Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-31 / 173. (4022.) szám
1936 jtilitta 31, péntek. STkOZGAIOASÁGL Katasztrofálisan rossz a termés a Saram és az Ipoly alsó szakaszán Porubszky képviselő tizenöt község kiküldötteivel interveniált a zselizi járási főnöknél 11 Zsellz, julius 30. Most, hogy a eséplések a legtöbb helyen befejeződtek, a terméseredmények ijesztő módon .megcáfolják az optimista szakértőknek becslését, akik Szlovéneké idei termését jónak, vagy jó közepesnek nevezi élj. A rendellenes időjárás a reményeket erősen leszállította. Lesznek járások, a!hol nem hiába dolgoztak, de a délszlovenszkól határsávban az államfordnlat óta az Idei termés lesz a legrosszabb. A zselizi és párkányi járásban, valamint a kor- ponal és kékkői járás magyarlakta részén magyar iioldanklnt a kisgazdák termése 1—4 métermázsa között váltakozik. Az átlagtermés 2—2 és fél métermázsa, de az is 30 százalékban gyommagból, tehát szemétből áll. A legtöbb helyen még a kitisztított mag sem felel meg vetőmagnak, mert silány, aszott és osiraképtelen. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy ép a kenyérmagvakból a legrosszabb a termés ezen a vidéken. Van olyan gazda, akinek más években 100 mé- termázea búzája termett. Most ‘Ugyanazon terület 16 q szemetet adott. Nemcsak eladó búzája J nem lesz, de még vennie kell, ha lesz miiből. Sok aratómunkás 1 q buzarészt sem keresett. Ezek kenyér nélkül mennek neki a. télnek. Az árvíz a Garam mentén a szénatermést egészen, a szemtermést részben már a tavasszal tönkretette. mindenki rekordtermést várt. Azok az aratás előtt forgalomba került korai hírek, amelyek 15 métermázsás holdanként! termésről szóltak, még megközelítőleg sem ¥élelhfek meg. a valóságnak. NyiugatszlovehezJi,4n Vz- árpa a legfőbb gabonafajta és éppen az áj$átérih&». máradt 10 százalékkal a tavalyi mögött: ’ A nagy átlagban az árpa idei hozama holdanként 0 . métermázsát eredményezett. Az aránylag legjobb hozamot a búza mutatja. Holdanként 10 méter,mázsát eredményezett- és minőségileg is teljesen kifogástalan. A búza hl. súlya 80—81 kg, ,A rozs hozama mindössze 6—8 mótermázea magyar holdanként. Igaz, hogy ezen a vidéken csak kevés rozsót térmélnék a gazdák. Érdekes, hogy ihélyenkéht nagyon eltérő a termés. Így például egyazon vidéken egy 40 holdas búzatábla hozama 12- métermázsa magyar holdanként és ugyaneninek. a; gárdának egy másik-30 holdas búzatáblája, mely csak 2 kilométer távolságban fekszik, holdanként. csupán 8 métérmázsa termést eredményezett.! Augusztusban megjelenik a gabona vetéstáblázata Prága, julius 30. A kormány, mint ismeretes, elhatározta, hogy az idei gazdasági évben erősen redukáltatja a búza vetésterületét. Búzát az eddigi mintegy 1 millió hektár helyett csak mintegy 750,000 hektáron termelhetnek a gazdák. A kormány a statisztikai hivatal adatainak figyelembevételével az egyes községekre vonatkozó érFölemelték az ógabona eladási árát Prága, jiuliiug 30. A hivatalos lap. pénteki száma mimszjteri hirdetményt közöl az 1953*5. évi tenmiésböl eredő bum és rozs eladási áráról. Az eladási árak augusztus 1 -tol 100 kg- iként prágai paritásban a következők: 79 kg-as üveges (kemény) búza 176 kar. 70 kg-os rozs 136 kor. A különböző minőségű óbuza és érozs eladási óra augusztus 1-től a következőképpen változik: Az 1935. évi termésből eredő búza eladási ára 12 és a rozsé 11 koronával haladja meg a Gabonatársaság 1935 julius 24-én kelt ‘3/H. számú hirdetményében közölt beváltási árakat. Kisimiennyiségben észlelhető gabonaférgek, a trmag 2 százalékot ímeg nem haladó sérülése és gyönge doh meim jogosítja föl a vevőt arra, hogy árengedményt igényeljen. Az augusztus lsével életbelépő eladási árak állomási árjegyzékét a Gabonatársaság teszi majd közzé. vénnyel táblázatokat készíttet a gabona vetésterületéről s .megszabja, hogy a gazdák milyen területen - termelhetnek gabonát és a gabona teljes. vetésterületének hány százalékára rúghat a búzaterület. A gabona vetéstáblázatai, - beavatott hélyen szerzett értesülések szerint,4 augusztus közepe táján jelennek meg, ' A szőlőkben a mutatkozó szép kilátásokat a peronoszpóra máris meghiúsította. A járási főnökök kevés érdeklődést mutatnak az elemi károk iránt. Sok csak a jobb termést mutató uradalmak után Ítéli meg a helyzetet és nem néz be a paraszti portákra, hogy szemmel lásson. Az ilyen „vakbecslő“ 50 százalékos kárt se lát ott, ahol a béresgyerek Is megállapítja a 80 százalékos kárt. Emellett egyes községi jegyzők és bírók még az útbaigazítást sem adják meg a károsultaknak. „Büszkébb magyarok vagyunk, semhogy ok nélkül kérjünk11 — mondják a gazdák s ez a dacos, elkeseredett hangulat töltötte el a zselizi járás tizenöt község© kiküldötteinek a lelkét, akik a-z egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt irodájában megrendítő színekben tárták fel dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő előtt a járás katasztrófális termése által okozott helyzetet. Porubszky Géza képviselő a panaszokat és kívánságokat azonnal jegyzőkönyvbe foglalta ée 60 tagú küldöttség élén felkereste Packó járási főnököt. A küldöttség írásban és élőszóval informálta a járási főnököt a termés eredményéről és kívánságaikat a következő pontokban foglalták össze: 1. Haladéktalanul lépjen életbe a községi és járási inségbizottság. 2. A zselizi járás vétessék fel az ínséges járások sorába és ennek folytán részesüljön az adó- moratórium kedvezményében. 3. A járás ingyen vagy kedvezményes áron idejében kapjon vetőmagot, tehát nem a vetési idő után. 4. Történjék adóleirás a földadónál. 5. Hogy a földmunkás elégtelen aratási keresetében kárpótolva legyen, kapjon munkaalkalmat, elsősorban közmunkát a Garam vlzszabályozásá- nak sürgős megkezdése révén. 6. Mivel az idei rossz termés nem részleges kár, amely csak egyes személyeket, vagy a községeket szórványosan érinti, hanem a járás összes községeit kivétel nélkül sújtja, az illetékes tényezők tekintsenek el a kárvallottakra nézve költséges és nehézségekkel járó bürokratikus formától, amely személyenként kataszteri kimutatást követelne minden kárvallottól. Packó járási főnök ki jelente tbe, hogy az országos hivatalt már értesítette a rossz termésről és községenként értesíteni fogja a jegyzői hivatalokat is, hogy a károk Idejekorán félbecsültesse- nek. Porubszky képviselő — a járási főnök megnyugtatni akaró kijelentése után is — tovább fog Interveniálni az országos elnökségnél. Nagyszombat és vidékén a gabonatermés Idei hozama nem érte el a tavalyit Nagyszombat, juliius 30. (lA PiMiH tudósítójától) A gabonabetakaritási munkálatok Nagyszombat vidékén egy héten belül befejezést nyernek. Most már tiszta képet lehet alkotni a gabonatermés idei hozamáról is. A nagy általán osságban, jó közepes a termés, de mégis csalódást keltett, mert Az Pnségslcció lebonyolRásáliaz- szükséges Midi kukorica szállítására nyilvános páSiá« iat@t hirdet a kárpátaljai;országos IIIsiá Prága, julius 30. A kárpátaljai országos hivatal hivatalos közlönye 24. szám alatt az országos hivatal 75.705/MI.-4-36. számú pályázati hirdetményét közli Kárpátalja lakosságának az 1936 augusztus 1-től 1939 julius 31-ig terjedő háromévi időszakra külföldi kukoricával való ellátására. A pályázati hirdetmény egyben közli, hogy a kormány Kárpátalja kukoricával való ellátását kivette a Gabonatársaság üzletköréből és az akció lebonyolításával a kárpátaljai országos hivatalt bízta meg. A kárpátaljai országos hivatal az 1937 julius 31-ig terjedő időszakra 4000 vagon kukorica szállítására irt ki pályázatot. A pályázók az egész mennyiség vagy csak egy rész szállítására tehetnek ajánlatot. Ajánlatot az a kereskedő tehet, akinek iparigazolványa van s aki az előirt óvadékot készpénzben vagy egy nyilvános felügyelet alatt álló belföldi pénzintézet nem via* kulált betétkönyve alakjában letétbe helyezi. Az óvadék a szállításra felajánlott minden vagon kukorica után 3000 koronát tesz. A kukoricának elsőrendűnek, szagtalannak, száraznak, azonnali őrlésre és emberi táplálkozásra alkalmasnak, valamint tisztának kell lennie. Az árut az országos hivatal Kárpátalja egész területére s nem annak egyes járásai vagy körzetei számára rendeli meg. Az ajánlatnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) A felajánlott kukorica métermázsánkénti árát franko csehszlovák vámhatárállomás; b) a kukorica métermázsánkénti kalkulációs árát Kárpátalja valamennyi vasúti állomásán, beleértve a keskenyvágányu vasutak állomásait isi c) nyilatkozatot arról, hogy az ajánlattevő feltétel nélkül aláveti magát a kárpátaljai országos hivatal kukorica-inségakciójával kapcsolatos szervezeti rendelkezéseinek; d) kötelező nyilatkozatot arról, hogy az ajánlattevő mikor kezdheti meg a szállítást és milyen időközökben s milyen mennyiségekben szállíthatja le a felajánlott árut; e) kötelező nyilatkozatot arra nézve, hogy az ajánlattevő a szélütés egész tartama alatt saját költségére és saját veszélyére a megrendelt mennyiségnek, legalább 30 százalékát az 1936 julius 3-án kelt 223/36. számú kormány- rendeletben meghatározott módon állandóan raktáron tartja,'//A p- '-' ; : A kárpátaljai, országos hivatal fenntartja magának azt a jogot, hogy e tartalék százalékszámát felemeli. • v - v . Az ajánlatokat és' az óvadékot augusztus 18- án déli 12 óráig kell. az országos hivatalnál benyújtani. A megrendelést a benyújtott pályázatok alapján a kárpátaljai országos elnök adja. (lljabb növekedést mutat a magyar bankok betétállománya,) Budapesttől jelentik: 1936 ju-' ,nius„ végén a pénzintézeti központ kötelékébe tartozó összes budapesti intézeteknél és a posta- takaíckpénztárnál elhelyezett takarékbetétek összege 702.6 millió pengő volt, amely összeg-, bői 109.3 millió pengő (15.6 százalék) esett a postatakarékpénztárra. A folyó- és csekkszámlabetétek' álladéka ugyanakkor 671.7 millió pengő értéket képviselt, amely összegben a postatakarékpénztár 46.1 millió pengővel (6.9 százalék) részesedett. Az 1935. évi december 31-hez viszonyítva a takarékbetétek egész álladéka 3.4 százalékkal növekedett, míg a folyószámlabeté-, teke 4.5 százalékkal csökkent. (Augusztus 1-én életbelép a jugoszláv— csehszlovák kereskedelmi szerződős legújabb pótegyezménye.) A törvények és rendelletek gyűjteményében ma 234 számmal kormány- hird-e tűién y jelent metg, mely szerint a .jugoszláv —e s eb s zlo vák kereskedelmi szerződés/ ilegujaibb:. pótegy eiziménye augusztus 1-élvéi lép életbe. A pót egyezmény, melyet flegíy zíeib váltás -ajak jáíbian julius 16-án kötöttek, a jugoszláv—csehszlovák kereskedelmi szerződést olyképpen imódositja, hogy a jugoszláv szilva vámját az augusztus 1-től augusztus 31-ig terjedő időszakra 15 koronára csökkenti, ha a küldemények egyenként nem haladják meg a 20 kig-os Ibruttosuiyt, (Csökkent a takarékpénztárak betétállománya.) A csehszlovákiai takarékpénztárak betétállománya májusban 45.7 millióval 21.312 millió koronára csökkent. (Mezőgazdasági kényszeregyességek.) Svolik Mihály; Garam'kovácsi. Vagyonfelügyelő Jeres Ferenc földibirtokos, Néver. A követeléseket szeptember 1-ig kell bejelenteni az aranyosma- róti járásbíróságon. — Schwarz Károly, Porba. Vagyonfelügyelő dr. Székely A'mold ügyvéd, Verebély. A követeléseket szeptember 1-ig kell • bejelenteni a verebélyi járásbíróságon. — Soós Alajos, Zsitvagyarmat. Vagyonfelügyelő dr. Székely Arnold ügyvéd. Verebély. A követeléseket szeptember 1-én kell bejelenteni a verebélyi járásbíróságon. — Fábián' János, Kolcs- mező. Vagyonfelügyelő dr. Mandel Gyula ügyvéd, Varannó. A követeléseket augusztus .17-ig bejelenteni a varannói járásbíróságon. (Uj pénzpolitikát köveidnek a cseh agrárok.) Vrany szenátor cikket irt a Ven- kovba. A figyelemreméltó cikk a többi között a következőket mondja: Immár két esztendeje olvassuk a Nemzeti Bank jelentéseiben, hogy a helyzet javul s a válság csökken. A legoptimistábbak a gazdák, noha a mezőgazdaság helyzete nem javul. A csehszlovákiai gazdák a válság Réveiben több milliárdra rugó adót fizettek, ezt a pénzt nem a jövedelmükből fizették — mert az nem volt ■—, hanem a szubsztanciájukból. Ennek tulajdonitható, hogy a mező- gazdaság eladósodásának folyamata nem szűnt meg és gazdasági helyzete nem javult. A gyáripar nem adott le a szubsztanciájából semmit, mert nem fizetett adót, ha veszteséget mutatott ki. A helyzetet csak az uj pénzpolitika alkalmazása javíthatja meg. (Uj postahivatal Pozsonyban.) A postaügyi minisztérium közli: A „Bratislava 9“ jelzésű uj postahivatal szeptember 1-én kezdi iheg tevékenységét Pozsonyban. (Rövidesen teljes üzemben lesz a vág- válgyi villamos erőmű.) Pozsonyból írják: A. lédeci vág völgyi vizierőmünél az egyik turbina már elkészült és próbaüzemét megkezdte. (A dunai gabonaszállitmányok újabb dráguüása.) Pozsonyból Írják: A minap jelentettük, hogy augusztus elsején uj megegyezés lép életbe, amelyet a dunai hajózási társaságok a gabonaszállitmányokra vonatkozólag', .költöttek. Ez a megegyezés a díjtételek erős emelkedését vonta maga után, amennyiben az alapdijszabás Silistria- Corabia szakasztól Pozsonyig 27 leiről 39 leire, tehát .majdnem 50 százalékkal emelkedett. Azonban ez a tétel is csak átmeneti jellegű, amennyiben már most érkezett javaslat a széptemberi tételek emelésére. Az emelés mértéke az augusztusi tételekkel szemben legalább 10 százalékot fog kitenni. A jugoszláv gabonakivitél még nem indult meg, ezért jugoszláv, viszonylatban nem történt döntés a -farifákat illetőleg. (Visszautasított csődnyitási kérelmek.) A következő csödbejélentésl kérelmeket nem teljesítették az illetékes bíróságok: Fekete Gyula asztalos, Zseliz, Konta Dezső lelkész, • Zseliz, Orosz András pallér, Bártfa, Deutsdh Tibor borbély Liptósreritmiklós és -Russ Géza cukrász, Trencsén. ■ f. (Tarifakedvezmény szlovenszkói érc számára.) Pozsonyból írják: Cinőbánya ércek számára tryneci rendeltetéssel 340 filléres kedvezményes díjszabást kapott 5000 tonna szállítása esetében 1937 julius 25-éfg. (öt koronával emelkedett a magyar pengő árfolyama.) A mai prágai; devizapiacon Brüsszel 0.125, Kópénk ága 0.375, ■ Stoklholm 0.375, London 0.05, Montreal" 0.03, Néwyork 0.91 és Oslo 1.26 koronával megsziláivhllt. A valutapiacon 5 koronával emelkedett a magyar pengő árfolyama. A délszláv dinár 0.75 ée a lengyel zloty 2 koronával gyöngült, Mit kapunk a valutákért ? Prága, julius 30. .. - Kö 100 magyar pengőért . . . , 513.50 100 schillingért .................... 478.50 10 0 lengyel zlotyért . . . . 433.50 100 román lejért ..... 15.85 100 német márkáért ..... 728.— 100 ezüstmárkáért . .... 795.— 100 dinárért . . . . » , 58.05 100 olasz líráért ..... 179.40 100 svájci frankért.................... 793.50 10 0 francia frankért .... 16Í.70 100 Belgáért ....... 416.—• 100 holland" forintért . . . 1643.— 1 angol fontért ..... 123.— 1 amerikai dollárért . . . . 24.20 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 30 Ké 100 magyar pengőért .... 516.50 100 schillingért ................. 481.50 10 0 lengyel zloty ért . , . . 436.50 100 román lejért . . . . . 16.15 100 német márkáért ..... 723.— 100 ezüstmárkáért .................. 805.— 100 dinárért 58.45 100 olasz líráért ..... 180.60 100 svájci frankért... 796,50 100 francia frankért . . . . 162.80 100 Belgáért . . . .... 418.— 100 holland forintért . . , 1649.; 1 angol fontért. . . , , . 124.— A amerikai dollárért t i ", , 24,40
