Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-03 / 150. (3999.) szám
Ha: Képes melléklet — Gyermekmelléklet ^ l16 oldal. Ara Ké 1.20 mH \ VHr B Igfö m|S §fjp^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kó., külföldre: évente 450, ^4 SzloX)€nSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÖÍ maSUCLTSá^ félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # ö,:7 ö H képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. politikai napilapja Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AH A. Fegyver, amely visszafelé sült el Hodia a szenátusban válaszolt a Henlein-pártnak A miniszterelnök bejelentette a német keresztényszocialisták kormánybalépését - Az égeri megnyilatkozás következményei „Kárpátalja népe képes és kész is átvenni autonóm ügyeinek intézését'* (*) Nem lenne érdektelen csokorba gyűjteni s letenni az úgynevezett illetékesek asztalára azokat a nyilatkozatokat, elmefuttatásokat, sőt jóslatokat, amelyek a szankciós eljárás kezdetén láttak napvilágot. Pontosan kiszámították azok, akik általában mindent pontosan ki szoktak számítani, hogy Olaszország meddig bírja a gazdasági karantént s hogyan fog össze- bicsaklani éhesen és erejefogytán. Olcsó mulatság lehet triumfálni most a be nem vált jóslatok fölött, van azonban valami, ami mégis csak emlitésreméltó az egész kisérjéttel kapcsolatban. Nem az, hogy a népszövetség egyik fontos fegyvere rögtön az első használatban ilyen végzetesen kicsorbult s még csak az sem, hogy az olaszok páratlan hadi szerencséjével szemben a népszövetségi hatalmak következetlensége és erélytelensége élét vette volna a szankciós fegyvernek, még ha teljesebben alkalmazzák is, hanem az: hogyan sült el visz- szafelé ez a fegyver. Mert nem igaz, hogy nem volt hatásuk a szankcióiknak, nagyon is volt, többek között az egyes országok külkereskedelmi mérlege is elárulja, hogy mennyire volt. De nem Olaszországra. Nem azt találta, akit célba vett, hanem azokat, akik elsütötték. S az ilyen visszafelé sülő fegyverekből van már néhány a népszövetség arzenáljában. Az, ahogyan megszüntetik, az, ahogyan nagyobb lövegekkel már meg se merték tölteni, mutatja, mennyire visszafelé sült el ez a népszövetségi nagyágyú. Anglia nem engesztelődött meg Olaszország iránt s eszeágában sincs azért szakítani a szankciókkal, mert belátta, hogy tévedett s most férfiasán vissza-kozót vezényel az összes haragos szellemeknek. Gyönyörű cikkekre adott alkalmat Edén férfias fellépése, de az igazságot nem mondták el. Mert az igazság csúnyább és főleg kiábrándítóbb. A tévedések beismerése ritka erény és szép erény, de sem a tévedésék, sem az államférfim felismerések nem avatnak érdekké egy elvet vagy egy szempontot. Már pedig nemcsak Anglia politikáját szabályozzák az érdékek. De Anglia az az ország, amelynek politikai pragmatikájában tételesen el van tiltva az elvekhez való ragaszkodás. Jogos volt az angol ellenzék meghökkenése, amikor Edén szájából hallották a szanikcióelle- nes beszédet, jogos volt, mert abból a szempontból, amely mellett életre hívták a szankciókat, semmi, az égvilágon nem változott, sőt minden amellett szólott volna, hogy most vagy egyezkedni kezd Anglia Olaszországgal s azután szakit a megtorlásokkal, vagy tovább szorítja a hurkot Olaszország nyakán. Semmi jel nem szól amellett, hogy a stresai hatalmak meglazult frontját össze lehetne újból drótozni, hogy Olaszország és Anglia között most már minden rendbejön, miután az olaszok beültek Abesszíniába. Anglia gondjai nem enyhültek, tovább fenyeget a veszély, hogy Olaszország uj hatalmas gyarmatbirodalmat nevel Afrika szivében s a Vörös-tenger partvidékét ezentúl nemcsak angol hivatalnokok ellenőrzik, hanem