Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-28 / 170. (4019.) szám

8 1936Julius28^ked<l, Vidám az élet és teljes a „komfort^ a zayugróci sátorvárosban Beszámoló a pozsonyi cserkészfiuk nagytáborából A TrenceénMn környékéin fekvő Za-yiugrócitól mintegy 3 Idloméfcemnyire, a Strehorniica völgyé­iben táborozik ezidérn a (pozeornyi ,.Kiskorpátok11 cserkészcsapat 44 tagja iSerLidlem János par&ncs- noik vezetése alatt. Bárom év előtt ugyanazon a bolyén táboroztak s akkor úgy megtetszett csetrkéezeánknjek a szép völgy, hogy etzidén ős itt ütöttek táboint. A táborhely gyönyörű fekvé­sű s a könnyező begyekről csodálatos (kilátás nyílik a Vág, valamint a Nyitna völgye felé. egészem az ezek mögött húzódó magas hegy­láncokig. Közvetlenül a tábor mellett patak folyik, ivó­vizet pedig egy kis forrás ad. A táborozó cserkészek julius 2-án utaztak el Pozsonyból. A következő napon már megindult a táborépités Mamigabti Pista öregcseűkész, a tábor technikai vezetőjének utasításai szerint. A munka oly gyorsan haladt, hogy alig néhány nap alatt ké­szen állt az egész sátorváros. Megtalálunk itt minden „komfort!‘-ot: itt van a Coss János raj­parancsnok tervei szerint vaslemezekből; össze­állított uj tábori konyhatüzbeily és tellijes fel­szerelés, az éléskamra: egy mélyen ia földbe ásott hüs sátor, ebédlő, ahol minden őrsnek megvan a salját asztala, melyen étkezik, a mentő- sátor, a tábori fürdő, mely úgy készült, hogy az egyik őrs mesterséges gáttal felduzzasztottá a patakot olyannyira, hogy lehetségessé vált a fürdés, sőt a mélysége megengedi az ugrást is. Az egyes lak ósátrak is a fiúik ügyességéről és leleményességéről tanúskodik. A cserkészek fá­ból készített egyszerű fekvőhelyen pihennek, apróbb holmijuk pedig polcokon helyezhető el. A legtöbb sátorban csinos kis asztal áll padd a 1 vagy hordozható tábori székkel. Az ügyes cser­készünk egyéb elmés dolgokat is készítettek, úgymint: raffináltan épített ruganyos tábori ágyat, ön­működően záruló szekrénykét, az egyik sátor­ban villamosárammal táplált csillárt, ügyes gyorsforralót és még sok egyéb használati tárgyakat. De nemcsak gyakorlati gondolkodásra 'és kéz­ügyességre tanit a tábor, hanem telki nevelés­ben is részesíti a serdülő if jakat. A cserkésznünk1 megtanulnak a köz javáért dolgozni, a mindenki egyért és egy mindenkiért elve itt érvényesül a legszebbem. A táborozok őrsökbe vannak beosztva, mely­nek élén az őrsvezető ál. Az őrsi zászlóikon egy-egy festett állatiéj látható, eszerint neve­zik az őrsöket is, például ,,Pacsirta-őrs11, „Hiuz- oirs“ stb. Az őrsrendszer növeli a fiúik között a baráti összetartást és egészséges versenyzésre nyújt alkalmat az egyes őrsök között. A tábori életet tarkítják a különböző játékok, melyeik közül megemlítést érdemeiknek a wolliley- bali, futball, akadályversenyek és az igen ere­deti cserkész játék: a „hadijáték11. Ez abban áill, hogy a játékban résztvevő fiukat két. csoport­ba osztják, a két csoport minden tagja egy bi­zonyos számot tűz kalapjára, ha ezt az ellenfél a játék folyamán (felkiáltja, az (illető kiáll a já­tékból, őit „halottnak11 nyilvánítják. Az a párt győz, amelynek a játék befejeztével több „élő­je11 van. A konyha- és őrségszolgálatot minden nap más őrs látja el. Mindkét munkát, ha kissé ne­héz is, jókedvvel, vigan végzik a cserkészek. Kezdetben a farkaskölykök (a kiseserkéiszek) féltek ugyan iaz éjjeli őrtáiláetól, de idővel ne­kik is megtetszett az éjjeli égbolt szikrázó csil­lagjaival és a csobogó patak, az erdő sejtelmes zsongásával, úgyhogy most már ők is szívesen állnak őrt az alvó tábor fellett. Majdnem minden