Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-09 / 131. (3980.) szám

1936 Június 9, kedd. 11 ^RKGAI-MAfitARMlULM? ’MKÖZGAZDASÁG £ A Venkov polemizál Irta: Fekete Imre Rozsnyó, junius ©leje. A Venkov felvonultatta nehéz ágyúit, a P1MH- pal polemizál. Szerinte neim igaz az, hogy a fel­halmozott búzakészletek elegendőek majdnem egy érre. -S ha vannak is bajok a 'buzakészletehke 1, úgy, ajról csak Szlovenszkó tehet, mert Szlovén­ekké zsebeli be a monopéliumhaszon oroszlánré­szét. Nem csodálkozunk a Venkov magatartásán, hiszen az agrárpárt hatalmi érdeke kimutatni, 'hogy a gazdák érdekében történik minden s hogy amit mindenki a monopólium csődjének lát, az könnyen elintézhető csekélység. Azt a kérdést, hogy mennyi időre elegendő a felhalmozott búzák észtet, igen hamar elintézhet­jük. Feierabendnek, a Gabonatársaság elnökének legutolsó nyilatkozata szerint az 1035. évi termés­ből az előző évi maradékokon s a jugoszláv im­porton kívül 20.000 vagon búza marad. Mivel ez a Visszamaradt készlet 40.200 vagon volt, már Feierabend szerint is 60.200 vagon lesz a mara­dék,'tehát 'több, mint amennyit még rövid idő előtt jövendölt. Ha figyelembe vesszük, hogy igen tekintélyes mennyiségeket kell még a Gabonatár­saságnak a felajánlások szerint is átvenni, to­vábbá hogy mindig több a tényleg eladott meny­nyidéig, mint a felajánlás, nyugodtan számíthatunk legalább 70.000 vagon maradékra. Ezzel szemben az 1934—35. évben a Gabona- társaság 75.000 vagon búzát vett át a gazdáktól, 19.000 vagon maradványa volt 1933-ból (interven­ciós búza) és 10.000 vagont importált Jugoszláviá­ból. Ebből a 104.000 vagonból levonva a 40.200 vagont, a fogyasztás 63.800 vagon búza volt, te­hát: kevesebb, mint ami a Gabonatársaság nyakán marad. Udvariasan szólva, tehát a Venkov állí­tása az igazságnak meg nem felel, mert hogy a „fekete őrletések11 meséjét valaki komolyan ven­né, azt nem tudom elhinni. Hogy a naivak jobban lássanak, csak arra hivatkozom, hogy 19(29—32- ben, tehát a válság idején, évenkdnt átlagban 50.000 vagon búzát importáltunk, ami legalább 300.000 há búzaterület termése. Ezzel szemben a búza termés! terület növekedése csak 120.000 ha, tehát rendes fogyasztásnál nemcsak nem volna sza­bad a tejTniésből semminek sem maradni, hanem még importra lenne szükség. Ha azonban a fogyasztás súlyos csökkenése igaz, úgy mese az, amit a „fekete őrletéiről11 haliunk. Ennél a valótlanságnál sokkal nyomatékosabb az az állítás, hogy Szlovenszkóé a monopólium hasznának oroszlánrésze. Ezzel szemben a tény az, hogy a monopólium haszonélvezői az agrár­párt élén állé nagybirtokosok és maradékbirtoko­sok s nem a szegény szlovenszkói gazdák. A Gabonatársaság azzal büszkélkedik, hogy .,.rentábilis11 árakat állapított meg a gazdák ré­szére. Ezek a rentábilis árak Keletszlovenszkón a múlt évbén több mint 20 Kö-val, az idén 20 Kc- náb valamivel kevesebbel alacsonyabbak a cseh­országi áraknál. Ez helyes volna, ha a szloven- szkói termelés olcsóbb lenne, mint a csehországi. Enhek az ellenkezője az igaz. A gabonatermelés főbb kiadásai a vetőmag, trágya: .és munka. A vetőmagnál feltételezhetjük azt, hogy a szlovenszkói gazda is olyan mérték­ben iparkodik jobb vetőmagot felhasználni, mint a csehországi. De nem egyenlő a hektáronkint felhasznált vetőmagmenmyiség. Már a klimatikus és, talajviszonyok is kényszerítik a szlovenszkói gazdát, hogy több vetőmagot használjon. Sokkal fontosabb szerepe van itt azonban a sorvetőgép­nek, amely igen nagymennyiségű vetőmagot ta­karít meg s amelyből legalább ötször annyi van ugyanakkora területen Csehországban. A különb­ség igen nagy. Amíg sorvetőgéppel 150—210 kg-ot, addig kézzel 190—300 kg-ot vetnek hektáronikint busából. A műtrágya és minden egyéb üzem­anyag Szlovenszkón drágább, mint Csehország­ban, legalább is a fuvarral. Különösen a trágyá­nál igen fontos az a körülmény, hogy Csehor­szágban több műtrágyát használnak és szaktudás­sal. A műtrágya, szaktudással felhasználva nagy hasznot ad, ágy a csehországi gazdák a nagy mü- trágyáhasználattal nagy hasznot érnek el, olcsón termelnek. A rosszul felhasznált műtrágya nem­csak'“hogy hasznot nem hoz; hanem még kárt is okozhat. Már csak a szlovenszkói mezőgazdasági oktatás 'visszamaradottságára való tekintettel is mondhatjuk, hogy ennél a tételnél is olcsóbb a csehországi termelés, mint a szlovenszkói. A legfontosabb kiadástétele a gabonatermelés­nek a munka. Tudjuk, hogy a gépmunka a legol­csóbb s tudjuk azt is, hogy Szlovenszkón a gépek száma osak kis töredéke a Csehországban hasz­nált gépeknek. Igaz, hogy Szlovenszkón a mező- gazdasági munkások bére alacsonyabb, de a kézi­munka soha nem lelhet oly olcsó, hogy oz a gép­pel versenyezhessen. Látjuk, hogy az egy hektáron a gabonaterme­léshez szükséges költség sokkal nagyobb Szloven­szkón és sokkal kisebb Csehországban. Már ezen az alapon is joggal állathatjuk, hogy a gabonaárak megállapítása teljesen helytelen, nem a szlovenszkói gazdáknak jelent nagy jö­vedelmet, hanem a csehországiaknak, akik az olcsóbban termelt gabonáért többet kapnak. Még sokkal élesebb lesz a helyzet akkor, ha a terméseredményeket is figyelembe vesszük. A gazda haszna, vagy vesztesége nemcsak attól függ, hogy mit kell hektáronkint invesztálni, ha­nem még jobban attól, hogy milyen nagy a ter­més. Tudjuk, hogy Szlovenszkón a legtöbb nö­vénynél' a termések kisebbek. Ennek okát abban látjuk, hogy Szlovenszkó kiimája kontinentális, Reich tanár viszont ennek abban látja az okát, hogy a szlovenszkói gazdaság extenziv. Reich ta­nár ur elfelejtette azonban könyveiben kimutatni, hogy milyen is azoknak a szlovenszkói gazdasá­goknak a termése, amelyek a lehető legintenzí­vebben termelnek? Mi azokat Ismerjük. Ezeknek a gazdaságoknak is sokkal kisebb a termése, mint a hasonlóan intenzív csehországi gazdasá­goké. S ez a termésdifferencia nem kicsi. Brdlik tanár statisztikai adatai szerint az átlagtermések hektáron/kint: Búza Rozs Árpa Zab Csehországban 18.3 16.6 19.1 17.2 Szlovéné zkón 13.5 12.8 10.8 10.4 Kárpátalján 10.7 10.8 10.8 10.4 Ha a magasabb termelési hektárköltségeket a terméssel osztjuk, úgy megállapíthatjuk, hogy amíg a monopólárak Szlovenszkón a termelési költségeket alig fedezik, addig Csehországban hatalmas hasznot adnak. Miképpen juthatott így a szlovenszkói gazdáknak a gabonamonopóiium. hasznának az oroszlán­része ? De nemcsak ennél a nagy tételnél járt rosszul a szlovenszkói gazda. Tudjuk, hogy a 6zlovenszkói (24,642.000 koronával emelkedett a csehszlovák bankjegyforgalom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank mai jelentés© szerint junius első hetében a bank­jegyforgalom 5.506,722.000 koronát tett ki, ami az elmúlt heti állománnyal szemben 24,642.000 koro­nás emelkedést jelent. Ugyancsak emelkedett a zsirószámla 256^331.000 koronával 730,501.000 koro­nára. Az „Egyéb aktívák11 tétele 24,662.000 ko­ronával, az „Egyéb passzívák11 pedig 28,697.000 koronával emelkedtek. Az aranyfedezet 1567.000 koronás növekedést mutat és 2.698,598.000 koronát tesz ki. Az idegen valuták tétele 123.000 koronás csökkenést mutat és 35,725.000 koronát tesz ki. Az ércfedezet 43.3 százalékot tett ki. (Mégis jön a frank-leértékelés?) Nagy fel­tűnést keltett világszerte pénzügyi körökben a Francia Bank volt alkormányzójának a szom­bati párisi lapokban megjelent nyilatkozata, amelyben hangsúlyozza, hogy az illetékes kö­rök továbbra is ragaszkodnak az aranyfrank­hoz és a frank technikai helyzete még mindig megtámadhatatlan. Ennek azonban igen nagy ára van. A frank aranyértékének fenntartása a gazdasági helyzet folytonos romlását, az állam­kincstár adósságainak szaporodását és a belföl­di és külföldi árnivó közti különbség fokozódá­sát vonná maga után. Arra a következtetésre kell jutni, hogy Franciaországnak választania kell a gazdasági romlás, vagy a frank leértéke­lése között. Londonban és Washingtonban az a vélemény, hogy a frank leértékelése már nem késhet sokáig. (A beruházási munkálatok állami támogatása.) A junius 2-i tárcaközd értekezleten a népjóléti mi­nisztérium költségvetése keretében 4.45 millió koronát engedélyeztek a munkanélküliek produk­tív seigélyezéisére szánt öszegből, ut-, csatorna- és vizszabályozási építkezésekre. A népjóléti minisz­térium eddig 2034 község és járás kérelmét intézte el kedvezően és összesen 54 millió korona állam­segélyt engedélyezett Önkormányzati közmun­kákra. búza a kisebb terméseredmények dacára, ugyan­úgy, mint Kanadában és az orosz feketeföid vidé­kén.. sokkal jobb, sikerben gazdagabb. Tudjuk azt is, hogy má az egész világon a búzának a belső tartalma, a tényleges tápértéke az, amely árát megállapítja. A minőségi különbségnek a figye­lembevételével a szlovenszkói búza a rosszabb át- lagármegállapitás ellenére valamiképpen még bol­dogult volna, ha a Gabonatársaság a minőséget az ármegállapításnál megfelelő mértékben figye­lembe vette volna. A búzaminőség legfontosabb fokmérője a Gabonatársaság árainál a hektoliter- súly. Ezenkívül még figyelembe veszik, hogy acé­los, vagy lágy búzáról van-e szó. És éppen az itt megállapított, árkülönbözet az, amely a legnyoma­tékosabban dönti élj hogy ki keres a monopóliu­mon. Az árkülönbség a-z acélos és lágy búza közt a hektolitersaüytól ' függően 3—7 Kö. Ennek a buzafajtának a termelője a csehországi nagybir­tok, amely most rohamosan kiterjeszti ezt az azelőtt is igen tekintélyes termelést és hihetetle­nül nagy bevételei vannak. Tudnunk kell, hogy a lágy búzának a termése kb. 25 százalékkal na­gyobb, mint az acélos búzáé és igy megértjük, hogy miért kell ezért aránylag olyan sokat fizetni. Csak a termelési költségeket és a termésered­ményt véve figyelembe, ennek a búzának átlag­ban nem volna szabad 110 koronánál többe ke- rülni's k a belső tulajdonságokat, a sikértartal­mat 8 annak minőségét vesszük figyelembe., úgy Az legfeljebb 90 Kts-t ón De még tovább mehetünk. Szlovenszkónak a természetes terménye-a búza, azt pótolnia majd­nem lehetetlen. A legutolsó öt évben magától ér­tetődően nőtt a termelési területe, de nem többel, mint 7—8 százalékkal; Ezzel szemben Csehország­ban a búzatermelési terület, négyszer annyira nö­vekedett, de ezenfelül nőtt a termések nagysága is, legfőképpen az említett hitvány búzák terme­lése következtében. Amikor kiderült az, hogy tultermeltünk, a túltermelést azzal akarta a Ga­bonatársaság megszüntetni, hogy a huzat érméié sá területek csökkentését-rendelte el. Nemcsak Cseh­országban, ahol ez teljes mértékben indokolt vol­na, nemcsak azoknál a gazdáknál, akik minden mezőgazdasági tapasztalatra fütyülve, a szántó 80—90 százalékát vetették be búzával, rablógaz­dálkodást folytatva, hanem Szlovenszkón is. ahol a buzavetésnek ez a mesterséges tulnagyobbodása — a magyar gazda tudja, hogy mire képes s mire nem képes a földje — egyáltalán nem következett be. így fest az az oroszlánrész, amit Szlovenszkó a gabonamonopóiium hasznából kapott! . . . (Az állam vészi át Marienbad-fürdőt?) A Met- ropress jelenti: A Javorinánák állami tulajdonba való átvétele után az állami földihivatalban most Marienbad-fürdő átvételéről tárgyalnak. E fürdő 1919 óta a lefoglalása törvény szeadnt le van fog­lalva. Most arról van szó, hogy a fürdőt vagy az állam , veuhévát.ít^jidpnába, vagy pedig külön e célra létesült társaság hosszú bérletbe kapná. E társaságban az államnak többsége volna. A tár­gyalás nagyon nehezen megy, meTt a fürdővel együtt 7717 hektár föld tulajdonjogáról is határoz­ni kell. (Magyar-olasz-német Wiringiháromszög.) Az elmúlt évben Magyarország aktív szaldója a magyar-német kliringforgalomban 20 millió márkára emelkedett anélkül, hogy sikerült vol­na a két ország közötti árucsere kiépítésével ezt az aktív szaldót lecsökkenteni. A magyar­német egyezmény hibája az volt, hogy a német ipar a neki juttatott kontingenseket nem akarta kihasználni, mert terményeit szabad devizák ellenében másutt értékesíthette. Mivel mindkét ország érdeke, hogy a szaldót csökkentsék, az a terv merült fel, hogy a német lirakövetelése- ket ki fogják cserélni a magyar márkakövetelé­sekkel. Magyarország jelentékeny lirakövetelé- § sek felett rendelkezik és megvan a remény aj- f ra, hogy ezeket a nyári utiforgalom alkalmával fel fogják használni, úgyhogy lehetséges, hogy az idén több magyar megy Olaszországba, mint Ausztriába. Ilyen körülmények között 30—40 millió líra forgalmat produkálhatnak. Illetékes körök véleménye szerint a magyar-olasz-német kliringforgalmat dr. Sdhacht budapesti látogatá­sa alkalmával fogják szabályozni. (A prágai devizapiacon) Zürich 1.20, Amszterdam 1, Madrid és Varsó 0.50, Páris 0.125, Brüsszel 0.25 koronás nyereségre tett szert, Kopenhága, Osló és Stockholm 2.50, Tallinn 3, Buenos Aires 1, London 0.55, Ale­xandria 0.50, Lisszabon 0.125 koronával gyengült. Háziasszonyok öröme a főzőrecept- gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY havi folyóirat praktikus kártyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál POZSONYI SEEH0FFER NÖVÉNYBALZSAM Vigyázat a „Vörös-rák“ védjegyre. Sok orvos által ajánlva, mint kitü­nően bevált háziszer, rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, máj baj, kólika, aranyér, vérszegénység, gyo­morbaj, étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Készíti „V0R0S RÁK" gyógyszertár Alapítva 1312. BRATISLAVA, Mihálykapu 24. Egy üveg ára K€ 5*— (Emelkedett a cukorkivitel.) A múlt gazda­sági hét legfontosabb eseménye a font emelke­dése volt. Ugyan Londonban csak a határidő­kereskedelemben jutott eddig a fontemelkedés kifejezésre, azonban a cukorpiac terén 1 máris éreztette hatását: az angol finomított cukor ára emelkedett. Ez természetesen azonnal átterjedt a csehszlovák cukorpiacra is és az export emel­kedett, elsősorban a Svájcba és az északi álla­mokba irányított kivitel. Svájc jelentékeny mennyiségű cukort vett át Csehszlovákiától azonnali szállításra és határidőre. A görög üzlet még mindig nem élénkült meg. (Rövid közgazdasági hírek.) Amerikában az árutőzsdék ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot elfogadták, amely szigorúan korlátozza a határ­idős tőzsdei forgalmat, hogy megakadályozza a spekuláció kinövéseit. — Németországban nagy részvénytársasági reform készül. Felmerült az a terv, hogy minden részvénytársaságnak legalább félmillió márka alaptőkével kell bírnia. Ez a rendelkezés az összes német részvénytársaság 56 százalékát érintené. Ezeknek vagy fel kelle­ne emelniök alaptőkéjüket, vagy esetleg felszá- molniok. — Hull, az Egyesült Államok külügyi államtitkára egy beszédében elitéke a gazdasági elzárkózás politikáját és hangoztatta, hogy a világkereskedelmet csakis az egyenlő elbánáson alapuló szerződések megkötése szabadíthatja fel. — A detroiti Ford-gyár elkészítette a 24 milliomodik gépkocsit. Az elmúlt üzleti évben a vállalat termelése 2 millió kocsi volt és ezzel minden rekordot felülmúlt. ÉRTÉKTŐZSDE Prága gyönge Prága, junius 8. A forgalom a gyengülés jegyéiben és bizonytalan hangulatban keadő- diött és az árifolyamok letöredeztek. Kedve­zőbb párisi hírekre a gyengülés megállt. Ennek ellenére azonban zárlatkor a legtöbb papír árfolyama alatta volt a szombati szint­nek, Kolini Szesz 70, Tejipar, Régi és uj Nord'bahn-bonnok 45, Nemzeti Bank 30, Erő­müvek és Prágai Vas 20, Apollo, Cseh Keres­kedelmi, Cseh-Morva és Aussigi Finomító 15, Rakó és Ringhoiffer 10, Csehszlovák Solo 8, Königshofi Cement és Olleschau 7, Heinrichs- thaler 6, Poldi, Sellier 5 koronás veszteséget szenvedtek. Ezizel szemben Orion 25, WalteT 28, Északi Szén 15, Pozsonyi Kábel 18, Berg és Hütten és Podoli Cement 10 koronás nye­reségre tettek szert. A beruházási piac váltó­Mit kapunk a valutákért? Prága, junius 8. 100 pengőért . . • fl • Ki 518.50 100 schillingért , • » • 478.50 100 zlotyért . . « • 451.50 100 lejért . . . 17.10 100 márkáért . . • t 680.— 100 ezüstmárkáért • 795.— 100 dinárért . . • 58.80 100 líráért . . . • 180.40 100 svájci frankért • 790.— 100 francia frankért 160.45 100 Belgáért . . • 411.— 100 holland forintért 1639.— 1 angol fontért . f 122.— 1 amerikai dollárért 0 24.10 Mit fizetünk a valutákért? Prága^ junius 8. Ke 100 pengőért . . . 521.50 100 schillingért . , 481.50 100 zlotyért . . , 0 454.50 100 lejért .... 17.40 100 márkáért . . . 684.— 100 ezüstmárkáért 805.— 100 dinárért . . . 59.20 100 Uráért .... i 181.60 100 svájci frankért . • 793.— 100 francia frankért . é 161.05 100 Belgáért . . . • 413.— 100 holland forintért . 1645.— 1 angol fontért . . • 123.— 1 amerikai dollárért . a 24.30

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents