Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-21 / 164. (4013.) szám

8 irodkilom~Művészet Magyar folyóirato júliusa I. Budapest, július. Á Kállay Miklós szerkesztésé­ben újjáéledt Napkelet az európai szellem szolgá­latában áll. Hasábjain mind (gyakrabban jutnak szóhoz a magyar írók kiválóságai mellett a jeles külföldi szerzők. A folyóirat még mindig, júliusi számában is az európai szellemek (budapesti meg­beszélésének hatása alatt áll. Neller Mátyás ve­zetőbe! yen közölt cikkében kifejti, hogy a Nem­zetközi Szellemi Egytittmtiköd'és Bizottsága buda­pesti összejövetelének tulajdonképpen kevés a gyakorlati értéke. Az egyik kiküldött nyilatkozata szerint az értekezlet egyetlen pozitív haszna, hogy eszünkbe juttatja, hogy vagyunk. — Szép Rilke-tanulmányt irt ugyanebbe a számba Erőss Alfréd „A Szépség hite** dinen. A mai forradalmi Németország mintha kitörölné leikéből a csendes, lirikus lelkű Rilke emlékét. Az Imaórák költője azonban ma is hódit. A költő, aki egy hozzáfor­duló fiatal költőnek azt a tanácsot adta, hogy higyjen a szépben, ezzel a mondással örökéletü lett. Az Elvek és Müvek cimü rovatban Vajthó László cikkét találjuk a halhatatlan Berzsenyiről. Kortársai közül ő volt egyedül a végtelenség poé­tája.. Ö Írja a legszebb Fohászkodást Istenhez. — Horváth Béla a halott Gr. K. Ohestertont paren- .tálja. Egyetlen arcképét sem láttam, — Írja, — melyen ne tündökölne az a derűs biztonság, ez az Istentől ihletett, nyugodt és bátor mosolygás. Mo­solygott, mert mindent tudott és folyton készülő­dött a világból. Gazdag könyvkritikák egészítik ki a júliusi számot. * Tamási Áron színes meséjével találkozunk a Nyugat júliusi számának bevezetőjében. Az ismert erdélyi iró ragyogó irás-müvészettel az ember első irodalmi élményét, a mesét emeli csillagokkal ölelkező magasságba. — Schöpflin Aladár beszá­mol az elmúlt színházi esztendőről. Kivált három nagysikerű darabbal foglalkozott a jeles iró és esztétikus: Az Ur katonáival, Szent Johannával, melyben a pozsonyi származású Bulla Elma ara­tott megérdemelt sikert s A néma leventével. Senkisem hitte, hogy éppen, ezek a darabok hoz­nak sikert az előadó színházaknak s ezzel halomra döntik azokat a feltevéseket, amelyek idő előtt a szinház válságáról szólották. Jó darab és jó sze­rep s a színház máris legyűrte ellenfeleit, a mozit és a rádiót. — Cs. Szabó László tartalmas cikkét kell még kiemelnünk. „Műfaj éS'mente-edék" á cikk cime és ebben elmondja, hogy a rossz tár­sadalmi visszhang uj műfajoknak kedvezett. Az uj kifejezési formák személyes ízűek. Az egész gondolatsort Márai utolsó könyve, a „Napnyugati őrjárat*1 indította el s több más könyv igazolta, aminő Aradi Zsolt: .,öt éjszaka*1, Fejtő Ferenc: „Érzelmes utazás** c. kötete. A magyar iró meg­tanult kérdezni a világtól, hozzászokott a lélek hangos beszámolóihoz, megtanult ankétot tartani. Akár napnyugatra megy, akár Zágrábon át a dal- mátok közé, akár öt éjszaka beszélget a dunai rossz szomszédokkal: a nehéz időt dokumentálja. — Teljes egészében közli a lap Babits Mihály be­szédét, A' Szózat ünnepére címmel, melyet az új­pesti Vörösmarty Társaság emlékünnepén mon­dott el. — A Külföld rovatban Schöpflin Gorkij­ról irt nekrológot. * A Literatura első cikke eszmecserét közöl Karéi Capekkel. Az érdekes eszmecseréből kiszakítjuk ezt a jellemző kis részt: „Az emberi együttműkö­dést minden nemzet Írói, minden nép szellemi em­berei csak a maguk módján mozdíthatják elő. Minden iró személyesen felel munkájáért és egye­dül saját lelki-ismerete vonhatja felelősségre: eléggé szolgáltadé az embereknek egymás Iránti szere tétét, vagy sem? Együttműködés természete­sen szükséges. Sokan kérdezték itt tőlem: lehet­ségesnek tartom-e Magyarország és Csehszlovákia közeledését? Lehetségesnek és kívánatosnak tar­tom. Középeurópa népei egymásra vannak utalva és vezetőikét jellemzi, ha ez Hányban mindeddig olyan kevés történt. Mi, Írók, keveset tanácskoz­tunk erről, de elárulhatom, hogy évek óta e Szel­lemi Társaság ülésein Tibomas Mamn, Bartók Béla és én mindig közös frontot alkottunk, anélkül, hogy a szomszéd nemzetek összedolgozásáról nagy beszédeket harsognánk.“ — Reményi József az amerikai Thoroas Wolfe-t ismerteti hosszabb cikkben. — A „Könyvet sohasem veszek*' cimü cikk szomorúan állapítja meg a magyar könyv- napipal kapcsolatosan, hogy hány ember nem vett iskoláskora óta könyvet. Mindent inkább lehet és mindenre szívesebben költenek az emberek, mint könyvre. Ezen — ugylátszik — nem lelhet változ­tatni. Ez a sokat emlegetett „korszellem*'. — Supka Géza keserű szavakkal parentálja el Su- rányi Miklóst, akinek halála véleménye szerint a Széchenyi-tragédia újabb fejezete. >— * A Magyar Könyvbarátok diáriuma uj száma külön cikket szentel a szlovenszkói magyar irók könyvsorozatainak. A cikk szerzője Semetkay Jó­zsef. A szlovenszkói magyarság — irja — a tör­ténelem folyamán nemcsak politikailag és gazda­ságilag, hanem szellemileg is sokkal szervesebben beletartozott az egyetemes magyar életbe, sokkal inkább függött Budapesttől, mint például az er­délyi s emiatt az államfordulat után sokkal tehe­tetlenebb lett. Ilyen előzmények után egyenesen meglepőnek tartja, hogy a szlovenszkói magyar irodalom olyan bőséges terméssel behatolt a ma­gyar könyvpiacra. Egyelőre inkább mennyiségi­leg jelentős a szlovenszkóiak kopogtatása. (A szerzővel itt nem vagyunk egy véleményen, hi­szen a Franklin-sorozatban nem egy, egészen ki­váló s helytálló magyar regény akadt. A kritika elismeréssel fogadta a szlovenszkói írókat s ha a szerző által kifogásolt szlovenszkói regény még nem született meg, Darkő „Égő csipkebokqr** cimü regénye már egészen közel jár ahhoz. Nem is szólva a többi regényről, például Tamás Mihály ..Két pánt közt fut a viz“ cimü munkájáról és Neubauer Pál kétkötetes nagyszabású müvéről.) * Az Uj Kor július 1-én megjelent számában Tóth László „Az őszinteség könyve** címen Aradi Zso.lt Öt éjszaka cimü regényéről mond birá atot. A szlovák, román, szerb, német és magyar fiata­lok öt éjszakára elhúzódó vitája teljes őszinteség­gel tárja fel a Duna völgyéire* problémáit. Egy bizonyos, ezen a könyvön gondolkodni nemcsak lelhet, hanem muszáj is. Olyan olvasmány, amit minél több magyarnak ‘kellene a kezébe venni. Mert ritka az olyan Írás, amelyik ilyen erősen tudja az embert foglalkoztatni napokon át az el­olvasása után, s melyik ennyi nehéz kérdést ennyi őszinteséggel és ennyi bátorsággal merne a mai megtépett és sok, még nagyon fájó sebbel kínlódó magyarságnak előállítani. — A folyóirat közli a magyarországi Prohászka. Munkaközösség 1936. évi esztergomi konferenciájának programját, ame­lyet a népi művelődés szellemében állítottak össze. — .,Mi lesz a magyar állásnélküli ifjúság­gal ?“ cimü cikkében Longauer Imre csurgói hit- tanár eredeti módon akar segíteni a munkanélkü­liségen. A somogyi utak kiépítéséhez munkatábo­rokba invitálja a magyarországi állástalan ifjú­ságot. Dr. MARÉK ANTAL. O Surányi Miklós-einlékbizottság alakúi!. Bu­dapestről jelentik: Az élete delén tragikus kö­rülmények közt elhalt kiváló Írónak barátai és tisztelőd eniilékbizotfoágo-t özienyezmeik Surányi Miklós emlőkének méltó megőirzésére., müvednek mé’pszeirti&itéeiére, írói és publicisztikai törekvé­seinek ismertetésére. A Surányi Miklós Emlék- bizottság október első napjaiban tartja alakuló ülését. Az előkészítő bizottság felkérésére József főherceg, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke elvállalta az emlékbizottság védnökségét, O Rajter Lajos — a newyorki egyetem (l is ad ok tora. Budapestről Írják: Rajter Lajost, a budapesti rádió szlovenszkói származású karnagyát nagy kitüntetés érte: a newyorki egyetem dis/doktorává avatta. Rajter Lajos 1906-ban született és a budapesti Zeneművé­sze ti Főiskola elvégzése után európai tanul­mányútra ment, majd a pozsonyi Zeneakadé­mia tanára lett. 1903 óta a budapesti rádió állandó karnagya és innen többször hívták meg külföldi rádiók vendégszerepelni. így többször vezényelt a bér.b rádióban, hang- ve r'HenykőrutiOfn volt a svédei és Balti-államok rádíó-utijdiójában is. A /fifiIa 1 magyar karnagy mint zeneszerző is ismertté tette nevét. Lég­ii jresobb kompozíciója a rádióban is többször előadott Divertimento. A bécsi operaház hódolata a pápa előtt. jUóxnáhóI A £á£}0- nemréfl kihallgatáson I fogadta a bécsi állami operaház elnökét és tag­jait. Az énekkar ez alkalommal Weingartner igazgató vezénylete mellett Palestrina ,,Sub tuum praesidium" és Schubertnek 23. zsoltárát, továbbá Grossmann tanár, karigazgató vezény­letével Bruckner ,,Ave Maria“-ját és Brahms ,,In stiller Nacht‘‘-ját adta elő. A pápa legmele­gebb elismeréssel adózott a művészi előadásnak és áldását adta úgy a jelenvoltakn^k, miírt Ausztria népének. O Gramofon — mint idegenvezető. A berlini zonetüirténieti múzeumban érdekes kéiszdilék ad -magyarázatot a látnivalókról. A múzeumi őre kis szekrénykét 'tologat tere-miről-tereimre. A szekrényből girambfonlemozröl szóló hang ma­gyaráz e amikor a látogatók egy zenetörténeti emlékhez énnek, például Mozart zongorájához, a magnetofonból — Így hívják az uj készüléket — megszólal Mozart zongorájának a hangja. A berlini múzeumiban a magiiKitofombó,] Bach zom- goirája ée Nagy Frigyes fuvolája jis hallható. O Újabb Liszt-ünnep Franclaarszógban. Pá­déból jelentik: Az „Amit lés de Francé" egyesü­let Khuon-nédorviáry Sámdorinié grófiménak, a párjai magyar követ feleségéinek ifövédmökaégo alatt, Nofhantban, George Bánd kastélyában ki- Mimőein aikeirülit rj«zt-ünrne,)WÓget rendezett. Az finnépséget, amelyen Igen fink oWMflnWiflAg jelent meg, Ha,iikI amzomy megemlékező szavai vezet­ték he, majd Láng-Jvánzló EdHIIi zoingoiraijuiilvész­it iö adott elő Ltezit-nvüveket a Ikiö&ömeég tetszése malkW, 1 Á szlovenszkói magyar Íróik válogatott írásait tartalmazza a Szlovenszkói Magyar írók Antológiája, melynek első kötete, modem nyomda- technikai kivitelben, többszínű fedőlap­pal, 14 iv terjedelemben julius végén je­lenik meg. A sorozat (négy kötet) százkoronás előjegyzési áron megrendelhető (köte­tenként is) a PMH nyitrai kiadóhivata­lában (Methód-t'ér 3). SZÍNHÁZ* FI LM (*) Paula Wessely olasz kitüntetése. Bélésből jelentik: A bécsi olasz követ ünnepélyes formá­ban átnyújtotta Wessely Paulának, az íemert- mevü filmezinésznőinek a Volipi-sérteget. Ez a serleg a művésznő érdemeinek nemzetközi el­ismerését jelenti, amely csak a filmimüvészét legjobbjainak jár k,i. (*) Két világhírű művész hirtelen halála., IS'cMIből jelentik: Moser József, a bécsi Burg- tbeater tiszteletbeli tagja, a közkedvelt „Pepi" 72 éves korában szávszélíhüdésben ímeghailt.Moser mint diák Prágából egy vándor- szintársulattal szökött meg, mert az iskolából műkedvelőd színpadon való szereplése miatt kicsapták. Kisebb városokban és Német­országban való szereplés után Pozsonyba ke­rült, ahol Girardi fedezte fel és vitte el a bécsi Burgtheaterbe, ahol 40 évig működött. — Argentína, a híres spanyol táncosnő Bayon- neban szívbajban meghalt. Argentína Dél- amerikából származott és művészete az egész világon ismert volt. A spanyol köztársaságtól a legmagasabb kitüntetést kapta. (*) Németh Mária és Alpár Gitta együttes föllépése Budapesten. Budapestről írják: Nem mindennapi szórakozásban lesz része augusztus­ban a budapesti közönségnek. Az egyik szabad­téri operaszinpad vezetősége közös föllépésre szerződtette Németh Máriát és Alpár Gittát. A két világhírű magyar művésznő együtt fog éne­kelni. A Denevér cimü daljátékot választották ki a két világhiresség találkozására. Rosalindát énekli Németh Mária, míg Adél szerepében Al­pár Gittát fogja hallani a közönség. . Németh Mária és Alpár Gitta föllépésének az a külön érdekessége, hogy a két énekesnő Budapesten még sohasem szerepelt együtt. (*) A milánói Scala bemutat egy elfelejtett Rossini-operát. Milánóijain bemutatják Rózsim­nak egy jóformán teljesem elfelejtett operáját, amelynek cinné „La caimbiate de marf.mioinio". Ez a bájos szövegű és értéikes zeméjii daljáték bosszú időn át érdemeit lenül merni szerepelt a imü- soirom. A felújítást nagy érdeklődéssel várja a zenebarát közönség. (*) Az idén Goldonl-darabok kerülnek Velen­cében szabadtéri előadásira. Velencéből jelentik: Az olasz sajtó- és propagandaügyi minisztérium .Velence városi vezetőségével egyetértésben el­határozta, hogy szabadtéri rendezésben Goldo- nineik több ez ind arabját fogja bemutatni. A S. Zaceairia-itéren kerül előadásra a „Ventaglio" cimü, a Gosmo-ibérem pedig a „Le ibieruffe chlo- zotte** cimü színmű. Ezek a darabok még jú­liusban kerülnek Velencében előadásra, Remato 'Simoni és Guido Salivini renideiziésiébein. Goldomi •müveinek szabadtéri -előadásával Velence isimét olyan értékes művészi -élményben részesíti -a kö­zönséget, amely méltóan sorakozik az elmúlt években rendezett hasonlóan nívós művészt ese­ményekhez. A tmsotfyi Maik taksa**: REDOUTE: Aerograd. ÁTLÓN: Egy igazi kölyök. METROPOL: Cigányver, ALFA: Nyári szünet. LUX: A hasonmás, URÁNIA KERTI MOZGÓ: A* uj rokon. TATRA: Félre a gondokkal. ELEKTRO BIO. Felhóostromló. A KASSAI CÁRITÓL MOZGÓ MŰSORA: Köszönöm, hogy elgázolt. (Timty Ida.) A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MÜSORAt A Santa Cruzl pokol, (Lhkíodcov^ 1936 juliua 21, RecKL OLMWmiPtK ^mmá. Meggyujtották az olimpiai tüzel Athén, július 20. Ma déliben pont 12 órakor Vakapolus görög miniszter a nap sugaraiból gyűjtőlencsén át meggyujtotta az Altison a régi olimpiai templom előtt az olimpiai tüzet, amit koszorús lányok vittek be Athénbe az ókori olimpiák szín­helyére. Itt Athén polgármestere egy kört futott az első fáklyával, amit azután a ki­jelölt futók vettek át. Görögországon 1108 kilométert, Bulgárián át 208 kilométert, Jugoszlávián át 575 kilométert abszolvál­nak a futók. Belgrádban Péter király is fut egy kört és a fáklyával apja sírján örök­mécsest gyújt. Ausztrián át 219 kilométert tesz a fáklyavivők útja. Itt Stanhemberg herceg sportvezér, dr. Theodor Schmidt, az osztrák olimpiai bizottság elnöke és többek közt Schafer olimpiai világbajnok is átveszi a fáklyát. Magyarországon S86, Csehszlová­kián 282 kilométert tesznek a futók. A csehszlovák határt julius BO-án lépik át a versenyzők és este érkeznek Prágába. Az ut utolsó szakasza Németországon át 267 kilométer. A berlini olimpiai stadionba a fáklyát az első olimpiai játékok maratoni győztese, egy görög juhász viszi majd be. GO Kisorsolták a futballtomát, Berlinből je­lentik: A FIFA technikai bizottsága szombaton este sorsolta ki az olimpiai futballtomát, ame­lyen 16 állam vesz részt. A két csoportba a kö­vetkező államok jutottak: A-csoport: Németor­szág, Egyiptom, Anglia, Olaszország, Norvégia, Peru, Lengyelország és Svédország. — B-cso- port: Ausztria, Kina, Egyesült Államok, Finnor­szág, Magyarország, Japán, Luxemburg, Török­ország. Az első forduló párosítása: A) Egyip­tom—Ausztria, B) Lengyelország—Magyaror­szág, C) Olaszország—Egyesült Államok, D) Svédország—Japán, E) Norvégia—Törökor­szág, F) Anglia—Kina, G) Németország— Luxemburg, H) Peru—Finnország. A II. fordu­lóban I. H—A, II. E—G, III. DC, IV. F—B. — A középdöntőben az I. a IV. és a II. a III. győz­tese ellen áll ki. Magyarország tehát esetleges győzelme esetén Anglia—Kina nyertesével kerül szembe. ÉSAKK 1 Heves végküzdelmek a podj’ebrádi sakkversenyen Podjebrád, joi.lius 20. A memzie-tközi -sakk- vére eaiy szombati, 11 -ik fordulóján valamennyi játszma befejezést nyert. Steiner Zinn-ert, Pirc Opocenskyit, Treyfeal Richtert, Flolhr Fazekast, Memsik-ová pedig dr. Sicaliokát győz-te te. El- dö-nte-tlieinül végződtek a Firydman—-Stahlbeirg, Thoimas-—Eliskases, Füttye—P-eteov és a dr. Aljechin—Pelikán játszmák. Ez utóbbiban a volt világbajnok már vesztésre -állt., amikor elkerült a helyzetet remisre megmenteni. A vasárnapi, 12-ik fordulón viszont csak a dr. Treybal—Opocemsky játszmát fejezték be, amit az utóbbi nyert meg. Függőben maradtak: •a Frydmam—Mensiko'vá, FÍohr—Fottye, dr. Skalicika—Petrov, Fazekas—E-liskasee, Ri-chtier —Steineir, Aljeichin—Pirc, Zinmer—Th-omas, Peli­kán—Stah'liberg játszmák. — A verseny állása a 12. forduló után: Dr. Aljeicihin és Frydman 8)4(1), Flolhr 8(1), Pirc 7)4(1), Füttye, Stalh-1- beng 7 (1), Eliskae-ee. Pelikán 6)4(1), Petrov 6(1), Opoöemeky 6, Menteik óvá, Ricbter 5 (1), Steiner 4)4 (1), Ziininer 3)4 (1), dr. Treybal 3)4,'dr. Ská­láé-ka, Tlhoimae 2 )4 (1), dr. Fazekas 2 (1). A nemzeti tornán Hroimadka 11)4 ponttal tett első Olexa 10, Gilg 9, May 7)4, Barta és Has-ék 7, Enge.l 6)4 pontja előtt. A főtornán Hermán 8 ponttal győzött Gru- setzky József (Kassa) 7 )4 pontja előtt. — NYILATKOZIK A HOLLYWOODI KALAP- KIRÁLYNŐ. Londonból jelentik: Néhány nap óta az angol fővárosban tartózkodik a világ egyik leg- Ihi-resebb és leggazdagabb kalapszalontúlaj-dono3- nője, aki a hollywoodi sztárok részére a szenzá­ciós kalap-kreációkat tervezi. A.z újságírók ter­mészetesen megrohanták a hires hölgyet, akinek minden szavát áhí tattal lesi a hölgy közönség. Pe­dig ő igazán nem mondott kedves dolgokat az an­gol hölgyeknek, akik szerinte a világ legideálisabb „fejei", do nincs ízlésük. Nem hallgatnak a kala­pos-nőkre, hanem saját katasztrofális Ízlésük után igazodnak, azért is látni annyi botrányos alakú kalapot Lon-onhan. A hollywoodi sztárok ezzel szem-bon engedelmeskednek a díváik reá lónak, ide­ális vendég például Ma rle-ne Diót Heh, akinek min­déi) kalap jól áll. Legutolsó filmjében, 'a. „Vágy­ban", Ibord egy kalapot, amely ötvon angol font­ba kerüli. Greta Garbó a malomkerék nagyságú kalapokat sárréti, de ellentétben a többi sztárral. r filmje után nem dobja el a kalapot, hanem még vögy öt évig vttaeih

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents