Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-11 / 156. (4005.) szám
Ma^ag^ádi^ieUékiet ^évf. 156. (4005) szám ® SSOltlbaf • 1936 julius 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K(. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •' • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R A H A. Szlovenszkffl Mm (t. 11) Prága, julius 10. A gabonamonopólium uj rendelete hosz- szas tanácskozások és heves viták után végre elkészült. Immár tudjuk, hogy a keretrendelet érvényének hatályát 1940 június 30-ig meghosszabbította a kormány és ismerjük az 1936 — 37. gazdasági esztendőre vonatkozó rendelkezéseiket is. A gabona- monopólium rendszerének bevezetése idején a 'kormány két főszempontot hangsúlyozott ki. Az első a mezőgazdasági termelés rentabilitásának helyreállitása és biztosítása s a másik a fogyasztók érdekeinek megóvása. Mind a két célt a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával kívánta a kormány szolgálni. A gabonamonopólium első évében meghatározott árak a szlovenszkói és a kárpátaljai gazda számára csalódást jelentettek, mert túlságosan nagy volt a prágai fuvarparitás által előidézett árkülönbözet. Tavaly Prága helyett Brünn szerepelt néhány óráig a paritásos árak kiindulópontjaiként, a módosított rendeletet azonban úgyszólván percek alatt ismét megváltoztatták és visz- szatértek a prágai paritás rendszeréhez. A szlovenszkói és kárpátaljai termelők annyit tudtak elérni, hogy a fuvardijkülönbözetet mérsékelten csökkentették s ezzel közvetve kissé jobb árat fizetett a Gabonatársaság annál az árnál, amely a tényleges fuvarparitásnak megfelel. A monopólium harmadik esztendeje újabb meglepetéséket hoz a termelőnek. A bevásárlási árak papíron változatlanul érvényben maradnak, azonban uj illetékek bevezetésével mélyreható levonásokat eszközöl a Gabonatársaság a megvételre fölajánlott gabona árából. A zab árából 7, a rozséból 3, az árpáéból 12 és a búza árából 18 koronát von le a gabonakereskedelem monopóliumának jogával fölruházott társaság. A gazda számára egészen i^indegy, hogy levonások alakjában vagy olyképpen kap kevesebbet a gabonájáért, hogy leszállítják a bevásárlási árakat, mert számára a legfontosabb és a legfájdalmasabb, hogy az idén kevesebbet kap, mint amennyit tavaly fizettek neki. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján az idei gabonatermés úgy mennyiségben, mint minőségben mögötte marad a tavalyinak, akkor értékelni tudjuk, milyen veszteséget jelent a tizennyolc koronáig terjedő illetékek rendszerének bevezetése. Az uj levonások kétségkívül Szlovenszkó és Kárpátalja termelőit sújtják a legjobban, amit a következők bizonyítanak: Az egyes gabonanemüek bevásárlási árából történő levonások fajták szerint változnak, a legmagasabb illetéket, tizennyolc koronát a búza árából vonnak le, Szlovenszkó és Kárpátalja nagyrésze évtizedek, sőt évszázadok óta valamennyi gabonanemü közül főképpen a búzatermesztést űzi a legintenzívebben, Szlovenszkóról kerül ki a legtöbb búza, tehát Szlovenszkó érzi meg a legjobban a mákszimális levonás súlyát. A termelőket terhelő és a bevásárlási ár kifizetése során levonásra kerülő illetékek összegét lineárisan állapította meg a minisztertanács, vagyis Prágában éppen úgy tizennyolc koronát vonnak le a búza árából, mint Kőrösmezőn, csakhogy amig a 164 koronás prágai alapárhoz viszonyítva a 18 korona alig 11 százalékos veszteséget jelent, Kőrösmező táján már 12 százalékot is kitesz a levonás. Csodálatos, hogy amikor az egész yonaJon érvényesül a prágai paritás elve. Az államvédelmi törvény n) végrehajtási rendeletéi fokozott titoktartásra kötelezik a hatóságokat, fölsorolják az államvédelem szempontjából fontos üzemeket és szabályozzák a határöv-tádáki külföldiek jogviszonyait Prága, julius 10. A törvények és rendelitek tárában 196, 197 és 198 s?ám alatt három végrehajtási rendelet jelent meg az államvédelmi törvényihez. A 196. számú végrehajtási rendelet szerint a bíróságok és az állami, valamint más közhivatalok kötelesek gondot fordítani arra, hogy az általuk kiadott ama iratokban, amelyekbe a bíróságon és más hatóságok közegein kívül mások is betekintést nyerhetnek, csak oly módon írják le az államvédelem szempontjából titokban tartandó dolgokat, amennyire az elengedhetetlenül szükséges. Általában gondoskodni kell árról, hogy ama személyek száma, akik az Ilyen iratokba betekintést nyerhetnek, minél kisebb legyen. Az államvédelem szempontjából fontos üzemek A 197. számú kormányrendelet az államvédelem szempontjából fontos üzemeket sorolja fel. Elsősorban idetartoznak a bányaüzemek, az üvegipari és a fémipari üzemek, továbbá többek között a zománcárugyárak és gépgyárak is. A rendelet majdnem kivétel nélkül felsorolja a vegyipari a textilipari, a papíripari a grafikai, a bőráru, a fa-, az élelmiszeripari és italelőálliíási, a konfekciós és cipőipari üzemeket, valmint a viz, gáz- és villamosmüveket. A végrehajtási rendelet 1. paragrafusának B fejezetében a közlekedési üzemek vannak fölsorolva, mint például a hajózási, légi közlekedési üzemek, valamint ama üzemek amelyek a forgalmat motoros jármüvekkel bonyolítják le, végül pedig a szállítási vállalatok. A C fejezet a nyilvános és magán gyógyintézeteket, a magán és közkórházakat, valamint a nagy drogériákat és a gyógyszerekkel kereskedő üzemeket az államvédelem szempontjából fontos üzemeknek minősiti. Ugyancsak idetartoznak azok a szervezetek, amelyek az államvédelem szempontjából fontos üzemek részére való nyersanyagbevásárlással foglalkoznak. A végrehajtási rendelet második paragrafusa szerint az államvédelem szempontjából fontos üzemekről a járási hivatalok egy példányban jegyzéket tartoznak készíteni, melynek egy példányát megküldik a nemzetvédelmi minisztériumnak, egyet az országos katonai paamcsnokságnak, egyet az országos hivatalnak. Az államvéidelem szempontjából fontos üzemek megnevezése a nemzetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik. Azt, hogy valamely üzem az államvédelem szempontjából fontosnak nyilváníttatott, az országos hivatal, illetőleg a járási hivatal utján fogja közölni, A negyedik paragrafus szerint ama dolgokat, amelyek az államvédelem szempontjából fontossággal bírnak, á vállalatban dolgozó vagy más egyénekkel csak olyan mértékben szabad megis- emrtetni, amennyire az szükséges. „Tüos a bemenet!“ Az államvédelem szempontjából fontos üzemekben alkalmas helyen figyelmeztetés függesztendő ki, hogy idegeneknek a belépés az üzem igazgatóságának írásbeli engcdá'ye nélkül tilos. Az üzem igazgatósága az írásbeli engedélyeket csak a katonai felügyeleti hatóságok engedélyével adhatja ki. Ha az üzemben nincs ilyen katonai felügyeleti szerv megszervezve, úgy az engedély csak a nemzetvédelmi minisztérium ■ hozzájárulásával adható ki. Az államvédelem szempontjából fontos ama üzemekben, amelyekben katonai felügyeleti szerv van föállitva, a bíróságok és egyéb hatóságok bárminéven nevezendő hivatalos ténykedést csak a katonai felügyeleti szerv előzetes hozzájárulásával és jelenlétében foganatosíthatnak. Regisztrált Özem íjén csak megbízható ember állhat Mint azt annakidején ismertettük, a hatóságok az államvédeleim szempontjából fontos vállalatok üzemiben tartására kiadandó engedélyek esetén kötelesek felülvizsgálni, hogy a kérvényező állami szempontból meg- bizbató-e vagy sem. Azok a személyek, akiket a hatóságok az állam szempontjából megbizihata|lanoknak nyilvánítottak, az államvédelem szempontjából fontos üzemek folytatására nem kaphatnak engedélyt. Úgyszintén a már meglévő üzemek tulajdonosai tekintetében is megállapíthatják a hatóságok a megbízhatatlanságot. Ez esetben az érintett személyeknek joguk van a belügyiminisztérium és a társminisztériumok által kinevezett tanácsihoz f oly álmodniuk. Ezek a tanácsok a:z országos hivatalok székhelyem fognak működni. A tanácsok zárt ülésen tárgyalnak. Ha az állam véd eleim szempontjából főnben üzem tulajdonosát vagy vezetőjét az állam szempontjából megíbizlhatatlannak nyilvánították, köteles a hatóság által megállapított időn belül maga helyett megbízható személyt bejelenteni. Amennyiben a tulajdonos, vagy a munkavezető e kötelességének nem Jfenne eleget, úgy az üzem zárgondnokság alá vehető, A zárgondnokság foganatosítására a járási hivatal, illetve a (bányaüzemeknél a bánya- főnökség illetékes. A végrehajtási rendelet. 18. paragrafusa az á.llaimvédelem szempontjából fontos üzemeik ce- giisztráMisáira vonatozik. A regisztrálást a nemzetvédelmi minisztéiiáuim foganatosítja. A regisztrált üzennek működését a katonai hatóságok figyelemmel kísérik, alkuik az üzemekben bármikor szemlét tarthatnák. A 22. és 23. paragrafus szerint nem csehszlovák állampolgár az államvédelem szempontjából fontos üzemekben csak a katonai hatóság engedélyével foglalkoztatható. Az áMamvédetam. szempontjából fontos üzemeiknek a katonai vagy más hatóságok kezeléséibe való adása a tulajdonos és a hatóság megegyezésével óé történhet. Arra vonatkozólag, hogy mely üzemekben kell katonai felügyeleti szervet fölállítani, a nemzetvédelmi minisztérium dönt. A végrehajtási rendelet szerint a vasúti üzemekre vonatkozólag külön előírásokat fognak kiadná. A külföldiek kötelességei A 198. számú végrehajtási rendelet a határ- övben, aiz erődítési övben és az államvédelem szempontjáiből fontos más helyieken lévő ingatlanokra vonatfcOiZÓ jogokat szabályozza. Mint annakidején jelentettük,. . azok a külföldiek, akik a határövben, az erődítési övben vagy az állam védelem szempontjából más fontos helyen ingatlant vagy ingatlanra vonatkozó bárminéven nevezendő dologi jogot szereztek, ezt hat hét leforgása alatt kötelesek bejelenteni az illetékes országos hivatalinak. A végrehajtási rendelet szerint ez a bejelentési kötelesség nem vonatkozik a lakásbérletre, valamint a közlekedési eszközök elhelyezésére szolgáló helyiségek bérletére, ha a bérleti idő két hónapnál rövi- debb ideig tart. Hogy a bejelentés milyen jogi személyekre vonatkozik, azt az országos hivatal a katonai hatósággal való egyetértésiben állapítja meg. Az e kötelezettség alóli felmentés iránti kérvény a törvény életbeléptétől! számított: hát bét alatt adandó be, ami pedig a később szerzet jogokat 18 koronát levonva a termelőnek 146 koronát fizet ki s ugyanezt a búzát 176 koronáért, vagyis 30 koronás, teljesen kockázat- mentes haszonnal adia el a fogyasztenak. A kereskedelmi életben a mai válságos időkben irigylésreméltó helyzet, amely azt bizonyítja, hogy mégis van valaki, aki a gabonamonopólium uj rendeletének igazán örülhet. A nagy viadalból tehát a Gabonatársaság került ki fölényes győzelemmel, a termelő és a fogyasztó pedig a „futottig.’' még“ listáján maradt. a levonások kérdésében a minisztertanácsi határozat nem tesz különbséget. További meglepetés az eladási árak fölemelése, amely búzánál 3 és rozsnál 1 koronát tesz ki. A bevásárlási és az eladási ár közötti feszültség búzánál a tavalyi 9-ről 12 koronára és rozsnál 8-ról 9 koronára emelkedik. Az eladási árak fölemelése nem áll összhangban azzal a kihangsúlyozott alapelvvel, hogy a mezőgazdasági termelés rentabilitásának biztosítása mellett meg kell védelmezni a fogyasztók érdekeit is, mert. a fogyasztók érdekeinek nem nagyon felelhet meg a búza és a rozs megdrágítása. A gazda nem sok örömet talál az uj rendelet rendelkezéseiben s a fogyasztónak sincsen oka az örömre. A Gabonatársaság az egyedüli tényező, amely meg lehet elégedve az 1936—37. gazdasági évre szóló szabályrendeletekkel, mert ezek legalább 300 millió koronás bevételi többletet jelentelek számára. Nagy űzeti perspektívák tárulnak a gabonakereskedelem monopóliumának jogával fölruházott részvénytársaság elé. A Gabonatársaság 164 koronáért vesz egy méfermázsa búzát, annak árából
