Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-05 / 152. (4001.) szám

12 <PK5^MaG^ARH1 RliXJ? 1936 julius 5, vasárnap* VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bol­gárt) igen t* előfizetőinknek és olvasóink­nak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapk-ucca 17, II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vál­laljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha II, Panski uL 12, IIL ISKOLAI HÍREK Beiratások a beregszászi magyar internátusba Beregszász, julius eleje. A beregszászi magyar •internátus a magyar társadalom áldozatkészsége folytán immár befejezést nyert. A minden higié­niai és pedagógiai követelményeknek megfelelő, emeletes épülethez 2 és fél hold szőlő, gyümöl­csös. konyhakert és tágas udvar tartozik. Az In­ternátusba 50 növendék vehető fel teljes ellátás- iá, vagyis koszt, lakás, fűtés, világitás, mosás, továbbá könyvtár, zene és testedző szerek hasz­nálata mellett. Amennyiben a beregszászi állami reálgimnázium magyar tagozatának növendékei nem foglalnák el az összes rendelkezésre álló he­lyeket, úgy a beregszászi állami polgári iskola magyar tagozatának növendékei is felvehetők. A növendékekre való felügyeletet és nevelést három gimnáziumi tanár fogja ellátni. Az orvosi felügyeletet az intézet házi orvosa látja el, ki az intézetet minden héten meglátogatja és megbe­tegedés esetén a betegeket naponként kezeli. Az intern^us köztartás dija egészddjas he­lyen havonta 300 korona, amelyből a tanuló indo­kolt esetben megfelelő engedményt kaphat. A kedvezmények kiosztásánál a választmány a pályázók előmenetelét és vagyoni állapotát veszi tekintetbe. Bélyegmentes, az Internátue-egyesület választ­mányának c.imzett felvételi kérvények az esetle­ges kedvezményes hely feltüntetésével 1936. jú­lius 15-ig nyújtandók be az internátus vezetősé­géhez: Beregszász, Mitrák-ucc-a 19. sz. A kér­vényekhez melléklendő az elmúlt iskolai évvégi bizonyítvány másolata és kedvezményes helyre való felvétel esetén a tandíj kórvényezóshez előirt és az illetékes hatóságok által hitelesített bizonyitvány. Ezen nyomtatvány ugyancsak az internátus vezetőségénél kapható 50 fillérért, vagy 70 filléres postabélyeg ellenében a veze­tőség a kívánt címre megküldi. A felvételről az egyesület titkársága minden növendéket 1936. julius 30-ig külön fogja kiértesíteni, s ugyan­akkor a további utasításokat is megadja. I. osz­tályba iratkozott növendékek kedvezményes hely­re csak félévi értesítőik alapján vehetők fel. A Beregszászi Magyar Internátus Egyesület vezetősége. A Pozsonyban taníttató szülők figyelmébe!! A pozsonyi Hegyiliget tőszomszédságában, ideá­lis helyen áll a Magyar Tanitók Háza-internátus, mely a Pozsonyban tanuló közép- és főiskolás diákoknak minden kényelemmel berendezett, ol­csó lakást és ellátást biztosit. Aki fiát szülői felügyelet mellett, igazi diákotthonban akarja elhelyezni, kérjen információt a Magyar Tanitók Háza igazgatójától. Cime: Kovács Alajos, Bra- tislava-Pozsony, Hroboü-u. 15. lrodqlom*Művészet Hevessy Sári: Sárbilincsben Versek - A „HicT kiadása, Nyitra, 1936 xx Az ellenség ellensége. Ellenség veszélyez­teti miniden emiber életét, amely ellen sóhajom vagyaink biztonságiban. Leginikáibb olyamlkoT támad meg, amikor a legkevésbé gondoljuk. Ki állíthatja, hogy egész életében nem érzett fáj­dalmat — mert ez az a bizonyos ellenség. — Tudunk ellene védekezni? A fájdalmaiknak a legkülönbözőbb okai lelhetnek. Ezek megállapí­tása és mellőzése az orvos dolga. Maguiknalk a fájdalmaknak ‘legyőzésére azonban különböző szerek állanak rendelkezésünkre, amelyek kö­zül a legismertebb a PYRAMIDON, amelynek fájd alom csillapító hatása már három évtizede bevált. A PYRAMIDON azért oly kiváló fájda­lomcsillapító, mert megnyugtatja a fájdalom- érzés központját e Ikitágitja a véredényékét, ne­vezetesen az agy vénedényeiit és lehetővé teszi a jobb átvérzést. Ezáltal megakadályozza kárté­kony anyagok lerakodását, melyek a sejtekben, vagy a szervekben emésztési zavarok következ­tében ételből vagy bizonyos szervek megerőlte­tése következtében keletkeznek. Amennyiben lerakódások előfordulnának, úgy a véredények tágulása következtében beálló fokozott vérke­ringés elhordja. A PYRAMIDON nemcsak fáj­dul om.es it lapító, hanem megakadályozza a fáj­dalmas gyulladások keletkezését is. Tehát köz­vetlen gyógyszer, amely különösein hiülési be­tegségek ellen kiváló. Ez a gyulladást gátló ha­tása reuma, ischiae és oeuralgia esetén is mutat­kozik. Lázzal járó betegségeknél nagy jelentő­sége van lázeHökkentő befolyásának. Ezek a sokoldalú tulajdonságai minden házi gyógyszer­táriban néiküliözlhetetienné teszik a PYRAMI- DONT. Hatása minden fájdalomérzésnél mutat­kozik, különösen fej-, fog- és fkltfájásnál, lizom- é« izületi reumánál, isohiasnál, neairalgiánált* meust.nuáeióe nehézségeknél, láznál. Mintáin a PYRAMIDON minden fájdalmat gyorsan és meg­bízhatóan megszüntet, tényleg elltensége m el < \ Valahol a Zobor-vidéki palócézigeten, egy kis magyar falaiban él Hteívessy Sári, tani tó-soriban. Életkorát maga elmondja „Tanítónőik“ című verséiben: Komoly intézet: viruló lányok, Szivárványszinben ragyogó álmok. Színtiszta egyes. Oklevél. Sok-sok pályázat. Kinevezés. Egy kis faluba vidám az érkezés S a szív uj boldogságot remél. Kis iskola, pöttöm diáksereg. A faluban egyszerűek az emberek S végtelen puha, ragadós a sár. Múlnak az évek ... tűnnek az álmok ... A tanítónők bús, hervadt lányok. Kár értük... kár ... Ez a ,jkár“ rezeg végig a vereeskönw min­déin költeményében. Hol ©llankadva a céltalan­ság szomorú felismerésében, hol fölimelegedve az emlékek visszasugárzó fényénél, hol meg­nyugodva a költészet vigasztalásában s az Isten­be vetett mélységes hitiben. — A lélekbe gyűj­tött érték kiviirod a falusi élet szegénységében-, a zajos városi életben talán „elsikkadó szépsé­gek kibontják szirmaikat s újra gyönyörködni tud bennük miüértő szem, mely látás nélkül néz meg -már -egy virág-csodákat kínáló kirakatot, de felüdül egy ízlésesen megkötött mez-ei viráigcso- kor láttán. — Ezt a belső, lelki átéirtéiklését a dolgoknak tallán legszebben mutatja meg „Az én karácsonyfáim44 cirnü verse. Végtelenül mély értetem és kristályos tiszta érzésviliág -nyilatko- 'zilk meg ebben a költeményben, ahogy a remény zöld fáját -teleaggatja, foldásziti aranyos-ezüstös m-oso-ilyal, gyö-nyörü céllal, csillogó álmokkal, emlék, illúzió--csecs-ebéGsév-el, gyöngys-orr;í va­rázsolt kö-ninyekk-el s a karácsonyi hangulatot -megszerzi ez-ó-r-a nyíló ajkának muzsikáló órája. A ilegszigoruibb kritikust ás meg-anegá,Ilitj-a egy- egy újra felfedezett szépsége a külszinre-szegé- nyes életnek s ellfogódva ezektől sziivesein elfe­lejti az ember azokat a „hibákat41, melyeiket a költőinő a fölt étien őszinteség s a gondolat meg- foganásán-ak szinte primőr hangulatában a mes­terikéit szabályosság s a dogmatikus esztétika elten elkövetett. — Az egész kis füzet azt az érzést -kelti az olvasóban, hogy -ezeknek a ver­seknek meg kellett szül-etniök, nem valami külső céllal, de egy benső okból, a szűk körbe' „sár- bilincsbe44 szorított értékes lélek felszabadítá­sára. És éppen, mert érezzük Hevessy Sári költé­szetének ezt a magáért valóságát, mely neon akarja, mégis elérheti más, hasonló sorsra ju­tott -leány-társainak -lelki felszabadulását, bántó ellentétet képez a veinsifüaet „Előszava41, mely valami kávéházi vers-börze zűrzavarba állítja -b-e a természet szűzi, teremtő akaratát példázó verses ökröt. Csak azért nem elemzem szét ezt a szellemi torz-szülöttet, mert nemi akarom ma­gamban se-m megölni azt a kedves, meghéikült hangulatot, melyet lelkiemben a venseskönyv elolvasása támasztott. —yf— Magyar folyóiratok V. Budapest, julius eleje. (Budapesti szer­kesztőségünktől.) Az Ignotus Pál és József Attila szerkesztésiéiben megjelenő „Szép Szó“ júniusi száma a könyvnapra való tekintettel egységes irányelv alapján 'készült el. „Uj magyarok a légi magyarokról44 elmen Fejtő Ferenc életrajz^antológiát állított össze, amelyben ikiváló tollú magyar irók a ma­gyar történelem egy-egy kiemelkedő alakjá­ról rajzolnak portrét. A folyóirat azaitán ezt az antológiát külön kötetben is kihozta és árusította is a könyivnapon. Horváth Tibor: Árpád, Trencsényi-Waldapfel Imre: Küküllei János, Málnássy Ödön: Werbőczy István, Juhász Vilmos: Fráter György, Móricz Zsig- rnond: Bethlen Gáibor, Fiisi József: Mikes Kelemen, Németh Andor: Mária Terézia, Fejtő Ferenc: Martinovics Ignác, Hevesi András: Kármán József, Babits Mihály: Szé­chenyi István, Kassák Lajos: Petőfi Sándor, Vámibéry Rusztem: Szalay László, Ignotus: Deák Ferenc, Ignotus Pál: Kemény Zsig- imond-tanulmánya sorakozik ebben az anto­lógiában egymás mellé. Avatott irók tolla rajzolta meg ezeket a portrékat sok művészi készséggel és mindegyik miniatűrnek közös jellemvonása, hogy tulajdonképpen többet akar adni és többet is nyújt egy-egy arckép­nél. Az irók belefoglalták az alak jellemzésé­be a -tájat, a várost, a házat, a környezet és égbolt szerves kapcsolatban jelenik meg a kiemelkedő történelmi alakal és a környezet, ímeg a kor ábrázolása éppen olyan fontos, minit az a-i-ö, együtt -adják meg az egységet. Bár egy-egy sízerzőv-el vitába lehet szállani, mégis el kell ismerni mindegyikük tiszta szándékát és meg kell állapi-tanunk azt is, hogy törekvésűik sikerült, mindegyikük töb­bet -adott, mint a hős egyszerű jellemzését, sikerültén rajzolta meg történelmi szerepü­ket. Érdekességével és újszerűségével ki­emelkedik Málnássy Ödön Werbőczy-tanul­mány a és igen jellemző Fejtő Ferenc -apoló­giája Martinovics mellett. * A Tormay Cecil ifős-zeríkeszitésében és Kállay Miklós szerkesztésében megjelenő „Napkelet14 a szellemi együttműködés bizott­ságának budapesti napjait állítja a központ­ba és egy-egy jellemző Írásukkal, aneg rövid méltatásban marká-nsul álltja a magyar ol­vasóközönség a budapesti entretien leg­kiemelkedőbb külföldi egyéniségeit: Paul Valéryt, U-go Ujettit, Paul Clandelt, Joha-nn Huiziiogát és Salvator de Madraigát. Különö­sen érdekes Huizinga tanulmánya a hősről és Madiraig-a mélyreható elemzése az angol, francia és spanyol népjelleimröL — Vajtihó László Hankiiss János írói munkásságának jelentőségét fejtegeti. Ebben, a munkásságban dualizmus állapítható ineg, mint tudós részi- le tmunkát végez, másfelől azonban összegez ff • « ¥taém -utal tör. — Bobula Ida Saroltáról, Szent István édesanyjáról rajzol korhű képet és a X. század magyar fejed-elemasszonyóniak környe­zetét eleveníti meg nagy tudással és jellem­ző képzelőerővel. — Kállay Miklós Berze- v-iczy Alber-tről ir szép nekrológot. A kül­földi krónika cirnü rovatban Ferenczy Valér igen okos Írását olvassuk az angolokról. Leg­jellemzőbb sajátosságukat az átalakulásra való rendkívüli -képességűikben, s a nemzett önkritika elbírásában, sőt keresésében talál­ja. — A szépirodalmi részből kiemelkedik Kolozs Pál bájos novellája és Hóry Etelkának „Osztrolenka csillagáról44 írott folytatásos közleménye. ★ Sárközi György „Válasz41 cirnü folyóirata vezetőhelyen Németh László tanulmányát hozza „a rejtélyes költőről44, Katona József­ről. — Kodolányi János „A királyság nagy része lassanként germánizáltassék44 címen a baranyamegyei német telepi lésekkel foglal­kozik. — Kiemelkedik Hunyady Sándor ki­tűnő tollal megirt bukaresti története. — A szé-pirodalmi részben találjuk még Sötér István novelláját, Takáts Gyula, Forgács An­tal, Juhász Géza, Marconnay Tibor verseit. — Féja Géza „Kolozsimionostortól Mohácsiig44 cí­mű tanulmányában —- kedvenc témájával — a XIV. századibóli p-arasztimiozga-lmakkal és a magyar parasztság osztály-öntudatának meg­mozdulásával foglalkozik, fiatal histórikusok kutatómunkájának eredményeit szűrve le. Igen gazdag a folyóirat könyvszemléje. * Kaczér Vilmosnak „A toll11 cirnü lapját egy-két közleményének magasabb nívója emeli ki a bulvár-sajtó tömegéből. Itelle Pál „Budapesti álom44 cirnü cikkében Lecli- ner Ödön szellemében való városrendezést és az esztétikai szempontok érvényesttését kívánja. — Kiss Dezső „Angol változatok44 cimü tanulmányában okát igyekszik meg­találni az angol politika ingadozásainak és tévelygéseinek és a materiális okokon kívül, illetve azokon felül főleg a lelki rugókra mutat rá. Az angol vezető réteg elvesztette -acélos rugalmasságát, amely Angliát Erzsé­bet kora óta a világtengerek urává tette. A imái Angliának nii-ncs vezető egyénisége, ho­lott nagy időkben Anglia mindig ilyen veze­tőszellemek után igazodott. — Hatvány Lajos „Emberek börtönben44 cimü írása az iró börtönélményeit eleveníti meg -nem any- nyiijp. a pszichológus mélységben szántásával, mim inkább a riporter könnyedségével. — Németh 'Andor „Feltámadás14 cimü emigrá- ciós emléke anachron izmusként hat és egy­általán nem tartjuk időszerűknek megérde­melt vezeklések felelevenítéséit, amit Hatvány és Németh Írásában tapasztalunk. — A szemle rovatban Komi és Aladár irodalmi naplója ■színes és érdekes olvasmány. * A „Litoratura“ cimü irodalmi szemle jú­nius eleji száma a künyvnapnak szól. Sereg- tart « pjdónságokop, Háj^ Albert „Az önrevízió hőse44 cimü érdekes írása Berzsenyinek a mához való viszonyát ismerteti. Formamiüvészete, szemlélete a ma olvasójának idegen — mondja — s épugy. idegen az ember is, aki évtizedszámra pihen­teti hite dokum^ltumait. Ami őt maiivá teszi, a becsületes önrevizió, amit élete alkonyán hajt végre, amikor a magyar rendiség Hora- ti-usa Széchenyi, harcos katonájává válik. — S. G. Paul Val-éryt, a „tiszta költészet41 Bayard-lovagját mutatja be jellemző vonások­kal. — Ráth-Végih István, a magyar kuriózu­mok kitűnő gyűjtője, az eniconium-iirodalo-m- mnal foglalkozik és a köszvény szerepét ku­tatja a magyar irodalomban. * Vámbéry Rusztem és Csécsy Imre baloldali folyóirata, a „Századunk11 két nagyobb ta­nulmányt közöl. Gsécsy Imre „Legyőzőitek és 'meggyőzőitek44 címen Ignotus egyik cikkével polemizál. Igazat ad abban neki, hogy az abesszin-ügyfben a népszövetség legyőzött ma­radt, de szerinte a népszövetségnek meg kellett tennie, amit tett, mert legalább „ítéletet hozott és kísérletezett a nemzetközi jog megmentéséért44. — Braun Róbert Maros- Csicser 1935 címen szociográfiái tanulmányt közöl és ismerteti Goisti román professzornak és iskolájának szociográfiái munkásságát is. Szociográfiái tanulmánynak számit Reme- nyik Zsigmond „Bűntudat44 cimü írása is hevesi falvakról és tanyákról. A hang nagyon szubjektív és a rajz kissé eltúlzott. A Szemle Weltner Jakabot, a szocialista triász harma­dik tagját búcsúztatja. Míg K-unfi volt a két­kedő, Garami