Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-31 / 173. (4022.) szám

4 1936 julius 31, péntek % Levél a cserkésztáborból Drága szüleim! Nagyon jól tudom, hogy a^t az Ígéretet, melyet elutazásom elitt tettem Nektek, nem tartottam be, amikor megígértem, hogy e laip hasábjain szó­lok majd Hozzátok, hetente legalább egyezer. De ne higyjétek, hogy nem akartam ezen ígérete­met betartani, hanem a körülmények úgy hozták, hogy nem jutottam aJbba a helyzetbe, hogy hoez- szabb levelemmel kopogtassak Nálatok és beszá­molhassak a tábor miniden szépségéről. Hisz tudjátok, hogy a tábor első 'hete munkával telt el. Dolgoztunk, e egy heti munkánk eredménye volt ez a ,,kisors*ág“, melyben immár harmadik he­te lakunk. A táborkaputól a fürdőig, a kereszttől a konyháig, minden a mi munkánkat dicséri. S bár érezzük a magunk által emelt kényelmet, mé­gis erősebben dobban a szivünk, keblünk dagad, amikor idegenek és hozzátartozóink érkeznek és dicsérik a tábor minden szépségét, kényelmét és rendjét S amint a tábor elején nehezen határoztuk el magunkat a sok-sok munkára, éppen úgy nehéz szívvel és könnyes szemmel fogjuk itthagyni né­hány nap múlva annyira, megszeretett, szép tábor­helyünket. Igen, mert. idéhiv a. szivünk, mely meg­szerette a vidéket, idehiv az elménk, mely azt súg­ja nekünk, hogy pazar, fenséges Isten szabad tem­plomában: a természetben élni. Élvezni a patak cso­bogását, hallani a madarak énekét, szemlélni a nap. hold és csillagok mozgását, ez a mi cserkész­életünk. Lássátok drága Szüleim, igy gondolkozom tá­borozásunk harmadik hetében s őszinte leszek, s megírom: sajog a szivem, ha arra gondolok, 'hogy csak néhány nap még, s utunk visszavezet a nagyváros forgatagába, fel kell cserélnünk az il­latozó rétet a város kőutcáival, a madárdalolást az autótülköléssel, a patakcsobogást a járókelők lármájával. De nem esünk kétségbe, mert ott él szivünkben az emlék, melyet egy évre elraktározunk, hogy aztán újból onnan a kisraktárból előhozva, folytat­hassuk. ahol most elhagyjuk. Saját magunknak élünk a táborban. Reggel fél 7 órakor megszólal Guidó rezes trombitája és reg­geli tornához hiv bennünket. írjam azt, hogy oda örömmel megyünk, inkább nem, hisz nincs senki, aki elülhetné nekünk, hogy álmos szemmel reggeli tornát végezni fenséges, magasztos, különösen ránknézve, kik már otthon is szüléinknél nem egy­szer próbára tettük idegeiket a késői felkelésünk­kel. Avagy Írjak Nektek a mosakodásról, amikor nem elegendő szemeink kitörlése, hanem a rideg parancsnokság utasításához híven derékig keli moeakodni. Meséljek valamit a sátorrendezésről, a fekvőhely elkószitéséről, öltözködésről, cipőtisztí­tásról? ÍDe inkább nem, mert drága Szüleim talán el sem hiszik, hogy az a Resső, avagy Jóska, aki otthon mindent készen kapott a kezébe, most tisz­tit., mo6, főz, játszik, ás, fűrészel ée kitmdja mindi- azt a sok jót felsorolni, amelyekben már részünk volt. Egyibe.n azonban egyetértünk mi cserkészek, s ez, hogy pontosak vagyunk az egyes élelemkiosz- tási időkben. Úgy a reggelinél, mint az ebédnél ott vagyunk és tömjük magunkat. A koszt elsőren­dű és ez kárpótol mindent. Ha néha sok is volt a munka, megfeledkeztünk arról is, ha ott ültünk az ebédnél és ehettük azt a sok jót, melyet itt kint felszolgálnak nekünk. És azok az esték! Ott a tűz melegénél, amikor köriilülhetjük a tábortűz izzó parazsát, majd fel­lobbanó lángját,, amikor felszáll 23 gyermekember szopránja, amikor szavalnak, mókáznak, akkor érezzük a nagy mindenség nagy erejét, akkor érez­zük, hogy porszemek vagyunk csupán a hatalmas ■természetben. És ott, ennél a szép tábortűznél megígérjük, hogy teljesítjük egyik testvérünk kérését, aki ott a tűz melegénél azt mondta: Vigyétek szivetekbe, leíketekbe e tűz melegét és lángját és palántáljá- tok át azokba a cserkészszivekbe, amelyek nem tudtak kijönni táborotokba, hogy ez a tűz, a tá­bortüzetek lángja hevítsen, fütsön benneteket a további nagy munkátokban. Érezzük, hogy így kell tennünk, tudjuk, hogy nagy munka vár még ránk, de már látjuk, hogy sokkal közelebb állunk a célhoz mindelőbb, mert itt voltunk három héten keresztül a BRK cser­készcsapat csejtei táborába/n. Köszönjük nektek Kedves Szüleim, hogy meg­adtátok az alkalmat, hogy idejöhettünk, de köszö- netünk szálljon csapatunk azon vezetőihez is, akik létrehozták ezt a tábort, akik fáradoznak, dolgoznak három héten át, amig mi játékkal és egyéb szórakozásokkal töltjük időnket. Köszönjük ifj. Ériébeisz Gyula, Wallentin Gusz­ti. Sandái Jánoe és Aringer József munkátokat, áldozatkészség toké t és ígérjük, hogy teljes oda­adással azon leszünk, hogy ezt a sok jót idővel visszafizessük. De a 28 táborozó cserkész köszöneté elszáll dr. Ethey Gyula úrhoz, valamint dr, Jeszenszky La­jos főkonzul úrhoz úgyszintén dr. Osenkey Jenő úrhoz, akik nagy anyagi segítséggel a csapat tá­mogatására siettek s akik nélkül valószínűleg nem In élvezhet tűk volna e szép vidék ezef gyönyörű­ségét. Köflzönetünk szóljon a hatóságoknak is. akik mindig kéé zen voltak nekünk segédkezet nyújtani és neíhéz munkánkban támogatni. A legközelebbi viszont!átá/úg ölel kedves mindnyájatokat Osojte. MW>- jmlrae 26. dánt Stoll bírósági tanácsos elégtételt adott a megbántott nagyszőllősi lakosságnak Munkács, julius 30. (Saját munkatársunktól.) Jelentette a PMH, hogy dr, Stoll birósági taná­csos. a nagyszőllősi járásbíróság vezetője, 1936 junius 20-án éjszaka mutatásból való hazatérté­ben a Royal-kávéházban a magyarságra és a zsidóságra súlyosan sértő kifejezéseket tett. Az ügynek annakidején nagy sajtóvisszhangja volt s mint ismeretes, R. Vozáry Aladár tartománygytilési képvise­lő az országos képviselőtestület legutóbbi ülé­sén szóvátette a magyarságot és a zsidóságot ért sérelmet és arra kérte dr. Meznik helyet­tes országos elnököt, hogy a botrányos ügy szereplői ellen indítsák meg az eljárást. Stoll mi 'II in min in l■■lllllll(llllllll■^■■■■llll mi l^lllllll■lllllll»lllllll^llllll ■ bírósági tanácsos a kínos incidens után érint­kezésbe lépett a nagyszőllősi magyarság és zsidóság vezetőivel, hogy a történtek miatt sajnálatát fejezze ki. A bírósági tanácsos a napokban levelet irt R. Vozáry Aladár tarto­mánygytilési képviselőnek is, amelyben sajnál­kozását fejezte ki a történtek fölött s kérte, hogy mint a magyarság tartománygytilési kép­viselője kimagyarázkoaását elégtételül fogadja el. Kárpátalja magyar és zsidó lakossága s különö­sen a megbántott nagyszőllősi lakosság az ügy ilymódon való elintézését tudomásul vette s be­szüntette a Stoll birósági tanácsos ellen indított akcióját. Hivatásának esett áldozatul dr. Breinl Frigyes, a prágai német egyetem fiatal tanára Kiütéses tífusz ölte meg a világhírű tudóst Prága, juiliius 30. Egy világhírű prágai tudós tragikus halála döbbentette meg nemcsak a szakköröket, hanem a nagyközönséget is. Dr. Breinl Frigyes, a prágai német egyetem tanára, az egészségtani intézet vezetője tudományos kí­sérleteinek esett áldozatul: bacillusvizsgálatok közben megfertőzte magát és hosszú szenvedés után tegnap este meghalt. A tudóé régóta kisétrletezett a kiütéses tífusz ■egyik fajtájával, az úgynevezett Roclky-Moim- taiins ibehegeéggöl. A háborúból való visszatérése óta foglalkozott e fertőző 'betegségeik megellő - zésének kérdésével és Amerikába is elutazott, hogy a helyszínén tanulmányozza ,a.z ott meg­figyelt betegség tüneteit. Breinl tanár különösen abban az irányban dolgozott, hogy oltóanyagot áililitson elő a kiütéses tífusz megelőzésére. Az ilyen oltóanyag különösen háború esetére rendkívül fontos, mert a ki­ütéses tífusz a legveszedelmesebb fertőző be­tegség a katonák között. Csehszlovákia szá­mára különösen fontos volt a tudományos munka, mert Kárpátalján még mindig elég gyakran lép fel járványszerüen e betegség. Breiml tanár mintegy tíz nappal ezelőtt betege­dett meg Kevee hidegrázás közepette. Orvos- társai csakhamar fölismerték a 'betegséget és mindent elkövették, hogy megmentsék a kiváló 'tudóst. A 48 éves orvos tanár szervezete már- már leküzdötte ia veszedelmes kórt, amely aiz 'esőtek 75 százalékában halálos kimenetelű s két nappal ezelőtt az orvosok megállapították, hogy Breinl professzor tud van a fertőzés folyamatán. Röviddel későbbéin a magas láz szivgyeogeséget okozott, aminek következtében megbénultak a légzőszervek. Az orvosok, különösen dr. Klein Ottó tanár, akit Franzensbadból telefonon hívtak a nagybeteg ágyához, még okkor is megpróbáltak mindent: mesterséges légzést és vérátömlesztést alkal­maztak, amelyhez a nagy beteg professzor titkár­nője bocsátotta vériét rendelkezésre. Sajnos, már mindez neon használt, tegnap este a világhírű tudós szívszélhiidés következtében meghalt. Breinl tanár 1888-ban született a lengyelországi Bielitzben. Egyetemi tanulmányait Prágában végezte. 1921-ben magántanár, 1927-ben pedig rendkívüli tanár lett és átvette a híg'ónjai inté­zet vezetését. Néhány évvel ezelőtt a.z orvosi fakultás dékánja volt. Halálát Relcíhienbergben élő 78 éves édesanyja és nővére, valamint unokafivére. Breinl József, a prágai német technikai főiskola tanára, gyá­szolja. Breinl professzor holttestét szombaton délben 1 órakor az uj prágai krematóriumban el­hamvasztják. Egy híres német orvostanár halálos autószerencsétlensége Heidelberg, julius 30. Dr. Osfcar Vnüpius né­met egyetemi tanár, a heidelbergi híres ortopéd- sebész, Heiilhronn közelében autókatasztrófa kö­vetkeztében életét vesztette. A 69 éves kiváló sebész 1896-ban alapította meg az első ortopé­diai klinikát és főleg a bénulások operatív gyó­gyításával, a járványos gyermekbénulások ke­zelésével szerzett nagy hírnevet a szakkörök­ben. In-átültetési és izületi műtétéi nagy fejlő­dést jelentetetk a modern ortopédiában. Súlyos gondot okoz a cseh iparospártnak a Maxon-afiér Kassa, julius 30. A PMH beszámolt arról az ellentétről, amely a cseh iparospárt kassai veze­tősége és Maxon Milán polgármester között tört ki, amelynek eredményeképpen a párt kas­sai csoportjának választmánya Maxon polgár­mestert túlnyomó szavazattöbbséggel kizárta tagjai sorából. A párt járási választmányának ülését péntek­re hívták össze s ez a szerv mint másodfokú fó­rum lesz hivatva dönteni Maxon kizárása ügyé­ben. A pénteki ülést megelőzően kedden a cseh iparospárt két alszerve, az iparos-szaktanács és a kereskedő-szaktanács is külön-külön ülést tartott. Az iparos-szaktanács ülésén Maxon el­lenfelei gyűltek egybe. A résztvevők helyben­hagyótag foglaltak álóst a választmány kizárási határozata mellett. Az egyik szónok többek között azt állította, hogy a polgármester kizárását maga Najman miniszter kívánja. A kereskedő-szaktanács ülésén Maxon hívei A pöstyéni nemzetközi tóucvemeny résztvevői. Képünkön a jobbszélen látható az angol világ* bajnok Heatb—Wood táacoepéf. vettek részt, hogy megtárgyalják a járási választ­mány ülésén tanúsítandó fellépésük részleteit. A cseh iparospárt kassai szervezetében ural­kodó fejetlenségre jellemző, hogy a választmány döntése ellen legélesebben Korach nagykereske­dő, a párt járási választmányának helyettes el­nöke foglalt állást. Korach különben az egyik szaktanács ülésén sem vett részt. p Állítólag a helyzet úgy áll, hogy Korach á pártközpontnak azt az utasítását hozta Kassára, hogy a központnak nagyon kellemetlen az egész Maxon-ügy s ezért most már Prágában is Maxon oldalára állnak, csakhogy a kényes ügyet sikerüljön elintézni. A Maxon-csoport nem várja tétlenül a fejleménye­ket. A polgármester érdekében a cseh iparospárt tagjai aláírási akciót indítottak s ezerkétszáz­nál több aláírást gyűjtöttek össze. Ezt a tömeges tiltakozás jeléül át fogják nyúj­tani a párt járási, országos és központi vezető­ségének. Maxon a hadjáratban személyesen nem vesz részt, mert közvetlenül az incidens kitörése előtt Karlsbadba utazott üdülésre. A cseh iparospárt kassai körzeti választrr. i- nyának holnapi ülésén fognak dönteni a he'.yi csoport kizáró indítványa fölött. Azonban még ennek a holnapi ülésnek sem lesz végérvényes a döntése, mert az egész kérdést Pozsonyba kell fölterjeszteni a párt országos vezetőségéhez és majd csak ez fog véglegesen dönteni a kizáró indítvány fölött. LissiabM beszüntette a Madridon keresztül vezeíő telefonösszeköttetést Páris, julius 30. Lisszabonból érkező je­lentés szerint az a külföldi telefonösszeköt­tetés, amely Madridon vezetett keresztül, megszakadt a portugál fővárossal. Lissza­boni jelentés szerint erre azért volt szük­ség. mert Madrid állandóan zavarta a lisz- szaboni vonalat. Tiz embert halálra sújtott a villám Konstantinápolyban Konstantinápoly, julius 30. A városban és számos kisázsiaí községben borzalmas pusztítást vittek véghez a zivatarok. Kon­stantinápolyban tíz embert agyonütött a villám, tiz embert pedig súlyosan sebesült állapotban találtak meg. A felhőszakadás következtében a különböző városrészekben körülbelül száz ház beomlott éa több ember a vizárba fűlt. Az áldozatok pontos számát még nem tudják. Az ankarai gyorsvonat tizenöt órás késéssel érkezett meg. A város­ban szünete! a villamosforgalom. Megegyezés Anglia és Orosz­omig között a flottakérdésben London, julius 30. A hirek szerint az angol­orosz flottatárgya.lások során néhány fontos kér­désben sikerült megegyezést teremteni. Az egyez­ség következményeképpen Szóvjetoroszorezág és Anglia között kétoldalú szerződés fog létesülni a néhány hónappal ezelőtt Londonban Anglia, Franciaország ée Amerika között létrejött flotta- egyezmény alapján. Az angol-orosz megegyezés­ről értesíteni fogják a washingtoni flottaegyez- mény aláíróit, továbbá Németországot és Len­gyelországot is. E két állammal ugyanis az angol kormány Ihasonlóértelmü tárgyalásokat folytat. Ebben a vonatkozásban megemlítik még az angol lapok, hogy augusztus végén flottatárgyalások kezdődnek Dánia ée Anglia között Londonban. Felakasztotta magát egy jugoszláv diplomata Athén, julius 30. Stomankovits követség! tit­kárt, aki az athéni jugoszláv követségen teljesí­tett szolgálatot, ma reggel hálószobájában fel­akasztva holtan találták. A titkár ruhájából le­szakított szövetdarabbal akasztotta fel magát, öngyilkosságának okát nem tudják. Szabadlábra helyezték az éhségsztrájkoló görög kommunista képviselőt Athén, julius 30. Ai edinai fogházban Mano- leas kommunista képviselő, akit politikai bün­tettek miatt elitéltek, tizennégy nap óta éhség- sztrájkot folytat. Manolcas állapota annyim le­romlott, hogy a rabkórház orvosának véleménye szerint már lehetetlen megmenteni az életnek. Több politikus interveniált a miniszterelnöknél Manoleas szabadlábrahelyezése érdekében, amit a miniszterelnök ex igarságügvminlsxterrel egyetértésben el is rendek,

Next

/
Thumbnails
Contents