Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-09 / 131. (3980.) szám

fi bukaresti napok

(sp) Prága, június 8.

Ami előrelátható volt, bekövetkezett: a Bukarestben ülésező kisantant-államférfiak elhatározták, hogy összejöveteleiket rendszeresítik s ezentúl nemcsak a külügyminiszterek gyűlnek össze évente kétszer-há- romszor, hanem a szuverének is, mert találkozásaik kihangsúlyozott ünnepélyességével és pompájával nagy mértékben alátámaszthatják a kisantant tekintélyét és népszerűségét a három állam lakosságában. Bene§ köztársasági elnök ilymódon ismét teljes erővel bekapcsolódhat a kedvenc külpolitikai alakulatának ügyeibe s tapasztalatait, rátermettségét, ügyességét újra latba vetheti, ha bármiféle bonyodalom mutatko- li'k a láthatáron. Nem tudhatjuk, hogy az felnök jelenlétét ez élső alkalommal miféle külső okok határozták meg, a hivatalos jelentés mindenesetre közli, hogy általános megelégedésre sikerült elintézni minden kérdést s a kisantant —■ idézzük a jelentést *— szilárdabb, mint valaha volt.

Benes elnök aktív szerepe, régi működési .területének meglátogatása, a régi munkatársakkal, elsősorban a Titülescuval való újabb állandósított és rendszeresített érintkezésbelépés mindenesetre azt bizonyítja, hogy a kisantant sorsa akkor van a legjobb kézben, ha az eszme régi bajnokai intézik ügyeit, Benes és Titulescu páratlan képességeit egyelőre nem nélkülözheti az állam- szövetség s amugyis fájdalmasan érinti az illetékeseket, hogy a harmadik előharcos, Sándor jugoszláv király, nincs többé az élők sorában és sem ő, sem hü csatlósa, Jeftics többé helyüket nem tölthetik be a kipróbált együttesben, amely évekig zavartalanul működött a megnehezült középeurópai viszonyok között. A nagy triászból legalább ketten maradtak és most ketten tárgyaltak. Kár, hogy a tanácskozáson csak két teljesjogu államfő és két teljes felelősségű külügyminiszter vehetett részt, mig a harmadik hatalmat, Jugoszláviát mindössze az inkább reprezentatív tisztségü Pál herceg képviselte és a közlekedésügyi miniszter. A jugoszláv államfői méltóságot jelenleg a régenstanács gyakorolja, amelynek például Sztojadinovics miniszterelnök fls tagja s nem egyedül Pál herceg.

így hát Jugoszlávia érdemlegesen csupán az ünnepségeken vehetett részt, a tanácskozásokon nem. A miniszterelnökök közül egyedül Tatarescu volt jelen, sem Hodza, —’ aki pedig néhány hónap előtt meglátogatta Bélgrádot, a társhatalmak egyik fővárosát , sem Sztojadinovics nem jött el, amit a hivatalos kommentárok azzal magyaráznak, hogy megjelenésük nem volt aktuális, lévén a bukaresti találkozó elsősorban reprezentatív jellegű, nem politikai természetű.

Az államfők összejöveteleinek rendszeresítése mindenesetre uj fejezetet nyit a kisantant történetében s nem tudhatjuk, menyeiéiben határoz meg uj'fejlődést vagy uj frányt az uj esemény. Remélni merészeljük, hogy nem jelent visszatérést a kisantant legrégibb formáihoz, az 1920—22-es rendszerhez, amit annyiszor emlegettek Bukarestben s nem kapcsolja alapelvei közé azokat a módszereket és felfogásokat, amiket akkor használt, a háboruutáni közvetlen idegesség világában, hanem modernül és rugalmasan igyekszik az igazi megbékü- lést szolgálni. Az életképes alakulatok nem fáradhatnak merevek, hanem alkalmaskedA rosszat épiíett emelvények

Óriási szerencsétlenség történt

a bukaresti átlamiő-összejövetel egyik ünnepén

Leszakadt a tribün és háromezer embert maga alá temetett a Tsz hatott és kétszáz súlyos sebesült * A* három államfő szemeláttára történt a szerencsétlenség

A kisantant államfők befelezték tanácskozásukat

Bukarest, Jüníus 8. A román fővárosban a cserkészek ünnepén Károly király szemeláttára összedőlt egy busz méter magas tribün, amelyen körülbelül háromezer ember szorongott. A szerencsétlenség környékén tartózkodó emberek között irtózatos pánik keletkezett. Az első hirek szerint három ember meghalt és több mint száz súlyosan megsebesült.

Káról király, aki a szemben lévő tribünön tartózkodott, azonnal a szerencsétlenség színhelyére ment és részt vett a mentési munkában. A vöröskeresztes kocsik néhány perccel a beomlás után ugyancsak a helyszínen voltak és a román főváros valamennyi kórházából mentőautókat küldtek ki. A környéken lévő kaszárnyákat kórházakká alakították át.

A román cserkészek nagy ünnepüket Károly király Romániába való visszatérésének évfordulóján szokták megtartani. A fölvonulást a szerencsétlenség után azonnal félbeszakították. A cserkészünnepon egyébként részt vett a Bukarestben időző Benes köztársasági elnök és Pál jugoszláv régensherceg is.

A román hivatalos sajtóiroda a következőket jelenti a szerencsétlenségről:

— Az egyik emelvény balszárnya a közönség súlya alatt összeomlott. Három ember meghalt és számos súlyosan megsebesült. A király azonnal a szerencsétlenség színhelyére ment és megadta a szükséges utasításokat a mentési munkálatokra. A sebesülteket a főváros klinikáira szállították. Az első áttekintés szerint száz ember könnyebben vagy súlyosabban megsebesült. A halottak és sebesültek között egyetlen külföldi sincs,

BENES ELNÖK MEGÉRKEZÉSE BUKARESTBE.

Az elnök Károly király társaságában elvonul a diszszázad arcéle előtt.

A csehszlovák hivatalos személyiségek, cserkészek és szokolok, akik részt vettek az ünnepen, sértetlenek maradtak.

A részletek

A "bukaresti súlyos szerencsétlenségről a következő részleteket jelentik;

•— Cotroceniben, tíz kilométerre Bukaresttől, a külön erre a célra épített stadionban hétfőn tartották meg a rendes évi ifjúsági ünnepet, amelyen a cserkészekből, az YMCA és az YWCA tagjaiból, a bánsági szokolokból és egyéb ifjúsági sportegyesületekből álló, úgynevezett „ifjúsági országvéd" vonult föl. Körülbelül husz-huszonötezer diák volt az ünnepen, közöttük a csehszlovák szokoÜíjuság tizenöt kiküldöttje és néhány csehszlovák cserkész. A zászló beszentelése és Károly király beszéde után 8—10.000 fiatalember sporígyakorlaíot mutatott be negyvenezerfőnyi közönség előtt. A kisantantállamok három államfője reggel kilenc óra óta jelen volt a stadionban.

Amikor délelőtt 11 órakor megkezdődött a fölvonulás, eddig ismeretlen okokból megtörtént a nagy szerencsétlenség. A stadiont egy katonai gyakorlótéren építették és három kis tribünt az ünnepi vendégek részére a bejárat közelében helyeztek el, mig a gyakorlótér többi oldalára három nagy tribünt építettek, mint a szokol- kongresszusok stadionjainál szokásos. Minden egyes emelvényen három-négyezer ember foglalt helyet.

A jelenlévők nagy megrökönyödésére a disz- emelvényekkel szemben lévő tribün hirtelen összeroskadt és a törmelékek közül csupán a két főoszlop meredt a magasba. Az első ijedtség után a vezetőség hangszórókon fölszólította a közönséget, hogy őrizze meg nyugalmát. Károly király autón azonnal az összeomlott tribünhöz ment, miközben a mentőkocsik már minden oldalról megjelentek. Néhány perccel a szerencsétlenség után sikerült az első sebesülteket biztonságba helyezni.

A közönséget a szerencsétlenség mélyen megrendítette, de a tömeg nyugodt maradt, A cserkészek fölvonulása 12 órakor végétért s ugyanakkor a legutolsó sebesülteket is elszállították a romok alól. A halottak számát tizre becsülik, mig a sebesültekét kétszázra. Különösen sokan törték el kezüket és lábukat. A külföldiek közül

niok kell a körülményekhez. Hodza miniszterelnök hónapokkal ezelőtt vázolta az uj utat, amin a kisantantnak haladnia kell: közeledést keresni a római blokk államaihoz. A januárban-februárban elhangzott bejelentések óta nem történt semmi az elv realizálására s most némileg . tanácstalanul állunk a bukaresti esemény előtt, mert ezen a reprezentatív összejövetelen sem hallottunk a bejelentések folytatásáról, sőt Hodza, a kezdeményező ott sem volt. A kisantant erős és egységes. Ha igy van, annál inkább feladata, hogy megtalálja a kapcsolatot a többi dunai államokkal és ne csupán a defenzívában legyen ,,pozitiv“ tényezője a középeurópai rendnek, hanem az aktív, építő munkában is, mert a mai összekuszált viszonyok közt nagy szükség volna a „legnagyobb dunai erő“ határozott és okos kezdeményezésére, hogy kivezesse

a kátyúból Középeurópát, hogy megszűnjék a sorvasztó egyhelyben topogás a dunai térben. Baj volna, ha a régiek visszatérése egyúttal a régi irányzat győzelmét jelentené s nem annak az uj útnak folytatását, amely rugalmasan és az igazi béke érdekében keresi — még áldozatok árán is keresi — a lehetőséget a dunai érdekek és érzelmek nagylelkű összeegyeztetésére.

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed- f f Szerkesztőség: Prága II., Panská

évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzlöVCRSzkÖi 6S rUSZÍTlSzkÓi TflClgUClYSáp ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága II., Panská ulice 12, III. emelet.

R képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • •

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, P R A H A.-Wft______