az analitikus, Weltner volt a cselekvő. — Róheim Géza a pszichoanalizis tudományát ismerteti Freud nyolcvanéves születési évfordulója alkalmából. — B. Ko­vács Benő Johan Béla belügyi államtitkár tízéves egészségügyi programjával foglalko­zik. Beállítottsága a gyanakvó pesszimistáé. —- Sugár Dénes a francia néipfront győzelméről számol be s a demokrácia megerősödését vár­ja a parancsuralmi rendszerrel szemben. Vámbéry Rusztem kortörténeti szemléjén kívül belföldi és külföldi folyóiratok szemléje és könyvibirálatiok egészítik ki a lap tartal­mát. O Az Erdélyi Helikon háromnapos ülése. Kolozsvárról jelentik: Kemény János báró ma- rosvécsi kastélyában csütörtökön kezdődött meg az Erdélyi Helikon rendes évi gyűlése. A gyűlé­sen néhány kivétellel valamennyi tag megjelent. A gyűlés thárom napig -tartott és szombaton- este nagyszabású mulatságot rendezett Kemény János báró, amelynek jövedelméből az Erdélyi Helikon 34 környékbeli községben akar népkönyvtárat fed állá tani. O A Rozsnyói Művelődési Egyesület köz­gyűlése. Tudósítónk jelenti: E napokban tar­totta meg a Rozsnyói Művelődési Egyesület évi rendes közgyűlését. A népes közgyűlést Tichy Kálmán elnök nyitotta meg. Az elnöki megnyitó összefoglaló képet adott a közgyűléssel lezárt időszak eseményeiről. Kegyelettel emlékezett meg a tragikusan elhunyt Weiszenpacher Gyu­la., volt egyleti pénztárosról. A titkári jelentés a megrendezett kulturestéfcTŐl számolt be, a múzeumi jelentés pedig a RME kezelésében lé­vő Rozsnyó Városi Muzeum örvendetes fejlődé­sét vázolta. A pénztári jelentés az egyesület szerény, de szolid anyagi megalapozottságáról nyújtott tiszta képet. Határozatba ment, hogy a Jókai szoboralap javára egy külön kultiur- -estet rendez a RME. A kulturprograim alapgon­dolataiban is sokat igér, intenziven kíván fog­lalkozni a magyar irodalom értékeivel, kapcso­latot tart fenn a szomszéd- és testvér-egyesüle­tekkel', a falvak magyar fculturmunkásait is kö­zelebb hozza a városhoz. A közgyűlés a rende­zések résztvevőinek és támogatóinak jegyző- könyvi köszönetét szavazott. Külön hálára kö­telezte az egyesületet Kovács Miklós, a Szepes- ségi Bank pénztárosa, aki az egyesületi pénztá­ros elhunyta óta a pénztári ügyeket szives kész­séggel vezette. Mindig értékes és lekötelező szi­ves" segítségét nyújtott a Rozsnyói Dalos Egy­let Polli Károly elnök és Román János karigaz- gató vezetésével, művészi müscrszámokkal gaz­dagítva a RME rendezéseit. Az általános tiszt- ujitás során a tisztikar 1938-ig szóló mandátum­mal ágy alakult: elnök Tichy Kálmán, alelnök Traingos Nándor, mnzenmigazgató Tichy Kál­mán, titkár Vizváry László, jegyző Szkalos Er­zsébet, pénztáros Rosenblüth Miklós. A választ­mány és szakosztályok -tagjai változatlanul ma­radijaik. Tichy Kálmán elnöki programja a. ma­gyar kultnregység szükségességét hangsúlyoz­ni. A közgyűlés köszönetét szavazott a lelépő tisztviselőknek, valamint dr. Pósch J-ózsef és Smid István javaslatára elismerését fejezte fci az elnöknek a tisztikar hiányossága melletti ügyvitel eredményeiért, s a jelentéseket egész tenjedeli&mib en jegyzőkön yvbe diktat ja. O Toscanlni newyorlu utóda. Nowyónkból írják: A jövő évi newyorki filharmonikus hang­versenyek karnagyává John Barbirolli karnagyot szerződtették. Jolin Barbirolli lesz az utóda Tos- eaniuinek, akihez hasonlóan ragyogó karriert futott, be. Londonban született, olasz férfi* és fran­cia nő fia. Először gordonkaművész lett, azután a gordonka vonóját felcserélte a karnagyi pál­cával. A londoni B. B. C. zenekar élén mutatko- zott be ©s sikert . *■ ‘ 1 ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents