Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-12 / 157. (4006.) szám

8^_ Magyar folyóiratok VIL . i. ' , • Budapest, julSus közepe. (Budapesti' ezerkesziősé- günktől.) A Művészeti Múzeumok Barátainak Egye­sülete „Magyar Miivészet“ címen igen nívós havi folyóiratot ad ki, amely cikkeinek magas színvo­nalával, mümellókleteinek gazdagságával 'és Ízlé­séé megválogatásával nagymértékben fejleszti a művészi ízlést. A legutóbbi számban Oltványi- Ártinger Imre, akinek tanulmányait a ezloven- szkói magyarság a Magyar írás (hasábjairól ta­nulta. megismerni, Mattyasovszky-Zsolnay László­ról, a. nemrégiben elhunyt kitűnő festőről és író­ról rajzol finom képet Petrovics Eleiknek kimerítő tanulmánya alakján. Mattyasovszky-Esolnay mű­vészete a magyar vérmérsékleten átszűrt francia szellemiséget reprezentálja. — Sidló Ferenc a nagy borvát mesternek, Mestrovic Ivánnak mű­vészetét jellemzi. Ez a művészet a végletek felé tör és a végletek között hullámzik. Egy alakuló, forrongó világra emlékeztet, amelyben minden gigantikus - és kísérteties. Van ebben a szobrá­szatban valami démoni és ugyanakkor divinikus ás. A lélekből folyó akció az életeleme Mestrovic szo.br ász atának. — Csatkai Endre Lisztnek a mű­vészettörténetben jelentős portréiról számol be. — Schoen Arnold G-ül Baba türbájáról ir, amely a török hódoltság Budán jelentkező vallásos építé­sz elének első önálló alkotása és utolsó épen ma­radt Ihirmondéja. —■ Művészettörténeti adatok, hi- rek-és irodalom egészítik ki a szám anyagát. * Az Irodalomtörténet című folyóirat mellett az Irodalomtörténeti Közlemények szolgálja a ma­gyar irodalomtörténeti kutatást. A magas színvo­nalú folyóiratot a Magyar Tudományos Akadémia adja ki a Vigyázó-alapból, Császár Elemér egye­temi tanár szerkesztésében. Negyvenhatodik év­folyamának vaskos első kötete fekszik előttünk, telve érdekesebbnél-érdekesebb tanulmányokkal.— Brisits Frigyes hosszabb értekezését kezdi-meg Vörösmarty Mihály és az Akadémia viszonyáréi. A legbővebb forrástanulmányok alapján ismerteti az Akadémia kezdeti éveit és világítja meg Dob­ién tei, Toldy, Vörösmarty, Bajza, és az Akadémia első nagyjainak szerepét. —1 Rayka László Jókai és a Pitaval címen érdekes tanulmányt közöl, amelyből megtudjuk, hogy a magyar regény hal­hatatlan fejedelme behatóan tanulmányozta a hí­res Pitavalt, a bűnügyi történeteknek ezt a hir- hedt gyűjteményét, amely egy német kiadóválla­lat vállalkozásában 1843—1890 között GO-kötetes soro>zatban jelent meg. A szerző rámutat arra, hogy Jókai a Pitaval mely történetedből merített és kimutatja azt is, hogy az ott talált anyagot fantáziájának alkotóerejével hogyan formálta át. De nemcsak mesét talált Jókai a Pitavalban, ha­nem megtanulta azt is, hogy milyen szenvedélyék laknak az emberi szív mélységeiben. — Tímár Kálmán „Zsoltárfordítás nyoma a bécsi és mün­cheni kódexben" cimü tanulmányában megálla­pítja-, hogy a magyar bibliafordítás fennmaradt, részei között legrégibb a zsoltárok könyve’. — A lapnak igen gazdag adattárában különös érdeklő­désre tarthat számot Gálos Rezső közlése Amadé László kiadatlan verseiről. Sok költeményről, amelyet idáig Csokonainak tulajdonított az iroda­lomtörténeti kutatás, megállapítja, hogy Amadé szerzeményei. Gulyás József közlésében három eddig ismeretlen Csokonai-verset ismerünk meg. — Különösen értékes a függelékképpen csatolt iro­dalomtörténeti repertórium, amely az 1035. év ■teljes magyar irodalomtörténeti termelését egybe­foglalja. * A „Századok", a Magyar Történeti Társaság kiadványa, legújabban hármas számot adott ki. Tanulmányai között igen érdekes Révész Imré­nek Debrecen 1561—1571 közötti lelki válságáréi írott munkája, amely az antitrinitarizmusnak a reformáció központjában való terjedésével foglal­kozik és hitelesen ismerteti annak a parasztláza­dásnak történetét, amely Karácsony Györgyhöz, a hírhedt „fekete ember“-hez fűződik, — A könyv­szemlében találjuk Vanyó Tihamérnak, a fiatal benedekrendi történettudósnak nagyon beható ta­nulmányát a római Csehszlovák Történeti Intézet kiadásában megjelent adattárról. A római cseh­szlovák intézet a prágai kultuszminisztérium költ­ségén kezdte meg gyűjtéseinek publikálását és a sorozat első négy kötetét Milena Linhartová müve teszi ki, amelyben Caetano nomcius iratait publi­kálja. A nunciusok iratainak publikálását eddig a német tudományosság végezte nagy hozzáértés- sel és eredményességgel, a csehszlovák római in­tézet helyes érzékkel vette át ezt a szerepet és hozzálátott a XVI. és XVU. század fordulója ira­tainak publikálásálhoz, .mert ezt a kort a német gyűjtés kiaknázatlanul hagyta. Caetano nuncius több mint három évet töltött Rudolf udvarában és része volt Rudolf és Mátyás megbékítésében is. Linhartová alapos munkával rendezte és jegyze- tezte a dokumentumokat, amelyek egész Közép- európa szempontjából jelentős történelmi adatokat tartalmaznak. Baj, hogy a gyűjtő nem tud ma­gyarul és igy nem ismeri a magyar forrásokat, az újabb magyar literatmrát, készültsége megáll Katonánál és Fesslemél. így magyar vonatkozá­sokban munkája nagyon sok kívánnivalót hagy. — Érdekes Lux Gyula könyvismertetése Ernát Sohwartznak a múlt, esztendőben megjelent „Sudé- tendeutse'he Spraoh rímmé" című müvéről. Ez az alapos felkészültségű munka a, szlovons'zkói és kárpátaljai német telepek eredetének és nyelvi A hadiszörnyek olimpiásza A legtöbb harci repülőgépe Németországnak, a legtöbb tankja Franciaországnak van A legerősebb légi haderő a német és az orosz Anglia lázasan építi légi flottáját Prága, julius 11. A 4IPritomnost“ rendkívül érdekes hirt közöl Hiray Percy Maxim angol katonai szakértő és föltaláló könyve nyomán a különböző államok fegyverkezéséről. Hivatalos adatok természetesen nincsenek kéznél, mint­hogy a fegyverkezés részleteit minden állam igyekszik titokban tartani. A könyvben előfor­duló adatok rendszerint az ellenfél katonai szak­értőinek becslésére támaszkodnak. A légi fegy­verkezésről Szovjetoxoszország tett közzé ada­tokat, amelyek szerint például Németország 8000 különféle tipusu hard re­pülőgép fölött rendelkezik s ez a világ leg­erősebb légi hadereje. Kivéve talán a szovjetet, amely persze a saját légi haderejére vonatkozó adatokat bölcsen el­hallgatja. Németország után következik Fran­ciaország, amely 5500—6000 hard repülőgép föíött rendelkezik, ebből 720 bombavető- és 800 vadászgép, a legmodernebb tipusu. Angliának ez év februárjában mindössze 1700 harci repülő­gépe volt, azóta azonban közel négyezerre emel­kedett az állomány, minthogy az angol légi flot­tát hihetetlen tempóban és óriási költségekkel építik. (Valóban éppen e héten kerültek nyilvá­nosságra az angol flotta- és légi fegyverkezés adatai, amelyekből kiderül, hogy az angol légi fegyverkezés költségvetését 100 millió fontra emelték, ami pontosan ötven­milliófontos emelést jelent a múlthoz képest. A legújabb adatokat is beleszámítva, az angol fegyverkezési program megvalósítása 190 mil­lió fontot, tehát 20 milliárd koronát emészt föl.) Olaszországnak az orosz adatok szerint 1935- ben 2500 harci repülőgépe volt, amit az abesszin háború alatt 1500 repülőgéppel emeltek, úgy­hogy most Olaszország 4000 harci gép fölött rendelkezik. Lengyelországnak és Csehszlová­kiának e fölállítás szerint körülbelül egyenlő a légi hadereje és 1500 harci repülőgépből áll, Ju­goszlávia és Románia nem rendelkezik egészen 1000 harci repülőgép fölött, Belgiumnak is kö­rülbelül ennyi van, mig Hollandiának mindössze 350. A skandináv államoknak nincs számbajöhetö légi haderejük, mig Bulgária, Magyarország és Ausztria egyálta­lán nem rendelkezik katonai repülőgépek fö­lött A tankokról viszont Németország adott ki je­lentést és az angol szakértő ezekre az adatokra támaszkodik. A német statisztika szerint Franciaországnak 4000, a szovjetnek 3000, Angliának és Lengyelországnak 600, az Egye­sült Államoknak 1000, Olaszországnak 320, Csehszlovákiának 200 tankja van. Ez a statisztika mindenesetre 1935-ből szárma­zik, az abesszin konfliktus kirobbanása előtti időből. Már pedig az abesszin hadjárat alatt Olaszország tankparkját megsokszorozta. Egye­dül Abesszíniában körülbelül 500 tank harcolt, ugyanakkor az anyaországban is tekintélyes ál­lomány maradt. A szovjetszakértők becslése sze­rint Németország tankparkja a harmadik helyen áll, mindjárt Franciaország és Oroszország után. Churchill egyébként most a konzervatív párt ülésén mondott beszédében a német fegyverke­zés adatait ismertette. Churchill szerint az elmúlt évben Németország 800 millió fontot adott ki fegyverkezési cé­lokra s előreláthatólag még nagyobb összege­ket fordit erre a célra a jövőben. Meggyőződése szerint Németország négyszer- annyit fordit fegyverkezési célokra, mint Anglia. Fekete csönd Irta: Sebesi Ernő A kékburáju ég alatt mint valami igen nagy légy feketéit egy parasztszekér. Ott állott a vetés szélén; friss lucerna zöldült rajta az iménti kaszálás izzadt sebzésével. A lucerna tetején egy kis parasztgyerek szuszogott, akire egy öregember vigyázott. De csak a fülével, mert vak szeméből elrepült a világosság élete. Vagy félórányira lehettek a kaszáló emberek; a má­sik lankás táblán ott terült el a búza arany táv­latban, itt-ott még éretlen foltokkal, melyeket a jégeső szégyenitett meg. Most a szélcsend ideizengette a kaszálók tü­relmes énekét, a vakember átvette a himbá- lódzó dallamot s próbált velük együtt dudálni, de időnként egy-egy éles szélroham elvágta őket egymástól. Ilyenkor a vakember földobta a homlokát a magasba, úgy látszik, valami ér­zés homályosan jelezte neki a közelgő vihart, de csak bizonytalanul, messziről fenyegető fosz­lányokban. Már most nyugtalankodni kezdett a gyerek miatt, habár még nyugodtabban szuszogott, mint eddig. Egy pillanatig az volt az elhatáro­zása, hogy felébreszti a gyereket és meglóg ve­le, közben persze folyton reméLte vak hiede­lemmel, hogy az alattomosan settenkedő ferge­rokonságának kérdéseivel ie foglalkozik és ezért a kérdés tanulmányozóinak figyelmére méltó. — Ila Bálint Lux Gyulának Dobsina történetéről írott értekezéseit ismerteti. Lux Gyula aizt a tisz­teletreméltó feladatot tűzte magának, hogy szülő­városának történetét ismertesse a hiteles és ren­delkezésre álló adatok alapján. Ilyen irányai munkái figyelemreméltóak. *’ „Libanon** címmel magas színvonalú zsidó tudo­mányos és kritikai folyóirat jelenik meg, amely az elmúlt napokban első évfolyamának harmadik, kettős számát hozta a könyvpiacra. — Haász Imre történeti tanulmánya a boszorká.nyüldözé- eekkel foglalkozik és azt a kérdést világítja meg, hogy a boszorkánypereknek miért nem voltak zsidó vádlottak — Widder Salamon Osernohov- szkiról, a, modern héber költészet vezéralakjáról ;ir hosszabb tanulmányt, a nagy költő születésé­nek hatvanadik évfordulója alkalmából. — Gold- berger Márk. „Freud ihivei és tagadói" címmel a freudizmussal foglalkozik. — A „Kisebb közle­mények" cimü gazdag rovat főleg filozófiai kér­déseket világit meg. A könyvismertetések sorá­teg odébbvonul... 1— Most már a szomszédba zuhog — gondolta magában a vakember, mert valami tompa tájékozódó képessége mégiscsak volt. Tévedett, mert a zápor már csak százlépés­nyire szakadt. Nagyon élesen hallgatózott a sej­tett tábla irányában, de a nótázás hulláma már teljesen megrekedt. Feiltápászkodott a szekér­ről és nagynehezen földet érintett A gyerek eközben felnyöszörgött, állmában, aztán nagy nehéz csönd lapult a mezőn... Már akkor le­szólt föntről az első dörgés, hosszú, ugató mor­gással. A vakember szúró fájást érzett a sze­mében. — Ez a villámból van — nyugtatta meg magát. A szúrás tempója egyre sűrűbb lett, mintha piszkálni akarta volna a védtelen és tehetetlen szemeket. — Nagy vihar készül — jelentette be félhangosan a mezőnek a készü­lődő esőt, hátha a gyerek is meghallja s akkor nem kell annyira félnie. Retten valahogy job­ban bírják — gondolta. Egy harang a legközelebbi falu felől ide küld­te a kongását, erre a vakember keresztet vetett. Ott ült megint a szekér tengelyén s figyelte a gyerek szuszogását. De a szél felborzolta a fü­vek hajzatát s a vakember nem tudta megkü­lönböztetni a hangokat. A harang jámbor be­ban Keszi Imre foglalkozik Szabó Bélának a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság kiadásában megjelent, „Ezra elindul" cimü regé­nyével, melyről nagyon lesújtó kritikát nyilvánít és minden irodalmi értéket megtagad a szerzőtől. „Ezra szegénynek született, s ez szomorú, — Írja, — de ostobának is és ez katasztrófális." * A Vértes György szerkesztésében megjelenő „Gondolat** cimü folyóirat a marxista eszmék 'Szol­gálatában áll. Második évfolyamának legújabb, kettős száma is csupa olyan írást közöl, amelyek céltudatosan állanak a marxi ideológia szolgálatá­ban. — Bálint György a tragikus sorsú Derko- vits Gyulának, ennek a. kétségtelenül rendkívül ■értékes zseninek Dózsa-soro'zatát ismerteti. A fa­metszet-sorozatot Derkovits zsenije legnagyobb teljesítményének mondja és ezzel természetesen merev ellentétbe kerül Derkovits .művészetének más értékelőivel, akik. nem ebben a kétségtelenül tehetséges fametszetekben látják Derkovits világ- szemléletének legtökéletesebb összefoglalását. — Veres Péter, az újonnan felfedezett paraszt- szoiciografus, akit a baloldal nagyon szívesen he­1936 julias 12, vasárnap. Uj alkalmi utazásokra a D vonaton Wien—Marburg—Susali és vissza S 48.—, Páris S 137.— és S 160.—, London S 230— felvilágosítást nyújt: TEWELE Utazásrendezd iroda Wien I.9 Karntner Ring 12; Tamás Lajost Első szerelem Szív lebegett az ür felett. Te nyitottad fel a szememet. ügy szállsz reám, mint pára, köd, Mely alakba még nem öltözött. Ezüst, arany, tán rózsaszín vagy, Csak én lettem azóta szinvak. Ki válogat lilában, kékben És mégis mindig feketében. A színek meghaltak bennem, Az elsőt kellene megkeresnem. Az elsőt, akinek karcsú szára Fölkuszott életem derekára. S most ott lebeg a magasságba Kagylós szirmok közé zárva . . . szédébe most egy heves csattanás hirtelen bele­szólt. Erre a gyerek fejéhez igyekezett, le akarta takarni a kalapjával, hogy legalább az arcát védje az esőtől. Idegesen rángatózott a felsőajka, olyan gyorsan jöttek az égi könnyek. — Nem az én könnyeim — gondolta a vakem­ber s szétkente őket barázdás arcán. De a köny- nyek nem hagyták egymást, sürü egymásután­ban gördültek a szája felé. Egy-egy kortyét lenyelt akaratlanul. — No né, milyen sósak, akárcsak az enyéim— vigasztalódott. Pár perc múlva csuromviz volt a vakember. A villám vadul cikkázott s az a szúró fájdalom szaporán feinyilalt. Meleg hullám futkosott a halántékán, a szive is furcsán vert. Ki akarta törülni felgyülemlett könnyeit, mikor egy iszo­nyú reccsenés csapott le. Megsiketült körülötte az egész mindenség. A szekér is megrezzent be­lé, azt érezte hirtelen, hogy a fejére zuhant a szekér. Valahogy a lucerna szagát is elnyelte a zápor. Máskor kitünően tudott tájékozódni az idő­ben, de most fogalma se volt, hány perc múlt el a szörnyű csattanás óta. Kezével végigszán­tott a haján s valami homályos bizonytalanság azt súgta a kezének, hogy már elállt a zápor. Felfigyelt. A szeméből eltűnt az a cikkázó fá­jás. A harang újból folytatta közben herekedt beszédét, de most derültebben és tisztábban szólt le hozzá. Egy fecske is elrebbent a feje fölött. Egy szemtelen tücsök is megszólalt. Fel- lélekzett az egész táj. A vakember most a gyerek szuszogását leste, de a gyerek ott hevert a lucernán villámsujtott merevségben. Ezt ő persze nem tudhatta. A vakember szivére nyugalom ereszkedett s alig várta a visszatérő kaszálókat. Fekete csönd ter­peszkedett körülötte, rámeredt a gyerekre és vak tekintetével mosolyt küldött feléje. A ka­szálók nótája már most megtalálta útját a vakemberhez. — Jönnek már, jönnek — lelkendezett az öreg és az alvó gyerekkel szótlanul közölte a viszontlátás örömét. Csak egy néma tekintettel jelezte, hogy itt lesznek rögtön. A szél most újból idecsapta a távoli éneket s most az öreg már hálásan együtt dúdolt velük. — Dúdolj te is — akairta mondani a gyereknek, de a csönd sötét hallgatást parancsolt. — Pszt! — Ö most itt rögtön meg fogja tudni, hogy az a villám... az az iszonyú csattanás... azt a gyereket... ott... abban... a lucer­nában ... lyez élsorba, „Számadás" elmen első élményeire emlékezik vissza.. — Szentmiklóssy Lajos cikk­sorozatot kezd a magyar agrárkérdésről. — Ke­mény Gábor korunk lelki válságával foglalkozik, szkeptikusan az evangéliummal szemben, amely­nek örök bölcsességéhez nem ér fel. — Érdekes Szimonidesz Lajos eredeti közlése a magyar jako- binus-pör aktáiról. Az első magyar reformke re zak ■drámai végét ismertetik ezek az írások. Radnóti György és Miklós, Fodor József versei, Darvas József és Bodó Béla novellái élénkítik a lapot * Világkép címen uj folyóirat-vállalkozás indult, amely az , elmúlt napokban hozta, ki első számát A vaskos füzet világpolitikai, geopolitikai és gaz­daságpolitikai szemle fogalma, alatt jelöli meg a lap célját, dolgozatainak nagyrésze aktuális kér­désekkel foglalkozik (kiemelkedik Germán usz Gyula tanulmánya Arábia megújhodásáról, Kuku- lics Lajos cikke Jugoszlávia belpolitikai helyzeté­ről) és kívánatos lenne, (ha a magyar olvasókö­zönség táborában megfelelő elterjedtségre tenne szert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents