Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-12 / 157. (4006.) szám

1936 julius 12, vasárnap. 5 Amit jól eltanultak a japánok az angoloktól * ' ' 1**1 ** j Tífuszjárvány dühöng Nagytapoícsányban Páratlan önfeláldozással és elszántsággal dol­goznak a japán „Intelligence Service" ügynökei Pozsony, július 11. (Pozsonyi szerkesztőségünk teletforujélentéee.) Nagytapoícsányban napok óta ve­szedelmes tífuszjárvány dühöng. Eddig negyven személy fekszik betegen az ottani országos kórház­ban. Megbetegedett a kórház igazgatója, két orvos és kilenc ápolónő is* Állítólag több haláleset is volt. A hatóságok megtettek minden szükséges in­tézkedést a járvány leküzdésére és továbbterjedé­sének megakadályozására. ■■ Hogyan hódították meg Jeholt és Mandzsúriát? ■■ Charbin, julius 11. (MTP) Ebben a különös, titokzatos és veszélyes városban, amelynek pu- tikjai, bárjai, vendéglői nyüzsögnek a kalando­roktól és a titkos ügynököktől, igazán nem ne­héz ismeretségre szert tenni. S ha az ember még egy üveg valódi „Black and White“ fölött is rendelkezik, igazán egész sereg titok kulcsát tartja a kezében. S. kapitány az örökké és titokzatosan mo­solygó japánok közé tartozik, de azért a whisky az ő nyelvét is megoldja. A kapitány régi bará­tom, vagy két éve tartózkodik Charbinban. Hogy mit csinál, nem tudom. Időnként néhány hétre eltűnik a szemem elől s azután megint föl- bukkanik fáradhatatlan mosolyával. Uniformis­ban még soha nem láttam s egyetlen gyöngéje van: a whisky. A japánok majdnem mindent el­tanultak tőlünk, a Singer-varrógép, amit ők csinálnak, jobb, mint a valódi s a bajor sör, ami Osakából kerül ide, szintén nem rosszabb, mint a néme­teké* Hanem a whisky aztán azok közé az európai titkok közé tartozik, amiket a japá­nok nem tudtak ellesni. S még valami: a japánok szívós fickók, sokkal szivósabbak a legkeményebb kötésű angolnál is, hanem a whiskyt nem bírják. S ha lesz valami, ami egyszer majd az angolok javára dönti el a mérleget, ha kenyértörésre kerül a sor a két szi­getnép között, akkor az a whisky lesz. A whiskynél is szebb angol találmány S. kapitánynak is végzete a whisky. Nem mondom, hogy k ét-három pohár után már be van csiccsentve, hanem azt megfigyeltem, hogy ilyenkor élénkebben mosolyog, sőt kacarász is hangosan, amit a japánok nem szoktak. És olyan bőbeszédű lesz, mint egy néger szakácsné. — Igen — mondja ő elismerően , a whiskyt nem tudtuk eltanulni az angoloktól. Vannak azonban más szép angol dolgok, amiket elles­tünk tőlük s azt hiszem, tökéletesítettünk is. Hörpint egyet a poharából s aztán sunyi yi- gyorral hozzáteszi: — Hallotta már hirét az Intelligente Servicé­nek? A kérdés természetesen úgy ér, mint valami darázscsipés. Elvégre ujságirófülnek ilyen kér­dést hallani nem bolondság. Tudom, hogy ilyen­kor szenzációkat lehet hallani. — Természetesen, — felelem fürgén és hegye­zem a fülemet. A kis japán nyugodtságot erőltet magára, vagy ebben a pillanatban valóban nyu­godt is, finom ujjaival játszik a pohár szélén, majd furcsa mosollyal felém fordul: — Tulajdonképen ihatnánk egy pohárral a japán I. S. egészségére, mert ez tényleg valami, amit jól eltanultunk. Az angolok szervezete talán jobb, mint a miénk, a mi emberanyagunk azonban — azt hiszem — egyedülálló, Minálunk minden ember hajlandó az életét föl­áldozni, ha kell. Áldozatok nélkül ez a dolog nem megy s bennünk van áldozatkészség, na­gyobb, mint más nemzetben. Elmondok önnek egy jellemző történetet, amely a japán I. S. egyik hadnagyával történt meg. Titkos megbí­zással Tokióból Charbinba küldték. A kínai ha­tóságok nagyon alaposan tanulmányozták az út­levelet, amely szerint ő a japán agrárbizottság tagja volt, aki tanulmányútra megy Kínába. A kínai hatóságok megkérdezték tőle, hogy hová készül s amikor megmondta, hogy főleg Jehol tartományban szeretne tanulmányokat végezni, figyelmeztették, hogy oda ne menjen, mert a tartomány tele van banditákkal. Erre ő szemmel- láthatóan megrémült s könyörgött a kínaiaknak, hogy Írják bele út­levelébe, hogy ő csak az agrárviszonyokat ta­nulmányozza és semmi mást nem akar, ő csak egy ártatlan és védtelen tanár, mit akarnak tőle a banditák? Boldogan teljesítették a kí­naiak az ártatlan tudós kérését, ö aztán to­vább utazott Jeholba. Tizennégy nappal ké­sőbb meggyilkolva találták Jehol egyik falu­jában. A japán lapok óriási lármát csaptak, a Kvantung hadsereg megindult Jeholba, hogy megtorolja a gyilkosságot és védelmet nyújtson az ottani ja­pán lakosságnak. Egyszóval igy hódítottuk meg Jeholt... A mi embereink könnyen halnak meg nagy ügyért. „Az I. S.-nek sok hősre van szüksége" El voltam képedve. Ezt valóban jobban csi­nálják, mint az angolok. De a kapitány úgyszól­ván többet rám se -hederitett, sajátmagának be­szélt. A negyedik pohár whiskyt hörpintette föl. — És ismeri Mandzsúria meghódításának tör­ténetét? Igen, ez arról jut eszembe, hogy egé­szen másiajta hőseink is vannak, mint a jeholt hadnagy. Az I. S.-nek sok hősre van szüksége. 1931 szeptember 17-én a mandzsu határon ria­dókészültségbe helyeztek egy koreai japán ez­redet. Szeptember 18-án Kavamoto hadnagy hat ember kíséretében Mukdentől néhány kilomé­ternyire végiglnspiciálta a határvonalat. Egyszerre csak irtózatos erejű robbanás ráz- kódtatja meg a levegőt, a hadnagy és három ember holtan terült el a helyszínen, három ka­tona pedig súlyosan megsebesült, A robbanás után 25 perccel már megindultak a japán csapatok és hét nappal később meghódí­tották Mandzsúriát. A világ alig tudott magához térni az ámulattól... Bizonyos, hogy a bombát Az ötödik pohár whisky után félig lehunyja szemeit. — S mit gondol, Csangkajsek talán a bará­taink közé tartozik? — kérdi furcsa vigyorral. — Na, nem nevezhető éppen a japánok ellen­ségének. ■— Lehetséges, a marsallnak mindenesetre van­nak jól tájékozott s ami fő, jól dresszirozott ja­pán tanácsadói, de azért ő sem tudhat mindent. Hogy úgy mondjam: őneki se szabad mindent tudni. Mondja, uram, tudna ön kételkedni egy buddhista szerzetesben? Semmi szín alatt. — Látja, ez tipikus európai szentimentalizmus és kényelmesség. Azt tanácsolnám magának, hogy az egészséges és szükséges bizalmatlanság­gal tisztelje meg ezeket a derék embereket is. Egész sereg buddhista szerzetes van Kínában, akik Japánban születtek. És ott is nevelkedtek. Tudja, hogy az ő tanulmányi idejük körülbelül húsz év. Azután Shanghain keresztül Tiencsinbe mennek s onnan a nagy kinai alföld falvaiba és városaiba szélednek el. Sejteket alkotnak, kiépül az orszá­Pozsony, julius 11. (Pozsonyi ezerkesz tősé­günk telefon jelentése.) Özvegy Felbeír Jó'zisieifmé ímegigyilkoiliáisa ügyiében még minidig homályban ■tapogatózik a nyomozó hatóság. A gyilkosságot követő első huszonnégy órában miár-máir úgy Játszott, hogy a gyilkost hamarosan sikerül kézirekeiritemii, mert állítólag olyan nyomra buk­kantak, amelynek alapján a gyilkos letartó zta- itását remélték. A gyanú egy feigyhá.zviise'lit em- neme terelődött, aki nemrégiben szabadult Ikii az egyik sziovenszlkói fegy házból. Kiderült azon­ban, hogy a nyom hamis, miért aiz illető kétség­telen alibit bizonyított. A nyomozás tehát a legnagyobb eréilllyel fo­lyik tovább. A bűntett színhelyén, a malackai villa egyik ablakán ruhafoszlányt találtak. Ezt most ve­gyi vizsgálat alá veszik s ennek alapján re­a japánok ellenségei helyezték el, igaz, hogy a merénylet részletei nincsenek még földerítve és valószínűleg nem is lesznek soha, de mi tudjuk, hogy ez csak az ellenség lehetett s nekünk be kellett vonulnunk Mandzsúriába, hogy megaka­dályozzuk a további merényleteket. — Pompásan dolgoznak azonban a ti érde­keiteknek ezek az „ellenségek", — mondom. — ó, a világ csak az eredményeket látja, a vonuló japán csapatokat, a dübörgő tankokat, de nem látja az úgynevezett aprólékos, gondos előkészítő munkát, amíg eljutunk odáig, hogy csak egy hadnagynak s három közlegénynek az életét kell föláldozni, hogy csapataink bevonul­hassanak. gon keresztül egy finom hálózat, amelynek igen nagy befolyása van a népre s amiből nekünk sok hasznunk van. Vannak más módszereink is. Vannak földerítő csapataink az ország minden részében. -Mi tudjuk, hogy mi kell a népnek. S gondunk van arra is, hogy soha ne legyen tö­kéletes nyugalom és rend Kínában. Előfordulnak természetesen üzemzavarok is. ilyen nagy üzemnél megesik, na nem? Például néhány hét előtt kinai csapatok körülzártak a Jangcse folyó mentén egy rablóbandát. A banda tagjait leszerelték és elfogták, ekkor kiderült, hogy a banditák vezére egy japán. A dolog na­gyon rosszul nézett ki, de ennek a japán rabló­nak volt annyi lélekjelenléte, hogy az utolsó pil­lanatban, mielőtt kihallgatásra vezethették vol­na, öngyilkosságot követett el. Mi tudtuk, hogy ez a rabló az I. S. tisztje volt, de a kinai hatósá­gok szemében mégsem volt más, mint egyszerű bandita, akihez semmi közünk.,. így dolgozik egy hatalmas birodalom szétfü- részelésén a világ legelszántabb és legfáradha­tatlanabb hangyanépe, amelyben a hangya szor­galma és szívóssága mellett megvan a hangya legendás önfeláldozóképessége is. mélnek a tettes nyomára bukkanni. Az újabb vizsgálat már azt iis tisztázta, hogy a gyilkos nem a hálószoba ajtaján, hanem annak ablakán jutott be a szobába. Az ajtót ugyanis az özvegysasszóny éjjelire min­dig magáira szokta zárni. így volt ez a borzal­mas éjszakán is. A gyilkos a véres tett után a szoba lajtaiján menekült ki. A magányos villában könnyű volt a gyilkos munkája. A villa egy hatalmas park közepén épült. A parkot csak alacsony kerítés vette körül. A villában csupán két nő lakott: az áldozat és szobalánya. Kutya nem őrizte a házat. A sze­rencsétlen áldozat is a földszinti szobában aludt s hálószobájának ablaka éjjeli mindig nyitva volt. Kinai szerzetesek és banditák japán szolgálatban A malackai gyilkosság ügyében újabb nyomra bukkant a csendőrség JAPÁN GYERMEKEK GÁZVÉDELMI GYAKORLATA Vázsonyi Vilmos özvegyét elütötte egy gépkocsi Budapest, julius 11. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Szombatra virradó éjszaka súlyos baleset érte Vázsonyi Vilmos özvegyét. Az uriasszonyt az éjszaka az Operaház előtt a földalatti villamos megállójánál közvet­len a gyalogjáró mellett elütötte egy magángépkoesi. öziv. Vázsonyiné elvesztet­te eszméletét, de hamarosan magához tért és arra kérte a segítségére siető két, hogy Andrássy-uti lakására vigyék. Azonnal orvost is hivattak, aki megállapí­totta, hogy Vázsonyiné zuzódásokat szenve­dett és több súlyosabb sebe is van, de ne­mesebb rész nem sérült meg a szerencsétlen­ség következtében. Meghalt a prágai merénylő férj, aki válás helyett a halálba akarta vinni feleségét Prága, julius 11. Beszámoltunk arról a házas­sági tragédiáról, amely Königissaallban játszódott le két nappal ezelőtt, Breki! József prágai ügy­nök többször rálőtt feleségére, majd felgyújtot­ta autóját, amelyben együtt utaztak és megmér­gez te magát. Breinl tegnap a kórházban meghalt anél­kül, hogy magához tért volna, Az asszony ügyvédje a következő érdekes közleményeket mondotta el az egyik prágai lap tudósítójának a tragédia előzményeiről és lefo­lyásáról: A Breinl-házaspár hónapok óta válni készült, de mindeddig nem tudtak megegyezni a válás feltételeire nézve. Breinl József mindig azzal tol­ta ki a tárgyalásokat, hogy még sürgős ügye­ket kell elintéznie válása előtt. Különösen a tartásdij és a gyermek eltartása körül merültek fel viszályok. Kedden, a tragédia utáni napon kellett volna megjelenni a feleknek az ügyvéd irodájában, hogy véglegesen megállapodjanak a válás feltételeiről. Breinl arra kérte feleségét, hogy ezt megelőzően töltsön vele egy estiét és az asszony ebbe 'beleegyezett. Mikor a Hubertus-vendéglőből, ahol együtt időzitek, eltávoztak, az asszony leírása sze­rint Breinl az autót egy mezei ultra vezette, ahol a rossz ut miatt nem tudtak tovább ha­ladni. Mikor a férfi megállította a kocsit, nyomban feleségére támadt és fojtogatni kezdte. Gyomor- és bélhurut, az emésztés hiányossága, erős bomlási és erjedé­si folyamatok a gyomorbélhuzamban, bélbaktérium- és gyomorsavtultengés az enyhe természetes „Ferenc József*4 keserüviz használata által legtöbbször rövidesen megszűnnek. A forró égöv országaiban észlelt orvosi tapasztala­tok igazolják, hogy a Ferenc József víz rendkívül értékes hatású vérhas­nál és olyan gyomorbetegségek esetén, melyek váltólázzal együtt lépnek fel. Az orvosok ajánlják. Rreinlnó védekezett és többször férje arcá­ba sújtott. Ekkor a férfi revolvert rántott ellő és háromszor egymásután rálőtt fele­ségére. A sebesült asszony kiugrott a kocsi­ból és segítségért kiáltott, Breinl pedig el­hajtott a kocsival. Két óra múlva visszatért az autóval, bocsánatot kért feleségéitől és azt mondta, hogy végső kétségbeesésében cselekedett. Feleségét az autóba helyezte azzal, hogy majd beszállítja a Boruvka- szanatóriumba. Alighogy elhelyezte a nőt, újból kihúzta revolverét és még egy lövést adott le az asszonyra. A kétségbeesés utolsó erejével Breinlné is­mét kiugrott az autóból és futni próbált. Breinl utána kiáltott, hogy ne fusson és mond­ja meg, hol van az autó kulcsa. Aiz asszony néhány lépés után összerogyott, ekkor miég látta, hogy az autó lángokban áll, majd el­vesztette eszméletét.

Next

/
Thumbnails
Contents