Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-15 / 159. (4008.) szám

1936 jullna 15, azerda. ^r&gm-Mag5^hirlab 3 A földrengés teljesen elpusztította Taltal csilei kikötővárost Rengeteg halott ■ A beomló városháza agyonütötte az ülésező városi tanács tagjait Santiago de Chile, Julius 14. Az United Press Jelenti: Taltal (kikötővárosban és környékén teg­nap borzalmas erejű földrengés pusztított, amely a várost a föld színével egyenlővé tette. A földrengés teljes pusztítást végzett, a város épületei romokban hevernek. A hivatalos je­lentés szerint az összedőlt épületekben renge­teg ember életét vesztette, az áldozatok száma azonban eddig még isme­retlen. A földrengés a szokásos előjelek nélkül lepte meg a lakosságot s az ottani időszámítás szerint 9 órakor kezdődött. A város lakosságának, nagy­része földműves s igy a szerencsétlenség pilla­natában a lakosság tekintélyes hányada a mezőn tartózkodott. A földrengés a városban és kör­nyékén leírhatatlan pánikot keltett. Mindenki, aki csak tudott, a mezőn keresett menedéket. A katasztrófa után a városban csak a halottak ma­radtak. A jelentés szerint Taltalban egyetlen ház nem maradt épen. A városháza és a templom is romokban hever. A földrengés keletkezésekor a városi tanács­tagok éppen üléseztek 8 igy valamennyi ta­nácstag az összedőlt épület alatt vesztette éle­tét. A földrengés idején a partok közelében a ten­ger hegymagasságu hullámokat vetett s az elemi erővel csapkodó hullámok a kikötőben néhány kisebb hajót darabokra törtek. Ilymódon is szá­mos ember vesztette életét. A lakosság attól való félelmében, hogy a katasztrófa megismétlő­dik, nem mer visszatérni házaiba. Taltal a csilei Antofagasta tartományban fek­szik, lakosainak száma meghaladja a hétezret. A város kereskedelmi jelentősége igen nagy, mert közelében vannak a hatalmas csilei salétromte­lepek és ércbányák. A közelben ezüstön és ré­zen kívül aranyat is bányásznak. laross Andor közvetített a délszlovenszkúi mezőgazdasági sztrájkban Megegyezéssel végétért az aratdmunkások bérharca egyezésre is vezetett. A megegyezés szerint a munkások és munkaadók között előbbeni szer­ződés változatlanül érvényben marad és a mun­kások páronként 100 kiló búzát és 100 kiló ro­zsot kapnak. Ez a megállapodás azokat a ma­gyar munkaadókat sújtja a legérzékenyebben, akik a munkásaik iránt érzett kötelességből ed­dig minden esztendőiben, mint most is, díjmen­tes és harmados kukoricaföldet adtak. Mig azok a bérlők, akik ilyen kedvezményt aratóik­nak eddig nem nyújtottak., a megállapodás kö­vetkeztében kedvezőbb helyzetbe kerültek. Komárom, julius 14. A délszlovenszkói arató- munkások sztrájkja, amelyről már hirt ad(%nk, szombaton megegyezés alapján befejeződött. A munkások elégedetlenségét és ezzel a sztrájk kirobbanását az idézte elő, hogy Csuz és környékén az idei silánynak mutatkozó ga­bonatermés következtében a munkások kerese­tükben érzékeny veszteséget szenvedtek volna. E károsodás elkerülése céljából nyúltak a mun­kások a sztrájk eszköihéz. A sztrájk, amelyben több mint 700 pár arató vett részt, kiterjedt Csuz, Für, Kotta és Szemere községekre. A sztrájk kitörését nagymértékben elősegítette azon körülmény is, hogy a káptalani birtokok vezetősége vonakodott az annak idején pártjaink elnökei, Jaross An­dor és Esterházy János által dr. Jantausch nagyszombati püspökhöz, illetőleg az egyházi birtokok kezelőségéhez nyiltlevél formájá­ban intézett azon kérésnek eleget tenni, hogy a munkások és munkaadók részéről elfo­gadott 'és hivatalosan kiadott kollektív szerző­déssel ellentétben — amely a munkásoknak az eddig szokásban lévő 10-ik rész helyett a 11-ik részt írja elő — továbbra is a 10-ik részt kap­hassák az aratómunkások. A sztrájk igy első­nek a káptalani birtokokon kezdődött és innen terjedt el a szomszédos községekre is. A sztrájk kitörése után Jaross Andor képvi­selő, az egyesült párt elnöke, Koczor Gyula volt képviselő, valamint Varecha József köz­ponti munkástitkár azonnal a helyszínen ter­mettek, hogy Dudás ógyallai járási főnökkel egyetemben megkísérelj ók a békés megegyezés lehetőségét. A munkaadók és munkások közötti megegye­zés lehetőségét nagymértékben megnehezítet­te Steiner Gábor kommunista szenátor, aki a nagyobbrészt kommunistákból összeállí­tott sztrájkbizottsággal olyan követelést ter­jesztett a munkaadók elé, amely a megegyezést nagyban hátráltatta. Egyesült pártunk vezetői arra törekedtek, hogy a munkások jogos igé­nyeinek kielégítésével gyors megegyezést hoz­zanak létre, mivel úgy a munkaadókat, mint a munkásokat az a veszély fenyegette, hogy a tárgyalások elhúzódásával a lábon álló gabona 'kipereg és igy mindkét félre nézve helyrehozba­állapodás szerint a munkások komendója (élelmezése) páronként a következőket tar­talmazta: 70 kiló búza, 70 kiló rozs, 4 kiló hús, 4 kiló zsír, 2 kiló szalonna, 4 kiló túró, 2 liter ecet, 2 kiló cukor, 3 kiló só, 10 kéva rőzse, 20 korona füszerpénz. Továbbá 600 □öl díjmentes és egy hold harmados kukorica és a silánynak mutatkozó gabonaveszteség kárpótlására 100 kiló búza és 50 kiló rozs, valamint a 10-ik aratórész. Steiner Gábor és kommunista társai, amidőn látták, hogy az egyesült párt kiküldöttjének tár­gyalásai eredményre vezettek, hirtelen készsé­güket mutatták arra nézve, hogy a munkaadók­kal ujaltíb tárgyalásra hajlandók. Ez a tárgyalás szombaton délután meg is történt, amely meg­A kommunista sztrájkbizottság viselkedése a munkások körében nagy elégedetlenséget keltett, mert hiszen e bizottság határozata alapján azon munkások is hátrányosabb hely­zetbe kerültek, akikkel Varecha a munka­adóval egyetértőén kedvezőbb megállapodás­ra jutott, mivd a sztrájkbizottság és a munka­adók között létrejött megegyezés valamennyi munkaadóra vonatkozik. Amint a sztrájk befejezése után értesültünk, a kommunista pártnak nem is annyira a munkások érdekében volt szükséges a sztrájk elhúzódása. A kommunista párt prágai központja ugyanis úgy határozott, hogy francia mintára Csehszlo­vákiában is megkísérli a népfront létrehozását, amit sztrájkok szitásával akar elősegíteni. Kalfus: Az államvédelmi kölcsön vár- káló eredménye 3’|. milliárd korona PRÁGA, julius 14. Kailifus pénzügyminiszter ma este rádióbeszédben mél­tatta a nemzetvédelmi kölcsön eredményét. Kijelentette, hogy a végleges eredmény technikai okok miatt még mindig nem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy eddig több, mint 3200 milliót tesz ki az az összeg, amit a nagyközönség jegyzett. A miniszter reméli, hogy a nemzetvédelmi kölcsön végleges eredménye elért a BK milliárd koro­nát. A B százalékos címletű kötvények összegét 1150 millió koronára becsüli a minisz­ter, igy tehát több, mint 2 milliárd esik a 4 Yi százalékos címletű kölcsönökre. A kölcsön jegyzési határideje öt hétig tartott, ez az idő azonban az ünnepek és a vasár­napok leszámítása után 27 napra csökken, vagyis átlagosan 120 millió koronát je­gyeztek egy nap alatt. Kalfus miniszter nyilatkozatát a következő szavakkal fejezte be: A kormány mindent elkövet, hogy a rábízott pénzt gazdaságosan használja föl, tehát megerősítse az államvédelmet és leküzdje a munkanélküliséget. A népfront és a hadsereg ünnepe volt az ezévi francia nemzeti ünnep Lecn B!um beszédet mondott a népfront ünnepi gyűlésén tatián károk állnak elő. A káptalani birtokokon megkísérelték, hogy aratógépek igénybevételiével arassák le a gabo­nát. Ez a kísérletük azonban a munkások ellen­állásán meghiúsult. A helyzet tehát egyre ve­szedelmessé vált és gyors megoldást követelt. Erre nézve a hajlandóság mindkét részről meg is nyilvánult, annak ellenére, hogy Steiner és szükebb környezete mereven kitartott az ere­deti követelés mellett, amely a békés megegye­zés lehetőségét lehetetlenné tette volna s amely a gabona pusztulását vonta volna maga után és vele a munkások is elvesztették volna a ke­nyerüket. A munkások részéről is az az óhaj nyilvánult meg, hogy a sztrájk megegyezés által mielőbb befejezést nyerjen. Sőt a sztrájk utolsó napján Varecha József, az egyesült párt központi munkástitkára oly kedvező megállapodást hozott létre a munká­sok és egyes munkaadók között, amelyet mindkét fél megelégedéssel elfogadott, Emeg­Páris, julius 14. Párig ma remid kiviül ünn epé - ■lyies külsőségek között tartotta meg a szoká­sos julius 14-i nemzeti ünnepet. Nemcsak a köz­épületeikéin, de a 'legtöbb magáinlházoin Is nemzeti zászló lengett, sőt a legtöbb francia polgár a főbb útvonalaikon lakása ablakait is nemzeti színnel díszítette föl. Délelőtt a szokásos kato­nai parádé folyt te, amelyen résztvott Albert Lebrun, a köztársaság elnöke, León Btum mi­nisztereim ölk, aki az előkelőségek tribünjén a 'nemzetvédelmi miniszter, a tengerészeti és lég­ügyi miniszter, valamint a szenátus és a kama­ra elnöke, Petain marsall és Gouraud tábor nők, Párig katonai parancsnoka társaságában jelent meg. A néjpfront a föílvomuló katonaságot min­denütt lelkesein ünnepli. A baloldali lapokban már tegnap est nagy felhívások jelenteik meg, amelyekben felszólítják a népfront 'tagjait, hogy vegyenek részt a julius 14-i katonai páráidén. Az ezévi nemzeti ünnep kizárólag a népfront ünnepe volt, mert a volt frontharcosok szo­kásos fölvonulását az ismeretlen katona sír­jához betiltották. Ennek ellenére a volt front­harcosok szervezetének titkára fölhívást in­tézett a szervezet tagjaihoz, hogy adjanak találkozót egymásnak az ismeretlen katona sírjánál és helyezzenek virágot a sírra. Csak a súlyos rokkantak egy csoportja jelent meg ma a diadalív alatt, ahol — mint ismeretes, — az ismeretiem katona nyugszik és Kiviére nyugdíjügy! miniszter és Gouraud tábornok je­lenlétéiben meggyujtják az ismeretlen katona 'Sírjának örökmécseséit. Délután a népfront valamennyi pártja és szer­vezete közös felvonulást rendezett Parison át. A menet a városház előtti térről indult el és két oszlopban vonult végig a városon. A menetet Bas professzor, azután Da.la.dier nemzetvédelmi miniszter, Severac, a szocialista szakszerveze­tek helyettes titkára, Thorez képviselő, a kom­munista párt 'titkára, Montagnom, a köztársasá­gi szocialista egyesülés vezér titkára, Jolhaux szakszervezeti titkár és León Blum mimiszterel- nö)k vezette. A miniszterelnök beszédet is mon­dott. Az összes beszédeket Franciaország vala­mennyi rádióállomása közvetítette. Egy kereskedelmi utazót 37 éves működése után lábfájdalmai gátolták munkájában „Már azt hittem, hogy fel kell hagynom eddigi működéseimimel“ — Írja nekünk egy kereskedelmi utazó. Ez mindenesetre azelőtt történt, mielőtt Rrusdien-sót szedett volna fájdalmai ellen. Olvassák csak, miit ir most: „Néhány hét előtt olyan erős lábfájdal­maim voltak, hogy alig tudtam járni. Keres­kedelmi utazó vagyok és már azt hittem, hogy ezzel a hivatásommal fel kell hagy­nom. Aztán minden reggel rendszeresen be­vettem egy adag Kruschen-sót s egy héttel ezelőtt legnagyobb örömömre azt tapasztal­taim, hogy fájdalmaim teljesen elmúltak. Annyi barátomnak ajánlottam már a Kru- sichen-sót, hogy már azt hitték, hogy abban utazom. 37 éve utazóim már és igy bizony elég nagyszámú barátom van ebben az or- száglban.“ W. A. D. Belső bajok okozzák ezeket az izomfájdal­makat. A Kruschen-só munkára ösztökéli a test szerveit s így a testből minden felgyülem­lett fölösleges anyag eltávolodik. Megkezdődött az ellenséges- kedés a kan'oni és nankingi kormány csapatai között Kanton, julius 14. A délnyugatkinai tar­tomány politikai tanácsa és végrehajtóbi­zottsága rendkívüli ülésén az egyesült kan­tom haderők parancsnokává Csencsitang tá­bornokot, a Kvantung-hadsereg eddigi pa­rancsnokát nevezte ki. Az újonnan kineve­zett tábornok azt az utasítást kapta, hogy kezdje meg az offenzivát a központi kor­mány csapatai ellen. A kantoni kormány­nak ez a lépése válasz akar lenni Csankaj- sek utasítására. A marsall1 ugyanis paran­csot adott, hogy kezdjék meg a támadást csapatai a kantoni kormány csapatai ellen. Csencsitang tábornok kinevezésével még azt a célt is el akarta érni a kantoni kor­mány, hogy Csankajsek törekvését, amely oda irányul, hogy a nankingi kormány el­len mozgósított haderő körében lázadást szítson, megakadályozza, Kína nem akar második Abesszínia lenni Nanking, julius 14. Csankajsek tábornok a Kuomintang végrehajtó bizottságának ülésén nagyszabású beszédet mondott és többek között kijelentette, hogyoamennyiben minden politikai eszköz csődöt mond egy külföldi hatalom ag­resszív terveinek megakadályozására Kínában, akkor Kínának nem szabad visszariadni a leg­nagyobb áldozatoktól sem. Minden olyan kísér­let, amely Kínával Mandzsukuot akarja elismer­tetni, a háború magvát rejti magában. Annak el­lenére — mondotta a marsall —, hogy mi senki­től sem félünk, mégsem akarunk második Abesz- szinia lenni. Íz albán király nem megy Romániába Tirana, julius 14. Albán hivatalos helyen a leghatározottabban cáfolják azt a külföl­dön elterjedt hirt, hogy Zogu király né­hány hetet fog egy román fürdőhelyen töl­teni. Románia megszüntette a szankciókat Bukarest, julius 14. A román minisztertanács elhatározta, hogy az Olaszország elleni megtor­lásokat julius 15-ével megszünteti. Óriási izgalom Spanyol* országban a monarchista vezér meggyilkolása miatt Madrid, jfilius 14.. Calvo Sotelo monarchista vezér meggyilkolásával kapcsolatban Madridban eddig 175 személyt tartóztattak le s a madridi helyőrség csapatai ma egész nap nem hagyhatták el a kaszárnyákat. Erre a rendelkezésre az adott okot, hogy a monarchista vezér meggyilkolása a fővárosban rendkívüli izgalmat keltett és za­vargásoktól tartottak. Annak ellenére, hogy az újságok csak szürke hírben adtak számot a mon­archista vezér haláláról, a gyilkosság részletei vei egyáltalán nem foglalkoztak, a hir futótűz­ként terjedt el az országban*

Next

/
Thumbnails
Contents