Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-07 / 130. (3979.) szám

^KÖZGAZDASÁG £ Tájékoztató a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárásról Egyesült páriunk nagyszabású akciója a magyar gaztiakózőnség érdekében Prága, junius 6. Mezőgazda-olvasó közönsé­günk figyelmét felhívjuk arra, hogy az Egye­sült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt részletes tájékoztatót adott ki a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárásról. A rendkívül hasznos tájékoztató a párt-hetilapok — A Nép (Kassa), Barázda (Komárom), Kárpát­aljai Magyar Gazda (Beregszász) és Magyar Néplap (Pozsony) — legújabb, junius 7-i szá­mainak keretében jelent meg. A minden fontos körülményre kiterjedő tájékoztató végén a ma­gyarság egyesült pártja a következő közérdekű bejelentést teszi: — Tekintettel arra a nagy jelentőségre, amellyel magyar népünk jövője szempontjából a! kényszeregyességi eljárás nyújtotta lehetőség igénybevétele jár, az Egyesült Országos Ke­resztény Szocialista és Magyar Nemzeti Párt! titkárait alaposan kioktatta a kényszeregyességi j eljárás részleteire nézve és utasította őlret arra, hogy minden hozzájuk forduló magyar gazda-1 nak adjanak szakszerű felvilágosításokat és ta­nácsokat. Meghízta őket továbbá azzal, hogy magyar testvéreinknek legyenek segítségükre a szükséges okiratok beszerzésében és a megfelelő kérvények elkészítésében és a kérvényeket ösz- szegyüjtve ők tegyék meg a hatóságnál a szük­ségesnek látszó lépéseket. Ezenfelül pártunk két kiváló jogásszal, névszerint dr. Törköly József szenátor, rimaszombati ügyvéd és dr. Szilárd Marcell pozsonyi ügyvéd urakkal megállapodást kötött, amelynek értelmében nevezettek teljesen ingyenesen szolgálnak jogi tanáccsal és vállalják el a kényszeregyességi eljárás folyamán mind­azon magyar gazdatestvérünk képviseletét a hatóságok és a bíróság előtt, akiknek birtoka 40 kát. holdnál kisebb. Felhívja ezért a magyar gazdaközönséget arra, forduljanak bizalommal legközelebbi pártdtkárunkhoz, aki nekik a to­vábbi részletekre vonatkozó tanácsokat és fel­világosításokat készségesen és teljesen ingyen megadja. A dunai jílfamok gazdasági kapcsolatai Iria: Hantos László A vílágiháboiru után a villáig teáim elése és áru­cseréje jieleintékeinyein megváltozott. Európa régi ipari területeihez újabb, újonnan létesített ipar- tenületelk kapcsolódtak. A nagy gazdasági egy­ségeken kívül a kis európai államok; melyek rá vannak tulajdonképpen utálva a nemzetközi árucserére, az autarikia politikáját tűzték zász­lajukra. A világ gazdasági helyzete ugyan nem halad a szabad kereskedelem, sem pedig a kö­tött nemzeti gazdasági autairkia fellé, hanem sok­kal inikábib a nagyobb gazdasági egységek meg­teremtése a jövő gazdaságpolitikájának célja. A békeszerződésben a dunai államok közt a leg­több kedvezményt biztositó vámtarifa a maii napig még nem került szóba, sőt az egyes dunai államok közti ezerződésnélküli állapot nagy mértékben csökkentette a Duna völgyének ter­mészetes árucseréjét. A legjobban a csehszlo­vákiai ipar érzi a dunai árucsere hiányát, me­lyet a legpontosabban a.számok tükrében látha­tunk meg. A csehszlovákiai textilipar, amely úgyszólván egyedül Rözépeurópa számára dol­gozott, ma már jel emtó kitelem százalékban helye­zi ed készítményeit a köziépeurópai piacokon. 192Ónban és az ezt követő néhány esztendő­ben a csehországi textilipar összes kivitelének .71 százalékát a dunai államoknak szállította. 1932-ban 40.2, 1933-ban 36.3 és 1934-ben mái1 29.2 százalékra csökkent a csehszlovák textil­ipar kivitele az utódállamok felé. Ugyanilyen csökkenést tapasztalunk az összkivitel százalé­kos kimutatásában is. Csehszlovákia kivitelié­nek 52.4 százaléka került 1920-ban a dunai ál­lamokba, 192önben 31.5, 1935-ben pedig már csak a kivitel 21.9 százaléka. A csehszlovák behozatal a dunai államok felől ugyan állan­dóan alacsony volt, mégis az 1028. évi maxi­mumról, 23.66 százalékról 1935-ben a csehszlo­vák behozatal 16.56 százalékra csökkent. Magyarország kapcsolata a dunai államokkal szemben nem mutat Olyan nagy különbségeket, mint Csehszlovákia adatainál láttuk. A magyar öeszki vitelnek 58 százaléka került 1929-ben a dunai államokba, mig 1934-ben 39.6 százalék. A csökkenés nem olyan nagy és ennek egyszerű oka volt az :s, hogy Magyarország Olaszarözág- ga] került szorosabb gazdasági kapcsolatba. 1929-ben a magyaT behozatalnak 49.7 százaléka, 1934-ben pedig 43.9 százaléka jött a dunai ál­lamokból. A csehszlovák-magyar szenződésnél- küli állapotot azonban azok a szomorú számok mutatják a legékesebben, melyek Csehszlovákia és Magyarország kai Iker eskedelm i kapcsolatai­ról szólnak. 1929 ben Magyarország behozatalá­nak 21.5 százaléka származott Csehszlovákiá­ból, 1934-ben már csak 7 százaléka. Magyaror­szág kivitelének 16.4 százalékát tette ki 1929- ben a Csehszlovákia felé történő kivitel, mig 1934-ben 5 százalékra csökkent ez az arány. H,a a többi dunai állam külkereskedelmét vizsgál­juk hasonló szemszögből, ugyanilyen kedvezőt­len eredményekre bukkanunk. Egyedül Ausztria és Magyarország gazdasági kapcsolatainak számszerű kutatásánál találunk kedvezőbb 'ada­tokat. Emelkedés ugyan itt sincs, de a számok nem csökkentek, hanem állandó, szilárd, szinte „meggyöpösödöttu gazdasági kapcsolatokat lá­tunk a két ország árucseréjében. A kivitel és a behozatal százailékszierü értéke állandóan a 25 százalék körüli mozog. Az összes dunai állam' külkereskedelmének 35.85 százalékát bonyolította le egymás közt , 1929-ben, 1934-bein már csak 26.83 százalékát. Ilyen kedvezőtlen számokat lehet csak kiibön- igészni >a dunai államok gazdasági kapcsolatai­ból. Egy komoly cseh közgazdász nemrég el­hangzott előadásában szomorúan állapítja meg a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés hiányának következményeit, melyet az egész csehszlovákul gazdasági élet alaposan megár- zett. A cseh közgazdász megálllapitása szerint ez a, szerződésnéllküii. állapot idézte elő azt, hogy a csehszlovák ipar, különösein a textilipar pótol­hatatlanul elvesztette a magyar piacot. Ez az állapot gyorsította meg Magyarország iparoso­dását és .a magyar textilipart világviszonylatban is az elsők közé emelte. De ez a gazdasági vi­szony éppen igy ártott a szlóvenszfcói és kárpát­aljai fatermeilésnek és a sziléziai szénbányák­nak is. Szinte groteszknek látszik, de való. hogy Magyarország kohómüvei a Riihrvidélkröl szerzik be a szenet és a kokszot, a fát azonban a közöli, szomszédos államok bármelyilkében is megkapják. A világ államainak mai külkereskedelme a múlt századbeli merkantilista felfogással szem­ben uj elveken épült fel. A mai nézetek szerint az álltamnak a nemzetközi forgalomban olyan a helyzete, mint a kereskedőé a rendes életben. A kereskedelmi szerződéseket úgy Ítéljük meg, hogy ebben minden engedménnyel szemben ellen­szolgáltatásnak kell tennie, vagyis a „do ut des“ kereskedelmi elv érvényesül. Ez az, amit kom­penzációnak nevezünk és amellyel ki is merít­jük a mai kereskedelmi szerződések anyagát. A nemzetközi gazdasági életben nem igen szokott érvényesülni a politikai barátság sem. Ennek ékes bizonyítéka éppen a dunai államok gazda­sági kapcsolatainak vizsgálatánál a három k's- antant-álllam külkereskedelmi. viszonya. A cseh­szlovák piac nem bírja felvenni a jugoszláv és román gabonát és nyersanyagokat, hiszen Cseh­szlovákia annyira etagráriasodott, hogy maga sem tudja elhelyezni a túl termelt agrártermé­keket. A két dunai agrárállam viszont agrár­termékeiért vesz csak iparcikkeket. Ilyen kö­rülményeik közt nem kell csodálkoznunk azon, l-hogy a csehszlovákiai kivitel ■ Romániában csak 8 3.7 százalékban, Jugoszláviában pedig 3.5 szá- J Zalákban részesedett. Csehszlovákia behozata- IIának 2.9 százaléka romániai, 3.1 százaléka pe- | dg jugoszláviai eredetű. A magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok tehát a kereskedelmi szerződés hiánya ellenére is magasabb százalék- arányiban szerepelnek, .minit a kisantant-államok közti kereskedelmi adatok. A dunai államok együttvéve kitűnő gazdasági egységet alkotnak. Geopolitikailag egységes, kompakt terület a Duna medencéje. Hiányzanak azonban a kétoldalú, vagy eeetleg még átfogóbb 'PRACAI-AÓAgIiARH IULAP kereskedelmi szerződések, melyek lehetővé ten­nék a kereskedelmi- és vámbékét, amelyre Kö- zépeurópa gazdasági életének igen nagy szük­sége volna. Magyarország és Ausztria megtalál­ta gazdasági számításait a római paktumban és ma már nem olyan életszükséglet e két állam számára egy középeurópai, dunai államokközti gazdasági paktum. Ilyen paktumra inkább a többi államnak volna ma szüksége. Mégis furcsa állapot a mai helyzet, amikor a Duna völgyének államai messze kell hogy keressék felvevő pia­caikat és a szükséges szállító területeket. A szá­mok minden szónál ékesebben beszélnek, hang­juk aizonban a politika zűrzavarában elvesz. (Májusban 85.266-tal csökkent a munkanélkü­liek száma.) A munkanélküliség idémyszerü csök­kenése májusban folytatódott. A népjóléti minisz­térium statisztikája szerint a munkanélküliek szá­ma május végén 633.900 volt az április végi 719.166-tal szemben. Áprilistól májusig a munka- nélküliek száma 85.266 személlyel, azaz 11.9 szá­zalékkal csökkent, mig tavaly ugyanebben az idő­ben ez a csökkenés csak 9.3 százalék volt. Esze­rint a munkapiac idénybeli javulása ebben az év­ben jobb, mint tavaly volt. (Húsz százalékkal emelkedett a magyar gyár­ipari termelés.) Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A magyaT Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének pénteki rendes közgyűlésén Obori Ferenc elnök megnyitóbeszédében öröm­mel állapította meg, bogy a magyar gyáripar tiermélése az elmúlt évben 20 százalékkal növe­kedett az előző évhez képest. (A prágai devizaforgalomban) Kopenhága, Oslo. Tailim és Stockholm 1, Alexandria 0.50, London 0.15, Lisszabon 0.125. Helsingfors 0.10 koronái? veszteséget szenvedtek, Berlin 0.50, Zü­rich 0.25 koronával javult. Márkabankjegy to­vábbi 10 koronával javult. (Angol-amerikai megegyezés a frank leértékelése esetére.) Londonból jelentik: London és Washing­ton között megegyezés létesült arra az esetre, ha Franciaország az aranystandardot elhagyná. A két állam elhatározta, hogy ebben az esetben — amely az egész pénzügyi világot súlyosan érintené — kö­zös rendszer szerint fognak eljárni. Azt is elhatá­rozták, hogy a két ország kiegyenlítési alapjait arra fogják fölhasználni, hogy a lehetőség szerint a na­gyobb árfolyamingadozásokat elkerüljék. (A szlovenszkói mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlése.) Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói mezőgazdasági szövetkezetek országos központja, amelyhez kétezer mezőgazdasági szövetkezet tar­tozik, most tartotta Pozsonyban rendes évi köz­gyűlését. Az első napon vitaestély keretében tár­gyalták meg a központ vezetői és a szövetkeze­tek képviselői az aktuális szövetkezeti kérdése­ket. A közgyűlésen szép számmal jelentek meg a kiküldöttek és a földművelésügyi minisztérium, az országos hivatal és a Nemzeti Bank, valamint egyéb intézmény képviselői. A tagszövetkezetek nevében Jakabovics János esperes-plébános fe­jezte ki köszönetét azoknak, akik hozzájárultak a kedvező eredmények eléréséihez. A közgyűlés az igazgatóságnak megadta a felmentvényt és megszavazta a létesítendő segélyalapok uj módo­sított alapszabályait. A 163.329.45 korona összegű mérleg tiszta nyereséget illetőleg a közgyűlés elhatározta, hogy ebből 4 százalékkal kamatoztat­ja a központi üzletrészeket, a fennmaradó ösz- szeget pedig a tartalékalaphoz csatolja. A köz­gyűlés elhatározta, hogy tiltakozását fejezi ki a kereskedelmi minisztériumnál és a parlament fó­rumainál ama nehézségek miatt amelyeket az il­letékes kormányrendelet sérelmes értelmezéséből kifolyólag az újabb fogyasztási szövetkezetek ala­kítása elé gördítenek. (Az angol birodalom a világgazdasági statisztika tükrében.) Az angol birodalom a világ lakott föld­területének 27 százalékát és az ember ség 25 szá­zalékát foglalja magában. A világtermelésben a bi­rodalom a ibuza, gyapot és zéntermelés egy negye­dét, a gyapjú és kauosuktermelés felét, az arany­termelés kétharmadát, a jutatermelés 99 és fél szá­zalékát, az olajtermelés egynyolcadát képviseli; ez utóbbi értékes nedv termelésének azonban 70 szá­zaléka a birodalom ellenőrzése alalt áll. (Közös utazási takarékpénztári könyvek Auszt­ria és Csehszlovákia között) A csehszlovák pos­tatakarékpénztár megegyezett az osztrák postata­karékpénztárral abban, hogy a két ország utasai kölcsönösen postatakarékpénztári könyvecskéket állíttathatnak ki maguknak utazás esetére. Hosz- szabb tartózkodás esetén a könyvecskékből a kö­vetkező összegeket vehetik ki: Csehszlovákiában 300 koronát és Ausztriában 100 sillinget naponta. A csehszlovák állampolgár a könyvecskére havi 4.000 koronát fizethet be, azonban egy évben leg­feljebb 12.CÖ0 koronát. A prágai postatakarék­pénztár maga szerzi meg' a devizaengedélyt a Nemzeti Banktól. A . pénzt „osztrák postatakarék­pénztár, úti forgalom — eestovn^ styk“ 89.009 sz. csekkszámlájára kell befizetni Prágában. Ezzel egyidőben a postatakarékpénztárnak el kell kül­deni az útlevelet, amelybe beirják a befizetett összeget. (Szlovenszkói fizetésképtelenségek.) Rosenthal Bernát ruhakereskedő Dunaszerdabely, özv. Lö- winger Emma. Löwinger Ábrahám utóda, liszt és I textilkereskedcs Galántán, Angermayer Károly könyvnyomda, Pozsony; Pozsonyi Városi Sörgyár r.-t. Pozsony. Mezőgazdasági gépek, cséplők és traktorok alkatrészei, valamint mindennemű golyóscsapágyak és technikai cikkek a legjutányosabb árban kaphatók Bogyánszk; Maximiiián cégit Nitra. Telefon 2190. Mélyen eszóllitott ábrás árjegyzékkel k vá- natra dijtalanu szolgál. ÉRTÉKTŐZSDE Prága gyönge Prága, junius 6. (Pragoradio.) A nyitás ba­rátságos voLt, mert párisi hírek, valamint a bel­földi 'ínunikaipiac kedvezőbb helyzete különböző papírok iránt érdeklődést váltott ki. A speku­láció azonban a második f&lidü'beo eladásokat eszközölt és az irányzat le töredező lett. A zár­lati jegyzések a legalacsonyabb napi árfolya­mok voltak. Északi Szén 40, Ércmüvek 28, Cseh-Morva és uj Nordibahn bonok 25, Tégi bo­nok 15, Beáig és Hütteu, Cseh keireskedéiim, Prágai vas 10, Schöller 8, Kolini pótkávé 6, Csc-h cukor, Podolii cement, Poldi és Skoda 5 koro­nás veszteséget szenvedtek. Walte.r 24, Kábel 10, Königshofi Cement, Krlzsik és Ringihoffer 5, Sellicir 19.50 koronás nyereségre tetteik szent. A beruházási piacon változatlan az irányzat. A .nemzetvédelmi kölcsön jelenlegi helyzetét ked­vezően átélték meg. Az exótakuliszban frankra szóló Skoda-kötvények 10 koronával javultak. BUDAPEST SZILÁRD Budapest, junius 6. Kedvetlen nyitás után külföldi jelentésekre az üzleti tevékenység megélénkült és az árfolyamok az egész vona­lon javultak. A spekuláció vásárlásaira Rima, Bauxit, Magyar Általános Szén és cukorrész­vények nyereségre tettek szert. A beruházási piac irányzata is szilárd volt. BÉOS BARÁTSÁGOS Becs, junius 6. Kedvező külföldi jelenté­sekre a mai tőzsde a könnyű javulás jegyé­ben állott. A kulisszban egyes értékek jelen­tősebb nyeres'éigre tettek szert. Ugyanez volt a korlátban is a helyzet. A beruházási piac változatlanul csendes. BERLIN SZILÁRD Berlin, junius 0. Ma az egész vonalon szi­lárd irányzat uralkodott, mert a közönség élénk vásárlási tevékenységet fejtett'ki és az érfolyamszint már nyitáskor emelkedett. Az egyes értékpapírok javulása 1—2 százalékot tett ki, de voltak ezt is meghaladó javulások. A szilárd irányzat végig tartott és zárlatkor a legtöbb papír nyereséggel hagyta el a piacot. Kütfitt devizák: junius 6 junius 5 pénz áru pén2 áru Budapest . . 493.­497 ­493.­497.­Béoa . . . 457 ­460.­457 — 460.— Belgrád . . , . 52.45 52.95 52.45 52.95 Riga . . . 627 ­633­627 ­633.­Tallin . . . 606­614 — 606­614.— Bu karest . 1740 17 80 17 40 17 80 Mit kapunk a valutákért ? Prága, junius 6. 100 pengőért . . • • Kő 518.50 100 schiliingért . • a 478.50 100 zlotyért . . • 451.50 100 lejért . . . 16.85 100 márkáért . . • • 693.— 100 ezüstmárkáért • • a 795.— 100 dinárért . . a • • 58.80 100 líráért . . . 180.40 100 svájci frankért • • 790.— 100 francia frankért • a 160.45 100 Belgáért . . a 411 — 100 holland forintért a 1639.— 1 angol fontért . • 122.­1 amerikai dollárért • 24.16 Mit fizetünk a valutákért? Prága, junius 6. 100 pengőért . . • Kő 521.50 100 schiliingért a 481.50 100 zlotyért . . m 454.50 100 lejért . . . a • 17.15 100 márkáért . . a 0 697.— 100 ezüstmárkóért • • a 805.— 100 dinárért . . • • a 59.EK 100 líráért . . . • • * 181.60 100 svájci frankért a 793.— 100 francia frankért a • 161.05 100 Belgáért . . • • 413.— 100 holland forintért • a 1M5 — 1 angol fontért . • • a 123.— 1 amerikai dollárért • • 24.30 15

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents