt át valamennyi értékpiacra. Drágultak: Apóik) 1.5, Bánya és Kohó 15, Rroscbe 40, Cseh Kereskedelmi 45. Cseh-.Morva Gépgyár 89, Hötorichefh-aíi Papír 2, Kábel 3, Ka.rboruindum 10, Königshofi Cement 28, Kiű­zik 5. Sohö.rnpriese.ni Cukor 2, Rézmii vek 7, Tép ipar 35, Briixi Szén 12, Olleschaui Paipir 4. Po- dőli Cement 10. Pöldi 13, Prágai Vas 30. Puing- h affér 1. Zet.litzi Kaolin 5, Sellier 25, Északi Vasút 85, Csehszlovák Solo 10, régi Északi Vasút, 50. uj Északi Vasút 17. Északcseih Szén 20, Schoel-ler 35, Aussigi Vegyi 35. Hengermű­veik 18. Wailter 40. Nyugatcseh Szén 4 és Skoda 20 koronával. Olcsóbbodtak: Briinni Gépgyár 1, Cseh Cukor 2. Iowald 3, Kolirni Vegyi 4, Prágai Malom 10, Rakó 4, Rotih au-Neudecik 1, Aussigi Finomító 5 és Ny ugat cseh Kaolin 50 koronával. A szilárdkamatozásu értékek piacán nyugodt irányzat .mellett az állampapírok árfolyama -nem változott. Nemhivatalos kuliszham a magyar CC arany- járadék 2.25 és a frankra szóló Skoda-obligáció 10 koronával drágult. A nemhivatalos kulisz osztalékos értékei közül 3.50 koronával gyön­gült -a Zsolnai Cellulózé árfolyama. A bankrészvények magánforgakni piacán Zslvrnó 2.50, Cseh Unióba.nk 1 és Cseh Les zá­róitól óh amk 1 koronával drágult. A magánlom- bardkölcsönök kamatlába nem változott. A pénzpiacon 15 napra szóló k-ö leső nőkben vol­tak kötésiek. BUDAPEST SZILÁRD, Budapest, julius 7. Az értéktőzsde mai tórgal- mát szilárd irányzat mellett bonyolította le. Az érdeklődés előterében speciális értékek és ipar­vállalatok részvényei álltak. Nagyobb mérték­ben Magyar Kőszén, Sallgó, Rima és Magyar Cukor árfolyama javult, de Magyar Aszfalt, Felsőmagyarországi Bánya és Kohó, valamint Georgia ugyancsak erőteljes árfolyamnyereséget ért el. A tőzsdeidő későbbi folyamán nyugodt irányzat lett úrrá a piacokon, majd nyereség- biztosítások nyomán a feljavult árfolyamok rész­ben lemorzsolódtak. A szilárdkamatozásu érté-* kék piacán a fővárosi kölcsönök árfolyama lany­hult. BÉCS BARÁTSÁGOS. Becs, julius 7. Nyugodt hangulat és barátsá­gos irányzat jellemezte az értéktőzsde mai nap­ját. Kuliszban többségben vannak az árfolyam- javulások, a korlátban viszont a forgalom csak vontatott ütemben bonyolódott le. A magyar ér­tékek piacán kedvező budapesti hírek nyomán szilárd irányzat alakult ki. A tőzsdeidő későb­bi folyamán az irányzat élvesztette egységes jel­legét. A beruházó értékek piacán erősen emel­kedett a munkakölcsön és a konvertált kölcsön árfolyama. BERLIN CSÖNDES. Berlin, julius 7. Az értéktőzsde mai forgalmát nagyfokú üzlettelenség jegyében bonyólitdtta le. Némi érdeklődés csak speciális értékek iránt mutatkozott. Aschaffenburger Zellstoff árfo­lyama 119—120 márkára emelkedett. Feldmühlé 132 és háromnegyed és Waldhof 152 és fél már­kás árfolyamot ért el. A járadékpiacon lanyha irányzat uralkodott. Mit kapunk a valutákért ? Prága, julius 7. Ki 100 pengőért , . • 9 • • C 533.50 100 schillingért • • 0 0 0 0 478.50 100 zlotyért , , • • • • • 450.50 100 lejért ... 0 • • • b 16.35 100 márkáért . . • ■ • a • 688.— 100 ezüstmárkáért 0 • • • 0 795.— 100 dinárért . . 0 • • • 0 58.80 100 líráért . . . 0 0 0 0 179.40 100 svájci frankért • a • a I 793.50 100 francia frankért • 0 0 0 0 163.20 100 Belgáért . . • 0 • « 0 416.— 100 holland forintért ■ • • • O 1643.— 1 angol fontért . • 00* 123.— i amerikai dollárért 24.20 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 7. Ke 100 pengőért ........................... 536.50 10 0 schlllingért ...... 4S1.50 100 zlotyért ........................... 453.30 10 0 lejért ................................ 16.65 100 márkáért . ....................... 692.— 10 0 ezüstmárkáért , * . . « 805.— 100 dinárért ....... 59.20 100 Hráért ............................... 180.60 10 0 svájci frankért.... 796.50 10 0 francia frankért.... 163.80 10 0 Belgáért ........................... 418.— 100 holland forintért.... 1649.— 1 angol fontért......... 124.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 Fontol tudnivalók az államvédelmi kölcsön nal kapcsolatos adáamnesztia feltételeiről Kalfus pénzügyin'niszter körrendeleté Prága, julius 7. Dr. Kalfus József pénzügy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents