Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-21 / 164. (4013.) szám

2

<PKAGAiA\a&^ARH1RIíAI»

1936 julius 21, kedd.

A felkelők ultimátumot intéztek a kormányhoz

Páris, janiimé 20. A spanyol helyzetről lehetetlen képet alkotni. A madridi kormány szigorúan ellenőrzi a nagy nemzetközi tudósitóirodák szerkesztőinek működését s csakis a cenzúráit hirek láthatnak napvilágot a világsajtóban, viszont a Lisszabonból, Gibraltárból és a franciaspanyol határról érkező hirek annyira zavarosaik, annyira ellentmondóak, hogy tehetetlen belőlük kihámozni a valódi helyzetképet. Valószínűleg a kormány ura a helyzetnek Madridban és számos iparvárosban, ahol a munkásmiliciák- ra és a polgárőrségre támaszkodik. Katalánjában és Észak-Sponyoloxszágban is rend van, vagy legalább is a kormány a polgárőrséggel és a milíciával fenn tudja tartani a rendet. Dél- Spanyolország azonban Sevillával együtt ugy- látszik a felkelők kezén van s a felkelők offen- ziváját nem sikerült még megakasztani. Algeci- ras és környéke is a felkelőké. Gibraltári jelentés szerint a felkelők a spanyol idegenlégió csapataival együtt megszállták az összes Gibraltár- kömyéki katonai támaszpontokat és heves harPáris, juliais 20. A Havas-iroda újabb részleteket jelent a spanyol forradalomról. Néhány francia lap rendkívüli kiadásokban számol be a spanyol eseményekről. Francia- ország népét azért is közelebbről érdeklik a spanyol események, mert a spanyol népfront- kormány, amely ellen a monarchista zendülés kirobbant, nagyon sok tekintetben rokon a jelenlegi francia kormányrendszerrel és köztudomású dolog, hogy a spanyol balratolódás annak idején jelentős hatást gyakorolt a francia közvéleményre is.

Franciaországban a nyugtalanság óriási a spanyol események miatt, amit csak fokoz az a körülmény, hogy úgyszólván lehetetlen megnyugtató jelentéseket kapni a határon túlról. A bilbaói rádió jelentése szerint számos polgári hatóság is csatlakozott a felkelőkhöz. A felkelők e jelentés szerint Franco tábornok vezetése alatt feltartóztathatatlanul

cot vívnak a népfront miliciáival. A felkelők több helyen heves ágyutüaet zúdítottak a kormánycsapatokra és főleg a milíciákra.

A sevillai rádióállomás utolsó jelentését közvetlen tiz óra előtt adta le, hogy azóta mi történt, nem lehet tudni. Madridi jelentés szerint a sevillai rádió ismét a kormány kezére került. A 10 óra előtti jelentés szerint a hadihajók is csatlakoztak a felkelőkhöz és támogatják a csapat- szállitást Cadiz és Marokkó között. A felkelők másodszor szólították fel lemondásra a kormányt és jelenítették, hogy amennyiben a kormány délig nem mond le s nem adja át helyét a felkelőknek, repülőgépekről fogják bombázni a kormányépületet. Az idegenlégió és Franco tábornok csapatai e jelentés szerint előnyomuló- ban vannak Madrid felé. E jelentés óta a sevillai rádió elnémult.

A zendülés részletei

London, július 20. A Reuter-iroda jelentést közöl arról, hogyan foglalták el a felkelők ugynyomulnak előre. A felkelők gépfegyver- és ágyutüzzel minden ellentállást lehetetlenné tesznek. A Tangerbe érkező menekültek elbeszélése szerint egész Spanyolországban magasan lobog a polgárháború lángja és ezek szerint a kormány egyedül Madridban és a főváros környékén ura a helyzetnek. A hadsereget azonban nem merik a madridi kaA spanyol belügyminiszter ma délelőtt rádióbeszédet tartott, amelyben jellemezte a helyzetet és kijelentette, hogy Madridban is felkelés tört ki, a felkelést azonban sikerült elfojtani. (A belügyminiszternek ehhez a jelentéséhez más forrásból hozzáfűzi a Havas-iroda, hogy néhány madridi kaszárnyában tört ki a zendülés, itt azonban a kormány csirájában tudta elfojtani.)

szólván percek alatt a cadizi kikötőt, ahol azután a Madrid ellen vonuló csapatokat partra rakták. A ,,Ghurruza“ torpedóromboió a hajnali órákban egészen észrevétlenül közeledett a part felé s még mielőtt a lakosság és a partőrség feleszmélhetett volna, hogy mi töitént, bombázni kezdték a partot. Csak ekkor tudták meg, hogy a hajót felkelő tisztek vezénylik. A hajó ellenállás nélkül kötött ki és fedezte a csapatszálli- tó hajókat. A felkelők úgyszólván percek alatt kerítették kézre a várost, ahonnan megindították az előnyomulást az ország belseje felé.

Paris, juliais 20. Az ,,Intransigeant“ marokkói munkatársának jelentése alapján ismerteti a marokkói zendülés kirobbanásának körülményeit. A zendülés, ugylátszik, előre megbeszélt terv szerint Laracha városban tört ki. A felkelők hatalmukba kerítették a postahivatalt és a város valamiennyi középületeit. Ezután következett Spanyol-Marokkó minden jelentős városában a felkelés proklamálása. Akik nem csatlakoztak a felkelőkhöz, golyót kaptak. A zendülésnek már eddig is rengeteg halálos áldozata van.

Párisba ma befutott két spanyol gyorsvonat. Az egyik Barcelonából, a másik Madridból jött, mindakettő menetrendszerű pontossággal futott be a francia fővárosba. Ellenben a Franciaországból érkező vonatokat a spanyol határon megállítják és nem engedik tovább. ,

szárnyákban mozgósítani, mert attól tartanak, hogy a katonák csatlakoznak a felkelőkhöz. A belügyminiszter kizárólag a rendőrség és az önkéntes, főleg munkásokból álló milícia fölött rendelkezik. A menekültek véleménye szerint döntő ütközetre vagy ma éjszaka, vagy a holnap reggeli órákban kerül sor.

A belügyminiszter beszédében kijelentette, hogy a kormánypalota előtt összegyűlt tömeg lelkes éljenzéssel fogadta, amikor kitűzték a minisztérium épületére a felkelőktől zsákmányolt zászlót. Ugyancsak e belügyminiszteri jelentés szerint több spanyol tartomány csatlakozott a kormányhoz. A kormány megerősödött azáltal is, hogy számos tankezred csatlakozott hozzá és hajlannincs, hogy a zászlóim merre mennek. Katona vagy, a katona nyelvén szóltam hozzád, megérthetsz.

A darázs hangosabban énekelt egy sort.

— Kossuth féltékeny rád, ellenséged.

— Nem hiszem.

— Árulónak kiált.

— Látod, nem vágyók az.

— Mindkét rész árulónak fog tartani.

— És én mégsem árulom el az igaz ügyet. Ez a válaszom. Ágyat bontatok, feküdj le és kérj egy forró teát.

A fekete bajusz megrándult. A láz érzékennyé tette, a fagy, a hideg szél után ez a fütött szoba forróssággal rohanta meg és megfájditotta a fejét. Az asztallapba kapaszkodva felállt.

— Vendéget, — mondja rekedten s táncol a szigorú bajusz — nem szokás elküldeni.

A tábornok szeme most egészen -ellágyult kék. Nem tud haragudni a cigányképü kapitányra. Megzavarja a hosszú, csontos ember remegő hangja. Feláll ő is és most homlokát éri a fény és szőke szakállát. Ez barátságossá teszi mozdulatlan arcát.

— Ne haragudj és ne érts félre, szívesen látlak. De ezekről a dolgokról ne beszéljünk. A

kötelesség, kötelesség.

Kedves és a másik előtt ez a kedves hang felriasztja a láz könnyen látó emlékezésiében Tullnt, az iskolát, a két szepességi fiú barátságát, régen elkopott ambíciókat és füstbe ment terveket. Keserűség csordul ki a száján:

— Az ember azzal tölti el az életét, — dör- mögi maga elé, — hogy jót akar és nem tudja megértetni magát.

A tábornok látja, hiába vitatkoznék, egyszerre ólomsullyal húzza a fáradtság. Megrohanja a délután megtett hosszú ut által okozott kimerültség, combjaiban remeg, derekát zsiibbasztja. Guyon táborában járt, elindította Branyiszkó ellen s nyargalt vissza. Fáradt szemhéjai mögül elmosódottan látja az Izgatottan magyarázó Hran- kay kiforduló fekete szembogarát, sárga fogait, talán egy pillanatra el is aludt s amint felrebbent a fáradtság rárohanó ernyedtségéből, még mindig tovább folynak a kapitány érvelő szavai.

...a dinasztia iránt is tartozol kötelességdó a fölkelők ellen indulni. A kormány repülőgépei Mirandánál egy felikelőcsapatot úgyszólván teljesen megsemmisítettek.

Ezzel a hivatalos jelentéssel ellentétben áll az, amit a francia határon átjutott menekültek mondanak. A menekültek szerint a fölkelők Malagát és Viallandoliot megszállva tartják. A két város egyelőre a fölkelés centruma, innen indulnak újabb és újabb csapatok az ország szivébe. A felkelők erős tüzérséggel útban vannak Madrid felé. Gibraltárba rémhírek futottak be a fölkelőik által megszállva tartott területeken dúló harcokról. Megerősitik azokat a híreket, amelyek szerint Malaga lángokban áll. A gibraltári angol hatóságoknak hétezer menekültről kell gondoskodniuk, akik az utolsó negyvennyolc, óra alatt borzalmas állapotban, úgyszólván félmeztelenül, saját bevallásuk szerint a halál torkából érkeztek. Legújabb jelentések szerint a brit hatóságok Malagába útnak indítottak két torpedórombolót az ottani angol érdekek meg- védelmezésére és hogy a maiagai angol állampolgárokat fedélzetükre vegyék.

Menekülnek a szocialisták és kommunisták

Bayonneba érkező jelentések szerint a felkelés átcsapott Aragónáiba is. Azok között a menekültek között, akiknek sikerült a francia határt átlépniök, számos szocialista és kommunista képviselő is van, Jacca város szocialista polgár- mestere is, valamint a szocialista és kommunista párt tizenhárom tagja is megérkezett. Az ő állításuk szerint a jaccai katonai helyőrség is fellázadt s a kormány képviselőit erőszakos utón eltávolították állásaikból. Madrid és Spanyolország belső része között teljesen megszakadt az összeköttetés. Ugyancsak Bayonneból származó jelentés szerint nem igaz az a hir, hogy számos volt magasrangu katonatiszt menekült el Spanyolországból, ellenben kommunista és szocialista képviselőik hagyják el páni félelemben az országot. A határon is észlelhető a forradalomnak némely nyoma. St. Sebastianból például szakadatlanul lövések zaja hallatszik, egész nap gépfegyverropogás, sőt időnként ágyudörgés hallható a város felől. A spanyol-francia határon megkettőzték a határőrséget és a vámőrséget. A menekültek állítása szerint a csendőrség mindenütt fegyvert osztogat a lakosság között.

tudással. És ha már erről nem akarsz tudni, magad iránt is. Magad iránt! Még mindig nem látnád, mi lesz a sorsod?

•— Nem vagyok jós.

— Ha Kossuthák győznek, akkor velük kerülsz szembe a váci kiáltvány miatt.

— És ha veszítünk? «— kérdi mosolyogva Görgey.

— Biztosítani kell magad! — emeli feli kezét Harnkay.

— És a biztosítás módja?

Hrankay izgatott, remegő kézzel gombolko- zik. Levelet húz elő s ünnepélyes arccal nyújtja Görgey felé.

— Mondd csak el, mi van benne, úgyis ismered a tartalmát.

Hrankay egy pillanatig tartja még a levelet a levegőben. Azután leteszi az asztalra. Zavart.

— Kapituláció.

— És a kötelesség, — kérdezi a tábornok előredőlve — szerinted mi van a kötelességgel?

Hrankay ravaszul fordít a beszéden. Az ajánlat gyalázata percről-percre kevésbé nyomja a lelkét. Már fel tudja emelni fejét s szembenéz Görgeyvel.

— Jó barátod vagyok és ezért mondhatom: egyetlen kötelességed van és ez a magad iránt való kötelesség.

— Eszerint kötelességem mindenkit, aki bennem bizik, elárulni?

A gúnyos hang már felingerli Hrankayt. Hangosabban beszél.

— És az asszony? Feleségeddel mi lesz? Ezzel az idegen asszonnyal, akit teljesen magára hagytál. Akit már ma is úgy kerülgetnek, mint egy gazdátlan jószágot.

— Hallgass! — mondja a tábornok s egyszerre rekedt.

— Nem hallgatok, — replikáz elszánt hangon a kapitány. Magas gallérjához nyúl, megigazítja. — Hadd lásd, kikért áldozod fel magad.

— A féleségem ne keverd ebbe az ügybe. Ez egyedül az én dolgom.

Feláll. Az előbbi fáradtság most nyugtalansággá változik. Nyújtott, merev lábakkal az ablakhoz megy. Nem akarja hallani, amit ez a pödört bajuszu, kifulladt ember mondani fog.

(Folyt, köv.)

(2)

Tudja, hogy Hrankay Józsi most Windisch- graetz követe. Ezért nem szól. Engedi, beszéljen. Ez olyan forró kása, ami nem hűl, minél többet kerülgeti, annál jobban megégeti majd száját. Hrankayt zavarja a fagyos csend, az egészséges ember hűvös várakozása, rászegződő, fürkésző nézése, ingerli a daxutollias kossuthkalpag is, a lázadás szimbóluma, amit ott talált maga mellett, egy székre hajítva. A láz, amely ilyenkor felesleges tüzeket gyújt szemében és a hiábavaló tüzek, forróságok bágyasztják és forralják, ingerlik is egyben. Amit mondott, valóság és ez keserű irigységgel tölti el. Artúr alig változott és ha változott, még pompásabib ember, mint amilyen Prágában volt, amikor egy szép napon váratlanul levetette a császár kabátját. Vállasabb lett, de szikár maradt emellett, határozott, egyenes vonalakkal szabott arca cserzett, barnapiros, mint valami hegyipásztoré. Csak a homloka sápadt. Ez a fehéren felcsillanó homlok finoman, boltosán épített és fiússá teszi a marciális, barna katonaarcot. Bajuszában, szakállábán egy-egy szőkébb fürt tüzesebb színe villózik, amint várakozva fordítja feléje arcát.

— Tudod, — krákog zavartan és hogy megszabaduljon a szürke szem kényelmetlen, majdnem sértő feszélyezésétől, két ujja közé fogva, undorral egy távolabbi székre dobja a mellette heverő kossuthkalpagot — megint elővett a hektikám. Már .két télen át kínoz, hát azért örülök annyira, hogy téged olyan egészségesen találtalak, mint amilyen Tullnban voltál. Hej, szép idők voltak azok!/

— Nem tett jót néked ez az ut!

A feketeruihás szeme lesilklik térdeire, ahol nyugtalanul dobognak ujjai. Nem volt szemrehányás ebben a kurta megállapításban.

A tábornok nem hagyja kétségben:

Nem lett volna szabad vállalnod ezt a küldetést.

— Windisohgraetz küldött! — mentegetőzik.

— Jobban szerettem volna, ha nem te jösz.

■— Barátod vagyok, — mondja pátosszal Hrankay — meg akarlak menteni.

Görgey gúnyosan felvonja szemöldökét. Hrankay megzavarodik ettől a gúnyos nézéstől és le- siklik szeme a tábornok barna zekéjére. Szakadt a zeke, foszlott az egyszerű, vörös zsinórozás. A rongyosság, szegénység láttára bátrabb lesz.

— őrültség, ha tovább csinálod ezt a dolgot! Abbahagyni, azonnal abbahagyni a rebelliót!

— Küldetésed nem fog eredménnyel járni, —• mondja szárazán a tábornok — és fiaskóért kár volt az egészséged kockára tenni.

— Á, — legyint Hrankay — sokat kibír az ember. És meg kell értened, mielőtt határoznál: teljes a kör. Nem csúszhatsz ki. Sokszoros túlerő fog körül. Hidd el, saját szememmel láttam, a mieink vonalain jöttem végig. Götz és Jabflonovszky a hátadban, Schlick már Igló körül járhat és Deym Branyiszkónál.

Nagyot lélegzik. Mellkasában megszólal a pusztulás darazsa. A tábornok hallja ezt a zümmögést. Nézi a szánalmas pontossággal felfelé vikszelt fekete bajuszt és hallgat.

Tovább beszél. Száraz, forró, csupacsont kér zét ráteszi Görgey zömök, vörösréfagyott öklére:

— Már Debrecenben sem várnak. Kossuthék árulónak tartanak. Magadra hagytak. A váci kiáltvány elválasztott tőlük és a dinasztiához kapcsolt. Eddig verekedtél becsületből és tiszteletet szereztél magadnak, azonban mi mindig számontartottunk téged, őrültség most a harcot újból felvenni. Érezned kell, hogy mi vagyunk a barátaid, azok az ellenségeid. Két malomkő között őrlődsz fel, ha nem választasz bennünket.

— Rosszul ismersz. Tudnod kell, én a zászlóimhoz tartozom és ahhoz neked semmi közöd

Agyukkal vonulnak a felkelők Madrid ellen

A kormány még mindig ura a helyzetnek — mondja a belügyminiszter

azt lehet következtetni, hogy az egész város lángokban áll.

nak a felkelők és a konnánycsapatok között. I A város fölött siirü füstfelhő úszik, amiből|

A lőcsei auellum

Irta: Eizterhás István