második este tábortüzet gyújtanak a cserkészek, mindig (inas-más őrs gyújtja meg a tüzet. A tűz fényénél és melegé­nél vigan dalolnak, szavalnak, mókáznak vagy beszélgetnek az aranyos kedélyű cserkésztünk mindaddig, amíg fed nem harsán a 'trombita és takaródét, utána pedig lafuvást fuj. Kellemes szórakozást nyújt a tábori rádió is, amelynek nagy a hallgatósága. Ennek révén belekapcsolódnak a>z egész világ eseményeibe. így gyorsan teliík-mulik az idő. Fájdalmasan érziika cserkészek ezt. Alighogy kimentek a táborba., már a hazatérésre kell gondoiliniok, hogy a kellemes pihenő után szép emlékekkel gazdagodva térjenek vissza a miindeinnapos élet kötelességeihez. L. J. I rodq lom űvésiet Magyar folyóiratok júliusa II. Budapest, julius közepe. {Budapesti szerkesz­tőségünktől.) Hirdetéseiben a legszebb magyar folyóiratnak nevezi magát, de valójában úgy is érezzük, hogy az adminisztrációs reklám ez al­kalommal igazságot takar, az Apollo mellett és az Apolllo társaságában valóban a legszebb magyar folyóirat a Vigilia, amely egy esztendő­vel ezelőtt indult el. Húsvéti száma után most Péter és Pálkor bocsátotta közre idei második kötetét, amely külső kiállítására és belső tartal­mára nézve további elíőhialadást jelent ennek a magas színvonalú folyóiratnak az életében. A „vigiliások11 ma már fogalom az ifjú .magyar literatúraiban, lelkes, tehetséges és tisztahitű, tisztás zándékn fiatal írók csoportját találjuk a Vigilia zászlaja körül, a magyar katolikus .iro­dalom legjobbjait, köztük a három szerkesztőt: Aradi Zsoltot, Bala Boriszt és Possonyi Lászlót. Nevük nem ismeretlen a szlovenszkói magyar­ság előtt sem; Possonyi hosszabb időn át volt a Magyar írás budapesti szerkesztője., — mo6t is tagja ia kibővült szerkesztőségnek, — Bállá Borisz nagyszerű és érdekes írásai közül pedig több megjelent a Prágai Magyar Hírlap hasáb­jain is. A Vigilia azzal a célkitűzéssel indult el, hogy a katolikus irodalom javatermését adja. Ha .a magyar írók között nem talál elegendő értéket, ■akkor a külföldieket szólaltatja meg, de már az első pillanatban bízott abban, hogy a magyar szerzők javiatanmée'e is elegendő anyagot fog szolgáltatni. Úgy látszik Jiogy kísérlete sike­rült, míg az első kötetekben a külföldieké volt a túlsúly, most a mérleg nyelve átbillent a ma­gyar oldalira. A Péter és Pál-napi kötet telve van értéke­sebbnél - értékesebb alkotásokkal, Possonyi László érdekes tanulmányban ismerteti Charles Péguyt, az egyszerű orlieansi pairasztifint, aki a századforduló rnamnonizmusában és iluxuigiimiá- daitáiban jelent meg munkáival, méginkálib élete pékiájával « akit Ouirrttiius aközé az öt szellemi nagyság közé sorol, aikik ia századfordulón be­következett, francia lelki megújhodás elő,harco­sai és legpregnánsabb képviselői, voltak. — Frőss Alfréd „IRomantika és (misztika11 ciimiii tanulmányában rövid visszatekintést vet a ro­mantika múltjába és megállapitja, hogy bár­hol lépett is m fel, mindig bizonyos e lösze re,te- t/.f mutat, a misztika iránt. — Piiietno Mignon! Vladimír Szolovjov jelentőségét fejtegeti az orosz szellemi és léJlki életben, az orosz univerzalista törekvéseket egy emberi és történelmi univerzalizmus gyökereibe ojtotta, Oroszország az ő költői szuggeszciója révén vá­lik egy univeTzailisztikus terjeszkedés médiu­mává. — Fábián István „Kódexirodalmunk és a misztika11 cimü irodalomtörténeti értékű érte­kezése megállapitja, hogy a magyar kódexiro­dalomban nem öntudatos a misztikus világné­zet,, tehát ineim ez terjedt el, hanem ennek csu­pán külföldön létrejött eredményei. — Reményi József, a Pozsonyból Amerikába származott