Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-01 / 148. (3997.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • fí képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszköi és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3-1 1. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AHA. A fegyvergyárosok üzlete (*) Jó lenne, ha igaz lenne, hogy csak a nyerészkedés ördögét kell láncra verni, mindjárt megszelídül a világ mogorva ar­culata s ha úgy lett volna, ahogyan jó len­ne, ha lenne, dehát természetesen egészen másiként van: nem jutottunk volna idáig fegyverkezésiben, háborús készülődésben s ma nyugodtabban alhatnának Európa né­pei. Nincs még egy jelszava a francia nép­frontnak, amely Európa tömegei előtt, jobb- és baloldalon egyaránt olyan rokonszenves lenne, mint az, amit legutóbb adott ki a hadiszergyárak államosításáról s amiből ál­lítólag rövid időn belül törvény is lesz. Ro­konszenves a jelszó még azotk előtt is, akik nem sóik üdvöt várnak tőle. Először azért, mert későn jött s hova-tovább a békeszere­tők szempontjából mindegy lesz, hogy a mellüknek szegzett ágyucsövek kinek s mi­fajta profitot hoznak; másodszor azért, mert tapasztalatból tudják, hogy ott, ahol az egyik érdeket sarokba parancsolják, azon­nal helyén terem a másik érdek. De azért, mint mondottuk, a jelszó rokonszenves füg­getlenül kiviteltől és függetlenül a jogos aggályoktól. Az európai ember sokat ta­nult az utóbbi egynéhány év alatt, egészen pontosan tudjuk, mi mindent köszönhetünk háborúban és békében Schneider Creusot- nak és senkinek sem fáj, hogyha ezekből, a magas profitra dolgozó üzemekből ilyen konjunktúra közepén állami intézmény lesz s majd monopolizálni fogja az állam a fegy­vergyártást is a dohány és a szesz mellé. Franciaországban ez azért is megy köny- nyen, mert a gazdasági liberalizmus e klasz- sziikus hazájában még Ott is a magánérdek volt az ur, ahol különben minden ország a szivét hordja: a Nemzeti Bankban. Most majd egy füst alatt monopolizálja a vasút­tal, vízvezetékkel, telefonnal együtt a fegy­vergyártást is a francia állam s ezzel elébe ruktat nacionalizálás vagy kollektivizálás terén azoknak az országoknak, amelyek már régen szakítottak a totális liberalizmus­sal s egyre szükebb helyet hagynak a spe­kulációnak. Dehát ez igy van rendjén; a franciák szeretik a nagyvonalú és gyors át­meneteket s a szociális fejlődés lépcsőfokain egyszerre hármat-négyet szoktak átugrani. Ha a francia tervet sikerül lehetőleg na­gyobb megrázkódtatások nélkül keresztül­hajtani, valószínű, hogy akadnak majd kő­vetői Európában s ugylátszik, a fegyver­üzlet romantikus korszakának is vége felé járunk, az olyan Balzac tollára méltó ala­kok, mint Sir Bazil Zacharoff, a jövő szá­zad regényéből kiszorulnak s kiszorul majd néhány legenda is „a véres internacionálé- ról“, de talán nyugodtabb és egyenletesebb lesz a fejlődés a béke irányában. És főleg: határozottabb. Mert a mai eredményeket tekintve bevallhatjuk, hogy a békéért so­kat és mutatósán lelkesedtünk, de soha nem jutottunk tovább szép elméleteknél. Amikor még hatalom volt azoknak a ke­zében, akik Európa békéjéért aggódnak, akkor sem történt faktikusan több a bé­kéért, mint ma, amikor az történik érte, hogy aki csak tud, fegyverbe áll és cipője orrától fejébubjáig vértezi magát, mint mondják: minden eshetőség ellen, örök kérdés marad: kik buktatták meg a leszere­lési konferenciát, amelynek egy szelidlelkü, de javíthatatlanul fellégekben járó szocia­FOLYTATASA A 2. OLD* I* HASABJAN Javult a népszövetség helyzete Angol-francia egységfront Genfben Közeledés Anglia és Oroszország között ■■ B!um munkában A négus személyesen vesz részt a népszövetség szerdai ülésén Benes í Az én optimizmusom törhetetlen Géni, Jimlius 30. A komoly krizistünetek között meginduló népszövetségi tanács­kozások ugylátszik kibontakozáshoz vezetnek. A kibontakozás az angol—francia együttmű­ködés újabb megszilárdítását tette lehetővé. Nagy jelentőséget tulajdonítanak Edén és Litvinov tárgyalásainak is. Általános a vélemény, hogy Angliának és Franciaországnak az a törekvése, hogy Olaszország elől elhárítsanak minden akadályt és lehetővé tegyék a népszövetségbe való visszatérését. Ugyanekkor pedig igyekeznek megakadályozni a kö­zeledést Olaszország és Németország között. Másik szenzációja a napnak az a bejelentés, amit Avenol főtitkárnak tett a négus, aki a szerdai népszövetségi ülésen maga fogja ve­zetni az abesszín küldöttséget és fel is fog szólalni saját ügyében. A négua fellépésének nem tulajdonítanak jelentőséget, annál Is inkább, mert a négusnak az a terve, hogy visszatér Abesszíniába és csapatai élén fölveszi a harcot az olaszok ellen, az angolok részéről határozott ellentállásba ütközik. Angliának egyelőre az a legfőbb gondja, hogy a Földközi tengeren az olaszok békében hagyják. Olaszor­szág fellépése is békülékeny séget árul el, mindenesetre békülékeny hangú az az em­lékirat, amely vasárnap érkezett meg a népszövetség fővárosába. Az olaszok nyitva hagyják a maguk számára a népszövetségbe való visszatérés lehetőségét. Ami a nép- szövetségi reformtervet illeti, Delbos francia külügyminiszter tárgyalásai folyamán kiderült, hogy a francia vezetés alatt álló csoport, amelyhez Oroszország, a kisantant és a balkán-antant tartozik, szembefordul a reformtörekvésekkel, úgy hogy valószínű, hogy Mussolini is kénytelen lesz számolni ezzel a körülménnyel. B9um első genfi szereplése Genf, junius 30. A vasárnap és hétfő a Géni­ben összegyűlt diplomaták magántanácsko zásai­val telt el. Az események egyelőre csak a szín­falak mögött játszódnak le. A megbeszélések sorát Blum francia miniszterelnök tanácskozása nyitotta meg Edennd. Edén és Blum Genf kö­zelében vacsorázott s ezen a vacsorán tisztázó­dott minden vitás kérdés Franciaország és An­glia között, úgyhogy a francia és angol állás­pontot megint sikerült összehangolni. A francia lapok élénken ünneplik a francia-angol együtt­működést s egyes hírek szerint Bilimnek sikerült közeledést létrehozni az angol és orosz állás­pont között is. Annyi bizonyos, hogy Edén teg­nap hosszasan tanácskozott Litvinowal. Az „Observer" munkatársa annak a meggyőződé­sének ad kifejezést, hogy Angliát Franciaor­szággal összefonó kötelékek erősebbek, mint valaha. A lap véleménye szerint Edenre rendkí­vül kedvező benyomást tett Blum józan és re­ális álláspontja, amely mentes volt minden el­méleti dogmatizmustóL Bilimtől bizonyos politi­kai körökben ugyanis azért tartottak, mert ál­modozó intellektuelt láttak benne. A francia miniszterelnök egyébként tegnap délután is tovább folytatta megbeszéléseit. A kora délutáni órákban fogadta a nemzetközi munkahivatal igazgatóját, Herold Butiért, akivel a hírek szerint a negyvenórás munkahét problé­májáról tárgyalt, majd folytatta a diplomáciai tanácskozásokat. Elsőnek Portugália külügy­miniszterével, Monterioval tárgyalt. Ennek a tár­gyalásnak az ad különösebb jelentőséget, hogy Montéira van kiszemelve Bemei elnök lemondá­sa után a népszövetség elnöki székébe. Majd pedig Barcia spanyol külügyminiszterrel és Ju­goszlávia párisi követével tárgyalt* Tegnap dél­után még Krafta csehszlovák külügyminisztert is fogadta a francia miniszterelnök, akivel hosz- szasan tanácskozott Teljes megegyezés Anglia és Franciaország között Az „Echo de Parisában Pertínax részlete­sen foglalkozik a francia-angol együttműködés kérdésével. S megállapítja, hogy valamennyi vitás kérdésben teljes összhang jött létre Fran­ciaország és Anglia között. 