majd olaszok is s Szudán, a nagy angol kaszárnya szomszédságában majd nagy olasz kaszárnya is épül, A Középtengeren sincs rend s Anglia fenntartja továbbra is „óvintézkedéseit . Már pedig nem remélhető, hogy addig, amig az angol (lottm dl nem vonali a Földközi tett** Prágát julüus 2. A szenátus mai ülésén délben felszólalt dr. Hodza Milán miniszterelnök. Beszéde alatt a kormány részéről jelenvólt Maehnik nemzetvédelmi, Déréi igazságügyi, Franké iskolaügyi és KaMus pénzügyminiszter. A szónoki emelvényre lépő miniszterelnököt gyenge taps fogadta. A miniszterelnök ez alkalommal szlovákul beszélt (legutóbb a képviselő- házban mondott beszéde cseh nyelven hangzott ehj Tartós a gazdasági Javulás Hodfa miniszterelnök beszédének első részét, jó egy harmadát a gazdasági viszonyok ismertetésének szentelte. Kimentő statisztikai adatokat olvasott fel annak igazolására, hogy a gaz- gasági helyzet ez év első felében újabb jelentős javulást mutat fel és hogy ez a javulás a tartósság jeleit viseli. Ezt a tételét a külkereskedelmi statisztika részletes adataival, továbbá az építkezési mozgalom ezidei adataival, a téglagyárak, a cementgyáraik forgalmának emelkedésével s a fővárosi építkezési statisztikával bizonyította. A vasút forgalma is javul s ez év első feliében kilenc százalékkal magasabb, mint a múlt év első felének végén. Az adónovella és a parlamenti kezdeményezés A miniszterelnök a továbbiakban részletesen foglalkozott az egyenesadókról szóló törvény novellájának történetével. Nagy kísérlet volt ez, — mondotta a miniszterelnök .— hogy politikai gerről, szó lehet békülésről. Az osztrák kérdés körül jelentkező újabb zavarok is azt mutatják, hogy nem közeledünk, de vissza- hivhatatlanul távolodunk Stresától. Miért kellett tehát sürgősen szakítani a szankciókkal s hozzá úgy, hogy a szankciós bizottságot már szóhoz sem engedik jutni, hanem egyszerűen tudomásul vétetik vele a szankciók megszűnését? Azért, mert a szankciókat —' ugylátszik — most már csak egy ország bírná: Olaszország. Az olaszok felkészültek rá, azonkívül megszervezték az illegális forgalmat a legfőbb nyersanyagokban, ellenben a világ többi része, azok a hatalmak, amelyek resztvettek a szankciókban Anglia biztatására, nem bírják tovább. A gazdasági élet parancsszava előtt kénytelenek kapitulálni. Anglia képtelen volt tovább tartani a szankciós frontolt — nem Olaszország, -hanem a megtorló hatalmak felé. A szankciós eljárás megmutatta a világnak, hogy a gazdasági élet nem bírja el az egyre vadabb kisérlete- zéseket s még egy kis terület kikapcsolása a világkereskedelemből (elvégre Olaszország része & világkereskedelemben mindkérdések megoldásánál egyszerüsittessék az eljárás azzal, hogy a parlament nagyobb mértekben él a kezdeményezés jogával. Tavaly ősszel mondottam, hogy a kormány különösen nagy súlyt helyez arra s gondját fogja viselni, hogy a pénzügyi hivatalok az érvényes törvényeket vegyék figyelembe és hogy a pénzügyi hivatalok gyakorlata összhangba hozassák a legfelsőbb közigazgatási bíróság joggyakorlatával. ' Ha ellentétek merültek föl s vannak a pénzügyi hivatalok és adófizetők között, úgy ezeket meg kell szüntetni a szigorú törvényesség, az állandó joggyakorlat bevezetésével s ezzel az adóerkölcs színvonala emelendő. Megelégedéssel kell konstatálnom, hogy az egyenes adó törvény novellájának parlamenti tárgyalása során a parlament kezdeményezése folytán nemcsak értékes anyagi jogi intézkedések jutottak a törvényjavaslat szövegébe, hanem a törvényhozás nagyfokú bizalmát nyilvánította a kormánnyal szemben s az állam ügyednek intézését és vezetését helybenhagyta. Meg kell akadályozni minden törvénytelenséget, ez a kormány vezető elve, tehát azokat a törvénytelenségeket is, amelyeket esetleg a pénzügyi hivatalok akarnának elkövetni az adófizetőkön. — De a parlament munkájának igen nagy jelentősége van más vonatkozásban is. Már február 19-én, a képviselőház adóügyi albizottságában tartott beszédemben megmondottam, hogy a parlament törvényhozói kezdeményező munkáját üdvözlöm. Általában s nemcsak ennél a javaslatnál. A parlament az utóbbi években csak beszéléssel, beszéddel nyilvánította meg véleményét, gyakorolta a kritika jogát, vagyis végezte munkáját, elleniben a benyújtott javaslatokon keveset módosított. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a mostani kezdeményező munka eredménye kielégítő. Alkalmat adunk a parlamentnek a jövőben is, hógy nagyobb kezdeményező munkát végezzen, mint a legutóbbi években. * És ezt az alkalmat már a legközelebbi jövőben, az őszi ciklusban megkapja a parlament. A hadsereg fejlesztése A kormány adminisztrraitiv munkái és feladatai között a miniszterelnök első helyen a hadsereg tökéletesítését említette. Azért kellett ezt megcsinálnunk — mondotta a miniszterelnök — hogy komoly időkben hadseregünk komoly, egyenértékű lehessen más államok hadseregeivel szemben, A miniszterelnök különösen örvendetesnek találta, hogy az államról való gondoskodás szükségessége áthatja az egész állam lakosságának minden rétegét. A kárpátaljai kormányzóság megszervezése Hodza miniszterelnök a továbbiakban a kárpátaljai autonómia kérdéséről a következőket mondotta: — A kárpátaljai kormányzósági hivatalt megszervezzük úgy, hogy az alkotmánytörvény össze három százalék) végzetes eltolódásokat, súlyos üzemzavarokat okoz. így soha nem mászik ki Európa a gazdasági válságból, hanem éppen ellenkezőleg mindjobban belebonyolódik s egyre áthághatatlanabb határok és korlátok közé szorul a vállalkozói kedv. Hogy milyen hatással Volt a szankció Olaszországra,' azt csak egyes szimptomák- ból lehet megítélni. A hivatalos külkereskedelmi kimutatásokat ugyanis múlt év szeptembere óta az olaszok beszüntették, arra nézve azonban pontos adatai vannak a népszövetségnek, hogy harminckilenc állam milyen súlyos veszteséget szenvedett a szankciós hónapok alatt. A népszövetségi vizsgálat állapította meg, hogy e harminckilenc állam összbevitele Olaszországból múlt év januárjával szemben ez év januárjában — tehát akkor, amikor a szankciós gépezet teljes üzemben volt — 17.7 millió dollárról 9.5 -millió dollárra süllyedt, a kivitel pedig 22.9 millió dollárról 13.9 millió dollárra. Az angol külkereskedelmi társulat jelentése szerint húszmillió font veszteség érte négy hónap alatt Angliát, Franciaországban pedig egyedül a lyoni selyemipar exportvesztesége húszmillió frankra rúg. Franciaország összkivitele 1936 első négy hónapjában a múlt év megfelelő szakával szemben 171.24 millió frankról 49.99 millió frankra süllyedt. Lehetne még folytatni az adatokat, de fölösleges: néhány szám is megmondja, mi történt Genfben s miért kellett sürgősen szakítani a szankciókkal, még mielőtt akárcsak részleteiben is rendeződött volna az olasz-abesszin, helyesebben az olasz-angol viszály. Igen, az olasz győzelem természetesen sok mindenben megváltoztatta Anglia álláspontját, de -maga a tény, hogy a szankciós fegyvert ilyen sürgősen el kell állítani, nem azt bizonyitja, hogy az olasz győzelem előtt, kapitulálnak a hatalmak, hanem azt, hogy saját fegyvereik elől kénytelenek megfutni. Tehát még egyszer: nem igaz, hogy a szankciók hatástalanok maradtak s ezért nem kell tovább bíbelődni velük, hanem igenis: meg volt a hatásuk s éppen ezért kell megszüntetni őket. Ezt a fegyvert se az általános békekedv, hanem a megsértett gazdasági érdek mémitotta el.
