Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-07 / 130. (3979.) szám
1936 junius 7, vasárnap. 7 !!■■■ Ilii III WIIII HIMIIMÉIIIIH i mii ...ni ami Kü ldje gyermekét a magas Tátrába! Nap, erőtadó üdülés a Tátrai gyermekotthonban Villa Amália, Nov^ Smokovec (Ujtátrafüred). Orvosi felügyelet. Idillikus fekvés. Kérjen prospektust. Irodalmi és általában szellemi életünk, amely még mindig inkább az ankétok propaganda- hangjait hallatja, mint az alkotó munkateljesítményekét, — s amelynek mélységét és erejét a könyvtermelés és fogyasztás is megmutatná, — az elmúlt évekhez viszonyítva aligha mutathat fel fejlődést. Tudományos, népszerű szakismeretközlő, ifjúsági és mindenféle pedagógiai, történelmi és szociológiai, néprajzi könyvek nem jelennek meg nálunk s még tanulmányok is sokkal kisebb számmal, mint pár évvel ezelőtt. A „szépirodalom" fellendülését inkább külső hatások hívták elő, mint belső erősödésünk, de belföldi könyvtermelésünk ezen a szakaszon is zilált, tapogatózó, bizonytalan. A Kazinczy Szövetkezet könyvkiadói tevékenysége kisebb- méretű lett. A Masaryk-akadémia lassan kibontakozó könyvkiadása bizonytalan programú, nincs is elég tágassága és közönsége. Még mindig gyakran hallunk költőkről, akik előfizetési felhívásokat bocsátanak rá a közönségre, apró magánvállalkozások burjánzanak mindenfelé. A széjjelirányzott irodalmi állapotokban, a központosítás teljes hiányában egymást érik a könyvkiadás kísérletezései, mint például a nyit- rai ,,Hid“ jószándéku vállalkozása. A könyvkiadás támogatásában nagyjelentőségű folyóiratainkról is itt jegyezhetjük meg, hogy azok nem állanak megfelelő mértékben a kisebbségi magyar közszellem kialakításának és a szloven- szkód magyar irodalom fejlesztésének a szolgálatában. Mindezekből a jelenségekből, aggodalmunkban, nem tudjuk kihámozni az ünnepi megnyugvás körvonalait. Hiányzik, aminek megteremtését évekig sürgettük és létrejöttén kezdettől igyekeztünk, a szlovenszkói magyar irodalom és közönség közös munkavállalása. Az egyik oldalon, széles alapon az irodalom minden tiszta elszánásu, felelősséges, tehetséges művelőjének együttléte, a másik oldalon a könyvbarátok táborában felsorakozott olvasóközönség. Mindkettő minden fékező, befolyásoló, irányitó erőtől függetlenül, hanem csakis egymás értékét, súlyát, érdekeit tekintve. Csak ez az állapot biztosíthatná a szlovenszkói magyar könyv érdemes küzdelmű hétköznapjait, életünket tartó hajszálgyökerekkel jelezhető értékét, tragikus értékveszteségek, szellemi elsorvadás veszélye nélkül kihagyhatatlan szerepét. A könyvnapok hírei kell, hogy belső viszonyaink vizsgálatára ösztönözzenek bennünket és megfogadtassák velünk, hogy munkanapjaink elejtett fonalát ezen a téren ismét fel fogjuk venni. A munka koronájaként aztán a közönség és az irók, a szlovenszkói magyar könyv is megtarthatná ünnepi összejövetelét, s önértéke valódi súlyával, önbizalma diszével jelenhetne meg olyan na- gyobbszabásu ünnepi alkalmakon is, mint amilyen a mostani pesti könyvhét volt. Az abauj-zempléni ev. egyházmegye közgyűlése Kassa, jamiuis 6. (Kassai szerkesztőségünktől.) Az ábaiujzeimpléini ágostai hitvallású evangélikus egyházmegye most tartotta Kassám rendes évi közgyűlését. A (közgyűlést megellőző snájpom a különböző bizottságok, választmányok, az eispe- ress'égi presbitérium és .a papuék