ki­tűnő iró, Bugenie 0‘Neill irói .munkásságát is­merteti és méltatja. Ő a.z az iró, aki az életet, mint egy súlyos malomkövet hordozza a, nya­kán, ettől a tehertől kíván mindenáron szaba­dulni és ezéirt ir. Minden érdekes, mert rettene­tes, müveinek ez ez eszmei lényege. Reményi kitűnő analízisét adja ennek az ötven felé kö­zeledő nagy amerikai írónak. — Vitéz Nagy Zoltán Szörny! István művészetét boncolgatja. Szönyi Nagybánya egészséges és magyar tradí­ciójából, a természet, a színeik, a napfény szép­ségeinek szeretetéből indult el. Elsődleges célja a vizuális látás síkba vetítése. Művészetéiben a miagyar .léleknek legmegfelelőbb kifejezés, a ro­mantikus realizmus jelentkezik. — Olasz Péter „Eidetika a gyermek- és serdülőkorban11 ciimiii tanulmánya nagyon aktuális gyermekié,lek taré anyaggal foglalkozik. A imairburgi pszichológiai' iskola munkálatait és megállapításait, ismerteti az eidetilkue képességek terén.— Kisbán Emil a magyar szerzetesrendnek, ,a pálosoknak 17. századibéli téritőimumkájával foglalkozik. Ez a munka különösen -Sziovenszikón érvényesült és igy Kisbán tanulmánya érdekes adalékokat szol­gáltat Sz'lovemszkó 17. századbeli történetéihez is. Különösem a varaiméi pálosokról tudunk meg érdekes adatokat. — Takács Ince Szent Bonaventura misztikái szelleméről ir tanul­mányt. Ismerteti ia „szeráfi tudós11 müveit, kü­lönösen itineiráriumát és a titokzatos szőlő- tőről szóló tanítását. — A pompás ünnepi szám szépirodálnii közleményei között kiemelkedik Ijjjas Antall: Pusztai vigilia, Ferinek Ferenc: Iloldfényíben, Rónay György: Magnóliáik című prózai írása. Ágoston Julián versei « természe­tesen a kitűnő külföldi katolikus Íróik müvei, elsősorban Sigrid Undset legújabb regényéinek részlete (Tizenegy év). Az Oltványi-Artiniger Imre kitűnő szerikesztó- Mében rmgjolieiniő Magyar Művészet júliusi szá­mú lg télié van értékes művészi tanulimányok- 'ki.nl és nagyon szép mümoilléklotekkel, Gombosi György érdekes tanulmányt közöl Pannoniad Mihály miniaturáiról. Ez a fexrarai magyar mes­ter a reneszánsz művészetének egyik legkiemel­kedőbb alakja volt és Gombosié az érdem, hogy művészetéinek jelentőségét és mértékét igyek­szik teljességben felderíteni. — Lázár Béla cik­ket ir Kisfaludi-iStrobl Zsigmondnak főleg Ang­liáiban készült uj müveiről és azzal az érdekes kérdéssel foglalkozik, miből magyarázhatjuk a kiváló magyar művész angliai nagy sikeré­nek titkát. — Rabinovszky Máriás egy kiváló magyar műgyűjtőt, Révész Istvánt mutatja be. Révész István különösen Vaszary-kollekciójá­val gyűjtött értéket. — Jajczay János ,a klasz- szikus szőnyegről ir cikket. Az izlámmal kap­csolatos (művészeit mindig iparművészet. A ke­leti ember művészideálja a szőnyegben csúcso­sodik ki. A lő. század végétől a 18. század ele­jéig készült perzsaszőinyieget klasszikusnak ne­vezzük. — Balás-Piri László Lotz Károly ifjú­korához szolgáltat ismeretlen adatokat. — Gaz­dag művészeti irodalom és hírrovat egészítik ki a gyönyörű folyóiratot. Sárközi György Válasz cimü folyóirata jú­liusi számában több érdekes írást hoz. — Veres Péter, .ez az újonnan nagyon felkapott paraszti sorból kikerült szociológus „A parasztság éis értelmiség viszonya11 címen ir figyelemre méltó cikket ierrő.1 a.z örökké aktuális témáról. Mik az akadályai a két osztály együttműködésének? — v-eti fel a kérdést. Felsorolja az értelmiség osz- tályhelyzetét, osztályszeillemét, az értelmiségek individualista világszemléletét s a parasztság bizalmatlanságát. Ezek nagyjából ismert dol­gok. Érdekesebb, amiket a lehetőségekről mond, talán sok helyütt naivitással is, de mindenesetre megbecsülendő lelkesedéssel és gondolkodásra kész tetőén. — Vas Istvánnak egy szocialistá­hoz intézett levele a spanyol és francia esemé­nyek, meg az angol szellemi életben mutatkozó egy-két jelenség kapcsán az irodaiamnak társa­dalom iránti érdeklődéséről mond okos dolgo­kat, — Körmendi András az uj művészet pro­blematikájával foglalkozik- komoly felkészült­séggel. — A gazdag szépirodalmi részből Tamási Anion „Fekete eáfrán11 cimü elbeszélését emel­hetjük ki. SPECTATOR. O A kárpátaljai tanitóénekkar első szereplése. A következő értesítés közlésére kérték föl la­punkat. Az alig pár héttel ezelőtt megalakult kárpátaljai magyar tanítói énekkar első szerep­lésére és a közönség előtt való bemutatkozására csakhamar alkalom kínálkozik. A beregszászi magyar internátus ugyanis befejezés előtt áll s még szeptember első felében ünnepélyesen föl­szentelik s magasztos hivatásának átadják. Ez alkalomból az internátus vezetősége meghívta a tanítói énekkart az ünnepségen való szereplésre. A dalárda elnöksége elfogadta a meghívást. Egyelőre két darabot vettek tanulás alá: Huber Károly „Fohász“-át és Takács Gyula „Petőfi dalai“-t. Ez utóbbinak ez lesz bemutató előadá­sa. — Fölkérjük kárpátalji magyar kartársain­kat, hogy akik ezideig valami okból még nem jelentkeztek tagul, vagy ha jelentkeztek is, de az eddigi próbákon nem vettek részt, — augusztus 15-én Beregszászon a református egyház tanács­termében jelenjenek meg, ahol is egész napon át tartó tanulást rendezünk. Megejtjük a végleges szólambeosztást s minden a dalárda tanulására, esetleges egyéb szereplésére vonatkozó összes megbeszéléseket elvégezzük. A jelzett darabok kottáit Takács Gyula orsz. és tan. karnagy (Huszt) bárkinek egyszerű kérésre megküldi. Megjegyezni kívánjuk, hogy ebben a tárgyban több fölhívást senkinek sem küldünk. Ezúton kérjük föl Kárpátalja költői lelkű és versírással foglalkozó egyéneit, hogy négy-hat sorból álló szöveget — a tanítói dalárda jeligéje gyanánt — Takács Gyulához, Husztra, beküldeni szívesked­jenek. A szövegben Kárpátalja, a tanítóság és a magyar dal legyen kidomborítva. O Vak zongoramiivósznö-tehetség tűnt fel Parisban. Párisiből Írják: A francia .zeniem ii- véisaeti akadémia, a Ooinservatoire ezióvi záró­vizsgáján aiz ei'ső dijat egy 20 éves fiatal zon­goraművész jelölt, Georges TheimeM nyerte el, aki mindkét szemléire vak. Tbemeli az úgy­nevezett Braille-betükkel, a világtalanok szá­mára szerkesztett domborművű hangjegyek­kel tanult zongorázni és pedig előlbb jobb- kézzel, mert balkezével tapogatva a hang­jegyeket olvasta. Később annyira tőkédé tesi- tette magát, hogy művésze lett hangszerének. O Beethoven, Schubert és Lehár Japán­ban. Bécs'ből Írják: Leó Sirita professzor az ismert zongoraművész, aki hét esztendő óta vezeti a tokiói császári zeneakadémia zongo- ramüvészképző osztályát, Bécsibe érkezett és a következőket mondotta a japáni zenei viszo­nyokról. Japánban igen nagy az érdeklődés az európai zene iránt. • A tokiói zeneakadé­mián még ma is nyolc európai tanár műkö­dik. De nemcsak iaz intelligencia ismeri és szereti az európai zenét, hanem a íjapáni nép is kedveli az európai muzsikát, főként a gra­mofon révéin. A képzett japánjaik egész szo­bára való lemezgyűjteményt vásárodnak., A legegyszerűbb vendéglőkben is hallani Schu- Ibert-dailokat, vagy egy-egy Beethoven-szim- fóniia-réiszletet, Lehár, Kálmán-számokat gra­mofonon. S csaknem minden polgári háziban van 'zongora. A fiatal japánok partitúrával látogatják a hangversenyeket. Ezeknek a hangversenyeknek a műsorán a legmoder­nebb zeneszerzők is saerepjein^ ^ színház* fiim (*) Marlene Dietrich Párisban. Marlene Dietrich, a német származású filmszinésznő, aki pihenni jött Európába, most kénytelen a francia újságírók kérdéseinek pergőtüzét elszenvedni A világhírű filmszinésznő többek között arról is beszélt, hegy londoni fiknezeneplésíének befejezése után közép- európai körutazásra indul, amelynek során Bécs- be, esetleg Budapestre is ellátogat. Becsben, felke­resi majd felfedezőjét, Willy Foretot is. Londoni filmszerepléséről elmondotta, hogy Korda Sándor „Fegyvemélküli lovag11 cimü filmjéhez szerződött és partnere Róbert Donat lesz. Marlene Dietrich elmondotta még, hogy sürgősen vissza kell térnie Hollywoodba, mert közvetlenül elutazása előtt vál­lalkozott egy film főszerepének eljátszására. En­nek a filmnek a szerzője Lengyel Menyhért és ren­dezője Embitsdh Ernő lesz. Végül a népszerű film- színésznő beszámolt arról is, hogy legutóbb befe­jezte első szereplését színes filmen. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Budai Színkör: Minden este és vasárnap délután: Csárdás. — Erzsébetváros Színház: Minden este és vasárnap délután: Csavargó- lány. — Magyar Müszinkör: Egész héten: A moszkvai bál. A ftmoMfi tusaik tu&ssta: REDOUTE: Marysa, ÁTLÓN KERTI MOZGÓ: A világ ifjúsága. URÁNIA KERTI MOZGÓ: Házassági sztrájk METROPOL: Augusztus 1-ig szünet. TÁTRA: Augusztus 1-ig szünet. ALFA: Nyári szünet. LUX: Ifjúkori bűnök. ELEKTRO BIO: Az éjszaka cigányai. A KASSAI CAPIT0L-M0ZGÓ MŰSORA: Grand Hotel, (Greta Garbó.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Viktória, (Louís-e Ulrich.) A szlovenszlkói magyar Íróik válogatott írásait tartalmazza a Szlovenszkói Magyar írók Antológiája, melynek első kötete, modern nyomda- technikai kivitelben, többszínű fedőlap­pal, 14 ív terjedelemben rövidesen meg­jelenik. A sorozat (négy kötet) százkoronás előjegyzési áron megrendelhető (köte­tenként is) a PMH nyitrai kiadóhivata­lában (Methód-tér 3). £ SAKK 1 Flohr győzött Podjebrádban Podjebrád, julius 27. A nemzetközi versenyt tegnap befejezték. Szombaton lejátszották a Pe- likán-Petrov függőpartit, amit Pelikán nyert meg. A vasárnapi utolsó fordulón Aljechin 11 órás küzdelem után Petrowal csak remisre végzett. Ugyancsak eldöntetlenre játszott Flohr Opo- censkyvel, de igy is egy fél ponttal megelőzte a volt világbajnokot és a verseny nyertese lett. Flohr kezdefcbeni gyönge szereplése után a vég­ső küzdelmekben nagyszerűen játszott és meg­érdemelten győzött. Remisre végződtek még a Pelikán—Zinner, Frydman—Ridhter, Pirc— Eliskases és a dr. Fazekas—dr. Treybal játsz­mák. Steiner legyőzte Skalickát és Mensiková fel­adta Stahliberg ellen a küzdelmet. A végső ál­lás: 1. Flohr 13, 2. dr. Aljechin 12.5, 3. Foltys 11, 4—5. Pirc és Stahlberg 10.5, 6—7. Eliskases és Frydman 9.5, 8—9. Pelikán és Richter 9, 10— 11. Steiner és Petrov 8.5, 12. Opocensky 8, 13. Mensüková 7, 14. Zinner 6.5, 15—16. dr. Ska- liöka és dr. Treybal 6, 17—18. dr. Fazekas és Tihomas 4 pont. * j£r Steiner Lajos Rimaszombatban vendég­szerepei julius 31-én, ahol szimultánt játszik.-©■ Sakkvexseny a pozsonyi Lidón. Pozsony­ból jelentik: Augusztus 2-án nagyszabású sakk- verseny indul meg Pozsonyban. A Lidö strand­fürdő igazgatója, Kuzma Ferenc által ajándéko­zott nagy ezüst kupa vándordíjért és további 6 pénzdíjért. A versenyen Szlovenszkó Jcgjobb játékosai vesznek .részt. Többek kort dr. Faze­kas, May, dr. Rarnharter, Roháőck mesterek^ mint vendég dr. Zobel mester Nyitráról, Cohn, Dobnék, Mrázek, Stacha, Urbamec. Waltér stb. A játszmáik minden délután 3-4ŐJ 7-jgf tartanuk,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents