Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-17 / 161. (4010.) szám
4 1936 )üliU.8 17, péntek ^ Őrök rejtély marad Palugyay Zoltán tragikus halála Felfelé ívelő, nagy művészi pályát tört ketté a liptói hegyekben történt szerencsétlenség Deményfalva, julius 16. Közölte a PMH, hogy a Gyömbér déli oldalán megtalálták a múlt érvben rejtélyes módon eltűnt Palugyay Zoltán festőművész holttestét. A pásztorok jelentése alapján, mint a híradás közölte, hatósági bizottság szállt lka a helyszínre, amelyhez a család megbízásából Paluigyay Ákos csatlakozott. Szentivány felöl kerülték meg a Gyömbért és járatlan utakon értek el arra a helyre, amelyen a holttest feküdt. A szomorú valóság beigazolódott, Palugyay Ákos a holttest ruhájában lévő iratokból kétségtelenül megállapította a holttest személy- azonosságát, A szomorú aktusról ezeket mondotta el a család megbízottja: — Szentiványból öt óráig tartó gyalogút után értünk a helyszínére. Tőlünk körülbelül háromszáz méternyire volt a Gyömbér menedékháza. Zoltán holtteste egy két és félméter magas szikla alatt feküdt. Szegélyből csak a csontváz maradt meg, mert csak az alsó lábszárakat védték meg a turistacipőig a test többi részéről a ragadozó állatok leszedték a húst. Ruházata szinte felismerhetetlen, a turistazsák foszlányai közt megtaláltuk festőállványát, festékeit, mosdószereit és az épségben maradt, összegöngyölt gyapjúkabát diói előkerült az utoljára készült tizenöt pasztellkép. Kabátja külső zsebében megtaláltuk pénzét is, tehát kizártnak látszik, hogy bűntény áldozata lett. Két lába a térd felett el volt törve. A bizonytdan kérdésre, hogy vájjon azonnd meghalt-e, vagy lassú sinylődéssel pusztult-e el a szerencsétlen sebesült, talán sohasem kapunk feleletet. A tragikus sorsú művész Palugyay Zoltán 1898 november 9-én született a liptómegyei Bodafalván. A gimnáziumot • Liptószentmiklóson végezte. Már ifjúkorában nagy tehetséget árult el a fe:stészetben és e tehetséget igazolták mesterei: Budapesten Balló, Münchenben Bockmann, későbben Krakóban pedig Jaroczky. Palugyay e helyeken kívül Hamburgban és Berlinben is képezte magát, közben azonban résztvett a háborúban, ahonnan számos kitüntetéssel tért haza. A harctéren is művészi szemmel nézte és élte át a nagy eseményéket és nem egy képe született e benyomások alatt 1926-ban tért haza ősei földjére, Liptóiba. Akkor a divatos irányzatokkal próbálkozott, de fogékony lelke sohasem volt megelégedve önmagával. Mindig jobbat, szebbet és tökéletesebbet akart alkotni olajfestményeiben, — mig akvarelljei szinte aj iskolát jelentettek. Az ak- .varellben megfigyelése, észxevevése teljesen egyéni. Úgy állítja elénk a természetet, hogy a pillanat őszinteségével párosul sejtelmes melankóliája, vagy hangulatának _ meleg mélysége. Minden kiszámítás, mesterikéltség nélkül odalehelt színfoltjaiban levegő, mélység, távlat él. Az erdők fáit, vizeit, ösvényeit összhangba hozta a felhőzettel és oly színharmóniát szólaltatott meg, hogy akár verőfény, akár köd határozta meg az alaptónust, színeiben szinte mesélt képein a mi gyönyörű vidékünkről. Teljesen egyéni felfogása elragadta a szemlélőt. Méltó elismerésben is része volt, mert mü- vésztársai igen nagyra tartották. Az akvarellt, amelynek igazi mestere volt, csak játszva kezelte. Becsvágya a „nagy kép" felé vitte. 1928- tól 1930-ig nyaranta Kubinyi Sándor müncheni festőművésszel együtt egész Szlovenszkót beRövidesen bevezetik a rendjeleket és a kitüntetéseket járta. Ebben az időben örökítették meg a sokféle szlovák népviseletet és festették a szebbnél- szébb szlovák falusi képeket. 1930-ban állami ösztöndíjjal Bazovsky Milos festőbarátjával Párisba ment, ahol sokat látott és sokat dolgozott. Az ott készített rajzokon és vázlatokon már erősen felismerhető művészetének egyénien felfelé ívelő vonala. De különféle hatások alatt ekkor még szélsőségekben i»s csapongóit művészi ihlete. Nemsokára ezután hosszabb betegségen esett át és e betegség fordulópontot jelentett művészetében. Ekkor írással is kezdett foglalkozni, kritikákat jelentetett meg napilapokban, de mindig maga felett gyakorolta a legszigorúbb kritikát. Művészetében ékkor közeledett a páratlan színharmóniához, amelyről fentebb beszéltünk. A külső sikerek sem maradtak már el ekkor. Bazovskyval és Alexyvel egyik kiállítást a másik után rendezik. Rózsahegy, Liptószentmiklós, Pozsony, Kassa, Besztercebánya, Zsolna és egyéb városok közönsége ismerte meg és ismerte el nagy művészetét. E kiállításoknál láttuk önzetlen baráti és kartársi érzületét és fáradhatatlan agilitását. 1935 áprilisában láthattuk pozsonyi kiállítását, ahonnan 25 „nagy képe" közül csak négyet hozott vissza. Utoljára ő maga Breznó bányán rendezett kiállítást, eltűnése után pedig húga, Palugyay Bianka Turócszentmártonban mutatta be művészi hagyatékát, amely már befutott művész nagyságát mutatta. A nagyrahivatott művész tragikus halála mély megdöbbenést kelt országszerte, mindenütt, ahol művészetét ismerték. Nem kétséges, hogy Palugyay müvésztársai és barátai oly módon fogják leróni a kegyelet adóját, hogy Szlo- venszkó nagy művészének hátrahagyott müveiből méltó kiállítást fognak rendezni és ezzel „a művészet viszontagságos mezején" tragikus módon elpusztult alkotótehetség emlékének a megérdemelt babérágat fogják nyújtani. Ezenfelül pedig a kiállítás eredményével és az illetékes körök figyelmének felhívásával talán a hátrahagyott család anyagi -megsegítése is lehetségessé válik. Dr. K. G. Királyok, maharadzsák, törzsfők és hárommillió külföldi néző lesz az angol koronázáson Káprázatos pompa, soha nem látott fény... Óriási előkészületek világszerte ■ Lóháton MeShourneből Londonba London, július 16. Anglia buzgón készül VIII. Edvárd koronázására, amelynek fénye és • méretei el fogják horaályositani az előző 38 angol királyi koronázást. Westminster kerület modern acélcsőszerkezetü járdakorlátokat építtet az útvonalon a szerencsétlenségek elkerülésére. A Westminster apátság főtemplomának nyugati kapujához hatalmas toldatot építenek, amelyben a koronázási menet fog megalakulni, a toldat falait az összes angol királyok szobraival díszítik. A templom belsejében emelvényeket’készítenek 8800 üléssel; bizonyos főrendeknek hagyományos joguk van a koronázáson használt széküket emlékül magukkal vinni. Az óriási orgonát 20.000 font költséggel javítják ki. A szentélyt világoskék és ezüstszürke selyem- és nehéz aranybrokátkárpittal fogják fedni, a szentély mellett öltöző' épül a király számára hófehér márványból, a szentély belsejébe bi- borbársonnyal fedett dobogót állítanak, ezen nyugszik majd I. Edvárd trónja, amelybe a „Gondviselés Köve" van illesztve; ezen pihent a hagyomány szerint Jákob Bethel- ben. A szentélyben rejtett mikrofonokat szerelnek föl. A nemesi koronák és a bubifej problémája Az essexmegyei Brgintreeben, az angol bársonyszövés hazájában éjjel-nappal dolgoznak a Prága, juliiius 16. Megírta a PiMH, hogy illetékes tényezők a elmek, ikiitünt-etévéik és rendjeleik bevezetéséin gondolikioduaik. Beavatott helyről nyert értesd lésünk szerint nagyjából már el is készült az a törvénytervezet, amely- Jyel meg -akarják változtatni a kitüntetésekre és a rendjelek használatára vonatkozó 1919. és 1920. évi előírásokat. A tervezet jelenleg észrevételezési eljárás -alatt van. A törvénytervezet indítványozza, hogy vezessék be a rendjeleket és a kitüntetéseket és pedig a katonaságánál a bátorságért, a polgári személyeiknél pedig az állam érdekében végzett munkásság elismeréséért. Ezután lehetővé válna a csehszlovák állampolgárok által idegen kitüntetések és rend jeleik elfogadása is. A tervezet arra is kitér, hogy bizonyos személyeket elismerés fejében megfelelő címekkel lehet fölruházni. A törvény tor vezet észre vétó1 ezési eljárásával egyidejűleg folyik a rntunika a végrehajtási’ rendeletek kidolgozásán is. A katonai személyeik -re mijei cinek és Iki tüntetéseinek a < Immány ozása a köztársasági elnök hatáskörébe fog tartozni. .Az adományozás a nemzőt,védelmi minisztérium i-mlit vány ára fog történni. Polgári személyeket a kormány ajánlhat kitüntetésre a köztársasági elnöknek. A javadat szerint a, köztársasági elnököt az összes rendijeink és kitüntetésiek legmagasabb fokozatai illetik .meg s ezeket akkor k mogtarfc- •M. ha u ' m köztársasági címűik. A FRANCIA NÉPFRONT" NAGYGYŰLÉSE, julius 14-én a párisi BastilBe-téren, Blum miniszterelnök beszédet mondott, amit a rádión is közvetítettek.-melyek asszonyoknál legtöbbször medencebeli gyulladások és lerakódásoktól erednek- a pöstyéni thermálkura. Az iszap a lobos izzadmányok felszívódását elősegíti és csökkenti a fájdalmat. Pausálárak a Fürdő- igazgatóságnál. Keressen tartós biborpalástokhoz szükséges bársonyon, ami lassú munka, mert a legügyesebb munkás csak heti 3—4 yardot készíthet. A bársonyt bemutatják jóváhagyás végett a norfolki hercegnek, aki mint örökletes főmarsall a koronázás ruházati szabályainak betartásáért felelős. Az ifjú hercegnek kell azt a kérdést is megoldani, miként viselik a hatalmas főnemesi koronákat az ifjabb főrangú hölgyek rövidrenyirt fejecskéiken? Miután a koronákat nem szabad átalakítani, hivatalos helyről állítólag vendéghajzat viselését ajánlják. A kanadai nagy prémcégek nem tudnak elég hermelint szállítani a palástokhoz, a hermelinárak 50—100 százalékkal emelkedtek. A szállodák már kitették a „megtelt" táblát Ugyancsak széditőek az idegenforgalmi előkészületek. A koronázásra hárommillió idegent várnak Londonba, lesz közöttük számos külföldi uralkodó és államfő, a világ összes uralkodóházainak képviselői, 150 indiai maharadzsa és fejedelem, zulu* maori és kanadai indián törzsfők, a birodalom összes vallásainak főpapjai és összes kormányai* nak és parlamentjeinek küldöttségei és a kiváncsiak milliói, akik legalább 60 millió fontot fognak Angliában hagyni. Pusztán ablakok és tribünök bérletéből mfllió** kát fognak bevenni. A nagyobb szállodák szobarendelő irodákat nyitottak Amerikában és legtöbbjük már előre kiteheti a „megtelt" táblát A koronázásra. A hajóstársaságok 1937 elejétől külön „koronázási" hajókat járatnak Amerikából Angliába és teherhajókat, sőt olajtartány-hajókat is személyszállításra rendeznek be erre az alkalomra, A birodalom tengerentúli részeiben külön takarékegyesületek alakultak, hogy tagjaik a koronázás útiköltségeit összegyüjthessék, sok helységben a lakosság közköltségen küld megbízottat Londonba, aki a látottakról otthon be fog számolni. Ausztráliából és Ujzélandból sokan Amerikába utaznak, tekintettel az ottani jobb hajóösszeköttetésre, mások Kínán, sőt a transzszibériai vasúton át utaznak Angliába. A leghosszabb ideig R. M. Reed melboumeí lakos útja fog tartani, aki lóháton akar Mel- bourneből Londonba utazni Darwin, Singapore, India, Perzsia, Törökország, a Balkán és Középeurópán át. Julius 30-án indul, naponta 64 kilométert akar megtenni. Úgy számítja, hogy a 22.400 kilométeres ut 300 napig fog tartani. * Álomszerű tündérkastélyban fog nyaralni VIII. Edvárd London, julius 16. Sir George Olenk párisi angol nagykövet a Riviérára utazott, hogy 'megtekintse a Horizou- kastélyt, amelyben VIII. Edvárd király nyári szabadságát tölti. A kastély a Riviéra legfestőibb pontján fekszik, a Cap D’Antibes fenyőktől ko- szoruzott dombjai között, csodás kilátással a Jüan- öbölre és Lerins-szigetére, amelynek kolostorából szökött meg a rejtélyéé vasálarcos. Jelenlegi tulajdonosa Maxine Elliott, a (híres amerikai színésznő é6 szépségkirálynő. A külvilágtól vasútvonal választja el, amely fölött hid vezet a kastély főbejáratához. Az épület mint álomszerű tündérvár emelkedik ki az égő bíborvörös futórózsák tengeréből, a szobák egyszerű egyenesvonalu pro- ve-ncei ízléssel vannak berendezve, főékességük a kincseket érő keleti szőnyegek és a falakat di* szitő modern festmények, különös érdekessége néhány ragyogó földközitengeri tájkép, amelyét Winston Churchill, a híres angol politikus festett. A kert főlátványossága a sziklába vájt pompás úszómedence, amelynek építése 65.000 dollárba került. A medencét éjszaka a víz alatt világítják ki és siklópálya köti össze a nyílt, tengerrel. A kastély telkén magánrepülőtér és öblében kis kikötő van motoros versenycsónakokkal, úgyhogy a király a kastély magányából bármely percben átrándulhat Caunesbe vagy Nizzába.
