Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-26 / 169. (4018.) szám

kV ót) junua Jb, vasárnap. Budapest, július 25. (Budapesti szerkesztősé­günktől.) A napilapok hírrovatában két hónap óta olykor-olykor föltűnik egy rejtélyes égitest­nek, a Peltier-féle üstökösnek a neve és ezek a néhánysoros közlemények beszámolnak az ég­boltozat vándorának útjáról. A csillagászat által két hónapja megfigyelt üstökös szabad szemmel idáig nem volt látható és Így a laikusok körében nem is kelt olyan föltünést, mint azok a tejtest­vérei, amelyek világosan kivehetők voltak az égboltozaton és különösen ködlő fényükkel, sze­szélyes alakú csóvájukkal a primitivebb gondol­kodású és a csillagászati ismeretekben járatlan tömegek rémületét váltották ki. Régebben fan­tasztikus rémhirek keltek szárnyra és terjedtek megmagyarázhatatlan szellemi ragály módjára a tömegek lelkében. Világ végéről, küszöbönálló háborúkról, for­radalmakról regéltek ezek a rémhírek ember házassága nem azt jelentette, hogy szigorúan ragaszkodni fognak a tradíciók hoz, hanem sokkal inkább azt, hogy a tradíciók szükséges leküzdésével közös erővel dolgoznak az uj, erős és szabad Törökország felépítésén. Kemál pasa dicső harca és eredményes diktátori tevékenysége ma már a történe­lem lapjaira tartozik. Feleségének, Eumer Farukinak működése a legnagyobb csend­ben történt mellette, de a működés szintén méltó arra, hogy meg- örökittessék Törökország történelmében. A fiatal asszony a nőmozgalom előhar- cosa volt országában és eredményes működését a legnagyobb mértékben elismerték a nemzetközi nőmoz­galmi kongresszuson is, amelyet a múlt év­ben tartottak meg Isztambulban. Törökor­szágban pedig a diktátor, a „szürke far­kas" felesége méltán érdemelte ki a neki 'kijáró népszerű elnevezést, a ,,Hanum Ghazi", „a legjobb asszony" cimet. A háremnő felszabadítása ö volt az, aki 1925-ben rávette férjét arra, hogy törvényjavaslatot terjesszen a parlament elé, amely teljes egyenjogúságot ad a török nőknek. A javaslatot egyhangúlag törvényerőre emel­ték. De Hanum Ghazi értett ahhoz is, hogy a törvény intézkedését gyakorlati lehető­ségekre építse, hogy a felszabadítás élőmunká­ját neveléssel is elvégezze és igy valóban sza­baddá tegye a teljes visszamaradottságban és félig rabszolgaságban élő török nőt. Közvetlenül férje hatalomrajutása után az ő kezdeményezésére nyitották meg egész Török­országban az uj női középiskolákat, az ő intézkedésére történt gondoskodás, hogy megfelelő számú tanítónőt és nevelőnőt képezzenek ki az országban. Ő maga utazott vá- rosról-városra, mindenütt női klubokat alapított, amelyek fel­adata volt, hogy a török nők értelmi felsza­badirtását keresztülvigye. Hantim minden hé­ten rádióelőadást tartott a nőmozgalom prob­lémáiról. Ezek az előadások híresekké és rendkívül népszerűkké váltak. Ilymódon ismertette meg a diktátor asszonya asszonytársnőivel a modern európai nő társadal­mi és szociális feladatait. Rendkívül fontos munkát végzett a társadal­mi intézmények és a jótékonyság terén is. Női klinikákat, szülőotthonokat és gyermekotthono­kat létesített, megszervezte az anyák segélyezé­sét, a szociális egészségügyet és létrehozta a nevelési reformot. Mindez jóval túlmegy a jóté­konyság határain, mert egy céltudatos, értékes nő komoly, rendszeres munkáját jelenti.- t , , elkotródott és csak úgy szikrázik a tengernyi A $GV® munkását — csillag a mély kék égen... gyermekáldás nélkül ^ csiUa9^sgáló főépülete mögött, hatalmas, ” szeles, parkszerű térségén, három köralaku épü­A diktátor felesége, akinek napjait a magára- let kontúrja bontakozik ki a sötétségből. Kettő vállalt felelősségteljes munka tölti ki, afiig talál sötéten, komoran emelkedik előttünk, kupolája időt arra, hogy háziasszony legyen. A házas- zárva. Ezekben most nincs munka. A harmadik ság mindeddig gyermektelen maradt, - ez ta- kj}Polf)anak megnyitott réséből halvány fény ,. ,,, ; . i .. , - világit ki a csillagos éjszakába, qyonqe fenyecs­lan az egyetlen árnyék az eredményesen louzdo mintha odabe"n c^k mécse,M,^ogna. Veze­házastarsak boldogságában. Ezt az árnyékot tőnk kalauzolása mellett belépünk a megfigye- akarta elűzni az asszony, mikor lőbe. Köralaku csigalépcső vezet a magasba. A 1924-ben egy leánygyermeket örökbefogadott j kupola alatt mintegy öt méter átmérőjű korong, és Hanum Ghazi megható szeretettel fordította Vezetőnk csavarint egy kapcsolón és most ki­minden gondját az akkor ötéves gyermek neve-1 9>’akadnak a százas égők a megfigyelő belsejé- lésére. A sors azonban úgy akarja, hogy a női ^ vagyunk „ 24 coI,os rcflekíor tövébc„. emancipáció torok harcosnoje nem élvezheti az A pompás müszert tiz évvel ezelőtt Németor- igazi asszonyiság örömeit. 1 szágból, az< optikai műszerek klasszikus földjé­A múlt évben a fiatal leány, mint emlékeze-1 ről szerezte be a magyar állami csillagvizsgáló, tes, tragikus módon halt meg, mikor nevelő- í A három nagy távcső között a legnagyobb, 24 nője társaságában Franciaországba utazott. 1 co^°s, mig a másik kettőben egy 8 collos és egy Az asszonyt megrenditette, de nem törte le 7 “llosmüködik' , ,. .. , , , „ i ' 1 u i * c 9 ötezer Kilo súlya van ennek a látcsőnek, fogadott gyermekének halak. Épugy, ahogy a Légis olyan könnyedén mozog tengelye körül, ,szürke farkas -t sem taszíthatta tótlen kétség- mjnt egy kecses ballerina, aki bármelyik pilla­beesésbe országának összeomlása, úgy felesége natban kész a piruettre. A műszer tengelye ha­séin omlott össze a házi boldogságát ért súlyos talmas építmény, betonalapra van helyezve és csapás alatt. Még nagvobb komolysággal, még ez a betonalap a föld szine alatt is lenyúlik hét nagyobb odaadással, pihenés nélküli munkával méternyire, hogy szilárd talapzata legyen a mü­szenteli magát Hanum Ghazi társadalmi felada- fe -erne • tC ” , , . a , ■ - n-n z.- -1 I lesen elszigetelődjék a koréje épített meghgye­tanak: szive es agya szazszaza ekosan a török | lőtől. Semmiféle rázkódtatás nem érheti. A ko- nőnefc és azon túl a világ valamennyi nőjének | rong a tengely mentén föl és le mozgatható, szolgálatában áll. I Egy nyomás egy kis dobozalaku szerkezeten > Éjféli látogatás a budapesti csillagvizsgáló-intézetben A Cassiopeia csillagképében megpillantjuk a Peltier-üstököst Bepillantás a legnagyobb bolygónak, a Jupiternek rejtelmeibe és sokan komolyan hitték, hogy földünkön min­den szerves élet elpusztul, ha a földgömb felé rohanó üstökös hosszú csóvája, amely halált- osztó mérges gázakból áll, végigsöpri a mi lég­körünket. Az idősebb nemzedékek most is visz- szaemlékezhetnek ilyen századeleji pánikhangu­latokra, amiket egy-egy üstökös fölbukkanása váltott ki. Voltak olyanok is, akik annyira ko­molyan vették ezeket a rémhíreket, hogy a vi­lág végének bejósolt vigíliáján minden pénzüket elmulatták. Ma már, világháború, összeomlások, nagy természeti katasztrófák átélése után meg­szűnt az üstökös ilyetén nimbusza, az emberek közönyösen veszik azokat a híradásokat, ame­lyek az égboltozat egy-egy ilyen kósza vándo­rának megjelenéséről számolnak be és csupán a tudósok, meg a csillagászat kérdései iránt érdek­lődők körében kelt emóciót az olyan híradás, amely üstökös fölfedezéséről számol be ... A 24 collos reflektor tövében... A magyar királyi állami csillagvizsgáló inté-1 zet vezetőségének szives engedelmével az elmúlt! este nekiindultunk, hogy a csillagvizsgáló egyik műszerén vethessünk röpke pillantást a szóban- forgó Peltier-féle üstökösre. Az állami csillag- vizsgáló intézet jó egy évtizeddel ezelőtt ott épült föl a Svábhegy platóján, a Norma-fa kö­zelében, a világ zajától távol. Itt dolgoznak csöndes visszavonultságban a magyar csillagá­szok, akik természetesen a csillagvizsgáló tele­pén laknak. Amikor az égboltozat derűs, felhők nem borítják és kigyulladnak az ég lámpásai, a csillagok milliói, akkor kezdődik meg a csilla­gász gyönyörű munkája. A köralaku, kupolás épület kupolája megnyí­lik s a támadt résen keresztül a csillagászati műszer, mint valami óriási hajóágyu, nekisze- geződik az égboltozatnak. A csillagász napközben előre előkészíti, kijelöli anyagát, aminek vizsgálatával az éjszaka foglal­kozni fog és a sötétség beálltával elkezdi munká­ját, a megfigyelést és a fényképezést. A csilla­gász munkája természetesen az időjárási viszo­nyok alakulásától függ. Felhős égboltozat ese­tén hiába szegezné a legélesebb távcsövet is az áthatolhatatlan felhőboltozatra. Amint megtud­juk, vannak hetek, sőt hónapok is, amikor tel­jességgel szünetel a megfigyelés. így például ezen a télen teljes hat héten ke­resztül szünetelt az égboltozat megfiyelése, mert a felhők sürü kárpitja fedte el az eget... De most már napok, hetek óta tiszta, derűs az égboltozat. Nappal kánikula, éjjel is húsz fo­kon fölüli a meleg és az a néhány felhő, ami naplemente idején gyűlt össze a nyugati hori­zonton, mire fölértünk a Svábhegy tetejére, már Háziasszonyok öröme a főzőrecept- gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál és már süllyedünk is az iménti emeletnyi ma­gasságból lefelé, a távcső ott marad a tenge­lyen a magasban, lljabb nyomás és most emel­kedünk, csakhamar olyan magasságban va­gyunk, hogy a távcső nyílását elérhetjük. Most még egy nyomás és a kupola el kezd' ’ forogni körülöttünk, hogy az a rés, amelyen át a távcsövet az égnek szegezhetjük, az égboltozat más és más irányára nyíljon ... Magának a műszernek három csöve van. A legnagyobbik a fotografálást végzi. Ebben egy 60 centiméteres parabolikusán csiszolt tükör van, amelynek fókusztávolsága 3.6 méter. Az ágyuszerü cső felső végén van a kazetta, mely­be az exponálandó lemezt helyezik. A nagy cső­től jobbra van a kicsiny kereső cső, ezen veszik célba a keresett égitestet. Amikor a műszer be van állítva, a tengelyhez rögzítik. A nagy csőtől , balra van az úgynevezett vezetőcső, amelynek optikája 30 centiméter átmérőjű. Most a távcső a Peltier-üstökösre van beállítva és rögzítve ... Az uj üstökös Benézünk a vezetőcsőbe. A látási mező aránylag kicsiny, másfélszer két fokú és ebben a kicsiny látási mezőben fényes csilla­gok között megpillantjuk a ködgolyót, a Pel- dér-üstököst, amelynek pályáját most a világ minden csillag­vizsgálójában figyelik ... Mert amikor egy uj égitestet, üstököst, vagy állócsillagot — mint junius 18-án a Nova Lacertae-t — fölfedez egy csillagvizsgáló, nyomban elmegy a körtávirat a világ valamennyi megfigyelő állomására és meg­kezdődik a megfigyelés munkája. Vezetőnk el­mondja, hogy julius tizenkilencedikén Tokióból érkezett sürgöny, amely jelenti a Kaho-féle üstökös fölfedezését és megadja az égboltozaton pon­tos helyzetét. Pesten még nem sikerült elfogni, mert szeren­csétlen helyen fekszik, egészen kis magasság alatt látható a horizonton, röviddel azután, hogy a nap lemegy. Ma este is végigsurolta a pesti csillagda reflektora a nyugati horizontot, de fel­hők is voltak és ma sem sikerült fölfedezni a Kaho-üstököst. A Peltier azonban egész jól látható. Jelen­leg a Cessiopeia csillagképében van. A Cassiopeia jellegzetes csillagképét mindenki ; ismeri, öt csillagból tevődik össze és ezek W- : betűt alkotnak. Peltier L. C. jeles ohiói amatőrcsillagász fe­dezte föl május 14-én éjjel a Cepheus csillagké­pében ezt a kométát. Peltier szenvedélyes meg- ; figyelője az égboltozatnak. Kis csillagvizsgáló­jában 15 éve kutatja az égboltozatot, egy 15 centiméteres nyílású távcsöve van, ez az egyet­len műszere és tiz év alatt ennek a műszernek a segítségével öt üstököst fedezett föl és 3106 fényességmeghatározást végzett. Tolmár Gyu­lának a Természettudományi Közleményekben közölt cikkéből megtudjuk, hogy a PelÜer-ko- méta az első megfigyelésnél 9 magnitudójunak mutatkozott. A csillagokat, égitesteket ugyanis | fényerősségük, magnitúdójuk alapján osztályoz­zák és 19 ilyen csoport van. Az első hat cso­portba tartozókat szabad szemmel is láthatni, a többihez műszer kell. Az üstökös épp a mostani napokban van leg­közelebb a földhöz, 351.000 kilométerre és ezekben a napokban szabad szemmel is látható, mert fényösszesége 6 magnitúdót tesz ki. Az üstökös 42.5 kilométernyi utat tesz meg másod­percenként, percenként tehát 153.000 kilométe­res sebességgel mozog tovább délkeleti irány­ban ... A Jupiter és holdjai... A távcsővel figyelt égbolt olyan gyönyörű­séges látvány, hogy varázsa alól alig lehet sza­badulni. Figyelmes vezetőnk a távcsövet most a legnagyobb bolygóra, a Jupiterre állitja be, amely ott van az égboltozat nyugati részén. A Jupiter tömege akkora, mint az összes többi bolygóké együttvéve » 1277-szer nagyobb a földünkénél. A távcsőben kissé lapult, nagy korongnak tűnik föl s nagyon érdekes rajta a két sötét vonal, amely a bolygó légkörétől származik. Kilenc holdja közül négyet látunk most, négy pirinyó holdacskát a korong baloldalán, kettő távolabb, a harmadik már közel, a negye­dik közvetlenül a korong szélén, most van el­merülőben a tányér mögött. Ezek a holdak, nagy gyorsasággal keringenek a Jupiter körül.. . Most a Saturnust is szeretnők látni a gyűrű­jével, de amikor megtudjuk, hogy erre csak éj­fél után kerülhet sor, az utolsó fogaskerekű ko­csi pedig félegy órakor indul, erről a gyönyörű­ségről le kellett mondanunk ... A hazavivő utón tücskök ciripelése kisér és a csillagos égbolt ragyogása hirdeti a természet nagyszerűségét. Egész más érzéssel tekintünk föl rá, hogy egy 24 collos reflektorral kissé mé­lyebben fürkésztünk titkaiba. Itt, a csillagda kö­rül idillikus csönd, fenséges magány, de néhány száz lépésnyire csöng az élet... A ,,Kis Os- tende" terraszán egy szőke, karcsú táncosnő haj­ladozik és a Hacacárét énekeli Zsazsa legjobb idejére emlékeztetve. Autók tülkölnek és a fo­gaskerekű kalauza sípszóval adja meg a jelet az indulásra ... Még egy búcsúpillantás a svábhegyi égbolto­zatra. Szembe velünk, a mélyből szintén millió­nyi csillag ragyog felénk. Az éjféli Budapest kápráztató fénye ... 49 fokot gondok (Newyork.) Amerika mindenkor a korlátlan lehe­tőségek hazája rolt. Ezt a hírnevét ma is megtar­totta, amikor a tropikus hőség százával szedi áldo­zatait. Milwaukeeben nem kevesebb történt, mint egy jéggyár reklámját hordozó fiatalember a reklám­hordozás közben napszurást kapott s az ucca kö­zepén halt meg. Ennek ugyan nem sok köze van a korlátlan lehetőségekhez, de mégis jellemző, hogy ilyen események közepette a vállalkozó szellemű yankeek miken törik a fejüket. Egyre-mási'a külö- sebbnél-különösebb akciókba fognak s ezek ta’án éppen a 49 fokos hőség hatása alatt egyre kiilöneeb- bekké válnak. E napokban Amerika a pizsama elle­ni harc lázában ég. Az Írók és az újságírók egye­sülete döntő rohamra indul ez árva ruhadarab el­len. Törekvéseiket a furcsaságokra mindenkor haj­ló nagyközönség tekintélyes része óriási tetszéssel fogadja. Hogy a küzdelmet minél eredményesebben folytathassák le, megalakították a „hálóingesek klubját“, amely feladatául tűzte ki a férfipizsamák­nak Amerika földjéről való eltüntetését. Indok: a pizsamát viselő férfiak nagyon sok nőiességet rej­tenek magukban s ez nem illik a kisportolt ameri­kai férfihez. A lapok hatalmas hasábokat szentel­nek a nagy küzdelemnek. Cikkek jelennek meg s azok arról számolnak be, hogy Amerika minden va­lamire való nagy férfia megvetéssel dobja el pizsa­máját. Az egyik lap a pizsamaháboruval kapcsolat­ban azt a hirt közli, hogy Roosevelt egy éjszakai kirándulás alkalmával inghez hasonló, bokáig érő fehér hálóruhában jelent meg szalonkocsija terra­szán. Ezzel a cselekedetével állítólag nevetségessé akarta tenni a Fehérház egyik jelenlevő tagját, aki a pizsamaellenes háború idején önfejűén kitart a pi­zsama mellett. A dühöngő pistamaellenes háború megindítói és „élharcosai^ egész sereg okmányt szereztek már össze. Ezekkel akarják igazolni küz­delmük célirányos voltát. Az érvekből sohasem fogynak ki. Azt hirdetik, hogy Amerika egyetlen nagy férfia s igy Washington és Lincoln sem hor­dott sohasem pizsamát, sőt Napóleon és Néró is mindig hálóingben aludt s éppen ezért lett mind­egyikből nagy ember. Eddig a propaganda. Ezt megdönteni nem is lehet, még ha akarná is valaki s a felületes amerikai ész nélkül rohan az ilyen bomhasztok után, anélkül, hogy a nagy kijelenté­seket meggondolás tárgyává tenné. Ezzel a fárad­sággal ugyanis a pizsamaellenes rohamosztagosok egész nyugodtan azt is állíthatnák, hogy szegény Néró császár soha életében nem ült vonaton s ezért lett naggyá. De nem fontos, a harc áll. Nem tudni, hogyan fog végződni az irtóhadjárat. Lehet, hogy a yankeek valóban eltüntetik Amerika felszínéről a férfi pi«namát s ezentúl éjszakára fehér köntöst öltenek. Hogy az okozat és az ok között pedig né­mi összefüggés legyen, az sem kizárt, hogy a Né­róhoz való hasonlatosság kedvéért éjszakára ba­bérkoszorúval fogják övezni homlokukat. Eddig csak annyit tudunk, hogy a 49 fokos hőség lénye­ges eynhitő körülmény a szolid Európa Ítéletének megalkotásánál. Do ne menjünk túlságosan messzi­re. Nálunk még nincs is 49 fokos hőség s mégis történik cgy-két furcsa dolog s jobb arra nem is gondolni, hogy mi lenne, ha a hőmérséklet 49 fok­ra emelkedne. Egyelőre a spanyol forradalom véres eseményeiről szóló hírek közben egy-két percet szentelünk az ártatlanabb, de mindenesetre mulat­ságosabb háborúnak s e „nagyfontosságu“ kérdés bou Európa nevében nem foglalunk állási. rpjix iZARHIRItAia _________

Next

/
Thumbnails
Contents