egyesületének ülései, valamint, gyámintézeti istentiszteltet előzték meg. A papné'k ülésén Szklemiár Pálné mélyen átérzett előadást tartott, melyben Mtargó- csy Aladárné, főeisperesné, a.z egy .let elnöknője elhunytéval; beállt veszteségről ás kegyeletieis szavaikkal emlékezett meg. A papnők egyesülete egyhangúlag Sklemr Pálnét. a ránká lelkész feleségét választotta meg elnökn-ő:járnék. — A gyáimiintézeti istentiszteletem az igét magyarul Barcs Iván paadlosi, szlovákul Sirotlka Sámuel klaizányi lelkész hirdette. Az ceperességi közgyűlést rövid reggeli istentisztelet vezette be, melyet Lukács Jenő ujlkienóei lelkész végzett.; A közgyűlés Margó'csy Aladár főespeires és dr. Slabej János esperességi felügyelő elnöklete alatt alakult meg, melyet dr. Slabeij János széles látókörről tanúskodó szavaikkal nyitott meg. Kiemelte az uj időkkel járó uj feladatokat, melyeik minden téren egész embert követelnek. Utána Margóosy Aladár főespeires olvasta fel minden részletre ki terjeszkedő évi jelentését. Sorra vette az egyes gyülekezeteket és vázolta azok belső életét. Megemlékezett a bajokról és szükségeikről, de az elért sikeres munkáról is elismerő szavakkal nyilatkozott. A gyűlés határozatai közül ki kell emelnünk a ikassai magyax- német egyházközség szervezeti ügyrendjének jóváhagyását és a kerületi közgyűlés elé való felterjesztését. — A jövő évi esperességi közgyűlést Czibur Sándor egyházközségi felügyelő meghívására Ungvárott tartják meg. Orosz - amerikai közeledés Katonai átjáró épül az Aleut-szigeteken keresztül Amerika és Oroszország között Állammá alakul egy territórium ■ Gazdasági fellendülés Alaskán ■■■ Közös félelem a sárga veszedelemtől ■■■ Páris, junius 6. (MTP) Annak ellenére, hogy mintegy hét évtizeddel ezelőtt megvásárolta az Egyesült Államok Oroszországtól Alaskát és az Aleut-szigeteket, amelyek természetes hidat képeznek a két kontinens között, a legújabb időkig sem szűnt meg Oroszország érdeklődni a természetes átjáró iránt, amelynek jelentősége a légi közlekedés fejlődésével hihetetlenül megnőtt. Az üzlet akkoriban a cár kasszájába 7 és félmillió dollárt hozott, de azért Oroszországnak még mindig fájó sebe maradt ez az üzlet, hiszen a 2500 kilométer széles Behring-tengeren keresztül vezető hid tervéről kellett lemondani a dollárok fejében. Az orosz vezető körök azért azt hitték sokáig, hogy nagyon jó üzletet csináltak, — de nem múlt el egészen húsz esztendő, amikor a világ figyelme Alaska felé terelődött és a cár tanácsadói hajukat téptek a rossz üzlet miatt. Az alaskai aranyláz Mi történt mégis, hogy nem egészen húsz év alatt kétségbeejtően rossz üzlet lett ebből a vállalkozásból, amely egy teljesen értéktelen, elfeledett, Isten háta mögött lévő földdarabból 7 és félmillió dollárt csiholt ki a cár részére? 1880- ban még csak nagyon kevesen tudták, hogy Alaska létezik. A másfélmillió négyzetkilométer terjedelmű óriási területről az átlageurópai úgyszólván semmit sem tudott. 1881-ben bejárta a világsajtót a hír, hogy az elfeledett és megközelit- hetetlennek látszó világrészben hatalmas aranymezőkre bukkantak. Húsz éven keresztül a kalandorok és vállalkozók ezrei özönlöttek Alaska hóval borított sziklái felé, húsz évig tartott a reménytelen hajsza egy lidérc után. Húsz évig tartott, amig az oroszok megnyugodtak és kezdtek beletörődni abba, hogy mégsem volt olyan rossz üzlet 7 és félmillió dollárért lemondani —• egy reményről. Mert az aranyálom gyorsan szertefoszlott s csak egyetlen pozitívumot hozott az uj uraknak: fölhívta a világ figyelmét erre az elfelejtett világrészre, amelynek mostoha éghajlati és talajviszonyai csakhamar elüldözték a beözönlő kalandorokat s az őslakosság ismét magára maradt hagyományos igénytelenségében és nyomorában. A főváros Juneau, ahol a kormányzó is lakik, mindössze 3500 lelket számlál. Amikor 1903-ban a hosszú ideig vitás határkérdéseket is tisztázták, a közvélemény érdeklődése megint elfordult a távoli világrészről. Nyugalom, csönd és homály borult erre a világra. Nagykorusilanak egy világrészt Éppen ezért különösen hatott, amikor legújabban az Egyesült Államok kormánya intenziven kezdett foglalkozni az alaskai kérdéssel. Alaska ugyanis a legújabb időkig nem volt önálló állam, hanem csak úgynevezett territórium, amely az USA fennhatósága alatt áll. Most a washingtoni kormány elhatározta, hogy alkotmányt ad az országnak, állammá avatja a territóriumot, önálló kormánya lesz és kétkamarás rendszerű parlamentje. Miért volt erre szükség? Hogy Északamerika legészakibb csúcsának jelentőségét előnytelen geográfiai fekvése ellenére is értékelni tudjuk, tudnunk kell, hogy az Aleut-szigetcsoport, mintegy százötven szigetecske, ideális hidat alkot Kamcsatka felé, ami különösen most, hogy a légi összeköttetést a kontinensek között állandóvá akarják tenni, igen nagy jelentőséggel bir. Mind a két fél, tehát az Amerikai Egyesült Államok és Szovjetoroszország megtett mindent, hogy a földgömb északi felén állandó légi ösz- szeköttetést létesítsenek. Orosz részről a föladatot a távolkeleíi hadsereg keretében kiépített légi flottával oldották meg, amerikai részről pedig a „Panaraerican Airways" létesített Alaskában állandó légi járatot. Mind a két oldalon most arra irányul minden törekvés, hogy az összeköttetést a két kontinens között biztossá tegyék. Az igazság az, hogy merőben az utasforgalom szempontjait véve alapul, az összeköttetés Alaskán és az Aleut-szigeteken keresztül egyáltalán nem ideális. Ellenben katonai szempontból fölbecsülhetetlen jelentősége van. Közös Sront a japánok ellen A Csendes-óceán e legészakibb szakasza ugyanis az úgynevezett Aleut-árok, amely a szigetlánc hosszán vonul, csak egy-két nyári hónapon át hajózható. Ebben az időben azonban minden harmadik hatalom számára teljesen lehetetlen volna megakadályozni a csapatszál- liíást Északkeletázsia és Alaska között. Ez a körülmény pedig tekintettel a japánok törekvéseire — amivel meg akarják maguknak szerezni a Csendes-óceán fölött a hegemóniát s ezért mindent elkövetnek, hogy a két kontinens között összekötő hidat alkotó szigetcsoportok és a tengerszoros az ő ellenőrzésük alatt álljon — nagy súllyal esik latba nemcsak Oroszország, de Amerika szempontjából is. Az Egyesült Államoknak is megvan a maga japán-problémája, nemcsak a világpiacokon, hanem otthon is. Elvégre annak ellenére, hogy szigorú bevándorlási tilalom állja útját Amerikában a japán beözön- lésnek, ezen az utón keresztül mégis ezrével áramlanak be a sárgák Amerikába, Érthető tehát, hogyha a két hatalom, amelyet a japán expanzió elsősorban érint, az érdekközösségekből fakadó együttmunkálkodás módját keresi. S ezen a ponton merül föl Alaska és az RÓMA LELKESEDÉSSEL FOGADJA A GYŐZTES HADVEZÉRT Táviratkép Badagiio tábornagy, abessziniai alkirálynak Rómába való bevonulásáról. Útja az olasz fővár osan • keresztül valóságos diadalmenet volt. 2S JL * ve&e-Uólfyaq.ok SVögyvIse Aleut-szigetcsoport jelentősége úgy Oroszország, mint Amerika számára. Nagy gazdasági fellendülés Alaska jelentőségét még az is fokozza, hogy máris sikerült egy nem lebecsülendő fémipart berendezni és tekintettel a föld kincseire, előreláthatólag rövidesen fontos ipari centrummá sikerül kiépíteni a világ e félreeső foltját. Alaska földjében ugyanis nagymennyiségű rézre, szénre és ezüstre bukkantak, a kiaknázás nehézségei természetesen nehezebbek a rendesnél, de azért nem lehet kétséges, hogy a technikai civilizáció ezekkel a föladatokkal is meg fog birkózni. Ma már nem akadály a mégolyán előnytelen földrajzi fekvés és éghajlat sem, különösen, ha olyan hatalmak, mint Amerika és Oroszország katonai szempontból is elsőrangú érdeknek tartják, hogy ezen a földön a körülményekhez képest erős gazdasági élet induljon meg. Annak ellenére, hogy a vasúthálózat továbbépítéséről lemondtak az amerikaiak Alaskában, az ország gazdasági megszervezése rohamléptekkel halad előre. A vasúthálózat hosszúsága mindössze 1500 kilométer s nem is építik tovább, ellenben kitűnő autóutakkal hálózzák be az országot. Praktikusabbnak és célravezetőbbnek tartják az autóközlekedés megszervezését. Valószínű, hogy ennek is katonai okai vannak. Egyáltalán az ország gazdasági rendjének megszervezése katonák kezében van s katonai tanácsra irányítottak néhány százezer munkanélkülit az Egyesült Államok minden részéből az alaskai útépítésekhez is. Ugyanekkor kutatások indultak meg, hogy megállapítsák: az Aleut-szigetek közül melyik alkalmas védelmi pont a tengeri flotta s melyik alkalmas kikötő a légi flotta számába. A szigetek nagyrésze ugyanis erősen vulkanikus, igy a föladat távolról sem könnyű. Technikai természetű nehézségek kényszeritették az amerikai kormányt, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy orosz részről is tudományos expedíciót küldjenek az Aleut-szigetekre. Természetesen ebből még korai lenne olyan konzekvenciákat levonni, mintha orosz—amerikai katonai szövetség lenne küszöbön, az azonban bizonyos, hogy úgy orosz, mint amerikai részről azonos hadtechnikai szempontból vizsgálják meg az Aleut-szigeteket s ebből mégis csak lehet némi következtetést levonni. Ligeti eldöntetlent ért el Capablanca ellen Moszkva, junius 6. A nemzetközi saikkverseny 17. (utolsóelőtti) fordulójában a vezető Capablanca a magyar Ligeti ellen csupán remist ért eL A játszma már a 21. lépésnél befejeződött. A csehszlovák Flohr legyőzte Eliskasest, mig Bot- vinnik honfitársa. Ragozin ellen ért el győzelmet. Amennyiben Botvinnik Flohr elleni függőben levő játszmáját megnyerné, úgy Capablanca elsőségét veszélyessé teheti. Dr. Lasker Lőwenfischt győzte le nagy tetszést aratott játék után. A Kan- Rjumin játszma eldöntetlenre végződött, mig- Kan a Ligeti elleni függőjátszmáját feladta. A verseny állása az utolsó forduló előtt: Capablanca 12, Botvinnik 10.5 (1), Flohr 9 (1), Ligeti 8.5, Rago- zin 8, Eliskases, dr. Lasker 8.5, Kan, Lőwenfisch és Rjumin 7 pont. Az utolsó fordulón Capablanca Eliskasessel, Botvinnik Lőwenfisch-sel, Flohr Kannal, Ligeti Ragozimnal, dr.. Lasker pedig Rjuminnal játszik.
