Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-11 / 133. (3982.) szám

2 _______________________________________^RX<aiMACi^ARHlRI>AB ________________ 1936 junius 11, csütörtök*

aE

atsmjaMAii^íJLbJifcii^ii ■■iiMiWi1 —uabüs—hbw—w1—^——

ÉRELMESZESEDÉS.

IDEGEK, MIRIGYEK, CSONTOK

stb. megbetegedéseinél a \

Csíz! Jód-Brómos gyógyvíz

otthoni Ivókúráját

legmelegebben ajánljuk. Ismertetést és használati utasítást küld a Fürdőigazgatóság Cii-kúpele.

A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA

Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt alakuló kongresszusának programja

A megnyitót Sziillfi Géza, a záróbeszédet Szilassy Béla mondja ■ Főelőadók: Járass Andor és Esterházy János

ran mennyi végzetes tévedéssel! Mutassák meg a külföldieknek a lefordithatatlanokat. Azokat, akiket kihordani Nyugatra nem „üzlet", mutassák meg Kosztolányit, akinek egyik regénye annak idején éppen Thomas Mann számára volt reveláció, Móriczot, a fiatalok finom kultúráját, Márait, a mozivászonra nem tolakodó magyar irodalmat. Ha a Budapesten időzök megismerik, az idegenforgalom mögötti magyarságot, nem fogják sajnálni, hogy kongresszusukat Budapesten rendezték.

Ha seregszemlét tartunk a Magyarországra utazott irók fölött, figyelmünk elsősorban Karéi Őapeken, a nagy cseh irón akad meg. Ismerjük és becsüljük őt, szeretnők, ha rövid pesti tartózkodása alatt legalább némileg bepillanthatna az igazi magyar szellemiségbe. Nem tudjuk, hogyan bánnak vele Budapesten, értik-e szellemi struktúráját és ennek megfelelően ismertetik-e vele a magyar kultúrát, olyat mutatva neki, amire kiváncsi s ami bebizonyíthatja előtte a magyar rangot. A politikákat gyakran megoldhatatlan problémák választják el egymástól, de hisszük, hogy a szellemek kölcsönös nagyrabecsülése független lehet a kényszerű harcoktól, mint független volt a középkori lovagnál, aki tisztelte, szinte szerette a másik lovagot, még ha élet-halál harcot is vívott vele. A németek és a franciák példája lebeg szemem előtt, ha ilyenekre gondolok. A két nép az „ősellenségek “ iskolapéldája, s mégis, egyetlen idegen kultúrát sem szeretnek annyira a birodalomban, mint a franciát, s a franciák semmi külföldit nem ismernek el oly nagynak, Dantet sem, Shakespearet sem, mint a német zenét, Goethét vagy Nietzschei. A németeknek egyenesen nosztalgiájuk van a francia forma iránt, rajonganak Párisért és sehol nem tanulmányozzák oly meleg elmélyedéssel a román nyelveket és irodalmakat, mint a birodalomban. Kicsiben a magyarok is: azt a~ szerepet játszhatnék a cseh kultúrában, mint franciák játszottak 1871 óta a németben. Capek láthatja, megéretheti a tiszta magyar szellemet, ha helyesen mutatják meg neki, s az élmény erejével hirdetheti otthon az igazi magvarság értékét. Sajnálnók, ha nem igy volna, s Budapesten nem bánnának helyesen a nagy cseh íróval.

A pesti vendégek között felmerül Paul Va- léry hallatlanul finom feje, ez a fej, amely ma szinte szimbólum a régi legjobb Európa kifinomultságának és szellemi notabilitásának szimbóluma. Valéry iró, aki talán nem kapcsolódik be a napi történésekbe azzal a hévvel, amellyel a modern politikai esztétika megkivánná, de kívülállásában nagyszerű lelki előkelőség és fölényes magatartás van, az európai rang összesüri- tett ereje. Ha össze kivánnók foglalni mindazt, amit Európa lelke tiz század alatt kitermelt, amig eljutott a kifinomultság lehelletfinom állapotáig, akkor azt mondhatnék: Paul Valéry. Halványfényü igazgyöngy, amit a kontinens kagylójában csak egyszer teremhetnek évszázadok fájdalmai. S a francia költő mellett áll a német: Thomas Maiin. A modern irók között nincs goetheibb jelenség, mint ő, szellemi magatartása, életmódja, kontemplativ elmélyedése, nemes polgáriassága, önfegyelme, klasszikus formái, gondolatvilága, értelmének különös sztatikái volta és leszűrt világismerete sokban hasonlít a nagy weimarihoz. Amit tegnap a humanizmusról mondott, az emberi hitvallások legszebbjei közé tartozik, soha nem hallottuk- tökéletesebben megfogalmazni azt, amit a fel- sőbbrendü ember az emberi forma és objektivitás legszebb kincsének tekinthet. A humanizmus a szelid kétkedés, mondotta körülbelül, az alázatos emberi szerénység, amely nem hiszi, hogy az igazság birtokában van, hanem tűrve és gondolkodva keresi az igazságot. A humanista az, aki nem esküszik fel egyetlen formára sem, hanem látja a hibákat — és főleg az előnyöket — itt is, ott is és keresve igyekszik összeegyeztetni az ellentéteket. Nem szakit, hanem amalgamizál, mindent megért és mindent megbocsát, a középen áll, sem baloldalt, sem jobboldalt, s ha a két szélsőség egyaránt ellene üvölt is, szelid mosollyal idézi Goethét a Tho- mas Mann humanistája: „Próféták jobbra, próféták balra, a világpolgár középen áll“.

Pozsony, junius 10. Az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos alakuló kongresszusát Érsekújvárod 1936 junius 21-én, vasárnap rendezi meg kedvező idő esetén a sportpályán, kedvezőtlen időben az Arany Oroszlán-szálló nagytermében. A kongresszus lefolyása a következő lesz:

Kilenc órakor gyülekezés a párthelyiségekben. — Fél tíz órakor átvonulás a templomokba. — Tiz órakor szentmise és isten- tisztelet. —' Fél tizenegy órakor felvonulás a kongresszus színhelyére. — Tizenegy órakor megkezdődik a kongresszus,

A kongresszus tárgysorozata:

1. Megnyitóbeszéd, mondja dr. Szüllo Géza nemzetgyűlési képviselő.

2. A pártprogram ismertetése. Főelőadó Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő. Előadók a párt szenátorai, nemzetgyűlési és tartománygyülési képviselői.

3. A szervezeti Szabályok1 ismertetése. Főelőadó Esterházy János nemzetgyűlési képviselő. Előadók dr. Aixinger László és Ko- ezor Gyula országos pártigazgatók.

4. Üdvözlőbeszédek.

5. Záróbeszéd, mondja dr. Szilassy Béla.

*

Tudnivalók: Az elszállásolásra vonatkozó kívánságokat és a közös étkezésen való

részvételt junius 19-ig 'közvetlenül Mészáros László titkárnál (Érsekujvár-Nové Zámky, Posta-ucca 13), vagy Halász Gyula titkárnál (Érsekujvár-Nové Zámky, Posta-ucca 2) kéri bejelenteni az érsekujvári rendezőbizottság.

A kongresszuson csakis a két párt igazolt tagjai, illetve a kiküldöttek vehetnek részt.

Junius 20-án és 21-én a rendezőbizottság a Posta-ucca 13. szám alatt levő pártirodában permanens szolgálatot tart, ahol bárminemű felvilágosítás nyerhető.

A kongresszusra kerékpáron érkezők a pártigazolvány bemutatása mellett elismervény ellenében megőrzés végett. átadhatják kerékpárjaikat ,a Posta-ucca 2. szám alatt levő pártirodában.

cotroceni tragikus események miatt. Vissza kell utasítanunk az oly kakukhangokat, amelyek nálunk defetizmust és kishitűséget akarnak ébreszteni és bizalmatlanságot jugoszláv szövetségesünkkel szemben.

— A Prágai Magyar Hírlapnak már említett vezércikkében az áll, hogy Jugoszlávia ingadozik, az áll, hogy a nagy hármasból már csak kettő maradt és hogy most csak kettő tárgyalt, míg a harmadik hatalmat csak Pál régensherceg képviselte, vagyis többé-kevésbé reprezentatív személy, és a közlekedésügyi miniszter és igy Jugoszlávia érdemben csak az ünnepségeken vett részt, de a tanácskozásokon már nem.

A lap hangsúlyozza dr. Stojadinovics miniszterelnök távolmaradását, meg kell azonban állapítani, hogy a PMH öröme korai. Stojadinovics elmaradása érthető annak számára, aki a, jugoszláv alkotmányt ismeri, amely szerint dr. Stojadinovics nem hagyhatta el Belgrádot abban az időben, amikor a régensherceg Jugoszlávia határain kívül utazott. ‘Egyébként tény az is, hogy Pál régensherceg volt az első, aki hozzá járult Károly romén király ama javaslatához, hogy a kisálltán t államok főinek konferenciáit állandósítsák.’ A Prágai Magyar Hírlap Öröme tehát ebben az irányban is korai.

— A testvér jugoszláv nemzet sértése volna, ha szó nélkül hagy nők, hogy közvéleményünkben bárki is kétségeket terjesszen régi, jól bevált jugoszláv szövetségesünk hűségével szemben.

Mélyen meg vagyunk győződve, hogy döntő pillanatokban Csellszló. ákia honának és szabadságának védelmében egységes tesz, E pillanatokban minden pártviszály a múlté, szemünkben kicsinyes és tárgya másodrendű lesz.

KöztáiosAfiágunlkban á.'llamtrmk mindem eilfemsége nagyon tévedni fog. ha azt gondolja;, hogy a ■két autonóm-,sta párt a döntő pillanatban árulást követnie ed-aiz állaimmal] szemben. Éppen ma délelőtt kért fel engem a ezloválk néppánt ■együk képviselője, hogy ez atomommal az Ő pártja nevében is jelentsem ki, miszerint az autoooimifSta pártok, melyeik főeéljuiknnk tartják nemzetük létének biztosiifását. ezt a biztosítást kizárólag a csehszlovák állaim keretében tartják ildvetségesnelk és ezért- meg vagyok győződve, hogy döntő pillanatokban feltétlenül az állam védelmére k©linók.

Ezeket kívántam leszögezni minden irányban, világosan, hogy Csehszlovákia.nagyon kemény dió -lesz minden támadó számára, áld áil'lnimnnik szabadságát és magát áll ágúinkat megtámadná.

. A parlament Hrusovsky beszéde után a francia kereskedelmi szerződés pótegyezményét elfogadta. ■

A francia kamara harra ntfiímtas bictlságei Hédiit ki a siO'Nis helyzet sanu'mányozésára

Fátris, junius 10. A kamara 33-as bizottsága ma délelőtt megkezdte a munkások szociális helyzete megjavítására irányuló tanácskozásokat. A harminchármas bizottság huszonkét tagja a baloldali többséghez tartozik, tizenegy ta^ja az ellenzékhez*

„A világot meglepte egyes nagyhatalmak ingadozó politikáia"

(TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON)

— Ma már nyilvánvaló és kétségtelen, hogy háborús veszély csak Németország részéről fenyeget és az is kétségtelenné kezd válni, hogy a biztos győzelem kilátásával csak az orosz hadsereg állhat ki a német erőszakkal szemben. Ha a kisantant-szövetségen s a Balkán-szövetségen kívül figyelembe vesszük, hogy a balti államok legtöbbje is katonai egyezményt kötött Szovjet- oroszországgal, úgy azt látjuk, hogy a kis államok oly hálózata készül, amely 100 milliónyi nemzeteket ölel fÖl 8 amely szövetség puszta léte mindenféle háborús kedvét letör. Németország fokozatosan és önkényesen szüntette meg a versaillesi szerződés békét garantáló intézkedéseit. A világot azonban meglepte egyes nagyhatalmak politikájának éppen Németországgal szembeni ingaóra-magatartása. Ha ezekben az időkben valóban sor kerül valami háborús összetűzésre Európában, úgy a történelem soha nem ítélheti el elég élesen ezt a politikát. Németország mai hitvallását Hitler könyve, a „Mein Kampf" fejezi ki, amely Németországban ma evangélium. És ha Hitler e könyvében magasztalja a háborút, az egész vüág ebben valami retteneteset lát. A világ számol azzal, hogy a háborúk egyre borzalmasabbakká válnak s alkalmasak lesznek az emberiség elcivilizálitlanitásárg és az emberi társadalom kiirtására. E veszedelemmel szemben azonban egyes nagyhatalmak különösen nagy ingadozást, habozást mutatnak. A szónok ismételten utal Angolország ingadozására, amivel szemben azonban számos an^ol közéleti tényező helyesen látja a veszélyeket,

Nimetors'ág helyzete

:— A lioicainmóí éé.ógyéíbb szerzŐdéseknölk Né- metomsfflág részéről történt megsértése beinimün- ket sokteíffi iuikáibb érint, miét áikiáiriM mást.

