Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-21 / 164. (4013.) szám
1936 jullua 21, kedd. ^»ra:gai-AVg^arhiriíAI> 5 A spanyol forradalom előzményei A népfront kormányának gyengesége és az elodázott szociális reformok okozták a forradalmi zendülés kirobbanását Spanyolországban A PMH madridi tudósítójának helyszíni jelentése a forradalom okairól Madridi tudósítónk cikkét szombaton tette postára, azóta két kormány bukott meg Spanyolországban. Madrid, julius 18. (MTP). A váratlanul kirobbant katonai zendüléssel kapcsolatban mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy nem is robbant ki olyan váratlanul. Már hetek óta fel volt készülve rá a kormány, hogy leszámol az egyre erősödő ellenforradalmi szervezetekkel, persze a kormány belső ellentétek miatt kénytelen volt huzni-ha- ’logatni a maga offenziváját, közben a másik oldal nem volt ilyen ingadozó s erélyes akcióba kezdett, Hogy mi lesz a mozgalom vége, még nem lehet tudni, annyi bizonyos, hogy akármelyik irányzat marad győztesen a porondon, burkolt vagy diktatúra következik, A forradalmi mozgalmak kirobbanásának a kormány és a kormány mögött felsorakozó pártok határozatlansága és egyenetlensége az okozója. A kormány ezenkívül a szerencsétlen kijelentések és hadmozdulatok egész sorát követte el. így például, amikor megölték Jose de Castillo kapitányt, erélyes harcot hirdetett a jobboldali pártok ellen, mert állítólag a gyilkosok innen kerültek ki, röviddel ezután, mintegy retorzióként következett Jose Calvo Sotelo meggyilkolása, ami hihetetlenül izgalomba hozta az ország közvéleményét s elkeseredést szült még azok között is, akik különben nem rokonszenveznek a szélsőjobboldali törekvésekkel. A rend és a közbéke megoltalma- zásáról szóló erélyes belügyminiszteri felhívás után következett azonnal a gyilkosság, amit a rendőrség emberei hajtottak végre a jobboldal vezérén, egészen természetes, hogy ez nem javított a kormány helyzetén. Caballero vagy Gil Robles? A kormány helyzete tudniillik a zendülés kirobbanása előtt is tragikusan gyenge volt. A francia népfront-kormányhoz hasonló baloldali polgári és szocialista koalíció vezette az állam ügyeit, a kormányt támogatták a szocialisták és kommunisták, a szindikalisták azonban ellenzékben voltak. S a szocialisták és kommunisták között sem volt túlságosan nagy egyetértés. Sőt még a szocialista párton belül is két irány állott élesen szemben egymással s Caballeronak, a spanyol szocialista párt radikális vezérének befolyása egyre jobban érvényesült. Amit megmagyaráz az a körülmény is, hogy a munkástömegek hangulata is meglehetősen radikális lett az utóbbi hónapok eseményei következtében, egyre élesebb balratolódás volt észlelhető az egész vonalon s nyíltan Caballerot emlegették a jövő emberének. Tőle várták, hogy a szocialistákat, kommunistákat, szindikalistákat és anarchistákat egy táborba egyesítse. Persze ezt a fejlődést figyelemmel kiséri a jobboldal is, amelynek vezére ma is, mint volt azelőtt, Gil Robles. Az ellenforradalmi hanguat az országban nőttön-nőtt s arra a hirre, hogy egy marokkói helyőrség tisztjei fellázadtak s hogy királypárti csapatok közelednek az ország felé, a faliak népe a legtöbb helyen fellázadt és elkergette a kormány embereit. A kormány tehetetlen volt, mert a két ellentábor között a középen állva nem tudott soha érdemlegesen cselekedni. Az Igazság szerint a kormány nem tudta, kire támaszkodjon: a munkásságra vagy pedig a hadseregre? Amíg a kormány ingadozott s nem tudta, melyiket szeresse, addig a két tábor között egyre hevesebben dúlt a polgárháború. Sztrájkok, merényletek, gyilkosságok, robbanások napirenden voltak Spanyolországban. S noha Madridban most aránylag nyugalmasabb hónapokat éltünk, mégis mindenki fel volt készülve arra, hogy valami történni fog, A kormány nem tett egyebet, mint letartóztatásokat eszközöltetett. A börtönök zsúfolva voltak s az országban napróü- napra nőtt a nyugtalanság és elégedetlenség. A jobboldal azzal vádolta a kormányt, hogy az országot tönkreteszi úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg, a baloldal pedig azt hangoztatta, hogy a kormány erélytelensége következtében nő napról-napra az elégedetlenség az országban © követelte a jobboldali pártok vezetőinek letartóztatását. A régi bűn: a földkérdés Minden spanyol kormány helyzetét eddig még az agrárkérdés megoldhatatlansága mérgesítette §1, Most is ez történt. A forradalomnak. ugyanazok a szociális indítóokai, mint a többi spanyol forradalmaknak. Nem szabad elfelejteni, hogy a forradalmak sorsa soha nem dől el a nagyvárosokban. A városi lakosság Spanyolországban is közel áll a baloldalhoz. Az ország lakosságának nyolcvan százaléka azonban földműves. Az agrárkérdés megoldása Spanyolországban nagyon nehéz, majdnem lehetetlen. A szegény parasztok olyan súlyos helyzetben vannak, hogy még’ földosztással sem lehetne rajtuk segíteni, már pedig túlságosan radikális reformtól óvakodott a kormány, A földbirtokok nyolctizedrésze a nagybirtokosok kezén van. Ezek közül sokan ülnek még ma is a kormánypártokban, vagy legalább is nagy befolyásuk volt a kormány uraira. A spanyol parasztnyomor méreteihez képest egyáltalán nem jelent érdemleges megoldást, hogy a kormány eddig százezer parasztnak adott földet, de arról még ezek nagyrészénél sem tudott már gondoskodni, hogy az uj birtoknak hasznát is lássák. A legtöbb uj birtokos nincs megelégedve azzal sem, amit kapott, de főleg azzal rombolták le a földreform tulajdonképpeni hatását, hogy nem tudtak a parasztnak mezőgazdasági kölcsönt nyújtani, hogy a föld megműveléséhez szükséges eszközöket megvásárolja és hogy álatokat nevelhessen magának. Mert a spanyol parasztok földhözjuttatása egyike a legsúlyosabb szociális problémáknak, amik Európában sürgős megoldásra várnak. A spanyol parasztok legnagyobb része elégedetlen, az uj birtokosok között nem egy akadt, aki nem tudta, mit kezdjen a kapott földdel s mert nem kapta meg a megműveléshez szükséges eszközöket, vette szegényes motyóját és otthagyta az ajándékba kapott földet. Mit kezdjen vele? — mondotta s inkább visszament a régi nyomorba. Ami az igazat megvallva, nem volt sokkal rosszabb uj helyzeténél. A kormány közben tehetetlen volt, ígéreteket Ígéretre halmozott, de tenni nem tudott semmit. Az agrárintézet igazgatója nagy rádióbeszédet tartott néhány nap előtt és azt fejtegette, hogy a túlságosan gyors tempójú átalakulás nem egészséges. Türelem, — hirdette a parasztoknak —, mindenkire sor kerül, a kormány rövidesen további félmillió parasztot fog földhöz juttatni. Dehát várnak-e majd addig a parasztok? — kérdezték egészen nyíltan a szélsőbal és szélsőjobb lapjai. A munkásság is elégedetlen A munkásokkal sem volt nagyobb szerencséje a kormánynak. A munkásság sem kapott az úgynevezett baloldali koalíciótól egyebet szép szavaknál és nagy ígéreteknél. Például megígérték nekik a munkaidő megrövidítését és általános béremelést. S azután az ígéretekhez úgynevezett okos magyarázatokat fűztek, hogy Spanyolország el1- maradt ország, fejleszteni kell először külkereskedelmét, iparát, meg kell várni, mig a kivitel pénzt hoz az országba.., A SBovensky Denik súlyos vádjai a tapolcsányi tífuszjárvány miatt Pozsony, julius 20. A „Slovensky Denik1* jelentése szerint a tapolcsányi kórházban —> mint arról a PMH is beszámolt —- egy héttel ezelőtt tífuszjárvány tört ki. Mint a lap szószerint közli: ,,01y betegek estek tífuszba, akik más betegséggel kerültek a kórházba, sőt megbetegedtek orvosok, ápolónővérek stb. is. Az első napokban körülbelül Mindazon mérgezési esetek leküzdésénél, melyeket romlott ételek okoznak - tehát főleg húsmérgezés, vagy gombamérgezés előfordulásakor - a gyorsan ható természetes „Ferenc József* keserüviz azonnali használata rendkívül fontos segédeszköz. Híres orvostudományi könyvekben felemlítik azt is, hogy a Ferenc József víz ólommérgezésnél, mint specifikus ellenszer, teljes mértékben beválik. Az orvosok ajánlják. harminc tifuszbeteg volt a kórházban. Jelentésünkre az országos hivatal akkor azt közölte, hogy minden szükséges óvintézkedést megtettek- a járvány terjedésének meggátlására. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy egyetlenegy célszerű intézkedés sem történt, ellenkezőleg, a tifuszbacilüusok forrása továbbra is nyitva maradt, a járvány terjed, úgy hogy a hiányos ellátás miatt több mint hatvan ember betegedett meg tífuszban és a halottak száma háromra emelkedett.** „Sok beteg a halálíal vívódik és az országos hivatal1 mindeddig elmulasztotta azt is, hogy bizottságot küldjön ki, amelynek meg kellett volna tudakolnia a kórház orvosainak véleményét, hogy miként terjedhetett el a járvány, amely már a tapolcsányi járás környékén is szedi áldozatait. Az országos hivatal mindeddig nem tiltotta meg a további betegek fölvételét a tapolcsányi kórházba és nem rendelte el, hogy a kórházból elbocsátott emberek a megbetegedési veszély idejéig betartsák a szükséges rendszabályokat.** „Nem akarunk demagóg módon riasztó híreket közölni. Elhallgatjuk az Igazságot is, nehogy a tapolcsányi kerület nyugodt lakóit felizgassuk az országos kormányzat ellen, amely e közömbösség és felelőtlen könyelmüség révén előidézte, hogy hat- vaíi személy a halállal viaskodik, három Személy pedig meghalt.** Eddig szól a „Slovensky Denik1* jelentése. GIL ROBLES, a spanyol jobboldal vezére Franciaországba menekült. S természetesen, addig türelemre van szükség, addig a munkásságnak várnia kell. Ezek az Ígéretek persze a munkásság körében is elkeseredést keltettek és erősítették a radikális szárny helyzetét. A parasztok elégedetlensége a jobboldali, a munkásság elégedetlensége a baloldali szélsőségek malmára hajtotta a vizet, a polgárháború itt készült a szemeink előtt, tudtuk, hogy ki kell robbannia. Egészen bizonyos, hogyha a jobboldal nem lép akcióba, a szélsőbal kezdte volna meg a támadást. Pontosan az a helyzet, mint volt Mussolini és Hitler uralomrajutása előtt. A megelőzött forradalom esete forog fenn Spanyolországban is. Amihez tagadhatatlanul hozzájárult a kormány tehetetlensége is. Igaz viszont, hogy a kormány kénytelen volt minden erejét a polgárháború veszélyének elhárítására fordítani s igy a legfontosabb szociális reformok megvalósítására már nem maradt sem ideje, sem energiája. Pedig csak igy lehetett volna a véres eseményeket elkerülni, gyors és eredményes szociális reformokkal, amelyek az ország forradalmi hangulatát levezették volna. A mexikói katolikusok sorsa A mexikói állapotok megvizsgálására kiküldött amerikai egyházjogi bizottság, egy katolikus, egy protestáns és egy zsidó tagból álló választmányt bízott meg a feladattal. A választmány ama meggyőződésre jutott, hogy a mexikói kormány az alkotmányból folyó kötelességeit durván megsértette s a polgárokat vallási és kultur-szabadságuktól megfosztotta. 1936 február havában a népszövetség jogi és politikai állandó bizottsága elé erről jelentést is tettek, melyet a népszövetségnek e bizottsága az idei glasgowi gyűlésének tárgysorozatába is felvett. Közvetlenül azonban a tárgyalás előtt e kérdést megmagyarázhatatlan módon minden indokolás nélkül a napirendről levették. A népszövetség a mexikói vallásszabadságot nyilván csekélységnek tekinti. Az amerikai sajtó nemrég a clevelandi polgár- mester jelentését tette közzé Mexikóban szerzett benyomásairól. Annak megállapítása után, hogy a külföldi utazási vállalatok mexikói vezetői hivatalos megbízásból az utazók elé teljesen hamis képet tárnak a tényekről, igy folytatja: „Néhány amerikaival találkoztam, akik Mexikóban laknak. Biztosítottak róla, hogy a kormány minden abbeli törekvése, hogy a mexikóiakat hitüktől megfossza, hiábavaló. Még oly vidékeken is, ahol a papságot teljesen eltávolították s a templomokat bezárták, hívek nagy tömegekben vonulnak a templomok elé és egymást szorosan a falakhoz szorítva végzik ájta- tosságukat. Az egyik helységben tanúi voltunk ilyen jelenetnek. Egyik utitársam, skót protestáns, belsejében megrendülve mondotta, hogy egész életében nem látott ilyen csodadolgot, mint e mexikói hitvallást. Teljesen elhibázott dolognak tartja, hogy e népből a hitet kiirtani akarják, mert megvan győződve róla, hogy e nép vallási buzgóiságának szabad 'kifejtésében még többet tudna cselekedni, mint a világ bármelyik népe ... Az iskoláztatásról mindenütt csak panaszokat hallottunk. A templomok bezárása óta az iskolákat teljesen elhanyagolják, miután a kormány sokhelyütt saját iskoláit még fel sem állította.** VÍZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) Igen t. előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratlslava, Lő- llyen útlevelek meghosszabbítását Is vállaljuk. A több! országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk rlnckapr,-ueea 17, IL (Central Passage). eszközli: Praha II* Panskíi ul. 12, III.