1. Megegyezés van Anglia és Franciaország között a szankciók megszüntetése kérdésében. 2. Ennek ellenére nincs szó az olasz annek- szió automatikus elismeréséről. Egyelőre még nem ismeretes, hogy milyen formában fognak a hatalmak állástfoglalni az olasz faitaccompli- val szemben* Ez mindenesetre függ Argentíná­tól, amely — mint ismeretes — a népszövetségi ömtoUvM kóstol 3. Egyelőre nem kezdődnek általános tárgya­lások Olaszországgal. 4. A Locamo-hatalmak tanácskozása nemhi­vatalos jellegű lesz s mindössze annak a megál­lapítására fog szorítkozni, hogy helyesebb egye­lőre bevárni a német választ, mielőtt a Rajna- kérdés beható tanulmányozásához hozzáfognak, Anglia mindenesetre Igyekszik nyomást gyako­rolni Berlinre, hogy a válasz mielőbb befusson. Úgy a franciáknak, mint az angoloknak az a nézetük, hogy tökintettel Olaszország bizony­talan magatartására, helyesebb lenne a Locar- no-kérdés elnapolása. S» Ami jjMáig a oépejöveteégi nefoaact dletk, egyelőre még nincs itt az ideje, hogy munkába* álljon a különböző reformterveket tanulmányo­zó bizottság. Nem lehetetlen egyébként, hogy az angol kormány csatlakozik Franciaország ál­láspontjához, ami a tizenhatodik paragrafus megszigorítását illeti és eláll a cikkely tervezett megváltoztatásától. Közeledés Oroszország és Anglia között Az United Press éretesülése szerint az angol és francia együttműködés odáig megy, hogy León Blum és Edén elhatározták, hogy szerda előtt, amikor mindketten beszélni fognak a ta­nács pléniuma előtt, még egyszer összetalálkoz­nak, hogy beszédeik szövegét összeegyeztes­sék. Azokat a híreket egyébként, amelyek sze­rint Rlumnek sikerült egyetértést teremteni An­glia és Oroszország között, most angol körökből is megerősítik. A Reuter értesülése szerint Litvi­nov és Edén tanácskozása a Dardanellák kér­désében megegyezéshez vezetett s ez lényege­sen javította az angol-orosz légkört. Mindennek ellenére — állapítja meg a Reuter-iroda — még korai lenne teljes megértésről beszélni a két nagyhatalom között. Benes lemondott a nép- szövetség elnökségéről Benes csehszlovák köztársasági elnök, aki eddig a népszövetségi közgyűlés elnöke volt, a következő átiratot intézte Avenolhoz, a népszö­vetség főtitkárához: „A hivatal, amellyel államom megbízott, lehe­tetlenné teszi számomra, hogy továbbra is el­lássam a népszövetségben vállalt funkciómat, épen ezért a népszövetség elnökségéről lemon­dok és kérem, közölje elhatározásomat a nép- szövetséggel. Ha nem is tudok részt venni a népszövetség ülésein, életbevágó érdeknek tar­tom s hő óhajtásom, hogy a népszövetség meg­találja a kiutat a mai nehéz helyzetből. Szilárd meggyőződésem, hogy a béke érdekében szük­ség van egy olyan intézményre, amely a külön­böző államok érdekeit szisztematikusan és pár­tatlanul összeegyezteti, erőimet a jövőben is a népszövetségi ügy szolgálatába állítom, ha más módon s más módszerekkel is, de a régi ener­giával és kitartással fogok küzdeni érte. Azok a nehézségek, amelyekkel a genfi intézménynek jelenleg meg kell küzdenie, a legkisebb mérték­ben sem befolyásolják a népszövetség jövőjébe vetett hitiemet. Rendületlenül hiszek azokban az eszmékben, amelyeknek a népszövetség a kitel­jesedése. Az én optimizmusom eaért törhetet­len. Benes elnök után az elnöki tisztet vagy Van Zeeland belga miniszterelnök, vagy pedig Mon- 08*20 portugál külügyminiszter veszi át | I ^

Next

/
Thumbnails
Contents