Ha ugyanis Németország megtámadná Franciaországot, úgy két fronton kellene felvennie a harcot, de győzelemre még Oroszországnak sem volna kilátása, ha egyszerre két fronton kellene harcolnia. De ha Németország időt kap arra, hogy nyugati határán kiépítse a védelmi vonalat, úgy a helyzet megváltozik. Ha Németország a Rajna

Válasz a Prágai Magyar H r'apnak

— Itt meg kell emlékeznünk azonban a következő dologról is — folytatta Hrusov- siky —: A Budapesthez közelálló Prágai Magyar Hírlapban, annak tegnapi számában egy vezércikk jelent meg, mely a bukaresti ünnepségekkel foglalkozik s amely vezércikk írója kétkedőén és ironikusan emlékszik meg Hodza gazdasági tervéről és azt juttatja kifejezésre, hogy a miniszterelnök nyilván már feladta a kisanitant-álía- moknak az úgynevezett római jegyzőkönyvek államaival való együttműködésének reményét. Van szerencsém bejelenteni, hogy a dologról informálódtam illetékes helyen és meghatalmazást nyertem illetékes oldalról a következők kijelentésére:

— A Prágai Magyar Hírlap gondolatmenete teljesen helytelen, Á terv zátonyrajutósáról, ilbailpartján a második védelmi vonalat is kiépíti, úgy abba a helyzetbe kerül, hogy nyugaton haderejének negyedrészével védhefi magát sikeresen, hogy hadereinek zöme kelet felé támadjon.

Mindez a kétírontom való Mbóinit - átallak’tja egy frontom való háíboinuivá,

Hirusoveky szeimireMinyásit tesz Ausztriának, hogy szintén megsértette a békeszerződést., moha ammaik semmi értelme meim volt, mert Ausztria függetíleineége a békepoi'itiika tengelye és ‘Ausztria, legális ütőn’• is elérhette volna célját. -Miiért nem kezdte meg hát céljának törvényes Hton való- .elérését? Tettével annak a gyanúnak tette ki magát, hegy"'Németország eszközévé vált.

„1! kell ismernünk Magyarország lo.aiiüsit'*

—• Egy más'k szomszédos kisállamnak — mondotta szószeriint Hrusovsky — ebben a komoly időiben' ugyancsak el kell határoznia magáit, hogy milyen útra. lép. Azok oldalára-e, akik a békét 'akarják védeni, vagy ••Németország oldalára, amely végül is, abban az esetben,' ha hódító vágyai ■ teljesülnének. Magyar- országnak- se kegyelmezne. A Mitteileurópa- tervökbOn Maigyároirszág a német ' birodalom kiegészítő részét-alkotja. Egyébként

el kell ismernünk Magyarország lojalitását, hogy nem követte Ausx.ria példáját.

— Nem tehetünk egyebet, tniinf hogy a legnagyobb megelégedéssel vesszük tudomásul Hodza doni a völgyi tervét. örülünk annak, hogy a mi emberünk éleslátása vette észre a béke. gondolatának és a gazdasági újraszervezésnek szoros összéifüggését. Ha tervének megvalósítása sikerül — és reméljük, hogy sikerül — úgy ez ugyancsak a középeurótpai szakaszon jelenti a helyzet javulását, de annak beláthatatlan' kihatása lesz az egész világra nézve is, mert az’ a további megoldásokat és a gazdasági válság végleges orvoslásának kezdeményezését fogja előidézni.

letve föladásáról szóló hírek teljesen indokolatlanok és ellenkezőleg, az az igazság, hogy a dolgon tovább intenziven munkálkodnak és hogy már a kisantantnak az e hó 16-án megtartandó szakértői konferenciája foglalkozni fog a kisan- tantóllamoknak nemcsak a római jegyzőkönyv államaival, hanem Németországgal való Hodza- inditványozta együttműködése kérdésével. Mi, akik a békében az európai civilizáció megmentésének lehetőségét látjuk, legmélyebb meggyőződésünkből pacifisták vagyunk. Ez azonban nem jelenti azt, mintha nem kellene a legszivósabban védekeznünk a kívülről jövő támadások ellen.

— Ezért örülünk annak, hogy a kisantantálla- mok fejei a napokban nyilatkoztatták meg a szövetségünk megdönthetetlenségét.

Hálásak vagyunk elnökünknek s Pál jugoszláv régenshercegnek és Károly román királynak. . X

E helyen is őszinte részvétünket tolmácsoljuk a

%